Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-28 / 252. szám
1993» Október 28., Csütörtök i_. ~ Hírek - Tudósítások Az MSZP az újabb média-csatákról Budapest (MTI) - Az MSZP felszólította a kormányt: hozza nyilvánosságra, hogy a tévénél és a rádiónál az elmúlt napokban történt alelnöki intézkedések tudta és szándéka szerint vagy ellenére születtek. Ez az igény abban a közleményben fogalmazódott meg, amelyet a szocialista párt szerdán juttatott el az MTI-hez, s amelyben az MSZP jelezte: aggodalommal tölti el „a független és tárgyilagos tájékoztatás ellen indított frontális támadás” és egyben mélységesen el is ítéli azt. A szocialista párt vezető testületé Pénteki ülésén napirendre tűzi a közszolgálati médiák körüli ifjabb konfliktusok ügyét és várhatóan konkrét javaslattal áll elő a megoldás érdekében. Kelet—Nyugat Szimpózium Budapest (MTI) - Az európai integető gyorsítása a célja annak a «Kelet-Nyugat Szimpózium” elnevezésű rendezvénynek, amelyet a Vállalkozók Országos Szövetsége és a külgazdasági minisztérium szerezett Budapesten - mondotta a tanácskozást megelőző szerdai sajtótájékoztatón Kovács István, a VOSZ elnöke. Több mint 30 kelet-, illetve nyugat- európai országból érkezett a mintegy 150 résztvevő a konferenciára, . ás középvállalkozások szövetségeinek, munkaadó szervezeteknek a Képviseletében. "Megvitatják a kelet-nyugati keres- edelem új tendenciáit, a vállalkozik gazdagodó lehetőségeit. Szó lesz mit tehetnek a vállalkozói ér- ekképviseletek a gazdasági feilendes ért, továbbá, mennyire fontolok a piaci információk a vállalkozói -^Papiatokban. _______________ K ülönleges gazdasági övezet ^ttdon (MTI) - Különleges gazda- bn? ?Vezet alakul Záhonynál, és két t beruházásfejlesztési tanácsadó sen az international Project Coun- Do °l? (IPO és a Kennedy and Való -u szerdán megkezdte a meg- tÁ ásíthatósági tanulmány elkészí- j et- Pater Jeffery, az IPC vezér- jurp^atója szerdán elmondta az s .nek, hogy előzetes becslésük a. fejlesztés költsége több nőt - 5 milkárd dollárrá tehető tize- 7 fl®.v alatt a beruházni kívánó nem- ^ közi cégek számára. 'k^j, aknány készítői, együttmű- feu Je. niás brit és magyar cégekkel, raau amagyarkonnányszámá- az ^etőségeket, a problémákat és nui Képzelhető megoldásokat. A ta- ziko?íszerzők saját maguk federn? felmérés körülbelül félmillió költségét. A terv szerint a szán aKiával és Ukrajnával szom- ^ «..^ken 350 négyzetkilomé- i,. ovezetet építenének ki, ahol hatp Z ev alatt 50 ezer ember talál- bajta munkát. A területen lesz sza- 2i banlrV^e^e'mi övezet. nemzetkö- lenhpi 1“zpent és számos üzemi teSí*1«! Club nyílt Miskolcon ~ Meghalt a klub. él- kai v Tegnap Miskolcon, a To- Gvörm,“dégtótóházban Barna ■ie'entettp.^1!3,1^: ügyvezetője be- att ■ raJtuk kívül álló okok mi- BiliárH Ur °san is megszűnt a Tokaj Péter 7?anager Klub, ám Zwack Oevatwi^ktbeli elnökségével E^0t,t iüegaíakidt az Üzleti Club. Pítvanu i Vt!dl?öke a Borsodért Ala- SSlA Club alapítói - a VáC3óM,a«MCCVezet<5i Taa Nis q a Szerviz Iroda Kft., és jak afe ~ elmondották: cél- hazai p~,v_ klubéleten keresztül a emberpí f „környező országok üzletr tése arnni,ozo,tt egy hídszerep betöl- kereSPki, ^e. elősegíthetik a mégsi- kívánn a n^üttmúködést. fórumot sági feíuL““tosítem a térség gazda- bek s indulesét segítő törekvések- csi kntpi‘amuennyi klubtag elé erköl- üzleti p]o+Ziett,ségkánt állították az sát elet kulturáltságának javítábÖtn tennek a Uubnak azok leévesta^,- ~ 48 ezer forintos fi és kLii e;‘enében -, akik az üzle- szert. Jetben jó hírnévre tettek Ápolási osztályt nyitottak Miskolcon Miskolc (ÉM) - A 40-50 évesek mortalitási százalékának növekedése miatt egyre több öreg szülő marad egyedül. Korunk e sajnálatos jelenségén túl az öregkor időtlen jellemzője a polimorbi- ditás, tehát az, hogy a 70-80 éves ember 6-8-féle betegségben szenved. Továbbá az egész világon terjed, így nálunk is az Alzheimer-kór, a szellemi leépülésnek egy speciális fajtája. Mindezen okok miatt a kórházak krónikus osztályai nem elegendőek már az idős, beteg emberek ápolására. Mert hiszen tudvalévő, hogy a 80 éves Alzheimer-kóros nagyapát már nem tudják kigyógyítani a betegségéből, ápolni viszont kell. A magyar egészségügyi reform egyik törekvése az, hogy változatni kell a kórházak ágystruktúráján: ahol lehet csökkenteni az ágyak számát, ám, ahol olyan a gazdasági háttér, mint térségünkben, ott átalakíÉletkép Miskolc első ápolási osztályáról Fotó: Fojtán László tani azt. A miskolci Semmelweis Kórházban eddig egy száz ágyas krónikus belgyógyászati osztály működött, amely azonban már nem tud felvállalni ennél több ápolási munkát. Ezért döntött úgy a kórház igazgatósága, hogy belső átalakítással, átszervezéssel ápolási osztályt, illetve ápolási részlegeket hoz létre. Ennek első állomásaként tegnap felavatták az Ápolási Osztályt, amely a Krónikus Belgyógyászati Osztály szerves részeként, dr. Hérics Margit osztályvezető főorvos irányítása alatt működik. Az egykori I. sz. Fertőző Osztály épületét újította fel, alakította át a kórház a saját költségén: ebben a tíz kórteremben 37 beteget ápolnak. Egy orvos, 15 nővér, egy gyógytornász, egy logopédus és egy beteghordó igyekszik elviselhetővé tenni az idős, beteg miskolciak életét. Ezen az osztályon a betegeknek, vagy családjuknak naponta 200 forinttal hozzá kell járulniuk az ellátáshoz. Az ápolási idő nincs megszabva, heteket, akár hónapokat is eltölthetnek itt a rászorulók, akik orvosi beutalóval, előjegyzés alapján kerülhetnek az osztályra. A Semmelweis Kórház Bőrgyógyászati Osztályán már működik egy ápolási részleg, hamarosan átadnak egy hasonlót a Pszichiátrián is, majd mint dr. Molnár László orvosigazgató elmondta, egy újabb 50 ágyas ápolási osztály szerepel a terveik között. A tegnapi átadási ünnepségen megjelent Kobold Tamás, Miskolc alpolgármestere. Gyáriparosok a kamarai Budapest (MTI) - A kamarai törvénytervezet jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy azt a parlament elfogadja. Hiányosságokat és ellentmondásokat tartalmaz, ezért a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) azt javasolja, hogy vegyék le a napirendről és az érintettek fordítsanak elegendő időt a szakmai kételyek tisztázására. Mindez azon a sajtóbeszélgetésen hangzott el, amelyet az MGYOSZ székházában tartottak a témával kapcsolatban szerdára. A gyáriparosok érdekvédelmi szervezete úgy véli: a jelenlegi kamarai törvénytervezet egyik súlyos hiányossága, hogy nem tisztázza ki és milyen módon fizeti vissza a költségvetés által nyújtott hitelt. Arról van szó, hogy a törvénytervezet kimondja: az állam, pontosabban a költségvetés megelőlegezi az új kamarai szervezet kialakításának költségeit. Ezt egyébként 500 millió és több milliárd forint közötti összegre becsülik, pontos felmérések nincsenek. A jövő évi költségvetés-tervezetben viszont ez az összeg nem szerepel. Ez tehát olyan teher, aminek fonása nincs feltárva, ráadásul a visszafizetés hogyanjáról sem rendelkezik a jogszabály-tervezet. Az MGYOSZ törvényről úgy véli: nyilvánvaló, hogy ezt a kamarai tagoknak maguknak kell majd visszafizetniük. Szó van arról, hogy a kamarai tagság kötelezővé válik, tehát ez a teher - a kötelező tagság miatt - minden gazdálkodót sújt majd. A készülő kamarai törvénnyel kapcsolatban a vegyes kamaráknak is számos aggályuk van, úgy vélik: jelenlegi formájában történő parlamenti elfogadása hátráltatná a hatékony piacgazdaság kialakulását - közölte a tájékoztatón a magyarországi vegyes vállalatokat reprezentáló érdekvédelmi szervezetek képviselője. V Koncesszió a rádiótelefon-hálózatra Budapest (MTI) - Koncessziós megállapodást kötött szerdán a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium azokkal a konzorciumokkal, amelyek ez év augusztusában minttendergyóztesek engedélyt kaptak az új digitális mobiltelefonrendszer magyarországi kiépítésére és működtetésére. A két nyertes a Pannon GSM és a US West-Matáv. A Pannon csoportban 26 százalékos részesedést magyar vállalatok képviselnek - MÓL, Videoton, Wallis - a többin dán, finn, norvég, svéd és holland telefontársaságok osztoznak. A US West-Matáv esetében a magyar cég 51 százalékkal, az amerikai pedig 49 százalékkal részesedik. A koncessziós megállapodás aláírását követően a nyertesek kötelesek hazai székhelyű koncessziós társaságot alapítani. A15 évre szóló koncessziós szerződést a szaktárca vezetője ezekkel a társaságokkal fogja megkötni. A koncessziós szerződés szabályozza majd a szolgáltatás nyújtásának feltételeit és módját, megfogalmazza a követelményeket és a szankciókat. A nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a szerződés szigorú követelményt fogalmaz meg a hazai hozzáadott értékarány tekintetében - ennek három év alatt 50 százalékot kell elérnie. Elnapolták a kódex egyeztetését Nem fogadták el az SZDSZ nyilatkozattervezetét Budapest (MTI) - Elnapolták a Független Jogász Fórum által rendezett választási etikai kódex tárgyalásának szerdai fordulóját, mert a jelenlévő pártok képviselői úgy ítélték meg, hogy nem volt elég idejük a tervezet áttekintéséhez. A tárgyalást november 10-én folytatják tovább. A szerdai egyeztetésen a Fideszt kivéve minden parlamenti, és a parlamenten kívüli pártok közül is többen képviseltették magukat Magyar Bálint, az SZDSZ kampány- főnöke a tanácskozás kezdetén az Egyenleg című hírműsor és a Magyar Rádió háza táján történtek miatt egy nyilatkozat-tervezetet olvasott fel, amit elfogadásra ajánlott a résztvevőknek, és a Független Jogász Fórumnak. A nyilatkozat szerint a résztvevők aggodalmukat fejeznék ki az eseményekkel kapcsolatban, és sürgetnék, hogy az objektív és pártatlan tájékoztatás érdekében ne szűnjön meg az Egyenleg, valamint a rádióban állítsák vissza a reggeli lapszemlét. Magyar Bálint hangsúlyozta: szükséges ez a deklaráció, mert e nélkül hiába is fogadnak el bárminemű etikai normát, ha Csúc8 László és Nah- lik Gábor ezeket semmibe veszi. Mészáros Vilmos, a Független Jogász Fórum elnöke visszautasította bármiféle nyilatkozat elfogadását az említett ügyekben, mert mint mondta: sem a jogász fórum, sem pedig az etikai kódex tárgyalóinak plénuma nem folyhat bele a napi politikai történésekbe. Az MSZP és a Munkáspárt késznek mutatkozott a nyilatkozat elfogadására, ám arra végül nem került sor, mert az ülést elnapolták. Magyar Bálint a tanácskozást követően úgy vélekedett: azzal, hogy a Független Jogász Fórum és a plénum nem fogadta el a nyilatkozatot, legitimálta a rádióban és televízióban történteket, és részesévé vált a pártatlan tájékoztatás visszaszorításának. Hatékony vegyész-érdekvédelem Kazincbarcika (ÉM - U.J.) - A Radnóti Miklós Művelődési Házban tegnap tartották meg a Kazincbarcikai Vegyész Szakszervezet küldöttértekezletét. A tanácskozáson a háromezer szervezett dolgozó képviseletében 95 küldött jelent meg. Az értekezleten a munkavállalói érdekvédelem elmúlt évi tapasztalatait Eördöghné Pataki Irén, a KVSZ titkára elemezte. Mint többek között elmondta, alapvető feladataiknak sikerült eleget tenniük. A következetes érdekvédelem eredménye, hogy a létszámleépítés humánus elvek alapján történt, s a vállalat válságos helyzetének ellenére is sikerült a mai körülmények között számottevő bérfejlesztést kiharcolniuk. A vállalati menedzsmenttel folytatott tárgyalásokon határozottan, felkészülten képviselték a tagság érdekét, ugyanakkor kompromisszumkészségükről is tanúbizonyságot tettek, ha arra szükség volt. Egyes egészségre veszélyes üzemekben pedig már bevezették a 36 órás munkahetet. A következő hónapokban a dolgozók számára minél kedvezőbb feltételeket rögzítő új kollektív szerződés elfogadása a cél. A beszámolóhoz fűzött hozzászólásokban elhangzott: a munkahely megtartása és az árakhoz közelítő bérezés elérése a leglényegesebb érdekvédelmi tennivaló. Fócze Lajos, az MVDSZSZ elnöke többek között kijelentette: csakis az elismerés hangján lehet beszélni a Kazincbarcikai Vegyész Szakszervezet munk^járóL ÉSZAK^Magyarország 3 Keserű emlékezés VII. Szociográfia a magyar Ruhr-vidékről Gulyás Mihály Mindez visszahathatott az ózdi gyár azon képességére, hogy az ismeretlen tulajdonosokkal- részvényesekkel valamiféle építő érdekközösség alakulhasson ki. A munkások úgy voltak egységesek, hogy részekből, lépcsőzetesen, mégsem kasztszerűen elkülönült rétegekből tevődött össze. A vezető munkásréteget a politikai gazdaságtan csúfolódón „munkásarisz- tokráciának” nevezte. De hát ők nem születés, származás szerint csöppentek bele az átlagosnál jobb módba. Az arisztokrácia átjárhatatlan fallal vette körül magát. A munkásnak személyes adottságai jó frányú kibontakoztatásával, azzal a bizonyos kreativitással kellett előbbre jutnia. Az ipariskolát végzett, vasmívességben alapos szakmai gyakorlatot szerzett mester, például az én sógorom ránézésre meg tudta állapítani, hogy a feldolgozandó alapanyag megfelel-e annak, amit készíteni akarnak belőle. Persze, megfelelő eszközei is voltak ahhoz, hogy az érzékszerveinek hitelességét ellenőrizze. Ha ezután is bizonytalankodott, egy nagy épület - bevett nevén - a „Labor” megannyi műszere „világította át” az anyagot. Mezítlábas munkásgyerekként kezdték - kezdte - ismerkedését a gyárral. Őrök minden időben voltak, de ók szabadon jártak-keltek a gyárban. A kapusok személyesen ismerték őket. Aha, viszed apádnak a jó bablevest. Oszt csülökjutott bele?” Hát valahogy így. És megesett, hogy átmásztak a kerítésen, és bandába verődve bújócskáztak már elhagyott üzemcsarnokban, vagy a rozsdától veres vashulladékhegyet böngészték, egy ügyes gyerek akár egy kerékpárt összerakhatott száz meg egyből. így nevelődött a munkás fia munkássá, elődei és saját tapasztalatait vitte az ipariskolába és a gyakorlati oktatás színterére, be a gyárba. És amikor „miénk lett a gyár”, feketeruhás, fegyveres vagyonőrök jelentek meg a kapusszobában, minden bejáratnál, és szüntelenül a magas betonkerítés mentén sétáltak - éjszaka farkaskutyákkal. Az 1845-ben épült „ósgyár” már ágyúkhoz golyóbisokat, puskákhoz szuronyokat gyártott Kossuthnak. A Rimamurányi-Salgótaijáni Vasmű Részvénytársaság 1913-ban már hatalmasra duzzadt. Termelése: közel 600 ezer tonna nyersvas, 700 ezer tonna nyersacél. Salgótarjáni acélgyárához szinte nyílegyenes vasútvonalat húztak, ami magánvasútként működött. Aztán a történelem, „elnyisszantotta” Ózd határában, s a szomszédok nem engedték meg használatát, így sokszorosára drágult a salgótaijáni gyár alapanyaggal való ellátása. Csak a térképre kell nézni. Micsoda „ügyeskedés”, megfontolt, okos cselekvés kellett hozzá, hogy a mamutvállalat össze ne dőljön. És talpon maradt. A vállalat vagyonának tetemes része (erdőterületek, vasércbányák, kisebb feldolgozó üzemek) elveszett. A vas- és acélgyártó rész zöme Ózdon megmaradt, a salgótarjáni acélárugyárat nagy költségráfordítással, immár a MÁV-nak fizetett tarifadíjai kellett ellátni alapanyaggal. A Borsodi Bányatársulat tönkrement, és Ózd felvásárolta összes bányavagyonát (1927), így az rt.-nek Berentén, Kurityánban, Járdánházán, Farkaslyukon, Somsályon, Csépieteken lettek bamaszénbányái, melyek teljesen ellátták a gyárat, sőt, kisebb hányada eladásra is került Mivel a gyárnak saját villamoseróműve van ezt a folyton dráguló energiát se kell megfizetnie (saját lakótelepeinek ingyenjuttataskent adta az áramot, a ^kívülállóknak” díj ellenében). Az iparvállalat összes dolgozója, beleértve a bányászokat is, 10 ezer fő 1933-ban. A társulatnak 2000 saját vagyont képező lakásállománya volt amelyben 10 ezer ember lakott. Kezdetben - régen - szoba-konyhás lakásokat építettek, a 20-as években kétszobásokat, sőt - a Velencében - 3 szobásokat, ellátva fürdőszobával, udvarral, kerttel, mellékhelyiségekkel. Itt ’már megfontolás tárgya volt a szabadidő hasznos egyben felfrissítő eltöltése, hiszen kimutatták: az ipari munkások szívesen termesztenek zöldséget családi szükségletre, nem restek sertést baromfit tartani. A társulat azt is belátta hogy nem kíván mindenki ilyen lakásban élni, saját otthonra törekszik, ezért lakásépítő szövetkezetét segített létrehozni, ezt. csekély kamatú hitelekkel, saját téglagyárából anyaggal igyeksziktámogatni. (folytatjuk) Szeminárium a mezőgazdaságról Budapest (MTI) - A magyar tsz-eknek gazdasági társaságokká kell alakulniuk, amennyiben tevékenységüket az eddigieknél hatékonyabban kívánják végezni - jelentette ki Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azon a szerdai nemzetközi szemináriumon, amelyet a magyar kormány és az OECD szervezett. Az államtitkár kijelentette azt is: függetlenül attól, hogy egyes, a mezőgazdaságban tevékenykedő szervezetek milyen gazdasági formában működnek, azokat kell támogatni, amelyek az erőforrásokat a leghatékonyabban tudják felhasználni.
