Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-19 / 244. szám

4 Ms Itt-Hon 1993. Október 19., Kedd Az erőszak ellen Miskolc (ÉM) - Még csak néhány he­te annak, hogy a helyi drogambulan­cia alapítvány létrehozásáért rendez­tek koncertet Miskolcon. A zenekarok most ismét egy támogatásra érdemes ügyért lépnek a közönség elé a Forra­dalmár zenekarok a rasszizmus és az erőszak ellen elnevezésű rendezvé­nyen. Ezt az Ady Endre Művelődési Házban tartják október 21-én, délután 6 órától. A műsorban egyebek között az Aurórát, az Üveges Csirkeszeme­ket, a CPG-s csöveseket és a londoni Brian of Morbiust hallgathatják meg az érdeklődők. Kulturális kínálat A miskolci művelődési intézmények 1993. október 19-e és 26-a közötti aján­latából: Miskolci Nemzeti Színház: Csarnok: szerda, csütörtök, péntek 19 órától: A paravánok Kamaraszínház a Rónaiban: szombat 15 órától: Hamupipőke vasárnap 11 órától: Hamupipőke Csodamalom bábszínház: szombat 16 órától: Toldi Ady Endre Művelődési Ház: péntek 16 órától: Amiga számítógépes klub péntek 18 órától: Astreia sci-fi klub péntek, szombat 20 órától: Diósgyőri Ifjúsági Klub Közösségi Ház, Bükkszentlászló: péntek 16 órától: nyugdíjastalálkozó Belvárosi Kulturális Menedzseri­roda: csütörtök 17 órától: komolyzenei klub Budai Nagy Antal Közösségi Ház: péntek: Ifjúsági Klub kedd 18 órától: népdalkor Ifjúsági és Szabadidő Ház: szombat 19 órától: Folk-est a perui népzenét játszó Los Andemos és a ni­gériai népzenét játszó Bongo Man együttesekkel Kék Ház: hétfő:,Dühöngő Ifjúság" filmklubsoro- zat: Vigo Magatartásból elégtelen cí­mű filmje 1932-ből Rónai Sándor Művelődési Köz­pont: szerda 17 órától: Negyedik üzenet cím­mel a 20 éves Kelet irodalmi alkotó- csoport zenés, irodalmi könyvpremier­je a Miskolci Bölcsész Egyesület ár­nyaskerti diákszínpadának előadásá­ban Vasas Művelődési Központ: kedd, szerda 16 órától: Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című darabjának elő­adása Vian Klub kedd 19 órától: görög táncház szerda 20 órától: a Brian of Morbius (London) koncertje Arany, ezüst, bronz páholyok Partiznának az összes, még élő magyar Kurázsi mamával Miskolc (ÉM) - A napokban kiderül, hogy életképes ötlet­nek bizonyult-e a Miskolci Nemzeti Színház kezdeménye­zése, a Miskolci Páholy, ame­lyik egyfajta - különleges - bér­letként működne a tervek sze­rint. A túlélés egyik lehetséges útja ez, hiszen az országban egyre jobb hírűnek számító színház anyagi nehézségekkel küzd - nyilatkozta az Itt-Hon- nak Körtvélyesi Erzsébet, a te­átrum sajtó- és reklámfőnöke. A színház a Miskolci Páholy ré­vén 11 millió forint bevételhez szeretne jutni. A dolog lényege, hogy támogatókat keresnek, akiknek páholytagságot kínál­nak. A páholy tagjai erre az évadra 50,30, illetve 10 ezer fo­rintért juthatnak a székükhöz - amelyen tábla örökíti majd meg, hogy ki volt az, aki áldo­zott a miskolci színjátszásért attól függően, hogy arany, ezüst, vagy bronz fokozatú pá­holytagságot váltanak-e meg. A Miskolci Páholy tagjai nem csupán az előadások megtekin­téséhez váltják meg a jogot. Hirdethetnek a teátrum lapjá­ban, a Színházi Estékben, s ne­vük felkerül arra a falra is, amelyen a színházat támoga­tók listáját helyezik el. De a pá­holytagok tarthatnának a szín­Egv bemutató, az idei évadból. Hamupipőke, Túróczi Évá­val és Kulcsár Imrével. A Nagyszínházban pedig meg­kezdődtek a Kurázsi mama próbái. Fotó: Dobos Klára ház termeiben sajtótájékozta­tót, bemutatót is. ' Minden páholyos előadás után partit adna a színház. Ezen a páholytagok 50 százalékos ked­vezménnyel vehetnének részt. A bálokra exkluzív vendégeket is meghívnának. így például azt tervezik, hogy a Kurázsi mama bemutatója után ott len­ne valamennyi olyan ma élő színésznő, aki magyar színpa­don valaha is eljátszottá ezt a szerepet. Vagyis a színház a szükségből erényt kovácsolna. Az itt dolgo­zók ugyanis úgy gondolják — nem is alaptalanul, hiszen pol­gári demokráciákban máshol is így van ez -, hogy a színház le­hetne a társasági élet központ­ja. Már csak az a kérdés, hogy sikerül-e 11 milliót összeszedni Beszélgetésünkkor erre még jó remény volt, hiszen alig hirdet­ték meg a Miskolci Páholy lét­rehozását, négymillió forintért máris elkeltek a székek. Maszekban szervezi a bált Miskolc (ÉM) - Az új miskolci báli szezon első igaz bálját egy magánvállalkozó cége, a Gar- mond-X szervezi majd. A keres­kedelmi és szolgáltató betéti társaságot Furdi Zsóka jegyzi, akit sokan a Vasas Művelődé­si Központ munkatársaként is­merhettek meg egykor. Mosta­ni vállalkozásában hostess és fotomodell-szolgálattal, divat- bemutatók, bálok, tanfolyamok, divat szaktanácsadás szervezé­sével foglalkozik. Vele beszél­gettünk.- Melyik lesz a báli szezon első igazi rendezvényei- A Katalin-bál, amelyet vár­hatóan november 27-én rende­zünk meg. Valószínűleg a Ze­neművészeti Szakközépiskola Bartók Terme ad majd otthont ennek a programnak.- Milyen hagyományai vannak Miskolcon a bálozásnak?- Szerintem nagy hagyományai vannak. Mindig is igazi ese­ményszámba mentek ebben a városban a jogász-, orvos- és vadászbálok. Szerveztünk ilyen rendezvényeket annak idején a Vasasban is. Az emberek vágy­nak az ilyen fajta kikapcsoló­dásra. Ezt bizonyította, hogy rendszerint négyszáznál is több vendég jött el. Ma talán kevesebben engedhe­tik meg maguknak az ilyen szó­rakozást. Ugyanakkor a közép­korúak gyakran panaszolják, hogy nincs olyan hely a megye- székhelyen, ahová úgy eljárhat­nának múlatni az időt, mint teszem azt a fiatalok a disz­kóba. Úgyhogy közülük so­kan várják a báli szezon kez­detét.- Ezek szerint egyetlen generá­ció szórakozása a bál?- Á, dehogy. Igaz, hogy a kö­zépkorúak igénylik a legin­kább, de egyre több az olyan fi­atal is, aki szeret kiöltözni, s aki szereti megadni a módját a kikapcsolódásnak. 1993. Október 19, Kedd Itt-Hon Ms 5 Tudósítások — hazai tájakról Priska Tibor ' : .. 1 .. ~ A Szádvárral szemezünk. Néz­zük a meredély, erdőborította hegyet, melynek úgy közepe tá­járól egyre ritkulnak a fák, majd a tetején inkább a szür­kés sziklák látszanak és mint­ha belőlük nőttek volna ki a vár romjai. Nézzük és mondo­gatjuk, jó lenne oda fölkapasz­kodói, de egyikünk sem gondol­ja komolyan. Magyarázgatjuk, hogy túlságosan elmenne vele az idő. Pedig lehetséges, hogy az Idő éppen ott ül a romokon. És vár... Meg arról beszélünk, hogy jó lenne eljutni egy már nem létező falu aprócska ma- radványihoz is. Olyan ember­rel persze, aki ismeri a történe­tét. Nem, nem Derenkre, bár az is erre van, de ennek a rom­falunak, mármint Derenknek nagyobb az irodalma, mint bár­mi másnak. A mi általunk sej- dített, egykori falunak meg szinte semmi.- Pedig itt volt az a falu - mondja a szénégető, akit bók- lászásunk során előtalálunk. - Valamiért megszűnt, nem lehet tudni, miért... Van pedig ott egy Úrfóldje, vagy Űrnapja dű­lő is... Régen az egyik ottani gazda Űrnapján is kiment dol­gozni a földjére és a szekere ök­röstől együtt elsüllyedt...- Szóval erre ilyesmik történ­nek...- Bizony történnek! Még most is olyan mélyedés van ott, hogy valaki nemrég is alig tudott ki­jönni belőle. Persze, a faluból már semmi nincs. Eltűnt... És a farkast elhiszi-e?- Melyiket?- Akit itt láttam nem messze. Meg a többiek is.- És, ha farkaskutya volt? Már­mint németjuhász?- Nem! Más volt. A tompora vé­konyabb, horpadtabb, az eleje sokkal szélesebb, a feje, a pofá­ja jóval nagyobb, erősebb. És még valamit! A kutyák szűköl­tek, nem mertek tovább men­ni.- Milyen kutyák?- Foxik. Pedig azok tudja, hogy semmitől sem félnek. A sokmá­zsás kant megállítják, megfor­gatják. A szénégetőnek bizonyára iga­za van. Szögliget környékén já­runk, pár lépésnyire az ország­határtól, azon túl pedig a nagy hegyekben sokféle nagyvad él. Ráadásul a szlovákiai részeken korábban jelölték ki a termé­szetvédelmi területeket, mint nálunk. Nem olyan messze ide, Tornaszentjakabon sok évvel ezelőtt szintén belebotlottak farkasokba. Annak idején jó­magam is csúfolódtam ezen, ar­ra gondolva, hogy kutyákat vél­tek farkasoknak. Csak amikor a lelőtt, hím farkast meglát­tam... Tényleg más, mint a ku­tya. A méreteit is fölvettük, közzé tettük. Talán a diósgyő­ri Pozsonyi Tibor emlékszik mindem-e pontosan, mivel az ó udvarába hozták be télen, fek­tették a hóra a hatalmas far­kast, ő tömte aztán ki. (Sajnos, kitömve mégsem mutatott olyan jól, mint holtában a ma­ga valóságában.) A tomaszentjakabi farkasokról szép történet is kikerekedett. Vadásztak rájuk, kerítették őket. Egyszer csak az egyik bo­zótos részből kitört egy hatal­mas hím farkas és ügetni kez­dett elfele. Szóltak a golyós fegyverek, a farkas többször is jelezte” a találatot, de futott tovább. A sokadik lövés után le­lassult, majd összeesett. A va­dászok rohantak oda, de azért tisztes távolban megálltak, néz­ték. Ki tudja mire képes egy ilyen vad! Hiszen ez az első, amelyik ha úgy vesszük vissza is tud lőni. Nem úgy, mint a nyúl... Hirtelen az egyik vadász felkiáltott: Ott szalad a többi! Mire észbekaptak, az anyafar­kas a kölykökkel együtt már messzejárt. Onnan jöttek elő ők is, a bozótosból. Mondták, hogy a hím tudatosan feláldozta ma­gát. A többiért. így volt, vagy nem így volt... Ma már nem tudható. Mindenestre szép tör­ténet. És miért is ne lehet­ne igaz? Csak azért, mert szép?- Elhiszem én a maga farkasát- mondom a szénégetőnek. Be­szélgetünk még a tomaszentja­kabi farkasokról, meg arról, hogy pár éve meg Aggtelek kör­nyékén hiúz járt. Fogytak a bá­rányok, a juhászt gyanúsítgat- ták, majd egyszer megtaláltak egy bárányt szétszedve, inkább marcangolva, méghozzá: fenn egy fán. A vastag ágakon. Ide helyezte biztonságba a nagy macska, melynek később nyo­mait is fölfedezték. Mindezeken mélázgatva külö­nös szépségű Üdéken, formás hegyek között bandukolunk. A legelőcskék sötétzöldek, a domboldalak sok virágtól színe­sek, mintha ezt a részt kifelej­tette volna az aszály. Az erdei utat pedig hirtelenjében vékony sorompó keresztezi. Állj! Mond­ja a sorompó. Ha nem is beszél, akkor is ezt mondja. Átdugom a lábam alatta és ily módon föltehetően határsértést követek el. Ez itt ugyanis az or­szághatár... Fura érzés itt áll­ni. Ugyanaz a fű, ugyanaz az ég, a fa, a hegy, a levegő, csak amott már tilos... Nekünk tilos. Lehetséges, hogy előttünk, messze-messze az Alacsony- Tátra hegyei sejlenek. Minde­nesetre innen tovább már nem bóklászhatunk. Visszafordulva más irányból látjuk ismét Szádvár romjait. Mely romokon ott fenn mégis csak ott vára­kozhat az Idő. Miskolcon alakul a Fidesz-választmány Miskolc (ÉM) - Miskolcon tartja ala­kuló ülését a Fidesz országos választ­mánya. A párt két kongresszus közöt­ti legfőbb döntéshozó szerve 80 fős lesz. Ebből a borsodi fiatal demokratákat öten képviselik majd. Az országos vá­lasztmány alakuló ülése október 30-án lesz a Miskolci Egyetem aulájában. A rendezvényt nagy érdeklődés előzi meg, hiszen hetek óta tartanak a ta­lálgatások, hogy ki lesz a testület el­nöke: az Orbán Viktor emberének tar­tott Szájer József parlamenti képvi­selő, vagy a pártelnök riválisaként el­könyvelt Fodor Gábor. Mankóval másszák a lépcsőt Miskolc (ÉM) - Nem igazán törődnek Miskolcon a mozgássérültekkel. Erről panaszkodtak többen a megyeszékhe­lyen. Mint elmondták: a segélyért folyamo­dó mozgássérülteknek illetve mozgás- korlátozottaknak a polgármesteri hi­vatalban olykor két mankóval is eme­letet kell mászniuk, mivel az ügyeket nem a földszinten intézik. Halász Ró­zsától, a helyi szociális ügyeket felü­gyelő alpolgármestertől kérdeztük: mi­ért van ez így? O annyiban pontosította az informáci­ónkat, hogy a sérült emberek számá­ra járó segélyeket a hivatal épületé­nek földszintjén intézik. Az emeletre azok mennek fel, akik másfajta segé­lyért is folyamodnak. Áz alpolgármestemő szerint az hoz majd változást a jelenlegi helyzethez képest, ha a szociális osztály munká­ját átszervezik. Megkezdődött és tart a részleg számítógéppel való felszere­lése. Ha ez befejeződik, információs szolgálatot működtetnének a földszin­ten. A tervek szerint itt bárki megkap­hatná a kért felvilágosítást: milyen se­gítségre jogosult, milyen segélyformá­val járna a legjobban. így elkerülhető lenne, hogy a kérelmezők órák hosszat bolyongjanak a hivatalban, míg ügyü­ket elintézik. Otthonában ÍS ITT-HON vagyunk Bál, Miskolcon v. '«Wir-"*« »aa—B v 1 Fotó: Laczó József

Next

/
Thumbnails
Contents