Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-02 / 230. szám

Október 2., Szombat

ÉM - riport

ÉM-hétvége III

Ruszinok között a zempléni hegyekben

Lévay Györgyi

A Pusztavár, a Papaj, a Barlang és a Szkaika - e négy hegy c!e:i körül Kom- lóskát. Dimbes-aombos a falu is, a legmagasabb pontiéra építették 1820-ban a templomot. Innen látni igazán, milyen tüneményesen szép a táj. Nem csoda, hogy vágynak ide az alföldi városok lakói. Ha megüresedik egy ház, négy-öt vevő is jelentkezik Nyíregyházáról, Debrecenből Nem ritkán baratí körök vásárolnak házakat, hogy együtt tölthessék a szabadságukat. így került Komlóskára három görög katolikus és egy református pap, valamint Nagy doktor, akit vasárnapi orvosnak hívnak, mert természetesen hozzá fordulnak, ha hétvégén beS

izik meg valaki. Az önkormányzat telet is árul, 60 forintért kínálja négyzet- méterét.

Négyszázötvenen lakják a falut. Nem lehet azt mondani, hogy elöregedett a lakosság, mert van 11 óvodásuk, 14 alsótagozatosuk és 15 felsősük. Jó néhá- nyan tanulnak pataki, miskolci gimnáziumokban. Iski István görög katolikus tisztelendő úr négy éve gondozza a lelkeket Komlóskán. Ez alatt 58-szor temetett és 12-szer keresztelt. Több helyről is hallom az örömhírt, hogy négy baba érkezését váqák.

Tiszta víz kellette

Az idén négy első osztályos kezdte meg a tanulást, a másodikosok hatan, a harmadikosok hárman vannak. Negyedik osztályos nincs. Komáromi Ferencné tanítónő elégedett a kis tanítványaival, azt mondja, szorgalmasak, tehetségesek a gyerekek és megállják a helyüket az erdőhorváti iskolában is, ahol a felsősök tanulnak. Pedig itt együtt van a három osztály, „osztatlan” a képzés.- Teljesen elvesztettem a fejemet, sírtam, mikor azt mondta nekem 1980-ban az igazgatóm, hogy holnaptól Komlóskán, osztatlan iskolában kell tanítanom. Most már nagyon jól érzem itt magam, mert látom az eredményt. Mindent megtanulnak, amit kell és sokkal önállóbbak az osztatlan iskolások. Remélem, nem tőlem tudja meg a tanító néni a hírt: az önkormányzat erősen gondolkodik azon, hogy megszünteti az alsó tagozatot. Öt kilométerre van erdőhorváti, a nagyobbakkal utazhatnának a kicsik.

— Az iskola és az óvoda fenntartása 2 millió 400 ezer forintba kerül. Ezen felül 1 millió 400 ezer forintot fizetünk az erdőhorváti önkormányzatnak a felső tagozatosaink után. A12 miihó forintos költségvetésünk ezt nehezen búja el - mondja Deák Ferenc polgármester. Elbírná, ha nem kellene megoldani temérdek feladatot. Az egész falu érdeke, hogy mielőbb tiszta, egészséges ivóvízhez jusson. Mert a kutak szennyezettek. A tisztiorvosi szolgálat folyamatosan ellenőrzi az óvoda és az iskola kútját, ahonnan a csecsemők is kapják a vizet. Félévenként hypózni, szivattyúzni kell a kutakat.

A falu Erdőhorváti felé eső végén szándékoznak furatni egy mély kutat, ahonnan aztán vezetéken jön majd be a faluba tiszta víz. A domborzat miatt ugyancsak nagy gond a szennyvíz elvezetése. Itt és a köijegyzóség másik falujában, Erdőhorvátiban is. A két falunak 90 millió forintjába kerül a tervezett szennyvízcsatorna megépítése. Nos, ezek miatt a gondok miatt kerül veszélybe az alsótagozat.

Mindenki a mezőn- A téesz feloszlott, a borkombinát átalakult, csak azok dolgoznak a faluban, akiknek az önkormányzat tud munkát adni. Az pedig kevés. Gyakorlatilag munkanélküli az egész falu. Egyre bővül azoknak a köre, akiknek szociális támogatást kell adnunk.- Mikor volt jó világ Komlóskán?- Sosem volt itt Kánaán, mert a földjeink gyengék, egy aranykoronásak és az alattiak. De a 80-as években azért egész jól megvoltunk. Mindenki dolgozott, biztos volt a megélhetés, gyarapodtak a családok. Teheneket tartottak, szederrel, ribizlivel foglalkoztak a szőlő mellett. Mert szőleje szinte mindenkinek van. De mostanában nincs értéke a bornak sem.

~ Gyönyörű erdeik vannak.

~ Háromszáz hektár fenyő, tölgy bükk. Igaz, sokat kitermeltek a múlt években valami betegség is felütötte a fejét. Ilyenkor régen harsány zöld volt az erdő, most meg sárgul, mintha késő ősz volna.

Sétálgatunk az utcán, sehol egy lélek. A házak ajtaja zárva, csönd van, csak a

kutyák ugatnak. Jó sok idő telik el, amikor végre feltűnik egy asszony.- Nagymama! Hová mész, nagymama?- kiabál az iskolaudvarról egy kisfiú.- A Pilinkre, kukoricát tömi. Oda megyek, Zolikám.- Jól termett a kukorica?- Nemigen. Apró. Hiányzott neki az eső. Kiderül, hogy a mezőn van mindenki. A kukoricásban, a krumplifóldeken.- Ilyenkor, a nagy munkák idején csak a nyomorékok, a betegek és a pap van itthon - mondja Iski tisztelendő úr. Megnézzük a templomot. Nemrég újították fel a tetőt, a külső fal is frissen festett.

Nem szlovákok ők- A következő feladat a freskók restaurálása lesz. Nézzék, milyen szép a lambéria. Száznyolcyanhat négyzetmétert lambériáztunk. Él egy kitűnő ács a faluban, valóságos művésze a szakmájának. Rácz Józsefet az, ország minden területéről hívják, főként templomi munkákra. Tehetséges, kedves, vendégszerető, szorgalmas nép él ebben a pici faluban. Ruszinok. Sok értelmiségi nevelődött itt. Nagyon boldog vagyok, hogy

JÖiPi' ,_,_w

mme--,. ^ §/.

Betűországban

itt kezdhettem a hivatásomat. Megszerettem őket. A feleségem tanár, ó vezeti a helyi pávakört. A kisfiúnk, Péter óvodás. Nagy meglepetésünkre és örömünkre elkezdte tanulgatni a ruszin nyelvet. „Gyakujem peknye” - hallottam tőle valamelyik reggel.

A komlóskaiak mindig is tudták magukról, hogy ruszinok, Kárpátaljáról valók. Valami oknál fogva azonban 1948 és 91 között azt akarták elhitetni velük, hogy ők szlovákok. Akkor aztán pontosan itt, Komlóskán alakult meg a Magyarországi Ruszinok Szervezete, a Marusze. Úgy tudják, 2500 tagja van. Augusztusban nemzetiségi találkozót rendeztek, eljött a kovásznói népdalkor, a Ködmön Miskolcról, a karcsai Tűzvi- rág, az eperjesi kultúrcsoport, egy folklór együttes a délvidékről... Egyszer ellátogatott Komlóskára az eperjesi ruszin színház is. Tetszett a ruszin nyelvű produkció.

Mindenki beszéli a nyelvet, aki itt nő fel. Az alsó tagozatosok azonban még mindig szlovák nyelvet tanulnak. Bődi Gyula tanár űr évente 150 szót, kifejezést sulykol a buksikba. Mivel a felsőbb osztályokban nem tanulják, elfeledik.- Nem merek rá esküdni, hogy a tiszta ruszint beszélik itt - mondja. - Kevert ez a nyelv. Megértik a kelet-szlovákiaiak és a jugoszláv utódállamokban élők is. És milyen jó, hogy megértik.

Mélyen vallásosak

A temető közepén lévő, gyönyörű feszületen ez áll: Istenünknek Komlóskától. Tavaly szentelték föl. Alkotója, Bojki Lajos a keresztet tölgyfából faragta. A masszív fa a kereszt valós és jelképes súlyát jelzi. A korpusz cseresznyefából van. A művész nem a halott, hanem a feltámadni készülő Krisztust jeleníti meg. A komlóskai temető műkő síremlékei alatt nyugvók megváltóját.

Iski István, a fiatal tisztelendő lelkesen mutalja az egyházközség kincseit. Az oltárterítóket, amelyeket a századelőn selyemmel hímezték az asszonyok. A gyönyörű, értékes miseruhakat, a mi- nistránsokéit, a betlehemezó felnőtt férfiak alkalmi „kosztüméit.- Mélyen vallásos az egész íalu. Amrkor első alkalommal láttam, hogy nagypénteken a sírba tétel után térden csúszva közelítik meg a hívók plascsenyicát, a sírlepelt, megkönnyeztem, valahol a Balti-tenger partján, egy bucsujáro helyen szokásos ez. Itt mindig, minden gyerek tanult hittant, tanévkezdéskor az óvónéni elhozza a kicsiket a templomba, misére mindenki jár. A szláv néptől mindent el lehet venni, de a hitét soha. Iváncsó atya 24 évig élt Komlóskán és most, szeptember elején, amikor Máriapócson találkozott az itteniekkel, átült a komlóskai buszba.- Dicsértessék, Pancsó!- Mindörökké, Kíváncsi bácsi. Hogy van?- Hogy találkozunk, jobban.- Azért hívom kíváncsi bácsinak Fehér Péter bácsit, mert idős kora ellenére minden érdekli - magyarázza Pancsó. - A pancsó meg a pap kedves ruszin megszólítása.

Péter bácsi portáján keresztül folyik a Tolcsva patak. Hív bennünket, menjünk át a hídon. Fenyők, mogyoróbokrok, diófa alatt találjuk magunkat. Letelepednénk a rönkülőkékre, de Péter bácsi a pincébe hív. Panyi! - invitál. - Ilyen krumplim termett. Sárga fajta, igen jó. De ez még csak a fele, a többit nem ástuk ki.

Mire visszaérünk, furmint és hárslevelű leve kerül az asztalra.- Kilencszáz tőkénk van - mondja Katika, a meny. De nem tudjuk eladni a bort. Tizenegyezer forintból két iskolás gyereket nevelünk. Napszámba járok, ha hívnak.

A szomszéd, Varga Józsi bácsi is átkél a patakon. Hellyel kínálják, de mondja, állni jobb. Ót éve erősen szédül. Igen sokat dolgozott az életben, most a ház körül tesz-vesz. - Négy lányom van. A nevem a kutyára marad. Legalább egyikük szült volna lánykorában, hogy átörökítette volna a nevemet - mondja és huncutul a Pancsóra néz.

Az unokákra terelődik a szó. Hogy milyen szakmát is kellene választaniuk, melyik lenne biztos kenyér. Péter bácsi Attila unokájának ritka kézügyessége van, mindent lerajzol, még portrékat is készít 13 évesen. Képzőművészeti gimnáziumban lenne a helye, de hát az távol van, nem bírnák a szülők a kollégiumot, az utazást fizetni.

Levettem a rendszámot

Koritár Bemát újságolja, hogy megint itt jártak Jehova tanúi.- Hogy ők elmondják nekem, mi az igazság. Mondtam, egy igazság van, hogy mindenkinek meg kell halnia egyszer. Ebben a faluban kár a fáradságukért. Koritár úr 43 év munkaviszony után ment nyugdíjba. Harminchárom évig autóbuszvezető volt. Érettségivel. Panaszolja, hogy 8293 forint a nyugdíja.- Kijelentettem a tévét, a Wartburgról meg levettem a rendszámot. Két hold földön gazdálkodunk és a fiam szőlőjét műveljük. A gyerekeinkben sok örömünk telik. A lányom most gyesen van a harmadik unokámmal, de azért építkeznek. Itt, a faluban. A fiam Pesten él, gépésztechnikus. Látják ezt a szólótartályt! Húszhektós. Ezt is ó csinálta. A gyerekeket úgy neveltük, hogy sok mindenhez értsenek, hogy szeressék a munkát. Úgy talán megélnek valahogy. Ilona asszony mondja, hogy tegnapelőtt volt az 52. születésnapja.

Hegyek karéjában, összebújva

A feszület. Az évszámot mutatja a tisztelendő.- Krumplit ástam éppen. Az volt az ajándékom, hogy örültem a szép termésnek. No, azért kaptam egy csokor szegfűt is.

Értékes ásványról beszélnek

Rácz Dezső önkormányzati képviselő a vasas szakmáját kényszerült elhagyni négy éve. Azóta ó vezeti az italboltot.- Nincs nagy forgalom, inkább csak a beszélgetés kedvéért térnek be az emberek. A szabadidőmben a szüleimmel művelem a hold földet, meg a hold szőlőt. No és a nagymamával. Ma is krump- bt ásott, 82 évesen.- Ilyen volt az apám is - toldja meg idősebb Rácz Dezső. - Kilencvenéves volt, alig tudott a görbe botja segítségével kigyalogolni a rétre. De ott megfogta a kaszát és addig vágta, míg volt mit. No, egy év múlva aztán meghalt, szegény, jó öreg. De a fiam is, 14 évesen úgy vágta már a rendet, hogy öröm volt nézni. Mondják, ha valami szépet akarunklát- ni, tartsunk velük. Most készült el a pince. Huszonhat méter hosszú. A végében tiszta vizű fonást találtak. Mindössze 70 centi mély a kis kút. Kincs az ilyen.- Ha erőnk adja, tovább ássuk majd. Es betároljuk a bort. Húsz-huszonöt forintért azért csak nem adjuk el a finom hegyaljait. Lesz majd ennek ára

A vadonatúj, szép, tiszta pincében megjelent a nemespenész. Jelezvén, hogy itt jó hegyaljai bor érik.

Megkérdem a 36 éves, erős férfit, nem gondol még családalapításra.- Nősülni ebben a világban?

A poHtikára terelődik a szó. Komlóskán aki párttag, az mind a KDNP tagja- Egy ideig én is tagja voltam, de kiléptem - mondja az önkormányzati képviselő. - Párt nélkül is lehet tisztességesen dolgozni.

Errefelé is nagyon népszerű Németh Miklós volt miniszterelnök. Azt mondják, azért szeretik, mert vallásos, humánus, értelmes és a XXI. században gondolkodik. Nagyon furcsállják, hogy saját hazájának politikusai egyetlen tollvonással megakadályozták, hogy bankelnök legyen Londonban.

—Mi messze vagyunk a nagypolitikától, de azért figyelünk. Nem lenne itt baj, ha meg tudnának élni az emberek. Nekem mostanában egyre csak egy régi dolog jár az eszemben. Hogy azzal talán meg lehetne menteni a komlóskai népet. Volt itt régen egy kaolinbánya, igen jó ásványt termeltek ki belőle. Aztán abbamaradt 1964-ben. Úgy46-47-benazt rebesgették, hogy a kaolin kutatása közben találtak itt mást is, valami értékes anyagot - meséb Rácz Dezső bácsi. Aztán hozzáteszi, reménykedve, hogy talán változhat valami: - Lehet valami a dologban, mert arra emlékszem, hogy egyik napról a másikra berobbantották azt a lelőhelyet. Ha azt most újra megnézné valaki... Levelet kellene írni Juhász Árpádnak, a geológusnak.

Fotók: Farkas Maya