Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-16 / 242. szám
6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993, Október 16-, Szombat-----------APROPÓ-----------C saládi kör Horpácsi Sándor Nem tudom, miért nem érzik a Szabadság téren, hogy a legjobb műsorok is kifáradnak idővel. így járt most a Családi kör, annak ellenére, hogy Kelemen Endre szakállt eresztett. Igaz, a közhelyekről igen nehéz újat mondani. Mert - ugye-azt eddig is tudtuk, hogy az élet nehéz (száz kiló egy mázsa), különösen a házasuló fiataloknak. Mert a szerelem szép (hajajl), de abból nem lehet megélni. Lakni is kell valahol. Descartes híres mondása (Cogito ergo sum) ma szabad fordításban úgy szól, hogy lakom, tehát vagyok. Aki nem lakik, az nincs ? - kérdezhetnénk. Dehogy nincs, de az albérlő vagy csőlakó. Olvasom az egyik okos, nemzetféltő tanulmányban, hogy az elavult négy évtizedben 5 millió kis magyar nem született meg az abortusz miatt. Nos, néhai szomszéd nénink viszont azt mondta, hogy hamarabb van egy gyerek, mint egy új nagykabát. A lakásról nem is beszélve, így aztán jót derültem Pécsi Ildikón, aki a Családi kör kis játékfilmjében a leendő anyóst alakította, kicsit untam Károly bácsi (Szilágyi Tibor) okvetetlenkedését, de az egész történetet egyáltalán nem tartottam vidámnak. Mert mi van akkor, ha a szülőknek nincs átadható (leválasztható, elcserélhető) lakása? Marad a (címadó) albérlet Cinkotán. Moralizálni, szépeket mondani persze lehet így is, de minek ? MOZI Örömváros Útban az önmegvalósítás felé (ÉM - CsM) - Összefogtak hát a német, az angol, a francia filmesek és csináltak egy mozit Indiáról, azon belül pedig egy svájci és egy amerikai találkozásáról. Szép kis nemzetközi gárda. A főhős viszont nemcsak a filmen amerikai, hanem a valóságban is, ugyanis Patrick Swayze találja meg élete értelmét Kalkutta legszegényebb negyedében, de valószínűleg nem ez a fő oka, hogy olyan nagyon amerikai stílusú az egész. Pedig még ki is figurázzák az amcsikat, akiknél a jó mindig győz, a rossz vagy elpusztul, vagy megtér, emiatt a film végén az ábrándos lelkű közönség örömkönnyeket ejt. Megmondják az indiaiak az idegennek, aki saját életével sem búéi, de az övékbe beleszólna, hogy bizony ez nem egy amerikai tévésorozat, itt valódi vér folyik, itt a rossz is győzni tud. Azután folytatódik minden, ahogy egy amerikai tévésorozatban szokott. Azért időnként kilátszik a máz alól az igazi India is. Mi jogon mondom, hogy az „igazi”, mikor még sohasem jártam ott, nem ismerem a kalkuttái szegények világát? Mert azok a részek nagyon őszinték voltak. Nem volt bennük semmi különös, semmi hősies. Csak hétköznapi emberek szerepeltek, akiknek egyetlen céljuk a megmaradás, családjuk fenntartása, akik már nem várnak csodát az élettől, csak hogy lányukat becsülettel, hozománnyal féijhez adhassák. Szimfonikus-jubileum Miskolc (ÉM) -1963 november elején alakult meg színházi zenészekből, miskolci zenepedagógusokból és zenészekből a Miskolci Szimfonikus Zenekar. A mára már nemzetközi szinten is elismert együttes október 18-án, hétfőn ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból délelőtt 10 órakor ünnepi társulati ülést tartanak a miskolci Városháza dísztermében, este fél nyolckor pedig jubileumi koncertet adnak a Miskolci Egyetem aulájában. A műsorban elhangzik majd Kodály: Galántai táncok és Orff: Carmina Burana című műve. Közreműködik Miklósa Erika, Fülöp Attila, Kovács Pál (ének) valamint a Magyar Állami Énekkar. Vezényel: Kovács László. Képek, szőnyegek, kerámiák Miskolc (ÉM - FG) - Csoportos kiállítások megnyitóján mindig az az első kérdés, hogy mi hozta össze az alkotókat. Közös témát keresünk, közös múltat, hasonló stílust, gondolkodást vagy legalább egy stúdiót, egy szakkört, ahol valamikor mindannyian megfordultak. Alle Teréz, Szelekovszky Magda és Balázs Árpád szerzőhármas Rónai Sándor Művelődési Központban látható kiállítása kapcsán is felvetődik a szokásos rokonságkeresés. Ha nem is Ádámig meg Éváig, de mindenképpen nagyon messzire kell mennünk, ha meg akaijuk találni azt a kapcsot, ami összeköti a festőt, a keramikust és a szőnyegszövőt. De ahelyett, hogy az önkifejezés szükségességébe, az alkotás örömébe, az anyag szeretetébe és más egyéb meglehetősen elcsépelt, de természetesen létező és nagyon fontos fogalmakba kapaszkodnánk, nézzünk szét a lakásunkban, vagy éppen a Rónai előcsarnokában rendezett tárlaton. Szépen megférnek, kiegészítik egymást a képző- és az ipar- művészeti alkotások, a festmények és grafikák, a használatra szánt kancsók, tányérok, fuszertartók, leányok kalapjában rejtőző virágcserepek, a most kiállítási tárgyként szemlélt, de egyébként padlóra, falra kerülő rongyszőnyegek. Mindezek után mégiscsak keressük meg a közös kiállítás létrejöttének magyarázatát. A Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatója, Utry Attila - amint azt a megnyitóbeszédében is elmondta - arra törekszik, hogy minél több alkotó számára biztosítson bemutatkozási lehetőséget, s azt is tudni illik Utry Attiláról, hogy ő a húszéves Kelet Irodalmi Alkotócsoport vezetője. Már az első Keletkönyvek megjelenése óta ismerik egymást Alle Terézzel, a művésznő készítette a könyvek borítótervét, grafikáit. Alle Terézt már nem kell bemutatni a miskolci közönségnek, több alkalommal is kiállított a városban. No, nem túl gyakran, mert nem tartozik azok közé, akik mindenáron keresik a kiállítási lehetőségeket. Eddigi pályafutása során harmincöt tárlata volt, az idén ez az ötödik, ebből három budapesti önálló kiállítás volt. Hosszú évekig az LKM ösztöndíjasaként dolgozott. Egy ottani kiállítás alkalmával ismerkedett meg a vele együtt bemutatkozó keramikussal. Szelekovszky Magda Sárospatakon tanulta a szakmát, s most maga is tanít. Nagy örömmel mesél az Ifjúsági és Szabadidő Házban harmadik éve működő szakköréről, mert a közös munka őt is újabb és újabb alkotások elkészítésére inspirálja. Korábban a Képcsarnok Vállalathoz kötötte szerződés, de nem elsősorban a megélhetés, sokkal inkább a megmérettetés miatt tartotta fontosnak, hogy első kategóriás minősítést kapott. Balázs Árpád sem azért kezdett el annak idején szőni, mert arra számított, hogy ez majd jól fogjövedelmez- ni. Mint mondja, mindig is szerette a textilt, akkor határozta el, hogy ezzel fog foglalkozni, amikor még Pannonhalmán könyvtárosként dolgozott, és úgy döntöttek: kézműves műhelyeket alapítanak az apátság falai között. Később Szécsénybe ment, hogy ott a palóc asszonyoktól lesse el a mesterfogásokat. Sokáig volt bedolgozója az ottani háziipari szövetkezetnek. Ez az első alkalom, hogy kiállításon mutatja be szőnyegeit, melyeket elsősorban használatra készít. Persze az sem egy utolsó szempont, hogy megszépítik, kellemessé teszik környezetünket. Alle Teréz, Szelekovszy Magda és Balázs Árpád közös kiállítását október 23-ig láthatják az érdeklődők a Rónai Sándor Művelődési Központ előcsarnokában. A szakértő nem tanfelügyelő Miskolc (ÉM - FG) - A mindennapi beszédben még mindig keverednek a fogalmak, nem elég világos, hogyan segíti az iskolai munkát a szaktanácsadó, a szakértő, és bizony még az is előfordul, hogy szakfelügyelőkről beszélünk. Pedig a felügyeletnek semmi köze nincs - nem lehet - a szakmai szolgáltatást végző szakértőkhöz, szaktanácsadókhoz. A Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet munkatársa, Hegymeginé Nyíry Enikő éppen ezért szervezett - a Pedagógiai Szakma Megújítási Projekt Programiroda támogatásával - tanfolyamot az óvodai, általános és középiskolai szaktanácsadók számára. A tanfolyam egyik előadójától, a Fővárosi Pedagógiai Intézet nyugalmazott igazgatójától, Kaján Lászlótól először azt kérdeztük, talalkozhatunk-e a mai iskolákban tanfelügyelőkkel. • A tanfelügyelőt és szakfelügyelőt már 1987 óta nem lehet az iskolában keresni. A felügyeleti rendszert a ’85-ös oktatási törvény megszüntette, és helyette a szaktanácsadói rendszert vezette be. Ez rendkívül erőteljesen eltér a felügyelettől. A felügyelet a közoktatásirányítás képviselője volt, az irányításhoz tartozott. Ezzel szemben a szaktanács- adó vagy szakértő az iskola szolgálatában álló szakember, aki a szakmaiságot képviseli, a nyelvészetet vagy éppen a számítástechnikát. Igaz, hogy mindenki, aki korábban felügyelő volt, valamiképpen a szakmaiságot is képviselte, de nem ezen volt a hangsúly. A másik dolog, hogy a felügyelő a közoktatáspolitika tényezője volt, a szaktanácsadó viszont a pedagógiai munka fejlesztésének szolgálója. A tanácsadó tapasztalatot vagy kutatási eredményt közvetít, a felügyelő követelményt. A felügyelet az egység képviselője volt a kívánatos sokféleségben, a szaktanácsadó pedig inkább a sokféleség katalizálója a kívánatos egységben. Ki kell még azt is emelni, hogy a felügyelet fő gesztusa az ellenőrzés volt, a vizsgálat, az értékelés, a minősítés. A szaktanácsadás és a szakértés fő gesztusai az informálás, a tapasztalat-átadás, az együttes tényfeltárás, az elemzés, a fejlesztés, és ennek támogatása. Nagyon röviden azt mondhatjuk, hogy á felügyelet a helybe vitt irányítás. A szaktanácsadás, szakértés pedig a helybe vitt továbbképzés. Ezek egy kicsikét igazságtalan, sarkított A szakértői munka szakértője: Kaján László megfogalmazások, de ha ezt nem tesszük, összemosódnak a fogalmak, és rossz hagyomány folytatódik tovább. □ Az egykori szakfelügyelettel szemben ön is két fogalmat használ, szak- tanácsadásról és szakértésről beszél. • Valóban nincs terminológiai egység. A fővárosban például szaktanácsadóknak nevezzük ezeket a pedagógiai szolgáltatásokat nyújtó szakembereket, itt Borsod megyében és máshol is a pedagógiai intézetek szakértőket alkalmaznak. A törvény azt mondja, hogy az iskoláknak segítséget adó szakmai szakszolgáltatások közé a tanácsadás tartozik, amit vagy szaktanácsadók vagy szakértők végeznek. Mi most ezen a tanfolyamon megpróbáltuk meghatározni, hogy mit is értünk szakértésen, és mit a szaktanácsadáson. A szakértő egy adott szakterület vagy szaktárgy sajátos programjának vagy metodikai rendszerének specialistája. De nem szaktanácsadója az egész szakterületnek vagy szaktárgynak. A szaktanácsadó ugyanakkor kompetens egész szakterületén, de nem lehet szakértője szakterülete valamennyi speciális programjának. Mondok egy példát, az alsó tagozaton az egész alsó tagozati munkának megvan a szak- tanácsadója, és vannak, akik a Zsol- nay- vagy a Lovász-módszer szakértői. A fogalmák tisztázása miatt is fontosnak tartom ezt a tanfolyamot. 1987-től, amióta megszületett a szaktanácsadói rendszer, senki sem vette azt a fáradtságot, hogy pontosan leírja, hogy mi mit jelent. □ Eddig tehát a megyei pedagógiai intézetek által alkalmazott szakértőkről és szaktanácsadókról esett szó. Most hogy megjelent a minisztérium felhívása, mely szerint ők is szakértőket keresnek, nem fognak újra összezavarodni a fogalmak ? • Az oktatási törvény az országos szakértői névjegyzékbe felvett embereket nevezi szakértőknek. Ezek azonban valóságosan, a munka tartalmát tekintve, felügyelők. Tehát tanfelügyeleti feladatot ellátó, de az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakemberek lesznek. Feladataik között szerepel, többek között, hogy ellenőrzést végezzenek az iskolában. Ez pedig nem más, mint felügyeleti feladat. Egyébként érdekes ellentmondás van a törvény és a törvény részletes indoklása között. Az indoklás azt mondja, hogy a Tankerületi Oktatási Központok az iskolákat mint intézményeket felügyelik, de nem végzik az egyes pedagógusok szakmai munkájának értékelését. Most azonban, amikor meghirdették a pályázatot, különböző tantárgyat tanító embereket is keresnek. Ha pedig ezeknek az embereknek ellenőrzési jogosultságuk van, akkor az angolos vagy matekos kolléga nem az intézményt, az intézmény vezetését, az intézmény és fenntartója kapcsolatának elvszerűségét, a pedagógiai légkört, hanem az angoltanárt, a matematikatanárt nézi meg, az ó munkájukat ellenőrzi. Már pedig ezt a törvény részletes indoklása kizárta. Nem tudom, hogy miképpen oldja fel ezt az ellentmondást a minisztérium... □ Szükség van erre a két fajta „szakértésre”? • Bizonyos konrollmechanizmusra a közoktatás irányításában szükség van, mint ahogy szükség van erre Európa valamennyi országában. Az ellenőrzés, a felügyelet nem idegen egy demokratikus berendezkedésű ország közoktatásától. De kérdés, hogy meddig jut el. Ha az igazgatóig, az intézményig és az intézmény fenntartójáig jut el, akkor azt mondom, ennek van létjogosultsága. De ha ez az ellenőrzés elér minden egyes emberig, az katasztrofális dolog lenne. Beavatkozás az intézmények életébe, minősítés jellegű akciók kezdődnének, összekeverednének az igazgató és a külső felügyelő jogosultságai. Ebből éppen elegünk van. Arany-napok a Martintelepen Miskolc (ÉM) - Arany János nevét veszi fel a martintelepi általános iskola, ebből az alkalomból - az október 22-i névadó és zászlóavató ünnepséget megelőző héten - megrendezik az Arany-napokat. Október 18-án délelőtt a Toldi-kondin mérhetik össze erejüket a diákok, délután az Arany János művei alapján készült dramatikus játékokkal szórakoztatják egymást a gyerekek. A hét folyamán rajzkiállítás nyílik, megrendezik az Arany-vetélkedőt, lesz szavalóverseny, a 8. osztályosok emlékfát ültetnek az iskola udvarában. Az október 22-én, pénteken délután 5 órakor fellobbanó tábor- tűzhöz szeretettel váiják az iskola volt diákjait is. Miki manó Miskolc (ÉM) - A100 Folk Celsius együttes Miki manó című koncertjére várják az általános iskolásokat és az óvodásokat a Rónai Művelődési Központban október 21-én, csütörtökön délelőtt 9-től és fél 11-től. Mandorla-est Miskolc (ÉM) - A csapda neve: Csehszlovákia, avagy egy ország születése és bukása címmel Balassa Zoltán kassai publicista tart előadást október 17-én, vasárnap délután öt órától all. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár nagytermében, a Mandorla Közművelődési Egyesület szervezésében. Angol klub Szikszó (ÉM) - Angol klubot szerveznek a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnáziumban Anne M. Petti békeszolgálatos angoltanár vezetésével, a szikszói és az encsi tanárok illetve diákok részvételével. Az első összejövetelen, október 18-án, hétfőn délután négy órától az amerikai egyetemekről, az ottani szokásokról beszélnek a két abaúji városban tanító békeszolgálatos tanárok. Seuso-kincsek Washington (MTI) - A Seuso-kincsek tulajdonjogáért folyó perben a New York-i bíróságon szerdán az első magyar tanú meghallgatásával folytatódott az eljárás. A kulturális szempontból páratlan értékű, tizennégy darabból álló római kori ezüstkincset maganak követeli Magyar- ország és Horvátország, illetve jelenlegi bejegyzett tulajdonosa, Lord Northampton. A magyar tanú, Nagy Károly muzeológus előtt egy horvát szakértőnek kellett volna tanúskodnia - anyag- és földminta összehasonlítással ám á horvát fél az utolsó pillanatban változtatni óhajtott a csatolt iratokon. Mivel a bíróság a módosításhoz nem járult hozzá, a horvát szakértő meghallgatása elmaradt. Gyakorlatilag ezzel a horvát bizonyítási eljárás befejeződött, már csak egyetlen tanú meghallgatása van hátra: ó nem más, mint Horvátország művelődési miniszterasszonya, aki muzeológus. Várhatóan a jövő héten jelenik meg a bíróság színe előtt. A magyar szakértő a történelmi gyökerekig visszanyúlva kezdte meg a bizonyítási eljárást, feltárva a testület előtt, hogy mikor hallott először a világ a kincsről, és mi köti Magyar- országhoz a leletet. Elmondta, hogy Pannónia valamikor a római birodalom része volt, és akkoriban a Balatont Pelsonak hívták: ez a név olvasható a kincs egy darabján, pontosabban magán a Seuso-tálon. Nagy Károly tanúskodása csütörtökön a keresztkérdésekkel folytatódott. A későbbiekben kerül sor a további magyar ténytanúk, illetve természettudományi szakértők meghallgatására. A Seuso-kincsek értékét negyven- millió fontra becsülik. Lord Northampton a nyolcvanas években vásárolta meg a I-V. századból származó ezüsttárgyakat, mint kiderült, hamis libanoni papírok felhasználásával. A magyar kormány 1992-ben avatkozott be az ügybe, miután olyan bizonyítékok kenőitek napvilágra, amelyek megalapozzák azt, hogy a kincset Magyarországon, a Dunántúlon találták meg az 1973-74-eS években, és onnan csempészték ki ih legálisan az országból.
