Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-15 / 241. szám

10 ÉSZAK-Magyarország Magyar Múlt 1993. Október 15-, Péntek Nagy Imre szobra Párizs (MTI) - A franciaországi Girogmagny- ban felavatták Nagy Imrének, az 1956-os ma­gyar forradalom mártír miniszterelnökének emlékművét. A szobor - a Párizsban élő Gál András alkotása - a svájci határ közelében lé­vő kisváros központjában, egy gyönyörű rózsa­parkban kapott helyet. Az avatáson jelen volt Nagy Erzsébet, az egykori miniszterelnök lá­nya, Józsa Fábián belügyi államtitkár, vala­mint Giromagny polgármestere. Képviseltette magát a párizsi magyar nagykövetség is. Az emlékmű felállítását a Budapesten bejegy­zett Nagy Imre-alapítvány és a városka polgár- mesteri hivatala finanszírozta. A színhely kivá­lasztásában az játszott döntő szerepet, hogy Gi- romagnyban él a franciaországi magyar emig­rációban kiemelkedő szerepet játszó Nagy Er­nő, aki a városkában valóságos „ellenálló központot” hozott létre 1956 után a magyar ér­telmiség számára. Az avatás fölött Göncz Árpád magyar és Francois Mitterrand francia elnök is védnökséget vállalt. Szabad György az érdi ünnepségen Érd (MTI) - Történelmi sorsfordulók, nehéz megpróbáltatások árán mára elértük, hogy ró­lunk, nélkülünk sem hatalom, sem külső vagy belső politikai erő nem dönthet, hiszen rendel­kezünk függetlenséggel, demokratikus intéz­ményekkel, amelyeknek működtetése, megújí­tása tőlünk függ - jelentette ki Szabad György, az Országgyűlés elnöke Érden, a település fenn­állásának 750. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségen. A Parlament elnöke ünnepi beszédében kiemel­te: a 750 év lényegében 25 egymást követő ge­nerációt ölel fel, s e nemzedékek mindegyiké­nek élete, tevékenysége kihat az őt követő utó­dokra. Ezért a sorsfordulókat átélő nemzedé­keknek kiemelt a felelősségük az ország sorsá­nak meghatározásában, hiszen minden telepü­lés, minden polgár mérlegelhet, beleszólhat, el­döntheti, hogy kik kerülnek az Országgyűlés­be. A demokrácia éppen azért áll fölötte min­den eddig ismét uralmi rendszernek - mutatott rá -, mert újra és újra döntési lehetőséget biz­tosít minden választópolgár számára. E dönté­sekben lehet személyes tévedés, de ez mindig korrigálható, javítható. A demokrácia, szemben a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali diktatúrákkal nem kíván örök maimat teremteni valamilyen irányzatnak vagy személynek. Teremt viszont kormányzati felelősséget azok számára, akiket a választók döntése alapján e poszt megillet. Nekik, hogy legjobb tudásuk szerint tegyék dolgukat, nemcsak becsületbeli kérdés, hanem azért is fontos, mert eljön az új választás ideje és az emberek csak akkor fog­nak irányzatoknak és személyeknek újból vagy újonnan megbízást adni, ha - mérlegelve elke­rülhetetlen tévedéseiket, esetleges hibáikat - megítélésük szerint megtalálják a családnak, a településnek, az országnak olyannyira fontos egyensúlyt. Továbbá megadják azt a jogállam által nyújtott biztonságot, amelynek alapján szabad országban a nemzeti függetlenséget megőrizve élhetünk. Szabad György ezt követően felavatta a város­háza előtt felállított, számítógép vezérelte 12 harangból álló szoborkompozíciót, amely ezen­túl minden órában eljátszik egy-egy ismert dal­lamot. A mű átadása egyúttal a környék város- központtá fejlesztését célzó tervek megvalósítá­sának első lépését jelenti., A jubileumi ünnep­ség esti utcabállal, majd Érd történetében elő­ször tűzijátékkal zárult. Ősi kultúrák Hamburg (MTI) - A Himalája hegyóriásai kö­zött, a szélsőséges körülmények közt élők már évszázadokkal ezelőtt kivételes kultúrákat hoz­tak létre. A régészek számára azonban ez a te­rület - a nagy magasság és a ritkuló levegő mi­att - ismeretlen földnek „terra incognitának” számított. A hetedik századot megelőző idő­szak már sötét folt a hegyi népek történetében. Német kutatók 1991 óta próbálnak vissza­nyúlni az ismeretlenbe. Kutatásaikról adott hírt nemrégiben a dpa német hírügynökség. Nepál északi részén az egykori Mustang király­ság területén egy vár és egy számos kultúrtör­téneti emlékkel rendelkező település maradvá­nyaira bukkantak. A nepáli királyságban önálló népszokásokra, vallásra és nyelvre épülve már hosszú ideje lé­tezett egy tibeti enklávé. Ennek kialakulása a 7-8. század körül kezdődhetett, s a tibeti hata­lom határai egészen Észak-Indiáig húzódtak. Milyen megoldásokat találhattak az ősi telepe­sek, hogy leküzdjék a szárazság és a tengerszint feletti nagy magasság okozta nehézségeket? A kutatások elsődleges célja, ennek kiderítése. A Mustang királyság életének felderítését azon­ban nehezíti az írásos emlékek szinte teljes hiánya. A vasvári békekötésről Benedek Elek Nincs többé az az Erdély, mely meg­akadályozza a bécsi udvar némete- sítő, nemzetellenes törekvéseit. A bécsi udvar elérkezettnek látja az időt a régi terv megvalósítására: végső csapást kell mérni a protes­tánsokra, s ezzel a magyar szabad­ságra. Az udvar hű szövetségesre ta­lál II. Rákóczy György özvegyében, Báthory Zsófiában, aki ura halála után azonnal visszatér a katolikus hitre, s Ferenc fiának nevelését je­zsuitákra bízza. Vagy 120 négyzet­mérföld teqedelmű birtoka volt az özvegynek, s ezen többnyire protes­tánsok éltek, akiket most komoly ve­szedelem fenyegetett hitükben. A nádor, Wesselényi Ferenc, bár buz­gó katolikus, békében hagyja birto­kain a protestánsokat. És ott látjuk az elsők közt az elsőt, a legnagyob­bat, a szigetvári hős unokáját: Zrí­nyit, a költőt, akinek élete a kard- és toliforgatás közt oszlik meg: aki bú­san látja a magyarság testvérhar­cát, az ország romlását. Egy nagy cél lebeg előtte: a magyarságnak feleke­zeti különbség nélkül való egyesíté­se. Állandó magyar hadsereg kell a magyarnak, ne bízza magát idegen támogatásra. Ezt hirdeti szóval és írásban a költő, s természetesen nem is kedvelték nagyon Bécsben. Zrínyi, a költő, várat épít a Muraköz védelmére, s mikor erről a porta ér­tesül, követeli Lipóttól, hogy bontás­sá le a várat, s egyúttal Erdélyből is vigye ki a katonáit. A király húzza- halogatja a választ, s Köprili Ah­med, Köprili Mohamed fia, az új nagyvezér nagy sereggel indul Ma­gyarországnak 1663 tavaszán. Azt hitte Lipót, hogy csak Zrínyiújvárt akarja elfoglalni a török - hát hadd foglalja el. De Köprili komolyan vet­te a háborút, bevette Párkányt, azu­tán Érsekújvárt. Egy lélek sem ment a várak felszabadítására. Végre meg kellett mozdulnia a bécsi udvarnak is. Érsekújvár bevételéről Európa-szerte felháborodással be­széltek. A csorbát ki kellett köszörülni. A költő Zrínyi az, edd megkezdi a har­cot, dicsőséget szerezve a magyar névnek, magyar vitézségnek. Tél­nek idején, 1664 január havában tö­rök területre csap, elfoglal néhány várat, aztán felégeti maga után a 42 láb széles és 8553 láb hosszú északi hidat, s ezzel a Szerbiában telelő nagyvezért elzárta a magyar-török területtől. Itt volt a kedvező alka­lom: meglepni a török várakat, amíg a fősereg Szerbiában kénytelen vesztegelni. Ám addig készülődnek, míg a nagyvezér újra építi a hidat, beveszi Zrínyiújvárt, Montecuccoli szeme láttára, aki éppúgy nem segí­ti Zrínyit, mint ahogy nem segítet­ték annak idején a szigetvári hőst. Megváija Montecuccoli, amíg a tö­rök sereg átkel a Rábán, s egész vi­lág méltó csodálatára alaposan meg­veri a törököt Szentgotthárdnál 1664. augusztus 1-én. Nemcsak Ma­gyarország, az egész keresztény vi­lág nagy örvendezéssel fogadta a győzelmet. De a nagy örvendezést nyomonkö- vette a szörnyű meglepetés: Lipót ki­rály félbehagyatta a háborút, békét kötött Vasvárt a nagyvezérrel, oly megalázó békét, amely példátlan a történelemben. Békét, mely nem a legyőzöttet, de a győzőt alázza meg! A török megtar­totta Érsekújvárt és összes hódítá­sait, s nyilvánvaló lett ország-világ előtt, hogy a bécsi udvar e békekö­téssel szabad kezet akar nyerni a magyar szabadság tökéletes meg­semmisítésére. A porta megígérte, hogy a magyarokat többé nem fogja segíteni, ha netalán szabadságuk védelmére fegyvert fognának Bécs ellen, a császár 200 ezer tallér érté­kű ajándékot küldött a szultánnak: szent volt a békesség Bécs és Kons­tantinápoly közt. Sólymok a borsodi égbolton (I.) Néhány részlet a miskolci repülősport történetéből Fotók: archív Duvalovszky Zoltán A miskolci repülőtéren a hangár előtti árbocon nemzeti- színű zászlót lenget az északi szél. Szikrázó nap­sütés. Sötétbarnára sült sportos ala­kú leányok és fiúk, valamennyien a repülés megszállottái a miskolci re­pülőtéren. Szemük csillogó, tekinte­tük a magasba szökken. A startvo­nalon felszállásra gondosan előké­szített vitorlázó és motoros repülő­gépek. A hangár mögötti fák árnyé­kában két motoros sárkányrepülő­gép vár pilótáira. A repülőtér felett 2000 méter ma­gasságban szemet gyönyörködtető bárányfelhők úsznak az égen. Az ezüst-, arany- és gyémántkoszorús teljesítményrepülők távrepülésre készülődnek. Á pontos időt egyezte­tik, a gépek rádióit az előírt hullám­hosszra hangolják, térképeikre be­rajzolják a repülésre tervezett útvo­nalat. A starthelytől mintegy 50 mé­terre fatal kezdő és több ezer ugrást sikeresen végrehajtó, nagy gyakor­lattal rendelkező ejtőernyősök ké­szülődnek. Ejtőernyőiket hajtogat­ják, pontosan, lelkiismeretesen, hogy biztonságosan nyíljon az ugrás végrehajtásánál. Nem messze tőlük felbőg a jó öreg AN 2-es 1000 lóerős (becenevén ,ANCSA”) repülőgép motoija, melyből az ugrásokat fog­ják végrehajtani. A várakozási négyszögben lebarnult arccal egyjóképű, göndör hajú fiatal, Kovács János ül a „várakozási kis- padon”. Szemmel láthatóan izgul, habár izgalmát megpróbálja ügyet­lenül palástolni. Élete első egyedüli felszállására készül a „Góbé” típusú vitorlázógéppel, melyet az európai hírű, „Kossuth-díjas” Rubik Ernő (a Rubik-kocka feltalálójának édesap­ja) tervezett. A repülőgép elismerten a legjobb iskolagép típusok közé tar­tozik világviszonylatban is. Nagyon jó repülőtulajdonságai miatt az ok­tatók és a növendékek egyaránt sze­retik. A felszállásra készülő növen­Emlékmű Sajókápolnón A kedvenc vontatógép déket az „aranykoszorús” társadal­mi vitorlázórepülő-oktató, Kiss György látj a el fontos intelmekkel az első egyedüli repülése előtt. A fiatal oktatói korosztályhoz tartozó Kiss György nagyon tehetséges, határo­zottjellemű egyéniség, aki nagy ön­bizalmat tud kölcsönözni a pilótaü­lésben már elhelyezkedett növen­déknek. A repülésvezető engedélyt ad a felszállásra, a csörlőkötél meg­feszül, a gép a földről elemelkedik. A repülőtéren mindenki lélegzet­visszafojtva figyeli a magasba szár­nyaló gépet. A gép 350 méter magas­ra emelkedik, a pilóta leoldja a gépet a „csörlőgép” vontatóköteléről. A föl­dön lévők most már fellélegeznek, a repülés legkritikusabb szakasza si­keresen végrehajtva. Következik egy nagyon szép iskolakor, majd a tökéletes cél-leszállás. A vitorlázó- gépből kiszálló növendéket társai megtapsolják, megölelik. A növen­dék katonásan jelenti oktatójának a repülés végrehajtását. Az oktató gratulál növendékének az első egye­dül repülés sikeres végrehajtásá­hoz. Egy fiatalember élete legna­gyobb feladatát hajtotta végre, egye­dül repült. A látott szép élmények után most kalandozzunk vissza a múltba. A magyar repülés történe­tét az 1910-es évektől számítjuk. A hőskor magyar repülőgép tervezői és repülőgép építői minden támoga­tás nélkül igen nehéz körülmények között, világviszonylatban is sok ér­tékes repülőgép típust hoztak létre, amelyekkel hazánkban a repülő élet megindulhatott. A trianoni békedik­tátum hazánkban a repülést letiltot­ta. Repülőgépgyárainkat és megma­radó repülőgépeinket elpusztítot­ták. A repülést hosszú ideig a sport­repülők képviselték.l931-ben meg­alakult Budapesten a „Műegyetemi Sportrepülő Egyesület”, melynek megalakítok Rotter Lajos, Bánhidi Antal, Rubik Ernő repülógépterve- zők voltak. Rotter lajos vitorlázóre­pülésben, Bánhidi Antal motoros re­pülésben világrekordot állítottak fel. Mindhármuk neve összeforr a magyar repüléssel. Miskolc-Diós­győr repülőtörténete viszont 1934- től kezdődik, amelynek természete­sen előzményei is vannak. A döntő lépés, hogy 1929 őszén Miskolcon megalakul a „Bükk Mátravidéki AERO Klub”. A klub anyagi támoga­tást a Magyar AERO Szövetségtől, a vármegyétől és a pártoló tagságtól kapott. A klub elnöke, Henkei Hőnigh altá­bornagy, ügyvezető főtitkára, dr. Spiri Endre vármegyei tisztifőorvos volt. A repülőklub tagsága a „MOVE” és a „Szemere” cserkész- csapat, valamint a vasgyári cser­készcsapatból került ki. A repülés iránt érdeklődő cserkészek részt vet­tek az 1933-ban Gödöllőn megrende­zett cserkész világtalálkozón, ahol Rotter Lajos vitorlázórepülésétől el­bűvölve, hazatérve repülőőrsöket alapítottak. A fiatalok, hogy repülni tudjanak, megteremtették a repülő­gép építés anyagi és személyi felté­teleit. Székely József személyében szakmailag kiválóan képzett repülő­gép építőre találtak. Á repülőgép megépítéséhez szükséges tervrajzo­kat a Budapesti Műegyetemi Repü­lő Egyesület Rotter-Bánhidi-Rubik tervezőmérnök gárdájától kapták, természetesen minden anyagi ellen­szolgáltatás nélkül. A „Szemere” cserkészcsapat Székely József irá­nyításával 1934 nyarára legyártotta az első Zögling típusú gépet, melyet „Szöcske” névre kereszteltek. Ézt követte a „Bajtárs” névre keresztelt vitorlázó repülőgép. Hogy repülni tudjanak, először is repülőtérre volt szükségük. A repülőteret Rotter La­jos jelölte ki Sajókápolnán. Ez a hely vonulatszerű domborzatával, jó fek­vésével az akkori követelmények­nek ideálisan megfelelt. Ezt követő­en hangárról és műhelyről kellett gondoskodni. Korszerű tervek alap­ján 1934 tavaszán lelkes munkával megkezdődik a bogárhátú faszerke­zetű hangár építése, mely október hónapra befejeződik. így lett a sajó- kápolnai repülőtér a Miskolc-Diós- győr-vasgyári pilóták „alma mate­re”. (folytatjuk) Budapest a középkorban Budapest (MTI) - A római Aquin­cum helyén létrejött Óbuda, Buda és Pest régészeti emlékeit mutatja be a Budapesti Történeti Múzeum állan­dó kiállítása. A Budapest a közép­korban című bemutató - amely a megnyitó idejére csak részben ké­szült el, az V. századtól 1686-ig, Bu­da visszafoglalásáig követi nyomon a település történetét. A tárlókban használati tárgyak, ékszerek, szo­bortöredékek és freskó-maradvá­nyok láthatók. A kiállítás része egy sorozatnak, a tervek szerint 1995 végére elkészül a magyar főváros történetének teljes időrendi bemu­tatója. Egy éve szlovén nyelven Szombathely (MTI) - Bízom ben­ne, hogy jövőre a televízió műsor- szerkezetének újragondolásával több műsoridőt kapunk a körzeti és nemzetiségi adások számára, s ta­lán - az osztrák tv-hez hasonlóan - naponta sugározhatunk ilyen műso­rokat - mondta Peták István, a Ma­gyar Televízió körzeti és regionális adásainak vezetője Szombathelyen a szlovén nyelvű tv-adás egyéves év­fordulója alkalmából rendezett ün­nepségen. A városi és körzeti televíziósok talál­kozóján e műsorok fontosságát hangsúlyozva elmondta: sehol a vi­lágon nem kérdőjelezik meg a nem­zetiségi, a körzeti, az oktató és a ha­táron túlra sugározott műsorok anyagi támogatását. A közszolgála­ti televíziónak ez kötelessége. A je­lenlegi gazdasági körülmények kö­zött ezt a kötelességét a Magyar Te­levízió azonban csak úgy tudja telje­síteni, ha erre a kormánytól külön céltámogatást kap. Peták István be­jelentette: októberben - első ízben - szlovén nemzeti estet rendeznek a Magyar Televízióban. A találkozón részt vett Hajós Fe­renc, Szlovénia budapesti nagyköve­te, Janez Ujcic, a maribori televízió elnöke, valamint Hírnök József, a Magyarországi Szlovének Szövetsé­gének elnöke. Iskolatörténeti kiállítás Budapest (MTI) - A Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon joge­lődje - a Nyomorék Gyermekek Or­szágos Otthona - 90 esztendővel ezelőtt jött létre. Az intézmény a ju­bileum alkalmából Fény vagy te is címmel iskolatörténeti kiállításon mutatja be tanító-nevelő-képző-gyó- gyító munkáját. A dokumentumtár­lat szombaton nyílt meg a Legújabb- kori Történeti Múzeumban. A kiál­lítás időrendben követi nyomon az intézmény történetét a kezdetektől napjainkig. A tárlókban helyet kap­tak többek között az iskolaalapító Deák Ferenc Szabadkőműves Pá­holy jelvényei és iratai, az iskolát fenntartó egyesület tagnyilvántar­tási naplói. Megbámult fotó idézi az otthon 1903. december 24-i ünnepé­lyes avatóját. A püspök sírjánál Győr (MTI) - A Göncz Árpád meg­hívására hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Fra, Andrew Bertie, a Szuverén Máltai Lovag­rend uralkodó nagymestere Győrbe és Pannonhalmára látogatott. Ütjára elkísérte Keresztes Sándor hazánk vatikáni nagykövete. A ma­gas rangú vendéget és kíséretét a győri püspökvárban Bóna László püspöki helynök, s Horváth József címzetes államtitkár, győri köztár­sasági megbízott fogadta. Az uralko­dó nagymester felkereste azt a he­lyet ahol a háború szörnyűségei elől a püspökvárba menekült lányokat és asszonyokat védelmező Apor Vil­mos győri püspököt az orosz katonák halálos lövései érték 1945 tavaszán- Majd a székesegyházban lerótta tiszteletét Apor püspök sírjánál és megtekintette a székesegyházban őrzött kincseket, köztük a Szent László hermát. Győrből Pannonhal­mára vitt a küldöttség útja. A ben­cés rend pannonhalmi főmonostorá­ba Várszegi Asztrid püspök főapát fogadta a vendégeket, s mondott kö­szönetét a temérdek segítségért, amellyel a Máltai Lovagrend Ma­gyarországot és Kelet-Európát tá­mogatta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents