Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-12 / 238. szám
6 Ms Itt-Hon 1993. Október 12., Kedd SOK BOLDOGSÁGOT ÉS SIKERT KÍVÁNUNK AZ ÉLETBEN születésnapod alkalmából sok szeretettel Anya, Apa, | és Ágika NORBIRA! Első születésnapod atkáiméból sok szeretettel köszöntünk Anya és Apa j LB-KNAUF NEMESVAKOLAT NYEREMÉNYAKCIÓ! ÖNÉ IS LEHET az ÚJ, PIROS, OPEL CORSA • ha október 15-ig • legalább 6 q mennyiségű • LB-KNAUF nemesvakolatot vásárol Az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP kijelölt gyári kereskedői egységeinek valamelyikén ft Miskolc, Vágóhíd u. 9. Építőanyag telep FÉSZEK ÁRUHÁZ ft Sárospatak, Wesselényi u. 1. TÜZÉP telep ft Eger, Kistályai út TÜZÉP telep ft Hatvan, Hősmagyarok tere TÜZÉP telep SORSOLÁS: 1993. NOVEMBER 2-ÁN VESZPRÉMBEN a gyártónál. ÉSZAK-M^CJyARORSZAGl TÜZÉP TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: ITT-HON (Észak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, J Postafiók 178. p HIRDESSEN AZ ÉSZAKMISKOLCI REGIONÁLIS MELLÉKLETÉBEN. MISKOLC, BAJCSY-ZS. 15. PF. 178. Tel.: 46/341-611. Telefax: 341-817. REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ÁRAI: 2/1 oldal 72.000.-Ft + ÁFA 2/2 oldal 36.000.-Ft + ÁFA 1/1 oldal 35.500.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 17.750.-Ft + ÁFA 1/4 oldal 9.000.-Ft + ÁFA 1/8 oldal 4.500.-Ft + ÁFA Ingyenesen közöljük a névadók, ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Várjuk Tisztelt Ügyfeleinket! 1 1993. Október 12., Kedd Itt-Hon Ms 3 „Kulturfegyelmi” hétmillió forintért Miskolc (ÉM - BA.) - A műEgy sikeres rendezvény. Kaláka Folkfesztivál Miskolcon. Fotó: Dobos Klára velódésben történt a legtöbb változás a rendszerváltás óta Miskolcon — állította Halász Rózsa, a területet felügyelő alpolgármester a lapunknak adott interjúban. □ Miskolcot általában szürke, unalmas, poros, műveletlen városnak tartják az országban. Osztja ezt az álláspontot? • Semmiképpen. Az tény, hogy ha egy jelző beveszi magát az emberek tudatába, a hozzá tapadt negatív értékítéletektől nagyon nehéz megszabadulni. Biztos, hogy Miskolcot sokan tartották és tartják számon „acélvárosként”, kultúrálatlan településként. De én azt is látom, hogy az ide érkező vendégeink ennek ellenkezőjét állítják. Történt tehát kedvező változás a város megítélésében. És ez szerintem például annak is köszönhető, hogy a helyhatósági választásokon főleg a középrétegből kerültek ki az önkormányzati képviselők. Úgy látom, hogy szinte kötelezőnek érzik a kultúra segítését, s ez által támogatják a Miskolcról alkotott kép kedvező irányba való megváltozását. Megszüntettek, alapítottak □ Mit tettek eddig ezért? • Megszüntettük a Városi Művelődési Központot, mint adminisztratív centrumot. Ezzel a hozzá kapcsolódó művelődési házak több pénzhez, nagyobb önállósághoz jutottak. Megszüntettük a Családi Intézetet is, amelyiknek jószerivel csupán az volt a feladata, hogy egy szállodát üzemeltessen a belvárosban. Az átszervezéssel felszabadult pénzre két éven át pályázhattak a helyi művelődési házak. Ma már ez a keret beolvadt a város költségvetésébe. A kulturális intézmények közös hirdetőtábláját is elkészíttetik belőle. Új épületbe költözhetett a városi televízió, amelynek így javulhattak a munka- körülményei. A közgyűlés döntésével lehetővé vált, hogy a VTV pályázatot nyújtson be frekvenciára. Ha minden összejön, az eddiginél nagyobb műsoridőben, sugárzott adással jelentkezhetnek. Önálló intézmények jöttek létre, mint például a bábszínház, a Miskolci Nyári Színház, a Belvárosi Kulturális Menedzseriroda. Megkezdődött a Miskolci Nemzeti Színház szakmai és építészeti fejlesztése. Átadtuk a Pet- ró-házat, mint új kiállítóhelyet. Új épületet kap a galéria és a városi könyvtár. Magyarán: több - előnyös - változás történt a rendszerváltás óta Miskolcon a kultúrában, mint az élet egyéb területein. „Kötelezettség a város kontójára” □ De történtek visszatetsző dolgok is. Az orrára koppintottak például azoknak, akik tényleg sokat tettek a város jó híréért, az itt lakók művelődéséért, a helyi polgárság kialakulásáért. Velük szemben az önkormányzat fegyelmit fontolgatott, mint a teátrum esetében és fegyelmit indított, mint a Miskolci Nyári Színház esetében. • Azért nem ilyen egyszerű a dolog. Hiszen a színház és a nyári színház szakmai munkájával elégedettek, sikereikre büszkék vagyunk. Jó döntés volt, hogy Hegyi Árpád Juto- csát és Selmeczi Györgyöt választottuk ezen intézmények élére, hiszen nagyon jó szakemberek. De mindezt külön kell választanunk a gazdálkodástól. És különbséget kell tennünk a két intézmény között is. A színház még nem költötte el a pénzét, csak jelezte, hogy az el fog fogyni. A nyári színház viszont kötelezettséget vállalt hétmillió forint kifizetésére úgy, hogy közben nem volt a számláján ez az összeg. Azaz a mi kontónkra költekezett. Más lett volna a helyzet, ha idejében szólnak: erre, vagy arra a produkcióra már nem futja. Ebben az esetében az önkormányzat dönthetett volna róla, hogy akarja, tudja-e vállalni az újabb költségeket. így viszont nem voltunk döntési helyzetben. Mindezt mérlegelték képesetében nem, de a nyári színházéban mégis megindítják a fegyelmi eljárást. A fegyelmi tárgyaláson fog eldőlni, hogy ki, hol és mikor követte el a hibát, illetve hogy ki milyen mértékben felelős a történtekért. Pénzek, igények, olcsó belépők □ Ne haragudjon, de nem arról szól-e ez a történet, hogy a városnak egyszerűen nincs elég pénze az igényeknek megfelelő, korszerű helyi művelődés támogatására? • Az igények mindig nagyobbak, mint amennyi pénzzel rendelkezhetünk Az a fejlődés hajtómotorja, hogy az emberek elégedetlenek a mindenkori helyzettel és többet, jobbat akarnak. Mint mondtam: a művelődésben többet fejlődött a város, mint más területen. Amivel nem azt akarom sugallni, hogy megállhatunk, nincs továbblép- nivalónk □ Például hol van? • Például a különböző szintű igényeknek megfelelő művelődési formák és lehetőségek létrehozásában. Ma Magyarországon a kultúra azoknak szolgál, akik meg tudják fizetni. Nálunk Miskolcon is nagyon olcsó a színházjegy és a különféle kulturális rendezvények belépője, ahhoz képest, amennyibe a produkciók kerülnek. De sokan így sem tudják megvenni. A művelődési házaink szívesen szerveznének programokat például a munkanélkülieknek. Olyan körülményeket kell tehát teremteni a számukra, hogy ezt megtehessék. A mecé- nási alappal a civil szerveződéseket támogatjuk. Eddig nem vizsgáltuk, hogy arra költötték- e el a pénzt, amire kérték. Az hatékonyságának érdekében viszont most már megnézzük majd ezt is. viselő társaim, akik zárt ülésen úgy döntöttek, hogy a színház intézményen kívüli művelődés — HETI JEGYZET----Ú jra fürdünk... Priska Tibor Olyan csendben vagyunk, mintha lopnánk. Mondja kissé bosszankodva a szüretelő ember, amint kis időre leteszi a metszőollót, hogy odább rakja a lassan telő fóliazsákot. Majd kifejti, ez a valaha vidám munka is lesilányult amolyan nemszeretem melóvá. Igaz, hogy a szőlők mentét járva nemigen hallható sehonnan sem a „Puttonyos!” kiáltás, az évődés is elcsendesült valamelyest. Nem is igen hiányzik a kereplő, a sörétes puska durrogása sem, de azért ez a túlzott nagy csendesség sem jó. A fóliazsákok ideje ez, leginkább azt vonszolja magával mindenki, legföljebb vödröt, kosarat látni még. Meg sietős, órájukat nézegető embereket, akik szeretnének a sor végén lenni, hogy hagyják már végre az egészet, szaladjanak valahová. Bogrács sem igen illatozik, inkább a kocsi csomagtartójáról papírból fogyogat valami hideg. Pedig megyénkben nemigen indulhatunk el úgy semerre, hogy szőlőbe ne botlanánk. Ki dicséri, hogy szép a termés, bőséges, ki pedig ócsárolja, kevésnek tartja, bár azt elismeri, hogy cukorfok viszont van. De hogy kell-e a szőlő, az más kérdés. A piacon a csemegét 30 forintért kínálják az árusok, tehát a termelőtől nyilván jóval olcsóbban vették át. Már attól, akitől egyáltalán átvették. Ha a borszőlőért valakinek 15 forintot ígérnek örül, hogy egyáltalán ennyit is kap. Már amennyire öröm, ha a befektetett munkából valójában nem térül meg semmi. Hegy álján óbort is vehet bárki nevetséges 30 forintokért, mert a gazdának kell a hordó, a hely az új miatt. Negyven forintos áron kínált, kiváló minőségű bor hallatán a miskolci korcsmá- ros csak a fejét csóválja meg. Más dolog, hogy ki tudja honnan - 15-20 forintokért itt, helyben átvett - akármiért, amit bor gyanánt mér ki, száznál több forintot kér. És kap. Sok a szőlő? Úgy tűnik igen. Kezdjünk hát neki a tőkék kivágásának, mint nemrég a teheneknek? Mégsem lehet ez a megoldás. Aki ezzel foglalkozik, az nyilván továbbra is műveli a szőlőt, mert ez a különös gyümölcs így kívánja. Nem tűr halasztást, megkövetel ellenben mindent magának. Az iménti szüretelő egyébként azt ígérte, hogy a hegyaljai szőlőjének kedvéért csak azért is igazi szüretet csinál! Az 1800 négyszögölhöz lesznek tizenvaláhá- nyan, két ember csak a bográccsal törődik, egy harmadik csak a kínálga- tással. Es vidámkodnak, mókáznak, csak azért is. Talán éléneklik azt is: „újra fürdünk tejbe-vajba, hogyha szüret lesz Tokajba”. Ha csak nem befürdünk. Teszi hozzá I rezignáltam
