Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-12 / 238. szám

8 Ms Itt-Hon 1993. Október 12., Kedd r- MISKOLCI PORTRÉ -i Az elnökasszony Szendrák Dóra Fotó: Farkas Maya . Miskolc (ÉM - B.A.) - Meglepő, de optimistának mondja magát. Szokat­lan ez egy olyan valaki esetében, aki­nek nem elég a maga baja, de az éle­tét teszi fel rá, hogy mások bajával is foglalkozzon. Szendrák Dóra tíz év pedagóguskodás után adta a fejét a szociális munká­ra. Harmadik éve vezeti a Kék Ház néven ismert ifjúsági tanácsadó irodát. A szociális területen elismert szakem­ber, emiatt kérte fel a Fidesz annak idején, hogy vállaljon képviselőséget a narancs jegyében az önkormány­zatban. A szociális bizottság elnöke lett. Aztán sorba kapta a pofonokat. Az el­ső másfél évben nem volt egyetlen olyan előterjesztése, módosító indítvá­nya sem a bizottságának, amelyiket akceptált volna a közgyűlés. „Nem lett semmi a helyi lakáskoncepcióból, a hajléktalan nők szállásából, a drogam­bulanciából. Hiába szorgalmaztuk a szociális térkép elkészítését is. Ha ezt időben megcsinálhatjuk, hihetetlen összegeket takarított volna meg a vá­ros azáltal, hogy tudja: kik, mennyi­re és mire rászorultak. így viszont tűzoltómunkát végzünk. Ez pedig köz­tudottan költségesebb eljárás” - mond­ja keserű mosollyal. Ez egy ilyen város - mondhatnánk. Szerinte az itteni politikai vezetés so­hasem volt fogékony a szociális terü­letre, sohasem hallgatott meg szakmai érveket. A képviselők zöme pedig a kö­zéprétegből került ki. „Aki jobb hely­zetben van, szereti nem meglátni a ná­la rosszabb sorban élők baját” - fűzi hozzá. S hogy ehhez képest nem be­teges dolog-e, ha valaki optimistának mondja magát? Az a válasza, hogy nem. „Igaz, hogy rossz a pillanatnyi helyzet, de lesz kilábalás. Ez a város sem ke­rülheti el a gazdasági fellendülést. És csak az hoz majd szociális ügyekben is megoldást. Hiszen fontos dolgok a segélyek, de lényegesebb, hogy olyan helyzet teremtődjék, amiben maguk­ról tudnak gondoskodni az emberek - magyarázza. L_ ___________________________ V iccnek hitte, hogy díjaznák Szervét Tibor nemet mondott egy vígszínházi állásajánlatra Miskolc (ÉM - B. A) - Szervét Tibort hiába csábították a bu­dapesti Vígszínházba. A mis­kolci Cyrano nemet mondott. Erről elsőként, lapunknak nyi­latkozott. □ Mire ez az interjú megjelenik, már megkezdődnek a Miskolci Nemzeti Színházban a Kurá­zsi mama próbái, amelyben Ön is játszik és túl lesz egy bemu­tatón a Pesti Színházban. • Horvai István látott a Cyra- nóban. Ó találta ki, hogy jó len­ne együtt dolgoznunk. Hívott: szerződjek át a Vígszínházba. Azt feleltem, hogy maradok Miskolcon. Ezek után ők neki- kezdtek Turgenyev Egy hónap falun című darabjának. Kide­rült, hogy az egyik szerepet nincs kire osztani. Felkért rá engem, én pedig igent mond­tam, mert így mégis együtt dol­gozhatunk. □ Milyen szerepet alakít? • Középfajsúlyút. Nem kicsi és nem nagy, de szokatlan a szá­momra, mert legalább tíz évvel idősebb nálam ez a szerep. Ka- rakteijellegű munka. Nem az én személyiségemet kell egy szerepre szabni, hanem egy is­meretlen ember bőrébe kell be­lebújnom. Megcsalt férjet, egy vígjátéki figurát játszom. □ Fővárosi vendégszereplése nem fogja zavarni miskolci munkájában? Cyrano, Egy szerep, amiért a Vígszínházba csábították Szervét Tibort. Mellette: Somló István. Fotó: Dobos Klára • Nem. Úgy egyeztettük a dol­got. A Turgenyev darabot egyébként huszonöt előadásban játsszuk a Pesti Színházban. □ Biztosan értesült róla, hogy a nem a fővárosban játszó színé­szek közül egyedül Önt javasol­ták idén Erzsébet-díjra. Mit szólt hozzá? • Jót nevettem, amikor először meghallottam, hogy engem je­löltek. Azt hittem, valami vicc­ről van szó. Azután kiderült, hogy mégsem az, hanem ko­moly a dolog. Tudja, mit mon­dok erre? De nehogy félreértse: nagyon jólesett a miskolci hiú­ságomnak. Gyerekek honi rajzasztala Variációk egy fémára: Virágos csendélet Mongyik Brigitta, Krajnyák Dalma és Mogyo­rósi Enikő rajzai a miskolci, Stadion utcai óvó daból : _ „ Kulíiirfegyelmi” hétmillió forintért Az alpolgármester szerint nem igaz, hogy Miskolc műveletlen város (3. oldal) A TARTALOMBÓL Siklót az Avasra Építsenek siklót az Avas tetőre - ja­vasolja egy olvasónk. (2. oldal) Vághatják a fáltat Zöld utat adott a miskolci önkormány­zat ahhoz, hogy a városháza megkezd­je az életveszélyes nyárfák kivágásá­nak megszervezését. (2. oldal) Kiadták a behajtási engedélyeket Nagyjából kétszáz behajtási engedélyt adtak ki a borsodi megyeszékhelyen azok számára, akik autóval szeretné­nek közlekedni a belvárosban. Az il­letékesek elégedettek a szeptember 1- től megszigorodott sétálóutcái közle­kedési renddel. (2. oldal) Zsolca Pesten Budapesten mutatkozott be a közel­múltban Felsőzsolca. A rendezvény­ről közlünk beszámolót. (2. oldal) Kunt tanszéke Az országban is egyedülálló új szakot indított a Miskolci Egyetem. A kultu­rális és vizuális antropológia tanításá­ról, az itt képzett hallgatók elhelyez­kedési lehetőségeiről is nyilatkozik la­punknak a tanszék vezetője, dr. Kunt Ernő. (4. oldal) Koronák a teremtésből A teremtés koronáját is megválasztják a miskolci férfinapon. Ezt a programot kilencedik éve rendezik meg Miskol­con. (4. oldal) Viccnek hitte Viccnek hitte Szervét Tibor, hogy a nem a fővárosban játszó színészek kö­zül egyedül őt terjesztették fel az iáén az Erzsébet-díjra. Amikor megtudta, hogy komoly a dolog - szavaival élve -jól esett a miskolci hiúságának. (8. oldal) Nincs napirenden az elválás Az elválással meg kellene szerveznie a saját közlekedését is Perecesnek Fotó: Fojfán László Miskolc (ÉM) - Pereces sem akar elszakadni Miskolctól. Er­ről Pereces, Észak-Kilián és az összekötő városrész önkor­mányzati képviselője, Párkányi Zsolt (Munkáspárt) beszélt munkatársunknak. A szenátor szerint a korábban a békés elválásra tett kísérlet nem a többség akaratát fejez­te ki. Ezt csupán a Debreczeni Márton téren és környékén élők szorgalmazták. De ma már szó sincs a különválásról, aminek nem is kedveznek a fel­tételek. (Amivel nem azt akar­ta mondani, hogy most már semmit sem kellene tenni a Debreczeni Márton tér, az itteni állapotok rendezésé­ért.) A képviselőt arról is megkér­deztük, hogy nem jelent-e ne­hézséget a számára egyszerre fellépni az egész város és a sa­ját választókerülete érdekében. Szerinte nem. A város egészé­nek érdekét igyekszik képvisel­ni a szavazataival. De minden voksnál azt mérlegeli, hogy az­zal a döntéssel a kerületében élők nem kerülnek-e hátrány­ba. Mert ha igen, azt az ügyet már nem tudja támogatni. S hogy mit tett eddig a válasz­tókerületéért? Az Észak-Kilián út- és járdahálózata rendező­dött. Perecesen elkezdődött a gázprogram. Az engedélyezési eljáráson már túl vannak. Vár­hatóan kora tavasszal már ne­kiláthatnak a kivitelezésnek. Azon lesz, hogy az ehhez szük­séges pénzt megkapják a jövő évi költségvetésből. Átfogó fej­lesztésre — például az utak rendbetételére - csak ezután gondolhatnak. Önerős formá­ban elérhető közelségbe került a telefon bekötése. Az első rész­letek befizetésénél járnak, s ha­marosan beszerelik az igénylők lakásába a készülékeket. Párkányi Zsolt a képviselői alapjából elsősorban intézmé­nyeket támogatott eddig és se­gítette a perecesi Bányamécs Egyesületet is. Szeretné rend­be hozatni az időközben az ön- kormányzaté lett temetőben a halottasházat, s most intézik a hősi emlékmű dolgát. A régi emlékművet szeretnék az igé­nyeknek megfelelően átalakít­tatni. Úgy tűnik - fogalmazott a kép­viselő -, hogy sikerül rendezni az összekötő városrészt. A ren­dezési tervvel megteremtik a lehetőséget, hogy elinduljon ez a környék is a dinamikusabb fejlődés útján, s olyanná válhat ez a városrész, mint mondjuk Felsőzsolca. Párkányi Zsolt úgy látja, hogy nem lehet úgy beállítani a dol­got, mint ha az önkormányzat nem törődne az ő körzetével. Merthogy törődik. Hiszen vi­szonylag elfogadhatóan gondoz­zák a zöldterületeket, kezelik a vízelfolyásokat, kijavítják - részben már ki is javították - a lépcsőket. De hogy így legyen, azért a képviselőnek is meg­lehetősen sokat kell tüstén­kednie.

Next

/
Thumbnails
Contents