Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-09 / 236. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. Október 9., Szombat-----------APROPÓ----------­M eggymag Horpácsi Sándor Nagyon nem, szerettem Szabó Lászlót, amikor jó húsz éve gyűlölettől sziszegve, fö­lényeskedve adta elő a meggymagos ügyet a Kékfényben. Tudom, mm, voltam egye­dül. Akkor se, azóta se értettem, miért bűn az, ha valaki a szemétre dobott meggyma- got elülteti, s a, felcseperedett facsemetéket eladja. Szeretem a meggyet, s nagyon nem szeretem az irigy embereket, akik megfojta­nák a másikat egy meggymagért. Miért „bűn” az, ha valakimk ötlete van, s ez még pénzt is ér? Micsoda, ország, rendszer az, amely a leleményt, a szorgalmat és a jogos sikert bünteti? Tudjuk milyen - volt benne részünk csaknem öt évtizeden át -, ilyen. Meg is bukott, márm int a, rendszer. Egy or­szág, nép nem bukhat meg, csak senyved- het, pusztulhat, reménykedhet a jobb hol­napban. Jóbban járt az szerda este, aki a meggy ma­gos történetet nézte végig a Fradi-meccs he­lyett, de vidámabb nem lett. Az ember eltű­nődik, hogy ugyanez az MTV közvetítette mindkét történetet? A Szabó László et. (Kékfény) változatát és a Wiesingerét is? A kamerának és a képernyőnek mindegy, de nem mindegy se Demeter Bélának, se ne­künk: nézőknek. Nehezen tudom megfogal­mazni a hiányérzetemet, rossz hangulatom okát. Túl sok megint a hír a Szabadság tér 17-ben viselt dolgokról, s alig változnak a szereplők. Adjanak elégtételt, igazságot a meggymagos Demeternek, a szentesi tsz-el- nöknek, de nem szeretnék megint húsz évig várni, hogy kiderüljön hova lett az a húsz (kétszáz?) milliárd a bankokból. Már ripor­tokat szeretnék látni mai elkövetőkről, hogy az újságírónak (Szabó László) ne kelljen bocsánatot kérni senkitől. Az igazat kell mondani, a meggymagot meg el kell ültet­ni, hogy végre valóban legyen virágzó Kert- magyarország. —---------MOZI S író játék Bombanő(?) (ÉM - CsM) - Neil Jordan (angol filmrendező) rendesen belenyúlt a darázsfészekbe. Azután rájöhetett, hogy a darazsak csípnek, és mivel ezt ő nem szerette, úgy döntött, nem kell itt be­lenyúlni, megkavami, elég megkocogtatni egy kicsit a fészket. Ha szerencséje van, már ettől megbolydulnak a darazsak, a nézők izgalomba jönnek a kihallatszó zümmögéstől - és kész is a sikerfilm. Mondom, ha szerencséje van. De nem volt. A Síró játék (The Crying Game) címét többek között a fent elmondottak miatt is, én bizony Si­ralmas játéknak fordítanám. Ez a játék termé­szetesen a szerelem, hiszen - ahogy a nem ép­pen művészi színvonalon lefordított dalszöveg is elmondja - csupa ígéret es szépség az egész, azután meg magány és sírás... Hogy mi ebben a darázsfészek? Nos, a film úgy kezdődik, hogy IRA-terroristák elrabolnak Bel­fastban egy angol katonát. Egy darabig így is folytatódik - ez az első megkocogtatott darázs­fészek. Csak ezután jön a szerelem, a második fészek, de mivel ebben a témakörben leledzik a film titka, mondhatnánk úgyis, erre van kihe­gyezve, nem lenne szép dolog, ha lelőném a poént. Elhangzik viszont a filmben (kétszer is!) egy na­gyon tanulságos kis állatmese. Az, amikor a skorpió át akar kelni a folyón, de nem tud úsz­ni. Megkéri ezért a békát, vigye át. Mire a bé­ka: „Nem viszlek át, mert ha a hátamra vesz­lek, biztosan megmarsz.” Feleli erre a skorpió: „Ugyan, ha megmaradlak, mindketten megful­ladnánk, miért lenne az jó nekem?” Ezzel meg is győzte a békát. Az a hátára vette és elindul­tak. Hogy mi történt azután? Fejezze be min­denki saját maga a történetet, majd hasonlítsa össze az eredetivel. így legalább az első mesélé- sig izgalmas lesz a film. Szépek szépe és a többiek A Miskolci Nemzeti Színház mesedarab-bemutatóia Panci (Fehér Ildikó), Manci (Kerekes Vali), Hamupipőke mostohatestvérei - és Dömötör . a csatlós (Quintus Konrad) Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Quintus Kon- rád tavaly is mesedarabban kezdte a színházi évadot, ő volt a Kisherceg pilótája, most pedig a Szépek szépe című Heltai Jenő mesében Dömö­tört, a csatlóst játssza...-Az egész színészmesterséget mesé­ben kezdtem - mondja az egyik pró­ba szünetében. - A Népszínház uta­zó társulatával Óz a nagy varázslót játszottuk, ahol nekem Totó szerepe jutott. Úgy is mondhatnám, hogy négykézláb kezdtem a pályámat, s azzal a mondattal, hogy „...majd bo­lond leszek”. Aztáín Kaposvárott is több mesés szerepet kaptam, s már ott is előadtuk a Hamupipőkét. De nem a Heltai-változatot. Nem is tu­dom már pontosan, ott mi volt a sze­repem, de valami varázslóféle. Mint itt Abu-Mabu. Más ez a változat, több dolog nincs benne, amit egyéb­ként nagyon szeretek az eredeti me­sében. Nem válogat például lencsét Hamupipőke... Heltai nagyon ka­rakteresnek gondolta a szereplőket, így nagy a lehetőségünk a játékra. És egyébként is, ahol véget ér az iro­dalom, ott kezdődik a színház. Az embernek beindul a fantázia.]a, nem tehet róla, s így olykor nagyon ked­ves dolgok alakulnak... Igen, nagyon szeretek mesedarabokban játszani, ezek sokkal közvetlenebb előadások. És azt is tudom, milyen fontos be­szoktatni a gyerekeket a színházba, s hogy mennyire meghatározó az el­ső színházi élmény. Nekem is van egy hatéves lányom, aki kétéves volt, mikor a Pinokkiót megnézte. Kaposvárott a Hamupipőke búcsúe- löadásán már a színpadon „szere­pelt”... Ez a mostani egy olyan Ha­mupipőke történet, amely egy kicsit az, amit mindenki ismer, s egy kicsit más mint amit mindenki ismer. De úgy tűnik, nagyon jó lesz... Schubert Éva egyszer a Játékszín­ben már színpadra állította a Szé­pek szépét, most a miskolci ren­dezést vállalta. Mint mondta , akkor és ott a gyerekek szájtátva figyelték, s a legszebb ajándék most is az lesz, ha ezt sikerül elémi.A darab azt ta­nítja, hogy szeressék egymást az em­berek, s a szeretetet ne befolyásolja például a rang A Miskolci Nemzeti Színház Szépek szépe bemutatója holnap, vasárnap délután öt órakor lesz a Rónai Sán­dor Művelődési Központban. A cím­szereplő Túroczi Éva, partnerei: Posta Lajos, Kulcsár Imre, Varga Gyula, Fehér Ildikó, Kerekes Va­li, M. Szilágyi Lajos és Quintus Kortrád. Toni Morrison — portrévázlat Pulitzer-díj után Nobel-díj a nálunk ismeretlen írónőnek Stockholm (MTI) - A csütörtökön odaítélt irodalmi Nobel-díj kitünte­tettjének neve némi meglepetést keltett a szakértők és a várományo­sok körében. Odaítélése olyannyira váratlan volt, hogy magát Toni Mor- risont sem tudták a bejelentéskor elérni. Az akadémia indoklásában az áll, hogy a fekete írónő az ameri­kai négerek életének kifejező ábrá­zolásáért kapta az elismerést: regé­nyeiben a gazdag képzelőerő és köl­tői megjelenítés az amerikai valóság lényegi vonatkozását kelti életre. Az egyik elsőszámú várományos, az albán Ismail Kadaré a bejelentést követően, nem túl lelkesen, így nyi­latkozott: a Svéd Királyi Akadémia döntésében - vagyis abban, hogy nem ő kapta a díjat - nagy szerepet játszik az, hogy ó egy kis ország író­ja. Hozzátette, hogy különösebb csa­lódást nem okozott neki a döntés, hi­szen, ha egy nagy művész nem nye­ri el a Nobel-díjat, az a díj számára veszteség, nem pedig az íróra nézve - mondta az argentin Jorge Luis Borgesre célozva. Mindamellett azt sem titkolta, hogy Toni Morrisonról még csak nem is hallott. A szinte csak az Egyesült Államok­ban ismert 62 éves Morrison - lány-- kori nevén Chloé Antony Wofford - irodalmi munkássága 1970-ben kez­dődött a „The bluest eye” című regé­nyével. Hat regénye közül az 1987- ben írt „Beloved”-ért Pulitzer-díjat kapott. Ézenkívül a „Sula” (1973) a „Song of Solomon” (ez 1977-ben az Égyesült Államokban az év legjobb regénye elismerést kapta), valamint a „Tar Baby” (1981) című regények­kel gazdagította az amerikai irodal­mat. Legutóbbi munkája, a „Jazz” 1992-ben jelent meg. A regényeken kívül 1983-ban egy musical-komédi­át írt „New Orleans” címmel, vala­mint a meggyilkolt Martin Luther King emlékére a „Dreaming Em­met” című darabot, ezt azonban bár eljátszották, soha nem adták ki. Toni Morrison „civilben” a New Yer- sey-i Princeton Egyetem irodalom­professzora. Egyik esszégyűjtemé­nyében így vall lehetőségeiről: - Munkám megköveteli tőlem, hogy elgondolkozzam, afrikai-amerikai írónőként mennyire lehetek szabad ebben a nemi és faji megkülönbözte­téssel terhes világban... Gyermekrajzok az állati világról Az állatok világnapja (október 4.) alkalmából a HÉROSZ Altat­ás Természetvédelmi Egyesület állatvédelem témában pfakát- pályázptot hirdetett, a Vörös­marty Általános iskolával közö­sen. Az alsósok és felsősök egyaránt próbálkoztak olyan ra|zok készítésével, melyek fel­hívják a figyelmet az áltatok védtelenségere, a természet szépségére. „Plakátközelibb" alkotás inkább csak a nagyob­baknak sikerült, hiszen a kicsik még nem is ismerkedtek ezzel a műfajjal. A díjakat a nemzetkö­zi állatvédelmi szövetség bizto­sította, az állattartáshoz szüksé­ges tárgyakat vihettek haza a győztesek. Jövőre az egész vá­rost szeretnék bevonni egy ilyen pályázatba. mGO £Ui Zenész cigánybál Miskolc (ÉM) - A B.-A.-Z. megyei Zenész és Társművészetek S?;ak- szervezete zenész cigánybált rendez október 17-én este fél nyolctól a lil­lafüredi Palotaszállóban. A műsor­ban fellép Papp Mónika, Havasi György és Bagi Csaba, a talpaXáva- lót Fátyol József és népi zene kara valamint a Mystic együttes szolgál­tatja. Előprogramként délelőtt 11 órától az Avasi Gimnázium torna­termében labdarúgó villámtomát rendeznek az MTV, a budapesti va­lamint a miskolci zenész szakszer­vezetek csapatainak részvételével, A bálra a belépőket Miskolcion, a Mindszent tér 3. szám alatt a 306-os szobában (tel: 46/352-411) vásárol­hatják meg az érdeklődők. Tárlat a Rónaiban Miskolc (ÉM) - Alle Teréz (fest­mény, grafika), Szelekovszky Mag­da (kerámia) és Balázs Árpád (sző­nyeg) kiállítása nyílik október 11-én délután 4 órakor a Rónai Sándor Művelődési Központban. A kiállí­tást Utry Attila költő, a művelődési központ igazgatója nyitja meg. Páskándi-bemui tató London (MTI) - A londoni egyete­mi negyedben levő Blooms bury The­atre kamaraszínháza kedden este bemutatta Páskándi Gáza „Ven­dégség” című drámáját. 1 Öt este megy a darab, és a mostani bemutatót előtanulmánynak szánja a társulat egy későbbi, 1994 őszére tervezett nagyszínházi produkció­hoz. Az 1578-ban, Erdélyben játszó­dó mű a hatalom által sokféle áru­lásra kényszerített és késztetett egyén dilemmájáról, választásairól szól, és ez megragadta a londoni ka­maraszínház társulatát, amely nemrég széles körű prof'ram ba kez­dett Nagy-Britanniában, ismeretlen közép- és kelet-európai drámák be­mutatására. Egyetemi előkészítő Debrecen (ÉM) - Az elmúlt évek kedvező tapasztalatai »lapján ebben az évben is megszervezi speciális fel­vételi és egyetemi/fóiskolai szintre- hozó előkészítő tanfolyamait a deb­receni Kossuth Lajos Tudománye­gyetem. A foglalkozásokat kiscso­portokban, szombatonként tartják az alábbi tárgyakból: matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, tör­ténelem, pszichológiai, angol, német. A tantárgyakat a felvételi szakpá­rok szerint csoportosítják, de egy tárgyból is kérhető az előkészítés. Ä most illetve a korábban érettségizet­teknek intézménytí pusonkénti cso­portokat szerveznek;. Speciális segédanyagot mindenki kap. Az alkalmanként, hat órás tan­folyam november 6-án indul és ápri­lis 30-igtart. Ebéd tíz egyetemi men­zán megoldható, azr önköltség a kis­csoport, létszámától függően 150-180 forint órá nként. A díj az el­ső foglalkozáson fizetendő. Érdeklődni és jelentkezni október 20-ig lehet a Tanulmányi Osztályon (4010 Debrecen, Pf.: 18. Telefon: 52/316-666/2351 mellék).__________ Kritikapályázat Miskolc (ÉM) - Ä Miskolci Nemze­ti Színház pályázatot hirdet színi­kritika írására. Téma: A paravánok című színházi előadás, amelyet a Csarnokban láthatnak az érdeklő­dők. A Zsótér Sándor rendezte be­mutatóról bárki írhat kritikát, aki­nek véleménye van, és azt írásban szeretné kifejezrii. Minden véleményt szívesen fogad­nak, csak azt nám szeretnék, ha a dolgozat semmitmondó lenne. A pá­lyaműveket (maximum két gépelt oldal) november 15-ig kérik elkülde­ni a Miskolci Nemzeti Színház igaz­gatóságának (Nüskolc 3501 Pf. 113.). Az első három díjazott kritika szer­zője pénzjutalomban részesül, illet­ve az írások megjelennek a Színhá­zi Estékben. Tárót, tao Miskolc (ÉM) - Reiki I-es és Il-es tanfolyam indul még az évben, mis­kolci reiki menter vezetésével. Az ókori, újko ri beavatórendszerek­ről, a tarotról, taoizmusról is szó lesz kéthetente ae ezoterikus sorozat­ban. S az érdeklődők számára rein- kamációs hétvégét is szerveznek ok­tóberben. Érdeklődni Kása László telefonszámán lehet: 337-079.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents