Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

4 ESZAK'Magyarország Levelezés ~ 1993. Szeptember 6., Hétfő Reluxa Mások számára, okulásképpen írom meg ezt a kis történetet a reluxával... Kazincbarcikán, a Vertex Árnyékoló Stúdióban megrendeltem egy leértékeltként hirdetett, 65x95-ös méretű, kék reluxát. Otthon, a számo­lásnál jöttem rá, hogy valami nem stimmel az ár körül. Az üzletkötő ugyanis azt mondta, hogy a leértékelt reluxa ára 990 Ft négyzetméteren­ként. Mivel szerettem volna jobban is meggyő­ződni arról, igazam van-e, három ismerősömet megkértem, külön-külön ők is érdeklődjenek már a boltban a leértékelt reluxa áráról. Ott számukra is megerősítették, hogy a keskeny kék és zöld reluxa le van értékelve. Eszerint ne­kem 'nagyjából 800 forintot kellett volna fizet­nem a bekasszírozott 1300 helyett... Visszamentem a boltba, s elmondtam, hogy be­csapva érzem magam. Az ott lévő hölgy azzal védekezett, hogy nemrégen van ott, s különben sem nála vásároltam. Erre azt feleltem, hogy akkor keressen meg otthon az, aki becsapott, én három napig szívesen várok. Sajnos, azóta sem kerestek... A Vertex közkedvelt, jónevű cég, nem hiszem, hogy tudatosan alkalmaznának ilyen üzleti fo­gásokat. Valószínűleg tévedésről van szó csu­pán. De akkor miért nem korrigálják a hibát? S ki tudja, rajtam kívül hányán jártak ugyanígy, akik otthon nem számolták át a bekerülési költ­séget... Ormos László Kazincbarcika, Pollack Mihály u. 8. Gyári szarkák... A nagy elkeseredettség íratja velem ezt a leve­let. Unokám hosszú spórolás után vett magának egy Montenbike kerékpárt. Érthető, hogy min­denhová azzal járt, dolgozni is. Ez lett a vesz­te... A kerékpárt munkahelyén, a Borsodchem Rt.- nél védett helyre tette, lelakatolva. A biztonsá­gi zárat azonban valaki átvágta, a kerékpárt el­lopta. Az esetről a rendészet jegyzőkönyvet is felvett. Amikor érdeklődött, hogy ezek után mi lesz, azt a választ kapta, hogy ilyen eset több­ször is előfordul. Az én fejemben ez ütött szöget. Hogyan lehet az, hogy egy gyár területéről, amelyet őriznek, fé­nyes nappal el lehet lopni a kerékpárokat? (Saj­nos, még nagyobb értékek hasonló eltűnéséről is tudunk más cégek esetében... - a szerkesztő!). Vagy: ha ilyen esetek ismétlődnek, miért nem figyelnek oda jobban ott, ahol a kerékpárokat tartják?! Nem hiszem, hogy ne lehetne lefülel­ni az ilyen gyári szarkákat... Teljes cím a szerkesztőségben A balek buktatott... Mindennapos témánk a Búza téri pirosozás. So­káig úgy tűnt, egyszerűen nem lehet megfékez­ni a szemérmetlenül csaló, összejátszó bandá­kat. Akik körül és között ott voltak és vannak a zsebtolvajok is, s kihasználva a spontán, vagy megszervezett zűrzavaros perceket, kirámolják a táskákat, szatyrokat és zsebeket, elsősorban persze az idősekét... Az elmúlt csütörtökön reggel negyed kilenc kö­rül egy balek buktatott le két pirosozót. Először elnyerték az ezresét, s ő már emiatt kiverte a balhét, hiszen tudta, láthatta, hogy ő sem ke­rülte el a becsapást. De neki nem volt elég ez a veszteség, feltett még 900 forintot. Természete­sen most is vesztett. Nagy veszekedés lett a vé­ge, s ezt használta ki a három tagú rendőijárőr, akik a pirosozót és egyik segítőjét elkapták, s vitték magukkal az őket lebuktató balekot is ta­núnak. Mondanom sem kell talán, hogy a villámgyors rendőrakció, amit a „figyelők” sem tudtak meg­akadályozni, osztatlan sikert aratott. Majd­hogynem megtapsolták a rendőröket, no persze nem a pirosozók, akiknek egyébként vagy to­vábbi húsz tagja azonnal felszívódott. De el­hangzottak kritikai megjegyzések is. Azokra, akik leállnak játszani a csalókkal, akik még mindig nem tanultak a sok-sok becsapásból. Őket is meg kellene büntetni, mint közreműkö­dőket, ugyanúgy mint például az orgazdákat - hangzott el a javaslat. Mert ha nem lenne aki leáll játszani velük, talán végleg eltűnnének do­bozaikkal, primitív trükkjeikkel együtt a piro­sozók is... N. D. egy miskolci szemtanú Megkérdeztük A Széchenyi utca 119. szám alatti lakótömbiek kérdezték: „ Igaz-e, hogy a házat az önkormány­zat eladta? Vegyenek-e szenet a fűtési szezon­ra, vagy sem?...” Kérdésüket a Miskolci Polgármesteri Hivatal vagyonkezelői és városüzemeltetési osztályával is megbeszéltük. Egyik osztálynál sem tudnak arról, hogy az önkormányzat a házat értékesí­tené. Vagyis: nyugodtan vegyenek tüzelőt az előttünk álló télre... Variációk autóbuszos utazásra Olvasom: egy nyugat-ukrajnai város karatésokat fogadott fel, hogy be­gyújtsák az autóbusz menetdíját a lógós utasoktól. Az ukrán-román határ mentén fek­vő Csemovici hatóságai meglepő lé­pésre szánták el magukat. A keleti harcművészet mestereihez fordul­tak segítségért a makrancos utasok meggyőzősére. A felkérésre azt kö­vetően került sor, hogy az ellenőrö­ket (akik többnyire fiatal hölgyek voltak) hivatásuk teljesítése közben többször megtámadták a potyázok. A felkért karatésok önkéntesként adnak nyomatékot az ellenőrök munkájának. Valljuk be, ezen a téren nálunk sem rózsás a helyzet. Mi sem vagyunk hí­ján a büccelőkből, s miattuk évi több tíz-, vagy esetleg százmilliós kára van a közlekedési vállalatoknak. (A Miskolci Közlekedési Vállalatnak havonta mintegy kétmilliós a kára.) A fokozott ellenőrzések sem riaszt­ják vissza a szabálytalankodókat. Sőt, egyes magáról megfeledkező útitársunk nem éppen tiszteletre méltó szavakkal illeti a munkájukat végző ellenőröket, s ilyenkor még a tettlegesség veszélye is fennáll. így aztán elkelne a védelem részükre is. Úgy hírlik, ezen a téren van is előre­lépés. Mégis, azt gondolom, nem ez a követendő példa. Nem az ellenőrök számának növelésével és személyi biztonságukat garantáló intézkedé­sekkel kell sokak rossz közlekedési kultúráján, morálján javítani. Budapesten például mérlegelik, hogy visszaállítják a kalauz-rend­szert. Ok, a régi utazók számára egyáltalán nem új megoldásban lát­nák a lógósok csökkenését. Nekem a nógrádiak elképzelése szimpatiku- sabb. Ugyanis megyéjükben, az egy éve tartó kísérleti sorozatuk folytán csak az első ajtón lehet felszállni az autóbuszra. így a sofőrnek kell a bér­letet mutatni, előtte lehet jegyet lyu­kasztani, vagy mindezek híján, tőle lehet jegyet venni. Kezdeményezé­sükkel elérték: nagymértékben nö­vekedett a bevétel. Salgótarjánban például ötven, míg Balassagyarma­ton hetven százalékkal több jegyet adtak el! Igaz, ez visszarendeződést jelent a közlekedési szolgáltatásban. Elég, ha csak arra gondolunk, mennyire lassítja a forgalmat... Vi­szont a jóval több bevétellel arányo­san csökken a szándékosan bliccelők száma is. Vagyis: így kevesebb inzul­tust kellene átélniük az ellenőrök­nek. Pásztor György Miskolc Természetgyógyászok szerveződése Valamivel több, mint egy éve, 1992. június 20-án alakult meg a Magyar Természetgyógyászok Kamarája. Azóta Miskolcon és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében is nagy erőfeszí­téseket teszünk, hogy összefogjuk az itt élő, itt működő természetgyógyá­szokat, hogy csatlakozhassunk. Nem kis dologról van szó, hiszen a Kamara feladatai, céljai között sze­repel a természetgyógyászok érdek- képviselete, ugyanakkor az etikai kódex a működés szigorú feltételeit is megszabja, amelynek érvényesí­tése mindenképpen jó lenne helyben is. A Kecskeméten megtartott kong­resszuson Erdősi Imre, a Kamara el­nökségi tagja, aki megyénk felügye­letét is ellátja, ígéretet tett a Kama­ra megyei szervezete létrehozásá­nak segítésére. Örömmel számolok be róla, hogy a megalakulás idősza­ka elérkezett. A Magyar Természet- gyógyászok Kamarája B.-A.-Z. Me­gyei Szervezete alakuló ülését szep­tember 14-én 17-18 óra között tart­ja Miskolcon, a Széchenyi utca 14. sz. I. emeleten, a TIT helyiségében. Az alakuló ülésre minden működő és oklevéllel rendelkező, de még nem működő természetgyógyászt szíve­sen várunk. Ugyanitt 18 órától Er­dősi Imre, a Kamara elnökségi tag­ja, az ellenőrző bizottság elnöke előadást tart a léleksebészetről. Juhász Zoltánná a Kamara miskolci szervezője Kakukos változások Saiószentpéteren Közkedvelt Sajószentpéteren a Ka- kuk-Galéria. A neves virágkötő-mű­vész házaspár száz és száz, a megyé­ben működő virágkiskereskedőt, vi­rágárust képezett ki, tanított meg a megyei KISOSZ közreműködésével a szakszerű virágkötészetre. Legkö­zelebbi virágkötő tanfolyamuk ép­pen most, e hét szerdáján kezdődik, ismét új szakmát, megélhetést adva tucatnyi munkanélkülinek is. De már szerveződik az a továbbképző tanfolyam is, amelyen majd a Búza téri virágárusok vesznek részt... Most átalakulóban van a galéria emeleti része. Átfestik, s amint meg­tudtam, norvég és spanyol menyasszonyi ruha bemutató, köl­csönző és árusító részleg működik majd fent. Ez új színfoltot jelent Sajószentpéter életében is, hiszen ilyen szolgálta­tást eddig csak Miskolcon vehettünk igénybe. A ruhákhoz illő csokrokat természetesen Kakukék csinálják majd, a tőlük megszokott magas színvonalon. Nyugdíj-kiegészítések, -emelések Alig van olyan nap, hogy a legkülön­bözőbb fórumokon ne kerülne szóba a nyugdíjasok helyzete, a nyugdíj mértéke. így volt ez az áfa legutóbbi változásakor, amelynek kompenzá­lására a nyugdíjasok különböző mértékű, egyszeri támogatást, kie­gészítést kapnak. Ennél nagyobb hatású a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzatnak az a javaslata, hogy az ez évi márciusi és szeptemberi nyug­díjemelésben részesültek - mintegy 2,7 millió nyugdíjas - 9 hónapra visszamenőleg kapjanak további 4 százalékos, mintegy 300-1000 Ft összegű kiegészítő nyugdíjemelést. Ez az évi kétszeri nyugdíjemelésen felül személyenként 2700-9 ezer fo­rintot jelentene a saját nyugdíj ese­tében. Sőt, a 4 százalékos kiegészítő nyugdíj egy havi összegét a jövő évi nyugdíjszintbe is be akarja építtetni a Nyugdíjbiztosítási Önkormány­zat. (Lehet, mire ezek sorok megje­lennek, talán már teljes konkrétság­gal beszélhetünk minderről...) Akárhogy is lesz, a majdnem 3 mil­liónyi nyugdíjas - köztük a borsodi­ak is - csak örül annak, ha végre tö­rődnek velük, hiszen az infláció, a megélhetési nehézségek leginkább őket sújtják. Megyénkben különösen magas a nyugdíjasok aránya, lévén Borsod a legiparosodottabb megye. Ám mivel itt a keresetek mindig alacsonyak voltak, a nyugdíjak is azok. Sokan örülnének hát a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat által javasolt vál­tozásoknak... Fotó: Laczó József Nyolcvan év felett bottal, sült szalonnával. Véradónap Kiesén Riese lakosai is megértik, milyen nagy szükség van napjainkban az önkéntes véradókra. A közelmúltban a helyi Vöröske­reszt-szervezet igen jól sikerült ak­ciót szervezett, amelyről örömmel számolunk be. A tervezettnél többen, összesen 71- en tettek eleget a felhívásnak, ami jónak mondható. Területünkön az idén három kisba­ba is született, viszonylag kis súlyú­ak, az ő szüleik és rokonságuk is érezhette, milyen nagy jelentősége van annak, ha a kellő pillanatban az orvosok rendelkezésére áll a szüksé­ges vér. .Máris elterveztük, hogy a jövő évi véradónapunkra beszervezünk né­hány más környező községet is, ahonnan már ígéretet is kaptunk közreműködésükre. Fazekas Istvánná vöröskeresztes titkár Ezt mondja a jogszabály Jótállás esetén a kötelezett - aki a rendelet szerint a kereskedő - arra vállal kötelezettséget, hogy a ter­mék nemcsak a teljesítés időpontjá­ban, hanem attól számított megha­tározott időtartamig hibátlan lesz. Jótállás alapján a vásárlót kifogás esetén az alábbi négy jog illeti meg (ezek megegyeznek a szavatossági jogokkal): 1. Kijavítás Ha a termék hibás, a jogosult kérhe­ti annak kijavítását. Ezt a kötelezett 15 napon belül köteles elvégezni. Amennyiben ez az időtartam kevés a javításhoz, a kötelezett köteles köl­csönkészülékek biztosítani a vevő részére, de a javítás időtartama ek­kor sem haladhatja meg a 30 napot. Amennyiben ezt a határidőt a köte­lezett nem tartja be, vagy a termé­ken a javítás külsőleg is meglátszik, illetve használhatósága csökken, a vásárló áttérhet a fennmaradó 3 jót­állási jog valamelyikére. 2. A vételár leszállítása Ez a változat a javítás helyett és a javítás mellett is igénybe vehető, ez utóbbi esetben azonban csak akkor, ha a javításra csak részlegesen ke­rült sor, vagy pedig a terméken a ja­vítás külsőleg is meglátszik, illetve használhatósága ajavítást követően is csökkent értékű marad. Sajátos módon itt a felek alkuja képezi a megállapodás alapját, de végső so­ron ebben a kérdésben is dönthet a bíróság. 3. Kicserélés A fogyasztót a kicserélés joga a javí­tással és az árleszállítással egy sor­ban illeti meg. Nem érvényesül te­hát olyan megkötés, amely a javítás vagy az árleszállítási alku ered­ménytelensége esetén teszi csak le­hetővé e harmadik variáció válasz­tását. Abban az esetben azonban, ha a kötelezett rövid határidővel (15 nap) értékcsökkenés és érdeksére­lem nélkül vállalja a kijavítást, a ki­cserélés mint szavatossági jog nem választható. A kicserélés kötelező esete, ha a ter­mék (gépjárművet kivéve) a vásár­lástól számított 3 napon belül meg­hibásodik, és azt nem a termékbe épített biztonsági elem (pl.: biztosí­ték) hibája okozta. 4. Az elállás Amennyiben a fogyasztónak a telje­sítéshez fűződő érdeke megszűnt, te­hát az adott helyzetben már nem kí­vánja a terméket megvenni vagy megtartani, a szerződéskötés előtti állapotot kell visszaállítani. Egysze­rűbben: a vételár a vevőé, a hibás termék a kereskedőé. (Fontos! A vá­sárló jótállási igényét csak a jótállá­si jegy birtokában érvényesítheti.) Gyakori és élő probléma, ha a telje­sítés és az elállás között hosszabb idő telik el: ez esetben a visszakapott vételárért hasonló minőségű para­méterekkel rendelkező terméket ugyanis már nem lehet venni. Az er­re irányuló igény kártérítés jogcí­mén érvényesíthető az eredeti szer­ződés kötelezettjével szemben. A felsorolt pontok mindegyike jelen­tős kötelezettségvállalást jelent a kereskedőre nézve, amely alól csak abban az egy esetben mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a tel­jesítés után keletkezett. Ennek bizonyítására, de más vitás kérdések feloldására is alkalmat te­remt a jogalkotó egy, a jogviszony résztvevői szempontjából közömbös szakértő szervtől való szakvélemény beszerzésének lehetőségével. A leg­ismertebb ilyen szerv a KERMI.

Next

/
Thumbnails
Contents