Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-06 / 207. szám
KIADÓI PÉLDÁNY XLIX. évfolyam, 207. szám 1993. szeptember 6., hétfő Ára: 15,40 Ft. rMAGKARORSZAG BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Hazai földben... Ifjabb Horthy István, a volt kormányzó unokája békejobbot nyújtott mindazoknak, akik nem voltak ott a kenderesi gyász- szertartáson. (3. oldal) Bankfiók a vámudvarban Mindenki jól jár: a kirendeltségnél az ügyfelek minden fizetési kötelezettségüket teljesíthetik, s ezután az importárut átvehetik. (7. oldal) A DKSK nyerte a tornát A miskolci városi sportcsarnokban a diósgyőri kosarasok különösebb gond nélkül végeztek az első helyen a Kamarás István Emléktomán. (Sport: 9-10-11. oldal) Für Lajos Svédországba utazik Budapest (MTI) — Für Lajos honvédelmi miniszter hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra Svédországba utazik svéd kollégája, Anders Björck meghívására. Az MTI érdeldődésére a Honvédelmi Minisztériumban elmondták, hogy a látogatás során Für Lajos előkészíti a kétoldalú katonai együttműködési megállapodást, és azt, hogy a két ország miként kooperálhat az ENSZ-erők kiképzésében. A tárgyalásokon szó lesz a közép-európai térség biztonsági kérdéseiről, a délszláv válságról, valamint a balti államok helyzetéről. Magyar részről várhatóan érintik a honvédség technikai helyzetét, a fejlesztés közeli és távlati lehetőségét. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a svéd vendéglátók légibemutatót szerveztek a magyar delegáció számára: egy légitámaszponton a JA-37 Viggen típusú vadászgépet tekinthetik meg a magyar szakértők. Elutazott a finn parlament elnöke Budapest (MTI)—Ilkka Suominen, a finn parlament elnöke, aki Szabad György házelnök meghívására parlamenti küldöttség élén egyhetes látogatáson járt hazánkban, tárgyalásait befejezve szeptember 5-én, vasárnap elutazott Budapestről. Magyarországi tartózkodása során vendéglátóján kívül megbeszéléseket folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, Kádár Béla nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével, a külügyi bizottság képviselőivel és az IPU Magyar Csoportja Magyar-Finn Baráti Tagozatának küldöttségével. Ilkka Suominent fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök. Emlékmű-avatás Battonyán Battonya (MTI) - Vasárnap Battonyán Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök avatta föl a kisváros második világháborús hőseinek és áldozatainak az emlékművét. A 235 katona, zsidó és polgári lakos, valamint a számos névtelen áldozat emlékét idéző, Náváy Sándor hódmezővásárhelyi szobrászművész által készített alkotás avatóünnepségén a katolikus püspök mélyen átélt szavakkal emlékezett azokra, akiknek egy részét Battonyán nevelkedvén maga is ismerte. Ä háborúban elesetteket és elpusztítottakat a gyűlölet áldozatainak minősítette, véleménye szerint a politikai felelősség, az Isten-hit és a szeretet akadályozhatta volna meg, hogy Magyarország és Európa a zsarnokságok áldozatává váljék a második világháborúban. Mint mondotta, az SS és a GPU egyaránt igyekezett kiirtani az emberek szívéből az Isten-hitet, a szeretetet és a lelkiismeretet. Határhelyzet Budapest (MTI) — A Határőrség központi ügyeletétől vasárnap délután kapott tájékoztatás szerint a tompái határállomáson a belépő személyforgalomban 3 órás a várakozási idő. Ä kilépő személyforgalomban Nagylaknál 5 óra, Artándnál 3 óra a kényszerpihenő. A teherforgalomban a nagylaki határállomás kilépő oldalánál 10 órát, Ártándnál 6 órát vesztegelnek a kilépő kamionok és a teherautók, Gyulánál pedig 5 órát kell várakozniuk. Elkészült a jövő évi adótábla '94-re vonatkozó elvi megállapodások az ÉT plenáris ülésén Budapest (MTI) - Augusztusban a pályakezdők nagyarányú regisztrálása ellenére tovább csökkent a nyilvántartott munkanélküliek száma, s év végére a feltételezett 900 ezernél, egymilliónál várhatóan jóval kevesebb lesz az állás nélküliek száma. Ezt Szabó Iván pénzügyminiszter hangsúlyozta az Érdekegyeztető Tanács szombati plenáris ülésén. A tárgyaláson az 1994-es gazdaságpolitikai tervekkel, költségvetési, adózási elképzelésekkel foglalkoznak az érdekegyeztető felek. A pénzügyminiszter munkavállalói és munkaadói kifogásokra reagálva rámutatott: nincs szó a prioritások átrendezéséről, csak technikailag került első helyre a külső egyensúly javítása, de ezzel egyenrangúan fontos a növekedés és az infláció elleni fellépés. Nem is lehet másként - érvelt a pénzügyminiszter - hiszen a fizetési egyensúly javításához export növelés, export árualap, ehhez pedig termelési többlet, azaz gazdasági növekedés szükséges. A fizetési egyensúlyt nem a belföldi felhasználás csökkentésével, hanem az export növelésével kívánják elérni. A kormányzati oldal számos ponton hajlandó kompromisszumra, de a minimál adó, illetve személyi jövedelemadó felső határának 44 százalékra emelése kérdésében nem - mondta Szabó Iván az ülésen. A munkavállalói és a munkaadói oldal szintén felvázolta, hogy követeléseik közül melyek azok, amelyeknél nem hajlandók visszalépni az alku során. A munkavállalói oldal részéről ezek: a természetbeni juttatások adómentessége maradjon meg az idei szinten, az üzemi étkeztetésnél a mindenkori minimálbér 20 százaléka kapjon adómentességet. Ragaszkodtak az alkalmazotti kedvezmény fenntartásához. A munkaadók hangsúlyozták: nem vállalják az úgynevezett bérgarancia alaphoz tőlük követelt kötelező befizetéseket. Ez az alap a felszámolásra kerülő vállalatok bér- és végkielégítési kötelezettségeinek egy részét fizetné a ki a dolgozóknak. A munkaadói oldal ellenzi a különféle más alapokhoz történő befizetések adókedvezményeinek korlátozását. A társasági adónál a 36 százalékos mértékről hajlandók tárgyalni. Az estig tartó vita során végül a jövő évi adó- és költségvetési tételek több pontjában sikerült megállapodni. Ezek szerint jövőre a 40 százalékos társasági adó 36 százalékra csökkentését javasolják a felek, az eredetileg tervezett 38 százalék helyett. Megállapodtak abban is, hogy bevezethető a minimális adó, az eredetileg tervezett árbevétel szerinti 1,5 százalékos adóalap helyett 2 százalékkal. Ugyanakkor a munkaadók szolidaritási járulékát 7 százalékról 7,2 százalékra emelik, s további 0,3 százalékot fizetnek be a munkaadók a Bérgarancia Alapba. Ez az alap a felszámolás alá kerülő vállalatoknál segít majd a bér- és végkielégítés-kifizetések teljesítésében. A munkavállalók terheinek csökkentése érdekében az általuk fizetendő szolidaritási járulék 2 százalékról 1,5 százalékra mérséklődik. A személyi jövedelemadóban az alkalmazotti kedvezmény helyett az adómentes jövedelem határa 110.000 forintra emelkedik, illetve levonható az adóalapból a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék. A hosszas alku alapján a jelenlegi 1.000 forintról 1.200 forintra emelkedik az adómentes üzemétkeztetési hozzájárulás. A negyvenötödik tanévnyitó Kétezer elsős kezdi meg tanulmányait a Miskolci Egyetemen A bölcsészképzés fejlesztéséhez kilenc új tanszéket alapítottak Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Az idei tanévben több mint kétezer elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait a Miskolci Egyetemen. Ez a szám önmagában is elég jelentős, különösen akkor, ha figyelembe vétetik, hogy néhány évvel ezelőtt összesen mintegy 2300- an folytatták ebben az épületben a tanulmányaikat. Dr. Kovács Ferenc, a Miskolci Egyetem rektora tanévnyitó beszédében elmondta, a felvétek irányszámokat minden karon betöltötték, több karon létszámemelést is hajtottak végre. Az egyetem dinamikus fejlődésének köszönhetően a bölcsészképzés bővítéséhez kilenc új tanszéket alapított az Egyetemi Tanács. Örömmel jelentette, hogy a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet irodaépületének felújítása befejeződött, a bölcsész tanszékek megkezdték a költözést. A műszaki karokon a profilbővítés, az oktatásszervezés korszerűsítése érdekében július elsejétől új intézetek jöttek létre. Ennek eredményeként a több kisebb tanszék összevonásával hosszabb távon tovább javulhatnak az oktatás és a kutatás feltételei. Újabb intézet kialakításával folytatódott az Állam- és Jogtudományi Kar szervezeti fejlesztése is. A megnyitó után Dr. Kabdebó Lóránt, a Bölcsészettudományi Intézet igazgatója köszöntötte az új egyetemi polgárokat. Ezt követően dr. Kovács Ferenc tiszteletbeli doktori címet adományozott Heinz Staudingemek, a németországi Ferrostaal igazgatójának, majd vas- , illetve aranyokleveleket adtak át az egyetemen korábban végzetteknek. A negyvenötödik tanévnyitó Signum Aureum Universitatis kitüntetések átadásával ért véget. Emlékeztek a kitelepítettek Hortobágy (MTI) — Szabadulásuk 40. évfordulóján egykori kitelepítettek emlékeztek a pusztán töltött nehéz hónapokra vasárnap, a hortobágyi kilenclyukú híd lábánál lévő emlékműnél. Fónay Jenő, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöke mindenekelőtt azokról emlékezett meg, akiír már nem lehetnek az egybegyűltek között. Ezután felidézte az elmúlt évtizedek megpróbáltatásait, s kijelentette: „Nekünk meg- hurcoltaknak sokkal többet kellene elmondani a múltból, hogy tanulni lehessen belőle a jövőt.” Gálszécsy András nyugalmazott miniszter - aki 42 hónapig maga is kitelepített volt a Hortobágyon - Boross Péter személyes megbízottjaként tolmácsolta a belügyminiszter üdvözletét. Elmondta: a jelenlevőket a kitelepítésben töltött időszak mellett az a törekvésük köti össze, hogy soha többé senkivel ne történhessen meg az, ami velük az 1950-es évek elején megtörtént. Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára, ugyancsak egykori hortobágyi kitelepített, felidézte, milyen volt a bezártság éppen a szabadságot jelképező pusztán. Hasznos Miklós, a KDNP alelnöke, országgyűlési képviselője a hortobágyi ünnepséget a remény és a hit győzelmeként értékelte az idő, a lelki terror, a kínzás felett. Mint mondta: az üldözötteknek, kitelepítetteknek meg kellene bocsátaniuk, de mindmáig nincs kinek. Mert eleddig senki nem akadt még, aki bocsánatot kért volna az elkövetett bűnökért.------KOMMENTÁR-------É lni és Visszaélni Bánhegyi Gábor Magyarországról szóló sztereotípiák sorában a tsikosch, gulasch, paprikasch, esetleg Puszkász felsorolása után nagy egyetértéssel jegyzik meg, a magyar nép bizony példásan vendégszerető. A vendég- szeretettel azonban lehet élni, de ugyanúgy visszaélni is. A közelmúltban baráti társaságban vetődött fel: ha idegen országba utazunk, akkor természetes, hogy tőlünk telhetőén igyekszünk alkalmazkodni az adott nemzet kultúrájához, szokásaihoz, társadalmi normáihoz. Különösen akkor, ha az illető ország csak egy bizonyos határig tűri el a másságot. Ugyanezt megfordítottuk, és egy idő után kezdtek túlsúlyba kerülni azok a példák, amelyek azt igazolták: olykor-olykor mintha itthon is inkább nekünk kellene alkalmazkodni az idegen kultúrákhoz. Mondván, nekik évezredek alatt kialakult, megcsontosodott szokásaik vannak, és ezeket még a mi kedvünkért sem hajlandók levetni, elfelejteni arra a kis időre, amit nálunk töltenek. És egyébként is, hol van akkor az a legendás magyar vendégszeretet!? Egyre tovább kanyarodott a beszélgetés fonala, és óhatatlanul szóba kerültek a nemzeti kisebbségek, akik nem önszántukból, kalandvágyból, hanem a történelem szeszélyei miatt váltak azokká. Soha még csak eszembe sem jutott felháborodni azon, hogy Pilisszántót kétnyelvű táblajelöli. Számomra soha nem volt tót falu Répáshuta, csak egy kedves kis település Magyarországon, ahol tótok is laknak. Talán a szerencsémnek is köszönhető, hogy nem kellett még azért kapaszkodnom görcsösen a magyar mivoltomba, mert ahol éltem, ez majdnem bűnnek számított. Persze, átéltem már, és nem is Jiagyon értettem azt a szinte mosolyogtatóan gyerekes megnyilvánulásokban jelentkező ellenszenvet, ami a komáméi vasútállomáson sütött felém, mert a magyar államhatártól másfél kilométernyire még magyarul mertem megszólalni. Miért baj nekik az, hogy én magyar vagyok, ha nekem semmi bajom azzal, hogy ők nem magyarok -függetlenül attól, hol és mennyi időre vet minket össze a sors. Miért kell kérnünk, követelnünk olyan jogokat, alkotmányos garanciákat, amelyek teljesen természetesek és alapvetőek. És miért jut mindez eszembe éppen most, amikor a hírek szerint a közeljövőben kerül napirendre Románia felvétele az Európa Tanácsba? Munkástanácsok regionális megbeszélése Debrecen (MTI) — A munkástanácsok jelenlegi legfontosabb feladatát a munkavállalói érdekvédelemben, a társadalmi átalakulásokból adódó konfliktusok csökkentésében, a szociális biztonság kialakításában való aktív részvételben és a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentésében jelölte meg Palkovics Imre. A Munkástanácsok országos elnöke a hét végén kilenc megye képviselőinek részvételével Debrecenben megtartott regionális szakszervezeti tanácskozáson bejelentette: szövetségük a nemzetközi porondon a keresztény értékeket vállalja, ezért kapcsolatba lépett a Keresztény Szakszervezeti Mozgalommal, elsőként a belga keresztény szakszervezettel. Palkovics szerint jónak mondható a munkástanácsok társadalmi támogatottsága, amely „olyan politikai ernyőt jelent, amely alatt fel lehet építeni az általános és a szakmai érdekekre alapuló szervezeti rendet”.
