Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

KIADÓI PÉLDÁNY XLIX. évfolyam, 207. szám 1993. szeptember 6., hétfő Ára: 15,40 Ft. rMAGKARORSZAG BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Hazai földben... Ifjabb Horthy István, a volt kormányzó unokája békejobbot nyújtott mindazok­nak, akik nem voltak ott a kenderesi gyász- szertartáson. (3. oldal) Bankfiók a vámudvarban Mindenki jól jár: a kirendeltségnél az ügy­felek minden fizetési kötelezettségüket tel­jesíthetik, s ezután az importárut átve­hetik. (7. oldal) A DKSK nyerte a tornát A miskolci városi sportcsarnokban a diós­győri kosarasok különösebb gond nélkül végeztek az első helyen a Kamarás István Emléktomán. (Sport: 9-10-11. oldal) Für Lajos Svédországba utazik Budapest (MTI) — Für Lajos hon­védelmi miniszter hétfőn háromna­pos hivatalos látogatásra Svédor­szágba utazik svéd kollégája, An­ders Björck meghívására. Az MTI érdeldődésére a Honvédelmi Mi­nisztériumban elmondták, hogy a látogatás során Für Lajos előkészí­ti a kétoldalú katonai együttműkö­dési megállapodást, és azt, hogy a két ország miként kooperálhat az ENSZ-erők kiképzésében. A tárgya­lásokon szó lesz a közép-európai tér­ség biztonsági kérdéseiről, a dél­szláv válságról, valamint a balti ál­lamok helyzetéről. Magyar részről várhatóan érintik a honvédség tech­nikai helyzetét, a fejlesztés közeli és távlati lehetőségét. Ezzel kapcsolat­ban figyelemre méltó, hogy a svéd vendéglátók légibemutatót szervez­tek a magyar delegáció számára: egy légitámaszponton a JA-37 Viggen tí­pusú vadászgépet tekinthetik meg a magyar szakértők. Elutazott a finn parlament elnöke Budapest (MTI)—Ilkka Suominen, a finn parlament elnöke, aki Szabad György házelnök meghívására par­lamenti küldöttség élén egyhetes lá­togatáson járt hazánkban, tárgyalá­sait befejezve szeptember 5-én, va­sárnap elutazott Budapestről. Ma­gyarországi tartózkodása során ven­déglátóján kívül megbeszéléseket folytatott Jeszenszky Géza külügy­miniszterrel, Kádár Béla nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok miniszte­rével, a külügyi bizottság képviselő­ivel és az IPU Magyar Csoportja Ma­gyar-Finn Baráti Tagozatának kül­döttségével. Ilkka Suominent fogad­ta Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök. Emlékmű-avatás Battonyán Battonya (MTI) - Vasárnap Batto­nyán Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök avatta föl a kisváros második világháborús hőseinek és áldozatainak az emlékművét. A 235 katona, zsidó és polgári lakos, vala­mint a számos névtelen áldozat em­lékét idéző, Náváy Sándor hódmező­vásárhelyi szobrászművész által ké­szített alkotás avatóünnepségén a katolikus püspök mélyen átélt sza­vakkal emlékezett azokra, akiknek egy részét Battonyán nevelkedvén maga is ismerte. Ä háborúban ele­setteket és elpusztítottakat a gyűlö­let áldozatainak minősítette, véle­ménye szerint a politikai felelősség, az Isten-hit és a szeretet akadályoz­hatta volna meg, hogy Magyaror­szág és Európa a zsarnokságok áldo­zatává váljék a második világhábo­rúban. Mint mondotta, az SS és a GPU egyaránt igyekezett kiirtani az emberek szívéből az Isten-hitet, a szeretetet és a lelkiismeretet. Határhelyzet Budapest (MTI) — A Határőrség központi ügyeletétől vasárnap délu­tán kapott tájékoztatás szerint a tompái határállomáson a belépő sze­mélyforgalomban 3 órás a várakozá­si idő. Ä kilépő személyforgalomban Nagylaknál 5 óra, Artándnál 3 óra a kényszerpihenő. A teherforgalom­ban a nagylaki határállomás kilépő oldalánál 10 órát, Ártándnál 6 órát vesztegelnek a kilépő kamionok és a teherautók, Gyulánál pedig 5 órát kell várakozniuk. Elkészült a jövő évi adótábla '94-re vonatkozó elvi megállapodások az ÉT plenáris ülésén Budapest (MTI) - Augusztusban a pályakezdők nagyarányú regisztrá­lása ellenére tovább csökkent a nyil­vántartott munkanélküliek száma, s év végére a feltételezett 900 ezer­nél, egymilliónál várhatóan jóval ke­vesebb lesz az állás nélküliek szá­ma. Ezt Szabó Iván pénzügyminisz­ter hangsúlyozta az Érdekegyeztető Tanács szombati plenáris ülésén. A tárgyaláson az 1994-es gazdaságpo­litikai tervekkel, költségvetési, adó­zási elképzelésekkel foglalkoznak az érdekegyeztető felek. A pénzügyminiszter munkavállalói és munkaadói kifogásokra reagálva rámutatott: nincs szó a prioritások átrendezéséről, csak technikailag került első helyre a külső egyensúly javítása, de ezzel egyenrangúan fon­tos a növekedés és az infláció elleni fellépés. Nem is lehet másként - ér­velt a pénzügyminiszter - hiszen a fizetési egyensúly javításához ex­port növelés, export árualap, ehhez pedig termelési többlet, azaz gazda­sági növekedés szükséges. A fizetési egyensúlyt nem a belföldi felhaszná­lás csökkentésével, hanem az export növelésével kívánják elérni. A kormányzati oldal számos ponton hajlandó kompromisszumra, de a minimál adó, illetve személyi jöve­delemadó felső határának 44 száza­lékra emelése kérdésében nem - mondta Szabó Iván az ülésen. A munkavállalói és a munkaadói ol­dal szintén felvázolta, hogy követe­léseik közül melyek azok, amelyek­nél nem hajlandók visszalép­ni az alku során. A munkavállalói ol­dal részéről ezek: a természetbeni juttatások adómentessége marad­jon meg az idei szinten, az üzemi ét­keztetésnél a mindenkori minimál­bér 20 százaléka kapjon adómentes­séget. Ragaszkodtak az alkalmazot­ti kedvezmény fenntartásához. A munkaadók hangsúlyozták: nem vállalják az úgynevezett bérgaran­cia alaphoz tőlük követelt kötelező befizetéseket. Ez az alap a felszámo­lásra kerülő vállalatok bér- és végki­elégítési kötelezettségeinek egy ré­szét fizetné a ki a dolgozóknak. A munkaadói oldal ellenzi a különféle más alapokhoz történő befizetések adókedvezményeinek korlátozását. A társasági adónál a 36 százalékos mértékről hajlandók tárgyalni. Az estig tartó vita során végül a jö­vő évi adó- és költségvetési tételek több pontjában sikerült megállapod­ni. Ezek szerint jövőre a 40 százalé­kos társasági adó 36 százalékra csökkentését javasolják a felek, az eredetileg tervezett 38 százalék he­lyett. Megállapodtak abban is, hogy bevezethető a minimális adó, az ere­detileg tervezett árbevétel szerinti 1,5 százalékos adóalap helyett 2 szá­zalékkal. Ugyanakkor a munkaa­dók szolidaritási járulékát 7 száza­lékról 7,2 százalékra emelik, s to­vábbi 0,3 százalékot fizetnek be a munkaadók a Bérgarancia Alapba. Ez az alap a felszámolás alá kerülő vállalatoknál segít majd a bér- és végkielégítés-kifizetések teljesítésé­ben. A munkavállalók terheinek csökkentése érdekében az általuk fi­zetendő szolidaritási járulék 2 szá­zalékról 1,5 százalékra mérséklődik. A személyi jövedelemadóban az al­kalmazotti kedvezmény helyett az adómentes jövedelem határa 110.000 forintra emelkedik, illetve levonható az adóalapból a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék. A hosszas alku alapján a jelenlegi 1.000 forintról 1.200 forintra emel­kedik az adómentes üzemétkezteté­si hozzájárulás. A negyvenötödik tanévnyitó Kétezer elsős kezdi meg tanulmányait a Miskolci Egyetemen A bölcsészképzés fejlesztéséhez kilenc új tanszéket alapítottak Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Az idei tanévben több mint kétezer elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait a Miskolci Egyetemen. Ez a szám önmagában is elég jelentős, különösen akkor, ha figyelembe vétetik, hogy néhány év­vel ezelőtt összesen mintegy 2300- an folytatták ebben az épületben a tanulmányaikat. Dr. Kovács Ferenc, a Miskolci Egye­tem rektora tanévnyitó beszédében elmondta, a felvétek irányszámokat minden karon betöltötték, több ka­ron létszámemelést is hajtottak vég­re. Az egyetem dinamikus fejlődésé­nek köszönhetően a bölcsészképzés bővítéséhez kilenc új tanszéket ala­pított az Egyetemi Tanács. Öröm­mel jelentette, hogy a Tüzeléstech­nikai Kutató Intézet irodaépületé­nek felújítása befejeződött, a böl­csész tanszékek megkezdték a költö­zést. A műszaki karokon a profilbő­vítés, az oktatásszervezés korszerű­sítése érdekében július elsejétől új intézetek jöttek létre. Ennek ered­ményeként a több kisebb tanszék összevonásával hosszabb távon to­vább javulhatnak az oktatás és a ku­tatás feltételei. Újabb intézet kiala­kításával folytatódott az Állam- és Jogtudományi Kar szervezeti fej­lesztése is. A megnyitó után Dr. Kabdebó Lóránt, a Bölcsészettudo­mányi Intézet igazgatója köszöntöt­te az új egyetemi polgárokat. Ezt kö­vetően dr. Kovács Ferenc tisztelet­beli doktori címet adományozott He­inz Staudingemek, a németországi Ferrostaal igazgatójának, majd vas- , illetve aranyokleveleket adtak át az egyetemen korábban végzettek­nek. A negyvenötödik tanévnyitó Signum Aureum Universitatis ki­tüntetések átadásával ért véget. Emlékeztek a kitelepítettek Hortobágy (MTI) — Szabadulásuk 40. évfordulóján egykori kitelepítet­tek emlékeztek a pusztán töltött ne­héz hónapokra vasárnap, a hortobá­gyi kilenclyukú híd lábánál lévő em­lékműnél. Fónay Jenő, a Magyar Po­litikai Foglyok Szövetségének elnö­ke mindenekelőtt azokról emléke­zett meg, akiír már nem lehetnek az egybegyűltek között. Ezután felidéz­te az elmúlt évtizedek megpróbálta­tásait, s kijelentette: „Nekünk meg- hurcoltaknak sokkal többet kellene elmondani a múltból, hogy tanulni lehessen belőle a jövőt.” Gálszécsy András nyugalmazott miniszter - aki 42 hónapig maga is kitelepített volt a Hortobágyon - Boross Péter személyes megbízottjaként tolmá­csolta a belügyminiszter üdvözletét. Elmondta: a jelenlevőket a kitelepí­tésben töltött időszak mellett az a tö­rekvésük köti össze, hogy soha töb­bé senkivel ne történhessen meg az, ami velük az 1950-es évek elején megtörtént. Isépy Tamás, az Igazságügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára, ugyancsak egykori hortobágyi kite­lepített, felidézte, milyen volt a be­zártság éppen a szabadságot jelké­pező pusztán. Hasznos Miklós, a KDNP alelnöke, országgyűlési kép­viselője a hortobágyi ünnepséget a remény és a hit győzelmeként érté­kelte az idő, a lelki terror, a kínzás felett. Mint mondta: az üldözöttek­nek, kitelepítetteknek meg kellene bocsátaniuk, de mindmáig nincs ki­nek. Mert eleddig senki nem akadt még, aki bocsánatot kért volna az el­követett bűnökért.------KOMMENTÁR-------­É lni és Visszaélni Bánhegyi Gábor Magyarországról szóló sztereotípiák so­rában a tsikosch, gulasch, paprikasch, esetleg Puszkász felsorolása után nagy egyetértéssel jegyzik meg, a magyar nép bizony példásan vendégszerető. A vendég- szeretettel azonban lehet élni, de ugyan­úgy visszaélni is. A közelmúltban baráti társaságban vető­dött fel: ha idegen országba utazunk, ak­kor természetes, hogy tőlünk telhetőén igyekszünk alkalmazkodni az adott nem­zet kultúrájához, szokásaihoz, társadal­mi normáihoz. Különösen akkor, ha az il­lető ország csak egy bizonyos határig tűri el a másságot. Ugyanezt megfordítottuk, és egy idő után kezdtek túlsúlyba kerülni azok a példák, amelyek azt igazolták: oly­kor-olykor mintha itthon is inkább ne­künk kellene alkalmazkodni az idegen kultúrákhoz. Mondván, nekik évezredek alatt kialakult, megcsontosodott szokása­ik vannak, és ezeket még a mi kedvünkért sem hajlandók levetni, elfelejteni arra a kis időre, amit nálunk töltenek. És egyéb­ként is, hol van akkor az a legendás ma­gyar vendégszeretet!? Egyre tovább kanyarodott a beszélgetés fonala, és óhatatlanul szóba kerültek a nemzeti kisebbségek, akik nem önszán­tukból, kalandvágyból, hanem a történe­lem szeszélyei miatt váltak azokká. Soha még csak eszembe sem jutott felháborod­ni azon, hogy Pilisszántót kétnyelvű táb­lajelöli. Számomra soha nem volt tót fa­lu Répáshuta, csak egy kedves kis telepü­lés Magyarországon, ahol tótok is laknak. Talán a szerencsémnek is köszönhető, hogy nem kellett még azért kapaszkod­nom görcsösen a magyar mivoltomba, mert ahol éltem, ez majdnem bűnnek szá­mított. Persze, átéltem már, és nem is Jiagyon ér­tettem azt a szinte mosolyogtatóan gyere­kes megnyilvánulásokban jelentkező el­lenszenvet, ami a komáméi vasútállomá­son sütött felém, mert a magyar államha­tártól másfél kilométernyire még magya­rul mertem megszólalni. Miért baj nekik az, hogy én magyar vagyok, ha nekem semmi bajom azzal, hogy ők nem magya­rok -függetlenül attól, hol és mennyi idő­re vet minket össze a sors. Miért kell kérnünk, követelnünk olyan jogokat, alkotmányos garanciákat, ame­lyek teljesen természetesek és alapvetőek. És miért jut mindez eszembe éppen most, amikor a hírek szerint a közeljövőben ke­rül napirendre Románia felvétele az Eu­rópa Tanácsba? Munkástanácsok regionális megbeszélése Debrecen (MTI) — A munkástanácsok jelenle­gi legfontosabb feladatát a munkavállalói ér­dekvédelemben, a társadalmi átalakulásokból adódó konfliktusok csökkentésében, a szociális biztonság kialakításában való aktív részvétel­ben és a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentésében jelölte meg Palkovics Imre. A Munkástanácsok országos elnöke a hét végén kilenc megye képviselőinek részvételével Deb­recenben megtartott regionális szakszervezeti tanácskozáson bejelentette: szövetségük a nemzetközi porondon a keresztény értékeket vállalja, ezért kapcsolatba lépett a Keresztény Szakszervezeti Mozgalommal, elsőként a belga keresztény szakszervezettel. Palkovics szerint jónak mondható a munkásta­nácsok társadalmi támogatottsága, amely „olyan politikai ernyőt jelent, amely alatt fel le­het építeni az általános és a szakmai érdekek­re alapuló szervezeti rendet”.

Next

/
Thumbnails
Contents