Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-04 / 206. szám

1993. Szeptember 4., Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Világgazdaság Washington (MTI) - A Nemzetkö­zi Valutalapnak (IMF) a világgazda­ság alakulásáról vallott nézete né­mileg módosult legutóbbi, áprilisi je­lentése óta, méghozzá kedvezőtlen irányban. A The Wall Street Journal című amerikai gazdasági lapnak sikerült megszereznie az alap szeptember­ben nyilvánosságra hozandó friss je­lentésének tervezetét, s keddi szá­mában idézett belőle. Az IMF úgy látja, hogy a hét legfej­lettebb ipari ország gazdasága az idén 1,5 százalékkal fog növekedni, jövőre pedig 2,7-tel (az áprilisi 1,9, il­letve 3 százaléka helyett). Az Alap szerint az amerikai kilábalás nem érte el azt a lendületet, amelyet vár­tak tőle, a nemzeti recesszió pedig konokabbnak bizonyult, mint gon­dolták volna. A Nemzetközi Valuta­alap jónak tartja a Clinton-kor- mányzat által kidolgozott és elfo­gadtatott deficitcsökkentő progra­mot, ám legalább annyira fontosnak véli, hogy fogják vissza az egészség- ügyi rendszer költségeit. Az IMF becslése alapján még ha ma­radéktalanul megvalósul is az öté­ves program, az amerikai költségve­tési deficit 1998-ban még mindig el fogja érni a bruttó nemzeti termék 3,75 százalékát, ezért parancsoló szükségszerűség a kiadások további mérséldése, ha az Egyesült Államok hozzá akar kezdeni az állam- adósság/BNT-ráta csökkentéséhez. Az IMF-jelentésben az áll, hogy jelenleg az amerikai állam- adósság (számszerűen több mint négymilliárd dollár) a bruttó hazai termék 59,6 százalékát teszi ki, sót 1998-ra várhatóan meghaladja majd a 65 százalékot. Az arány a második világháborútól kezdve egé­szen 1974-ig csökkenő irányzatot mutatott. Tőzsdén a Tallér Budapest (MTI) - A Budapesti Ér­téktőzsde Tanácsának határozata ^lapján szeptember 6-ától a Tallér Értékpapír Befektetési Alap befek­tetési jegyeivel a tőzsdén is keres­kedni lehet - közölte Tarsoly Csaba, a Quaestor Befektetési Alapkezelő Kft. ügyvezető igazgatója. A Tallér-jegyeket május 10-étóljúni- us 18-áig lehetett jegyezni. A Budapest I.-, a CA-, a Hunnia-, a Pillér- és a Prémium-jegyek után a Tallér Alap papája a hatodik tőzsdé­re bevezetett befektetési jegy lesz. Környezetvédelem Kerekegyháza (MTI) - Környezet­barát mezőgazdasági termelés, a hidrológiai viszonyok helyreállítása, megbízható piac, zöld turizmus: mindezek annak a projektnek a vizs­gálódási témái, illetve megvalósí­tandó célkitűzései, amelyet a Világ Természetvédelmi Unió, az IUCN közép- és kelet-európai szervezete indított el 1990-ben - mondták el azon a sajtótájékoztatón, amelyet ,A mezőgazdaság és környezet kölcsön­hatása” című szeminárium kereté­ben tartottak csütörtökön este a Bács-Kiskun megyei Kerekegyhá­zán. A kétnapos összejövetel rende­zői a nagyívű munkaprogramban résztvevők, köztük a Földművelésü­gyi, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Máásztérium, a tanácskozás helyszíne pedig azért Kerekegyháza, mert a tanulmány modelljéiil ezt a területet választot­ták, s a helyi önkormányzat a leg­messzebbmenőkig támogatja ezt a Kelet-Európábán merőben új prog­ramot. Az IUCN elsőként Lengyel- országban és Magyarországon kezd­te el vizsgálódásait abban a kérdés­ben, hogy miként lehetne a gazda­ság és a természetvédelem érdekeit összehangolni? A tanulmány elké­szült, a következő lépés annak el­döntése, hogyan lehetne a javaslato­kat megvalósítani? Ezt beszélik meg a kétnapos szemináriumon a pro­jektben résztvevők. Abban is hatá­roztak, hogy az érintett országos szintű szervezetek novemberben még egyszer egyeztetik a teendőket, a jövő év tavaszán pedig a gazdálko­dókkal, illetve a helyi szervekkel, la­kosokkal beszélik meg céljaikat. A munkaprogramban fejlett gazda­ságú országok szakértői is részt vesznek, akik a saját sikeres tapasz­talataikkal segítik a közép-kelet-eu- rópai programot. Hangsúlyozva, hogy annak célja a világ minden ré­szén azonos: az élet minőségének javítása. A földhöz gép, a géphez pénz kell A kombájn árát a magángazda még nem tudja megfizetni Fotó: Szarvas Dezső Mályi (ÉM - Sz.D.) - A legszeré­nyebb becslések szerint is mintegy 120 milliárd forint értékű gépre, esz­közre lenne szüksége a mezőgazda­ságnak ahhoz, hogy elfogadható színvonalon termeljen. A rendelkezésre álló eszközök ugyanis elavultak, elhasználódtak, felújításra, karbantartásra nemigen jutott pénz az elmúlt években. Az ál­talános szegénység, a bizonytalan­ság közepette gépek, eszközök vá­sárlása szinte illúziónak tűnik, pe­dig szántani, tárcsázni, vetni, arat­ni kell. Az átalakult téeszekben, ha elhasználva is, csak megvannak a gépek, de mihez kezdhet az óhatat­lanul szükséges eszközök nélkül az, aki magángazdaként akarja földjét megművelni. Egy közepes méretű 40-50 hektáros farmergazdaság gépesítéséhez több millió forint kellene, ám a legtöbb új­gazdának még traktora sincs. Mégis vállalkoznak, hiszen a földvásárlá­sok során, a földárveréseken me­gyénkben is sok ezer hektár föld ke­rült magánkézbe. Minden elismerést megérdemelnek ezek a bátor emberek,- mint ahogy azok is, akik - mert lehetőségük van rá - segíteni akarnak nekik. Abban például, hogy gépekhez, a föld meg­műveléséhez szükséges eszközök­höz valamiképpen mielőbb hozzá­jussanak. A közelmúltban adtunk hírt lapunk­ban arról a kedvezményes gépvásár­lási akcióról, amely két országgyű­lési képviselő - Hörcsik Richárd és Balázsi Tibor - hathatós segítségé­vel kezdődött meg megyénkben, mely akciónak rövid idő múlva jó hí­re támadt országszerte, hiszen na­ponta számos tsz-vezető és magán­gazda keresi fel Mályiban az Ágro- ker helyi telepét, hogy érdeklődjön, milyen feltételekkel lehet gépeket vásárolni. Balogh János Székesfe­hérvárról, illetve a városhoz közeli falucskából érkezett fiával és felesé­gével. Kora reggeltől jámak-kelnek a telepen, ahol igazán bőséges a vá­laszték korszerű gépekből, a hozzá­való munkaeszközökből. • Sikeresen licitáltunk, földhöz ju­tottunk - mondj a. - De hát semmink nincs, se jószág, se gépek, még egy árva rozoga traktorunk se, csak a föld. Az se nekem kell már, inkább a fiamnak, aki még bírja erővel a föld­del való munkát. De gépek nélkül semmire se jut. A géphez meg pénz kell, ami úgyszintén nincs. És hitelt se ad a bank, ha nincs rá fedezet. A tévében hallottunk erről az akcióról, ezért jöttünk Mályiba, hátha ka­punk valami segítséget, vagy lega­lább valami felvilágosítást. □De nézzük, miről is van szó, hogyan is lehet kedvezményesen gépeket vá­sárolni Mályiban? • Adott ugye a pénztelenség, adott az úgynevezett Mezőgazdasági Fej­lesztési Alap, s elvileg bárki pályáz­hat, hogy géphez jusson, csak ismer­ni kell a pályázat feltételeit, amit csak kevesen ismernek, mint ahogy kevesen tudják szakszerűen elkészí­teni a pályázatokat is - mondja Ko­vács Károly, a Mályi Agroker keres­kedelmi igazgatója.- A pályázatnál igénybe vehető ked­vezményes kamatozású bankköl­csön, de ahhoz, hogy a kölcsönt a pá­lyázó megkapja, találnia kell egy hi­telező bankot is. Nos, a bankok, mint ismert, nem szívesen hiteleznek kis tételben, így aztán esetenként he­tek, hónapok múlnak el míg a pályá­zó pénzhez jut. Mi, elsősorban eb­ben, illetve a folyamat felgyorsításá­ban segítünk. Oly módon, hogy jövendőbeli vásár­lónknak szakszerűen elkészítjük a pályázatát, ingyen és bérmentve, mint szokás mondani. Csak mellé­kesen jegyzem meg, hogy egy pályá­zat elkészítéséért az ezzel foglalkozó irodák, ügyvédek több tízezer forin­tot kémek. Az ingyenesség persze egyáltalán nem mellékes szempont a pályázó számára, hiszen mondjuk ötvenezer forint is pénz, csakhogy ezért semmi rizikót nem kell vállalnia. A rizikót az Agroker vállalja. Sikertelen pá­lyázat esetén legfeljebb veszítenek egy reménybeli vevőt - mondja az igazgató - mégis segíteni kell, hogy a pályázó pénzhez jusson, hogy vevő lehessen. Jól felfogott üzleti érdek munkál át az Agroker segítségében, s ezt nem is tagadják. • Húsz százalék saját erővel már géphez lehet jutni - mondja az igaz­gató. - Ötven százalék a négyéves ftitamidejű, legalább egyéves türel­mi idejű kamatmentes kölcsön, amelynek első törlesztő részlete mindig a beruházást, illetve a vásár­lást követő év decemberében esedé­kes. És a továbbiakban is mindig de­cemberben kell a kölcsönt törleszte­ni, amikor már van bevétel. A másik ötven százalék sgját erőhöz igénybe vehető kamatmentes kölcsön ötven százalékát mi fizetjük ki a vállalko­zó helyett. □ Ha nem titok, melyik bank adja a pénzt? • Hosszas utánajárás, tárgyalások után találtunk rá a Rákóczi Bankra. A pénzintézet megfinanszírozza az általunk javasolt beruházásokat, vásárlásokat, persze mi vállaljuk a garanciát a kölcsön visszafizeté­sére, törlesztésére is. □ Tételezzük fel, hogy van ötven-hat- van hektár földem, amihez szeret­ném megvásárolni a szükséges gépe­ket, mondjuk másfél millió forintért. Mi a teendőm ? • Hozzon háromszázezer forint sgját erőt, a földtulajdont igazoló okmá­nyokat, ha vállalkozó a vállalkozói­gazolványt, ha a föld nem saját tu­lajdona hanem bérelt, akkor a bérle­ti szerződést, illetve akitől bérli a föl­det kérje el a földtulajdont igazoló okmányt. Ha mindezeket beszerezte, akkor jöjjön el hozzánk, mi elindítjuk az akciót és két hónap elmúltával vihe­ti a gépeket. Kapós a korai, kései körte Sárospatak (ÉM)-Több száz hek­tárnyi gyümölcsösben termeszt al­mát, körtét évtizedek óta a Bodrog­közi Állami Gazdaság és a vele szomszédos tiszakarádi Új Élet Me­zőgazdasági Szövetkezet. Termésük egy részét exportpiaco­kon értékesítik, de idehaza is kapós az almájuk, körtéjük. A gyümölcs kelendősége, kellemes íze, zamata a kiváló talaj- és klima­tikus viszonyokon kívül a két gazda­ság szakembereinek hozzáértésével, gondos munkájával magyarázható. Körtéből többfélét termesztenek a korai fajtától kezdve a késői érésű téli körtéig. Ezek integrált növényvédelmével kapcsolatos bodrogközi tapasztala­tokról tartottak tanácskozást au­gusztus 31-én, kedden délelőtt 10 órai kezdettel Györgytarlón. A gyakorlati bemutatót követő ta­nácskozáson a két gazdaság szak­emberein kívül a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Kutatóintézetének, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növényegészségügyi és Talajvédel­mi Állomásnak és a növényvédelmi készítményeket előállító vállalat­nak képviselői vettek részt. Dr. Jen­ser Gábor, dr. Balázs Klára és Sípos László tartottak előadást a me­gyénkből és az ország közeli-távoli gyümölcstermelő gazdaságaiból ér­kező szakemberek.------------JEGYZET------------­S aját indok Priska Tibor A hús azért drágul, mert kevés a vágómar­ha. A tej azért, mert kevés a tejelő tehén. A kukorica azért drágább, mert a műtrágya is többe kerül, meg az üzemanyag is, mellyel a traktor szánt, a Zetor hazaviszi. A villanykörte azért, mert drágult az előál­lítási költsége, a ruha azért, mert a varrótű alapanyagát előállító kohászat lerobbant. Az izé azért drágább, a másik akármi meg azért, de tény, hogy mindennek megvan a maga indoka, mely érthető, világos. Ellen­ben... Itt van a lottó. Ma már ugyan titok­nak számít, hogy egy héten hány szelvény érkezik be, de azért föltehető, hogy bősége­sen nyereséges ez a cég. Néhány millió, eset­leg milliárd csak-csak bejön tisztán min­den héten. A szelvények előállítási költsége nem lehet túl magas, az irodák fenntartá­sa sem, mi meg állandóan vásárolgatunk, töltögetünk, bizakodva a szerencsében, csak hát... Szóval mindent összevetve nem lehet egy rossz üzlet a lottó. Hogy most miért drágult meg mégis száz százalékkal? Csak! 195 milliós jegyzés Budapest (MTI) - Az első végleges összesíté­sek szerint mintegy 195 miihó forint értékű Za- lakerámia részvényt jegyeztek a kárpótoltak a három napig tartó jegyzési idő alatt - közölte a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. Ez azt jelenti, hogy a kárpótoltak az előzetes várako­zásoknak megfelelően többszörösen túljegyez­ték a 46,88 millió forint össznévértékű felaján­lott részvénymennyiséget. A jegyzők többsége a maximálisan igényelhető 120 ezer forintnyi részvényre tartott igényt, ami azt jelenti, hogy közel kétezer kárpótolt kö­zött kell majd szétosztani a 46,88 millió forint­nyi Zalakerámia-részvényt. Áz allokációs szabályok szerint először minden­ki három darab papírt kap és így tovább, amíg a teljes mennyiség el nem fogy.. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - Tegnap a Budapesti Érték­tőzsdén összesen 220 üzletet kötöttek. A részvényforgalom árfolyamértéken elérte a 123.239 millió forintot. Változatlanul a Pick Szeged határozta meg a tőzsdei kereskedést. A papír pénteken 10 forinttal magasabb áron, 3550 forinton zárt, ami a nyitó árnál 50 forint­tal volt magasabb. Pickben 85 üzletet kötöttek és az ár 3500 és 3560 között mozgott. Kárpótlási jegyi Tőzsde Index (ideiglenes) szeptember 3: 916,65 -0,01 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. szeptember 3. Pénznem Angol font Belga frank* _ P án korona . 13,62 Finn marka 15,66 Francia frank 16,03 Holland forint 50,26 ír font ■ 130,51 Japán yen* 88,20 Kuvaiti dinar 309,26 Nőmet márka; • 56,49 Norvég korona 12,92 GlaszTüHÉnÍ7:92 t&ra»“áos,2i Portugál escudo- 54,88 Spanvol peseta* 68,89 Svájci frank 64.21 Svéd korona 11,32 FSA dollar 93.04 ECU (KP) 106,87 Valuta Vétel Eladás 139,47 142,27 60.64 61, f 261,95 266,61 Deviza Vétel Eladás 140,56 141,26 262,84 264,00 13,76.; 13,82 15,93 16.03 13,88 16.06 16,31 51.12 50.59 50.81 133,11 131,67 182,31 89,40 88,69 88,99 71.51 70.75 71.01» 314.76 311,561:12^4 £>»,45, 56,65 57.09 13,16 13.01 lgS? 59,20 58,47“*'; 58 79 816,81 808,34 811 74 es-*»"­70’41 &y6 69.54 11,58 11.56 ii.,,1 94,60 ' 93,63 »4.03 1108.83 107,61 108,ll| A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents