Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-30 / 228. szám

10 SZABADIDŐ HDFI 1993. Szeptember 30., Csütörtök Ezüstjubileum a Metropolitanben New York (MTI) — Rajongók és rendezők ez­rei heteken át lázasan készültek a nevezetes napra, amilyenre valóban igen ritkán adódik al­kalom és lehetőség az operaházak kényes és fennkölt világában: napjainkkétlegnagyobb te­noristája, Luciano Pavarotti és Placido Domin­go együtt lép fel hétfőn este a New York-i Met­ropolitan színpadán, ottani debütálásuk hu­szonötödik évfordulóján. Három különböző ope­rából fognak előadni koncertstílusban. A gálára természetesen minden jegy előre el­kelt, sőt a rendezőknek még különösebb erőfe­szítést sem kellett tenniük, hogy egy-egy belé­pőért annyit kérjenek, amennyit csak akarnak: 75 dollártól kezdve egészen 2500-ig terjedtek a jegyek árai (az utóbbiban persze már benne van az a vacsora is, amelyet a kiváltságosok - vas- tagpénzűek - a művészek társaságában költ­hetnek el.) Luciano Pavarotti stílszerűen Pesaro mellett, az adriai tengerpart szőlővel borított lankáin készült az ezüstjubileumra: azon a vidéken, ahol Rossini is született, és ahol mézízű a szőlő és a bor. - Pronto, pronto... a, igen, igen, öröm­mel mondhatom, hogy sikerült lefogynom csak­nem huszonöt kilót - újságolta egy amerikai lapnak. - Tésztát, persze azt eszem, de semmi alkohol, se cukor, se zsíros falat. A telefonban elmondta, hogy egyáltalán nem lebzselt a vakáció alatt sem, fiatal énekeseket hívott meg magához, hogy „csiszolja a tudásu­kat”. A világ szinte minden sarkában csodált és ünnepelt tenorista jókedvű, és derűlátó. Pedig sok rossz történt vele mostanában. Csúnya pletykák kezdtek el keringeni arról, hogy a hangja már nem olyan tiszta és egyenletes, mint volt. Az operavilág óriása fittyet hány az ilyen hangokra, amíg milliók bálványként em­legetik a nevét. - Most nyáron, a Central Parki szabadtéri fellépésemet háromszázmillióan lát­hatták a képernyőkön át. S ha visszaemlék- szem a huszonöt évvel ezelőtti első fellépésem­re, amikor olyan influenzás voltam, hogy a má­sodik előadást le kellett mondanom... de amíg a színpadon voltam, senki sem vette észre - me­séli. Placido Domingo Persze, azért vannak még ennél is kellemetle­nebb emlékek. Tavaly nyilvánosan is bocsána­tot kért, mert Modenában csak végigtátogta a szabadtéri koncertet, amely felvételről ment „élőbe”. San Diego-i fellépése után a Los Ange­les Times kritikusa kíméletlenül és meglehető­sen udvariatlanul lehurrogta, amikor azt írta az előadásról: - Olyan volt, mint egy olajozott tan begyakorolt orgia, amelyben az énekes és a közönség egymás iránti rajongása kölcsönös él­vezetbe csap át. Aztán decemberben a Scalában megbicsaklott a hangja a magas B-nél: bizony, ott már a rajongók is felszisszentek. Üjra előjöt­tek térdfájdalmai, meg is kellett műteni. S a szüntelen diétázás. A Metropolitanben Verdi Otellójának első jele­netéből fog énekelni. Kemény kihívás egy tenor számára, tisztában van vele. Fog-e izgulni, mi­előtt felgördül a függöny? - Iiiiigeeeen... - hang­zik a válasz. Minden nap gyakorol, mert ugyan­olyan lendületes és nagyszerű akar lenni, mint huszonöt évvel ezelőtt. - Olyan ez, mint az at­létáknál. Ha elérnek egy bizonyos szintet, min­dent meg kell tenniük, hogy meg is tartsák. Mindig a legjobbat kell nyújtanom. Nehéz do­log, mert ha valami nem jön össze, azonnal szid­ni kezdenek. Pedig én is csak emberi lény va­gyok, nemde? Vásáry Tamás az MR szimfonikusok élén Budapest (MTI) - A Magyar Rádió Szimfo­nikus Zenekarának vezető karmestere és ze­neigazgatója a következő két évadban, 1995. augusztus 31-éig Vásáry Tamás lett. Az erről szóló szerződést a Magyar Rádió elnöki jog­körrel felruházott alelnöke, Csúcs László hét­főn írta alá az IMG Magyarország képviselő­jével. A zenekar korábbi igazgató karnagya Ligeti András volt, akinek 3 éves szerződése július 31-én járt le. Összeállította: Bánhegyi Gábor Rockarchívum: a KEX Böbék Zsolt Az emlékexámyán megszépült ze­nekart 1969-ben alapította Dolevi- czényi Miklós billentyűs, Baksa Soós János énekes-gitáros, Bianki Iván gitáros, Imre Attila basszusgi­táros, Kisfaludy András dobos. A ze­nekarban megfordult még Babos Gyula, Závody János, Somló Tamás és Tóth János Rudolf is. A tilalomfák erdejében bátran haladt előre ez a ti­szavirágéletű csapat, melynek szel­lemi örökségét csali jó tíz évvel ké­sőbb indult zenekarok - Balaton, Bi­zottság, Neoprimitív - vállalták fel. Jómagam csak egyszer találkoztam Doleviczényivel a Bem rakparton. Azt, hogy hogyan zuhant a közönség egyik poénból a másikba, már sokan megírták. A beat-mozgalom, hogy egyáltalán létrejöhetett annak is volt köszönhe­tő, hogy a párt és a KISZ büszke volt az ifjúság progresszív értékeire. Az angolszász rockzenét majmolni nem volt olyan nagy bűn - hiszen az szá­mított igazi értéknek, amit Nyugat­ra el lehet adni - mint Bartókot ját­szani. A Pantha Rhei első lemezét, melyen egy Bartók feldolgozás volt, még a boltba kerülés előtt bezúzták. Bartók muzsikájában a fiatalok ma­gyarságtudata volt a rejtett üzenet. Talán ezért is volt annyira népszerű a szlovákiai Collegium Musicum. De téljünk vissza a KEX-re. A zenekar alapvetően egy viccnek indult. Nem is akartak komolyan zenéim. Baksa Soós levélben értesítette a Győri Keksz és Ostyagyár igazgatóját, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az együttese nevét használja a cég. A színpadon a legfontosabb a poén volt. Az ötlet szülőatyja a legkarizmati- kusabb rockszemélyiség - a magyar Frank Zappa - Baksa Soós János volt. A KEX koncertje egyszerre volt zenei, irodalmi, színházi élmény. Baksa nagyon sok értelmiségi fiatal szemében prófétaként jelenik meg. Czakó Gábor róla formálta a Meg­váltó című regényét. Ez azért is fur­csa mert sokszor azokat állította cél­táblának, tette Iává, akik elhatároz­ták, hogy érteni is fogják, ami törté­nik a színpadon. Az ELTE filozófia szak hallgatói (Lukács iskola) meg is ideologizálták minden egyes poén­ját. Talán azért csoportosultak körü­lötte a fiatalok, mert nagyon nyitott, felvilágosult elme volt és persze zse­niális előadóművész. Hogy mitől is nőtt legendássá ez a klubzenekar? Talán mert az idő is más ütemre járt. Egy azóta sem ta­pasztalt szellemi pezsgés volt abban az időben, amely igazi értékeket ho­zott a felszínre. Akkoriban a beatze­ne együtt lélegzett a társművésze­tekkel. A fiimesek a Balázs Béla Stú­dióba tömörültek. A kőszínházakat alapjaiban rengette meg a Szkéné, az Egyetemi Színpad és a Huszonö­tödik Színház. Csak egy-két példa mennyire zseni­ális fickó volt ez a Baksa. Egyszer be­jelentette, hogy a Szabad Európa folytatja az adását és ő pedig a Cse- ke László. Abban az időben, amikor még a beatkoncerteken mindig volt egy tégla (beépített ember) ez több volt, mint bátor cselekedet. Betola­tott egy hatalmas ágyat vörös fény­nyel megvilágítva, majd felcsendült Koncz Zsuzsa akkoriban nagy sláge­re, az Óh Andre Jé’taime, erre Bak­sa Soós az ágyra ugrott és vonagla- ni kezdett... Puszta lényével tiltakozott a népbu­„Elszállt egy hajó a szélben" Fotó: Archív títás minden formája ellen. A rek- lámversikék ugyanúgy zavarták mint a művészettörténet megkövült szemlélete. Az Illésékkel turnézva még Edelénybe is eljutottak, de az itteni közönség nem értette a pro­dukciójukat. Volt egy KEX hajó is, amely délelőtt 11-kot indult, akkor amikor minden más normális ember dolgozik vagy tanul. Kivéve a Kar­tográfiai Vállalat figuránsait, akik a Duna-parti kirendeltségen már ja­vában túl voltak a munka dandár­ján. Az összes életművész egy séta­hajóban a Bohóc a falon derűjét árasztotta. A Bem rakparton, a Ber­csényi klubban, a Citadellában, a Párizsi udvarban léptek fel. Aztán felcsendült a zene. Bianki Iván csellótanár már igazi muzsikus volt (ő használt először kétnyakú gi­tárt Magyarországon). Megalkották a máig legszebb dalt, a Családot. A vonósok a házimuzsikálás békés me­legét adták vissza míg az Elszállt egy hajó a szélben bartókos indítása egy progresszívebb hangot ütött meg. József Attila és Weöres Sándor verseket is megzenésítettek. Sokak szerint a KEX végét az jelen­tette, hogy megjelentek a zenekar­ban a profi zenészek. Szerintem a „műhely” jellegű beatmuzsika akkor ítéltetett halálra Magyarországon, amikor a 70-es átalakulások után létrejöttek a szupergroupok, a beat­zene pedig teljesen elhatárolódott a társművészetektől és csak a szóra­koztató ipar részévé vált. Az intézményesült lázadók, vagy slágerzenészek sorra töltötték meg a vidéki sportcsarnokokat. Azt, hogy technikailag fejlődött a zene és át­vette az angolszász rockzene egyete­mes értékeit, természetes folyamat­nak tartom. Számomra nem miijden egyformán popzene. A Bem rakpar­ti műhely zenekarait (Mini, KEX, Syrius, Sakk-Matt, Tolcsvay) min­dig élesen elhatároltam korának slágeriparától. A KEX végét közvetlenül Baksa So- ós kiválása okozta. A filmfőiskola rendezői szakán nem ismerték fel te­hetségét, Nyugat-Berlinbe távozott. Ennek a városnak a légköre túl ri­deg volt az ő kifinomult barométeré­nek. Somló Tamás, az artista, basszus­gitáros-énekes vette át Baksa he­lyét a zenekarban, de ez túl hálátlan szerep volt. Somló Tamás és Závody János ezt követően NON-STOP együttesbe emigrált. Doleviczényi megpróbálta újjászervezni zeneka­rát: Tóth-János Rudolf gitár, Hor­váth Péter szaxofon-fuvola, Baracs János bőgő, Kisfaludy András dob. Pro-Art (Stúdió is, meg nem is) Miskolc (EM) - A Pro-Art cég ta­valy márciusban tette meg első lépé­seit, s már akkor körvonalazódott, hogy a mai viszonyok között vidéken csak a stúdiómunkákból nem lehet megélni. Az analóg stúdiók ideje las­san leáldozóban van, a továbblépést csak a computeres technika alkal­mazása hozhatja meg. Ebből az alapkoncepcióból kiindul­va kezdték meg a munkákat és ter­vezték meg a fejlődés lépéseit. Pilla­natnyilag egyszerre öt Atari márká­jú gépet tudnak rendszerbe állítani, amelyek a szokványos 1040ST-től jóval nagyobb kapacitással rendel­keznek. Elsősorban MIDI-s anya­gokkal foglalkoznak, ehhez kerülhet még négy analóg sáv. Első pillanat­ban ez kevésnek tűnhet, ám ha mel­léteszik még a Cubase 3.1 képessé­geit, akkor ez (nem tévedés) 80 MIDI csatornával bővülhet, aminek a megszólaltatására az EMU Sys­tems Proteus sorozatú készülékeit használják. Természetesen különösen ügyelnek az énekfelvételek minőségére, en­nek biztosítéka az a Neumann mik­rofonpark, ami a rendelkezésükre áll. Kívánságra a kazettás felvétel­től kezdve a digitális minőségig bár­milyen mesteranyagot ki tudnak ad­ni, illetve a kiadásra kerülők zenék nyomdai és sokszorosítási munkáit is megszervezik. S ha valaki esetleg úgy gondolja, hogy ötletei vannak ugyan, de a megvalósításhoz szük­séges hangszertechnikai képzettsé­ge nincs meg, akkor a cégnél az észak-magyarországi terület legjob­ban képzett stúdiózenészei is ren­delkezésre állnak rendkívül jutá­nyos áron. Még az idén tervezik a szalagos magnók teljes kiiktatását a rendszerből, ezt is digitális techni­kával kívánják kiváltani, s így alkal­massá válnak DDD-s felvételek elő­állítására. Ha netán valaki az ottho­ni számítógépén készíti el a MIDI munkálatokat, s úgy akar erre élő műsort rögzíteni, az elől sem zárkóz­nak el, bármilyen gépen készült MI­DI file-t tudnak konvertálni a saját rendszerükre. Tevékenységük tetemes részét ké­pezi a professzionális kottatördelés, ami szintén a számítógépes rendsze­rekkel történik, ehhez segítséget nyújtanak zeneakadémiát, főiskolát végzett, illetve a könnyűzenével év­tizedek óta foglalkozó kollégáik. Az idei esztendőben két zenei könyv tördelését (nyomdakész minőség­ben) is elvégezték a Bíbor Könyvki­adó, illetve a Borsod megyei Pedagó­giai Intézet részére. A stúdió címe: Miskolc, Andrássy út 15. (A Rockinform nyomán) Osztrák—magyar operagála Budapest (MTI) - A Magyar Álla­mi Operaház színpadán tartják meg október 9-én este 7 órától a Budapes­ti Operabarátok Egyesületének díszhangversenyét: az osztrák-ma­gyar operagálát. A rangos kulturális esemény fővédnöke Erich Kussbach, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. A kétrészes gálaműsorban fellép Ai- rizer Csaba, Peter Dvorsky, Gáti Ist­ván, Gonda Anna, Hamari Júlia, Kincses Veronika, Kelen Péter, And­rej Lancov, Melis György, Molnár András, Rost Andrea, Kurt Rydl, Guiseppe Taddei, Tas Ildikó, Ulb- rich Andrea. A karmesterek Lam- berto Gardelli, Peter Maag, Med- veczky Adám és Kovács János lesz­nek. A műsort Kerényi Miklós Gá­bor rendezi. Az operagálával a Budapesti Opera­barátok Egyesületének egyik fontos célja a magyar operaélet támogatá­sa. A műsorban fellépő magyar mű­vészek lemondanak gázsijukról az Operabarát Alapítvány javára, a külföldi művészek pedig jóval ki­sebb tiszteletdíjjal is beérik annál, mint amit saját hazájukban felven­nének. A rendezvény immár az egyesület harmadik díszhangversenye lesz. További terveik között szerepel egy német-magyar és egy francia-ma­gyar operagála megrendezése. A gá­laműsorra ajegyek 500-tól 6 ezer fo­rintig terjedő áron kaphatók, vala­mint 14 ezer forintért adják a mű­sort követő vacsorára szóló belépő­ket. Hohner-márkabolt Budapest (ÉM) - A patinás Hohner cég áruválasztékát kínálja a nemré­giben megnyílt Hohner hangszer márkabolt Budapesten, a Szent Ist­ván körút 11. szám alatt. A gitáro­kon, szájharmonikákon kívül Zildji- an cintányérok, Sonor dobok és kie­gészítők az országban egyedülálló választéka tölti meg a látványnak is kellemes boltot. A „Muzsikáért” évadnyitója Budapest (MTI) - A kortárs zene­szerzők, szövegírók, a pályakezdő fi' atal művészek pódiumra lépését se­gítő Muzsikáért Alapítvány a közel­múltban tartotta évadnyitóját Bu­dapesten. Szarnék Tamás, az alapítvány kura­tóriumának vezetője elmondta: 3 három éve működő társulás tovább' ra is elsőrangú feladatának tekinti» hogy a zene minden igényes műfaját népszerűsítse, bemutassa az ifjú te­hetségeket a nagyközönségnek. Szí­vesen vállalt kötelessége megterem' teni a lehetőséget, hogy előadásain a publikum viszontláthassa régebbi kedvenceit. A fiatalok támogatása érdekében vették fel a kapcsolatot a Zeneművészeti Főiskolával, és ter­veik között szerepel a Színművésze­ti Főiskola musical-szakos tanulói­nak pártfogása is. Az alapítvány nyitókoncertjén, ok­tóber 4-én pályakezdő hangszeres művészek, valamint szólisták és az operaszínpad csillagai együtt lép­nek fel. Beethoven, Rossini, Puccini» Schubert, Erkel művek részletei» népszerű operaáriák és -duettek hangzanak el az ingyenes koncerten a Kempinski szállodában. A vendé­gek tetszés szerinti pénzadomá­nyukkal támogathatják a nonpro­fit alapítványt - közölte Szarnék Tamás. Gábor S. Pál szerzői estjének a Pes­ti Vigadó ad otthont. A fiatalon el­hunyt Majláth Júlia tiszteletére em­lékestet rendeznek a Fészek Mű­vész klubban. Körte veit tűzik műsorra ban decemberben, rendezvényük immáron hagyom3' nyosan a Fővárosi Operett Színház­ban lesz. __-­r s szerzők mu a Pesti Vigadó' Óévbúcsúztat Új blues-kocsma Budapest (ÉM) - A közelmúltba3 nyitotta meg kapuit Budapesten. VIII. Krúdy u. 6. szám alatt a Not­hing But The Blues Pub elnevezés viselő blues-kocsma. Napközbe gépzene szól, de szeptembertől m3 hetente négy alkalommal akusz kus zenét is hallhat a betérő. Fen pési szándékát jelezte dr. Valter. Mississippi Delta Blues, a R°he ■ Johnson Blues Band és az amerik Bruce Lewis. Ez a formáció Baksa nélkül életkép­telennek bizonyult. Sokan úgy vélik a KEX a punk elő­futára volt. Szerintem nem. A beat- nikek a művészetekhez menekültek a konformizmus, a hidegháború sze­le elől, míg a punkok az önpusztítás romantikájába. A beat profán ünne­pi művészetközpontúságával szem­ben a punk számára a művészet bru­talitásig nyers esztétikája a rombo­lás és a kritika eszköze volt. A beat az erőszakmentességet hirdette, a púnknál az erőszak úgy ütött vissza mint a bumeráng. Baksa Soós ’85-ben hazalátogatva a Bumeráng nevű alkalmi társulattal lépett fel, melyet az Európa Kiadó és a Balaton zenészei alkottak. A kon­cert egy érthetetlenül merev rituálé­ba torkollott, melynek csak annyi eredménye lett, hogy kiderült, a ki­rály meztelen - vagy legalábbis egy drogfüggőségben szenvedő beteg ember, aki annyira eltávolodott már a világtól, mint egy Wenders film hő­se. Január Nocsua Hercegnek neve­zi magát és dadaista versek írásával tölti napjait. Doleviczényi ’90 áprilisában adott egy koncertet a Bem rakparton, Tö­rök Ádival beszállt egy jam session- re. Dole nem volt igazán virtuóz, de nyitott volt az agya és szabad a keze a dzsesszhez. Temesi Ferenc költészetnapi tárcá­jából megtudhatjuk, hogy számára a KEX jelentette az igazi József Attila élményt. A rock harmadik generáci­ójának Földes Hobo László hozta el az együttes legendáját - József Atti­lával együtt. Amíg Baksa Soós két­ségbeesettem magába roskadva el- csukló hangon remegte: „Ha kell em­bert is ölök”. Ugyanezeket a sorokat Hobo teli torokból üvölti. Óriási kü­lönbség. Szikszay Károly úr, író-költő - az utolsó Krúdy hősök egyike - így em­lékezik: „Kérem szépen, a KEX engemet megdöbbentett. Amit csináltak megváltoztatta az egész addigi éle­temet. Föl lettem szabadítva.” Az utókor számára egy kislemez ma­radt (Elszállt egy hajó a szélben, Család). A ’85-ben megjelent Koltay-Nemeskürty: Itt élned hal­nod kell-albumon hallható még egy archív KEX felvétel, a Tiszta szívvel. Rádiófelvételek: Három királyok, Hetedik, Tiszta szívvel, Csillagok ne ragyogjatok, Zöld-sárga, Kanapé, Pálpusztai, Nálunk, Vacsora. Fil­mek: Szomjas György: Tündérszép lány, Mészáros Márta: Szép lányok ne síijatok. Visszaemlékezések egész sora, mint például ez is itt.

Next

/
Thumbnails
Contents