Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-29 / 227. szám
1993. Szeptember 29., Szerda zzzz Interjú - Hirdetés ESZAK-Magyarország 13 Közlemény A Porsche Hungária és az Auto Hungária örömmel tudatja ügyfeleivel, hogy a Volkswagen Csoporthoz tartozó autógyárakkal együttműködve jelentős mértékben csökkentette a Volkswagen, Audi, Seat és Skoda gépkocsik számos típusának magyarországi árát. Az új fogyasztói ár elsősorban azokat a modelleket érinti, amelyek iránt hazánkban a legnagyobb a kereslet. Áraink természetesen nem akciós jellegűek és nem csak a raktáron lévő gépkocsikra érvényesek. Lépésünkkel a magyar gazdaságban tapasztalható változásokra szeretnénk reagálni. Elsősorban arra az örvendetes tényre, hogy az ismert negatív folyamatok ellenére kialakulóban és ■■í*.. * *''[' V *.1 v , fi~l A".A 'r \ ' ~* - V.*' 'x ‘ *if'i' -' ■ * » '.í .VjVfcJlX ■ ;i *• megerősödőben van egy középosztály Magyor- szágon, amelynek tagjai kemény munkával képesek megőrizni, esetenként tovább javítani helyzetüket. Tapasztalataink szerint közülük egyre többen állnak az autóvásárlás dilemmája előtt. Mostani lépésünk elébe kíván menni az ő szándékaiknak és segíteni abban, hogy sokéves megtakarításaikat okosabban használhassák fel. A saját eszközeinkkel is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az autóvásárlás ne egy bizonytalan kaland legyen, amihez sokszor határokon túlra kell zarándokolni, hogy Magyarországon is ugyanolyan jó, vagy még jobb áron lehessen gépkocsit vásárolni, mint bárhol Európában. Teljes biztonságban, garanciával, szilárd szervizháttérrel és alkatrészellátással. S ha kell, részletre, illetve a régi autó árát is beszámítva. Szeretnénk, ha ezen mind többen elgondolkodnának... Volkswagen Csoport A megyerendszer átváltozásai Interjú dr. Boross Péter belügyminiszterrel Budapest (MTI) - Szükség van-e a megyerendszerre? Ha igen, milyen feladata lesz a jövőben, amikor az önkormányzati törvényre hivatkozva a varosok máris a magukénak éreznek bizonyos szerepköröket? A megyék jelenét, jövőjét érintő viták, nyilatkozatok ismeretében dr. Boross Péter belügyminiszterhez fordult kérdéseivel az MTI- Press, akit Keresztényi Nándor képviselt. aMiniszterúr, Ön igen keményen fogalmazott a veszprémi közigazgatási nyári egyetemen tartott augusztusi beszédében, amikora többi között azt mondta, hogy „hagyományainkkal ellentétben elvesztette funkcióját a megye - ugyanis ma nincsen se régió, se megye”. Akkor hát miben látja a kiutat? • Mindenekelőtt szeretném kijelenteni, hogy álvitának tartom a régió kontra megye vitát. Azért, mert meggyőződésem, hogy bármely szervezet kiépítésénél legalább két elemnek kell feltétlenül érvényesülnie: az egyik a racionalitás, a másik a hagyományok tisztelete. Ha egy ország nem alapoz a hagyományaira, akkor ott nagyon nagy bajok történnek, vagy történhetnek. Nekem mind a két feltétel egyértelműen azt sugallja, hogy a megyére szükség van, jóllehet róla azt is lehetett hallani, hogy rossz dolog. Valamiféle deresrehúzó intézmény volt valamikor, később meg az elsőtitkárok rémuralma. Ebből a negatív érzelemvilágból alakult ki a szándék, amely szerint a megye középszintet reprezentáló rendszerét ki kell iktatni a magyar közigazgatás egész gépezetéből, elkövetve ezzel - ma már látjuk - azt a hibát, amely részben pótcselekvésekre kényszeríti a megyei közgyűléseket!...) Kiindulópont: a térségi szerepkör kibontása A magyar kormány modernizációs programjának dokumentuma foglalkozik a közigazgatás korszerűsítésének irányaival és elveivel. Az e feladattal foglalkozó kormányhatározat megállapítja, hogy az önkormányzati reform egyik fő területe a rendszerváltozás során indokolatlanul elgyengített megyei önkormányzat valós szerepének kidolgozása. A megyei funkció erősítésénél döntően a térségi szerepkör kibontásából kell kiindulni, és továbbra is elvetendő a megyéknek az elmúlt tanácsrendszerben betöltött terület- és telepü- lésfónöki, hierarchikus pénzelosztó szerepe. □ Az ezerévesnek mondott vármegye-rendszer reformjáról már a 30-as években volt szó, mégpedig Erdei Ferenc idevágó tanulmányaiban. 1956-ban pedig össze akarták vonni a megyéket, hajói emlékszem, a 19-ből alig maradt volna 6-8, ám a forradalom leverése után a Kádár-rendszer már nem mert - vagy nem akart - hozzányúlni e kényes feladathoz, mert elvesztette volna egyik bázisát. Nem volna itt az ideje visszatérni ama '56-os elgondoláshoz? • A XIX. század hetvenes-nyolcvanas éveiben Magyarországon egy rendkívül eredményesen, és a maga korában rendkívül korszerűen működő területi közigazgatási rendszer volt. Ne mondjuk azt, hogy ilyen nem létezett, mert igenis volt, sőt egykét eleme racionálisabb volt a mainál! Tehát vissza kell nyúlnunk tapasztalatokért akkor is - a mai megyére adaptálva - ha az a megye, amely például 1936- ban működött, nem rekonstruálható 1993-94-re. Magyar megyék, európai tendenciák Magyarországon eddig négy ízben történt eredménytelen kísérlet a regionális önkormányzati közigazgatási szint bevezetésére. Lépéseket tett ez irányban III. Károly, II. József, illetve a Bach-abszolutizmus, majd az 1950-es évek első felében a Ráko- si-rendszer. Másrészt a megyék léptéke és jellege nem mond ellent az általános európai tendenciáknak, hiszen a magyar megye 25 európai ország adatait figyelembe véve átlagterületét tekintve a 14., átlagnépességét nézve 12., a területi egységet számítva pedig a 18. helyen áll. Való igaz, hogy elméletileg többféle megoldás vázolható fel a területi közigazgatás, illetve a területfejlesztés szervezeti struktúráihoz. Ésszerű autonómiát a településeknek Én úgy hiszem, az a megye, amelyik elfoglalja a maga középfokú pozícióját és több mint egy intézményigazgató, annál a megyei képződménynél nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a bázis a települések autonómiája legyen. Rendkívül fontos tényezőként szeretném hangsúlyozni a települések ésszerű, jelenleginél ésszerűbb autonómiáját. □ Bibó István 1975-ben írott, a közigazgatási területrendezésről szóló tanulmányában 13-14 megyéről értekezett, amelyek megszűnnének „oly mértékben súlyponti egység lenni, amilyen mértékben ma az”. Például Somogy, Veszprém és Zala helyett egy Balaton megyét ajánlott, ami valahol rímel az említett, '56-os ideával. Mi erről a miniszter úr véleménye? • Az első tény, hogy Bibó István 70-80 (illetőleg 140-150) városmegyével számolt és ezzel szemben Magyarországon ma 188 város van. Bibó István művének megalkotásakor még ismeretlenek voltak azok a kihívások, melyeket a környezetvédelem, a szociálpolitika, a közúti tömeg- közlekedés szervezése stb. állítanak a közigazgatás elé. További tapasztalat, hogy a magyar ön- kormányzati rendszer természetes fejlődési folyamatának olyan szakaszában van, mélyre a társulási hajlam nem jellemző. Ajövó középszintjének kulcskérdése annak eldöntése, mely forma volna legalkalmasabb a közigazgatás középszintű feladatainak megvalósítására. Bővülhet a megyei közgyűlés jogköre Módosításijavaslatok jelentősen bővíthetik a megyei önkormányzatok jogköreit és feladatköreit. Szerepel a javaslatokban, hogy indokolt oldani a szabályozási (rendeletalkotási) jog jelenlegi korlátáit, kiteijedtebb rendelet- alkotási jogot kellene kapnia a megyei közgyűlésnek. Lényegesen bővülnének a megyei közszolgáltatások, így pl. a középfokú iskolai és diákotthoni ellátás (kivéve a gimnáziumokat), a fekvőbeteg-ellátás a megyei önkormányzatok fenntartásának és fejlesztésének körébe kerülne. Indokolt megteremteni a lehetőséget arra is, hogy az állami - területfejlesztést és ellátást szolgáló - pénzalapok felhasználása előkészítésében a megyei önkormányzat szerepet kapjon. Igen lényeges változtatás lehet, hogy a megyei önkormányzat a törvényekben területfejlesztési és rendezési feladatköröket kapjon, ideértve a környezetvédelmi feladat- és hatásköröket, az idegenforgalmi területi érdekek országos érdekekkel történő egyeztetését, a megyében lévő hátrányos helyzetű térségek feladatainak elősegítését. Ezekben azonban nem maga az önkormányzati törvény állapítaná meg a konkrét hatásköröket, hanem csak felsorolná azokat a jelentősebb feladatokat, amelyek különösképpen a megyei önkormányzatot illetnék meg. A hatáskörök részletes megállapítását külön törvények - így pl. a készülőben lévő területfejlesztési, környezetvédelmi törvény - töltenék ki tartalommal. Számottevő kell legyen a megyei önkormányzatok szerepe a körzeti ellátást szolgáló infrastrukturális önkormányzati fejlesztések előkészítésében és megvalósításában. Az elmúlt időszakban vitát váltott ki a megyei önkormányzat, valamint az intézményi székhely (különösen a megyei jogú város) önkormányzata közötti intézmény átadás-átvétel lebonyolítása. A további viták megelőzésére az átadás-átvétellel kapcsolatosan korlátokat és szabályokat kell állítani, figyelemmel a megyei jogú városok jelentős történeti hagyományaü-a. A térségi társulások szerepe A jövőben nagy szerepe lehet az önkormányzatok térségi társulásainak. Ezek mellett kialakulhatnak - kezdetben - nem közigazgatási egységként regionális tájegységi konzultatív bizottságok (regionális tanácsok) is. Ezekben képviseletet kaphatnak az önkormányzatok, az állami szervek, a munkavállalók, a munkaadók. A megyei önkormányzat közgyűlésének választását külön törvényben (a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben) célszerű szabályozni. Indokoltnak látszik a megyei közgyűlés tagjait közvetlenül, a települések választójoggal rendelkező állampolgárai által megválasztani. Ezt támasztja alá a megyei közgyűlések hatáskörének tervezett bővítése, továbbá a megyén belüli települések lakosságának arányos képviseleti igénye is. Feltételezve azonban, hogy a térségi körzeti önkormányzati együttműködések megerősödnek, nem zárható ki, sőt valószínűsíthető, hogy perspektívában nagyobb szerephez jutnak a gazdasági, szociológiai régiók, a nagyvárosi agglomerációs ön- kormányzati közösségek is. a A 2-3 megyét „uraló-felügyelő” köztársasági megbízottak is kiépítették saját apparátusukat - nem alakult-e ki Ön szerint bizonyos párhuzamosság, ami fölösleges létszámot, egyszersmind költségvetési kiadást jelent az államnak? Uralkodásról szó sem lehet! A közigazgatási középszint természetesen több síkon jelenik meg és valósul meg. A megyei ön- kormányzat feladat- és hatáskör-bővítése nem jelentheti azt, hogy akár a köztársasági megbízott, akár a centrális alárendeltségű szervek a jövőben nem játszanának jelentős szerepet a közigazgatás középszintje alakításában, feladatai teljesítésében. A megyéken, a településeken való „uralkodásról” azonban természetesen szó sem lehet. A nyugati demokráciában szinte mindenütt működik a közigazgatási megbízotthoz hasonló jog- intézmény, más-más elnevezéssel. Lényeges különbség most az, hogy azokban az országokban több és erősebb jogosítványokat biztosítanak-e a szervezeteknek. Egyre szükségszerűbb nálunk is, hogy a köztársasági megbízotti intézmény az utólagos önkormányzati ellenőrzés joga törvényességi felügyeleti típusú intézkedésijogosítványokkal egészüljön ki. Ezek közül a leglényegesebbek a súlyosan jogsértő önkormányzati döntés végrehajtásának felfüggesztési, illetve mulasztásban megvalósuló törvénysértés esetén az önkormányzat döntésének pótlási joga volna azáltal, hogy az elmulasztott cselekvés elvégzése iránt a köztársasági megbízott intézkedjék az önrkor- mányzat költségére. Az önkormányzatokat a fenti intézkedések ellen természetesen megilletné a bírói jogorvoslat igénybevételének lehetősége. A köztársasági megbízott államigazgatási felügyeleti jogkörei bővülhetnének az államigazgatási feladatot ellátó szervek hatósági ügyintézésének figyelemmel kísérésével, e körben a felügyeleti vizsgálatok tartásával. Vizsgálandó továbbá a köztársasági megbízott állami koordinációs jogköreinek bővítése, szerepének növelése-a megyei önkormányzattal nem szembe állítva, hanem pontos hatáskör elhatárolása mellett
