Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

1993. Szeptember 29., Szerda Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Kukoricabemutató Szerencs (ÉM) - Ma délelőtt 10 órá­tól Szerencsen egész napos szántó­földi bemutatót tart a Pioneer Hibred Magyarország Kft. Az érdek­lődő szakemberek, mezőgazdászok tanúi lehetnek a mintegy 15-féle pi­oneer hibrid kukoricafajta betakarí­tásának, meggyőződhetnek arról, melyik fajta mekkora csövet, illetve szemeket termel. Ez az aszályos, hosszú nyár jó próbája volt annak, mennyire toleráns fajta a pioneer- hibrid, amelyeket nagyüzemi és egyéni gazdálkodóknak ajánlanak köztermesztésre. Vannak korai és középérésű fajták is, amelyek több mint tíz tonna hektáronkénti ter­mésre képesek. Magyarországon 70 kísérleti telephelyen vetettek hibrid kukoricákat - bemutató betakarítá­sára ezúttal Hegyalja kapujába: Szerencsre várják az érdeklődőket. Változatlan érdeklődés Miskolc (ÉM - ME) - Továbbra sem szűnik az érdeklődés a közhasznú, valamint a tartósan munka nélkül levők foglalkoztatása, illetve az eh­hez megszerezhető támogatás iránt. Míg a közhasznú foglalkoztatásban résztvevők száma az előző hónaphoz képest alig változott, a tartósan munkanélküliek támogatásával fog­lalkoztatottak aránya háromszáza­lékos növekedést mutat - derül ki a Megyei Munkaügyi Központ szám­vetéséből. Szakmai találkozó Szentes (MTI) - Kistermelőknek, magángazdáknak mutatta be ked­den Szentesen az átalakult Panko- tai Agrár Rt., az új Szentesi Vörös el­nevezésű húsmarhafajtáját.A szak­mai megbeszélésre és bemutatóra azzal a céllal hívták meg a térség ál­lattartóit, hogy megismertessék ve­lük a két évtizedes tenyésztői mun­ka eredményeként kialakított, a mostoha tartási körülmények között is jól termelő, egy család ellátására képes szarvasmarhafajtát. Az rt. szakemberei elmondták: magyar­tarka és egy angol fajta keresztezé­sével sikerült kinemesíteni egy olyan típust, amely jól bírja a külter­jes tartást, abrak etetése nélkül, melléktermékkel takarmányozva is jól tartja a kondícióját. Termelé­kenysége, boíjúfelnevelő-képessége kiváló. A bemutató alkalmából kö­zölték, hogy a Pankotai Agrár Rt., mint a Pankotai Állami Gazdaság jogutódja folytatni szándékozik elődje tevékenységét, amit azzal is bővít, hogy szolgáltatásokat nyújt az üj fóldtulajdosoknak, magángazdál­kodóknak. Expo-pályázat Budapest (MTI) - Tizenkét terve­zőcsoport vehet részt azon a pályá­zaton, amelyet a '96-os világkiállítás területén építendő kétezer fős sport­csarnok, 50 méteres uszoda és edző­termek, egyetemi színpad és önálló színházépület tervezésére hirdetett meg a Világkiállítási Programiroda. Ezzel, a felsőoktatási innovációs kötvényből létesítendő 18 ezer négy­zetméter bruttó alapterületű sport- ős kulturális célú építmények kivi­telezése a megvalósulás szakaszába lépett. Aszfaltgyár-avató Zalaszentiván (MTI) - Soha annyi üt nem épült Magyarországon egy év alatt, mint az idén, és ezt a ten­denciát szeretnénk folytatni, hogy hazánk Európa egyik legfejlettebb úthálózatú országa legyen - jelen­tette ki Schamschula György közle­kedési, hírközlési és vízügyi minisz­ter kedden, a bécsi központú STU- AG cég zalaszentiváni aszfaltkeverő üzemének avatásakor. Az útfej lesz- tési folyamatot segíteni hivatott .kor­szerű, 150 millió forintos költséggel épített keverőtelep környezetkímélő svájci technológiáját számítógép ve­zérli. Óránként 160 tonna melegasz­falt hagyja el a gépsorokat, amelyek­nek egy műszaknyi teljesítménye 2 kilométer hosszú útfelület burkolá­sára elegendő. Az automatizált asz­faltgyár üzemeltető gazdája a STU- AG Szombathelyi út- és Mélyépítő Eft. Dietrich Schobesberger vezéri­gazgató beszédében kiemelte: a már négy megyében meglévő építésveze­tőségeken túl országos hálózatot ki­vannak kiépíteni. Forgalmazás — klubrendszerben Munkanélküliség ellen - sűrű garas... Miskolc (EM - BSzL) - Ez idő tájt nehéz munkát találni. Ki-ki szemé­lyiségének, végzettségének megfele­lő állást pláne. Az esetek nagy részé­re ez jellemző. Az ember tehát nem válogat, ha dolgozni akar. Elvállal olyan munkát, amit - hite szerint - el tud majd végezni. Gyakran olvashatunk viszont a hir­detésekben könnyű, bárki által vé­gezhető, tisztességes jövedelmet ígé­rő munkalehetőségről, hogy az em­ber minél nagyobb reményeket táp­láljon, és később annál nagyobb csa­lódás élje.- Nos, a mi munkánk nem ilyen, és így nem is hirdetjük, - mondja Ka- kuk Tibor a Hálózati Termékforgal­mazói Club területi depóvezetóje, és így folytatja: - Tavaly alakultunk háromszáz fővel, és célul tűztük ki, hogy elsősorban hazai környezetba­rát termékeket forgalmazunk - álta­lában nagykereskedelmi áron, illet­ve az alatt - méghozzá olyan vállal­kozó szellemű emberekkel, akiknek nincs semmi tőkéjük. Az országban, és így megyénkben is elterjedt termékértékesítési hálózat- a szakember szerint jó iskola is egyben egy vállalkozás beindításá­hoz. Ezért népszerű főleg a munka- nélkülivé vált emberek körében. Mint a depóvezető mondja, ő is mun­kanélküli volt, s ő is mindenféle ter­mékek forgalmazásával kezdte, bár e rendszer több lehetőséget is bizto­sít tagjainak, mivel nemcsak az áru forgalmazásával, de szervezéssel, a gyártó cégek bevonásával, de még hirdetésszervezéssel is foglalkozhat Három hónapig bírtam a mun­kanélküliséget - mondja Kakuk Tibor Fotó: Dobos Klára a vállalkozó. Ez mind külön-külön is pénzt hoz a konyhára, aszerint, hogy mivel szeret vagy tud leginkább fog­lalkozni. A termékforgalmazói rendszer nép­szerűségére jellemző, hogy több, mint háromezren dolgoznak az or­szágban, s elég nagy százalékuk munkanélküli volt. Jelentéktelen le­morzsolódás is csak a teijesztés „gyermekbetegségei” miatt fordul elő, de kezd a hálózat „berobbanni” a kereskedelembe. Már egy HTC- magazin kiadásáról gondolkodnak, verbuválják a rendszertagokat, akik vásárláskor jelentős kedvezménye­ket kapnak. Itt Borsodban tulajdon­képpen most szerveződik, a megye városaiban lerakatokat, un. aldepó­kat építenek ki Szerencstől, Ózdtól Tokajon át Sátoraljaújhelyig. Nem mellékes az sem, hogy így egyre több vállalkozót tudnak bevonni, és ezzel csökkenteni a munkanélküliek tá­borát. Fennmaradni, továbbteijesz- kedni természetesen csak úgy tud­nak, hogy az olcsóbb árak érdekében a hagyományos cégek által vonszolt költségeket kiküszöbölik. (így pl. a raktározást a legtöbb értékesítő sa­ját lakásán oldja meg, villanyt, tele­font szintén). Kakuk Tibor szerint ók nem árulnak zsákbamacskát, személy szerint kipróbál minden terméket, meggyő­ződik annak minőségéről, és csak azután teijesztik. Nem tolakodó, nem lehet erőszakos az áru forgalmazása, mivel egy köz­vetlen bizalmas viszonyt alakítanak ki tagjai körében, hiszen működé­sük mondhatni: „klubszerű”. Egyik munkatársa - a miskolci Molnár László - aki szintén a munkanélkü­liség elől menekült először a termék- forgalmazásba, majd a szervező munkába - így jellemezte munkáju­kat:- A mindenáron való termékeladás nem a mi stílusunk, bár aki a termé­ket megismerte, kipróbálhatja rábe- szélő-meggyőzőképességét az árusí­tás alkalmával. Előtte azonban ter­mékbemutatót tartunk, s csak ezu­tán adjuk el az árut. Ebben a termékforgalmazói rend­szerben nem lesz milliomos a vállal­kozó, de kemény, tisztességes, szor­galmas munka után a „sűrű garas is” forintokká válik. Minőségi vetőmagot a földbe Miskolc (ÉM - B.Sz.L.) - Gabona- termésünk katasztrofális vissza­esése nemcsak az aszálynak tudha­tó be - nyilatkoznak a szakemberek -, hanem a rossz minőségű vetőmag­nak is. Ez viszont a mezőgazdasági üzemek és a friss vállalkozók pénz­telenségére vezethető vissza. „Szegény ember vízzel főz” - alapon mindenki ott spórol, ahol éppen tud. Ilyen a vetőmag is. Akinek nincs pénze fémzárolt, első vagy másod szaporulatú vetőmagra, az általá­ban saját terméséből, vagy egymás­tól cserélt kommersz vetőmagot használ. Ez is kikéi, ez is hoz ter­mést, de sokkal kevesebbet, és sok­kal rosszabb minőségűt. Most az őszi vetések idején érdemes elgondolkodni azon, hogy a jó termés megalapozója a jó vetőmag. Tehát nemcsak a termelő a termeltető, de az ország érdeke is, hogy jó mag ke­rüljön a földbe. Ezzel kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium me­zőgazdasági főosztályának munka­társa - Lukács József a következő­ket jegyezte meg:- Az utóbbi időben jellemző, hogy visszaesett a termelői kedv, amely az árutermesztő területek csökkené­HIRDETÉS sében, a parlagon hagyott, megmű- veletlen területek növekedésében mutatkozik meg. Ezzel párhuzamosan katasztrofális szintre csökkent a műtrágya és a nö­vényvédőszer felhasználás. Nagy mértékben romlott a technológiai fe­gyelem és az agrotechnika színvona­la. A rendszerváltozás időszakában, és az azt követő néhány évben a jel­zett problémák miatt a nagy- és kis­üzemek egyaránt pénzügyi válságba kerültek. Az ellehetetlenülés okai­ként a kelet-európai és volt szovjet piacok elvesztése, illetve fizetéskép­telensége, a mezőgazdasági terme­lők számára kedvezőtlen hitelezési rendszer, az átalakulások, a privati­záció befejezetlensége említhető. A mindezekből adódó termelői bizony­talanság, a gazdálkodók katasztro­fális anyagi helyzete, a rögtönzéses életforma a szántóföldi vetőmag-el­látásban - és forgalmazásban is je­lentkezik. A szakember szerint a privatizáció elhúzódása, a földtulaj­don rendezetlensége kedvezőtlenül hat a vetőmagtermesztésre, ezáltal a minősített vetőmag használatára, illetve forgalmazására. A legfőbb probléma a vetőmag finanszírozási oldaláról adódik. A termelők készle­teiket nem képesek raktározni, tar­talékolni, illetve a forgalmazók, ter­meltetők is hitelből gazdálkodnak, és a készleteknek csak egy részét ké­pesek lekötni vagy megvásárolni. A termelők, felhasználók csak az utolsó pillanatban veszik meg a ve­tőmagot (nem mozog az áru), nem a minőségre, hanem az olcsóságra tö­rekednek. Virágzik az egymásközti adás-vétel, a „fekete” vetőmagforgalom. Nagy­mértékben megnőtt a vetómagfor- galmazó cégek száma. Az elmúlt év­tizedben évi 85-95 ezer hektáron ál­landósult az őszi búza vetőmag elő­állító területe, tavaly már csak 33 800 hektár volt. A négyszázezer tonna vetőmagnak csak felét fémzároltak, ami csak az ország kenyérgabona vetésterületé­nek is a felére volt elegendő. Pedig a kormány intézkedéseinek hatására megnőtt a búzatermesztési kedv, s előrejelzések szerint több mint egy­millió hektár búzavetésre számítha­tunk. Nem lényegtelen tehát, hogy milyen vetőmagot használnak a ter­melők az elkövetkező másfél hónapban. Az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőket keres az előfizetéses terjesztésére. Jelentkezhet az Inform Stúdió Kft.-nél: 3530 Miskolc, Erzsébet tér 2. Tel.: (46) 353-522. vagy (52) 312-940 A vagyonügynökség háza tájáról Budapest ( ÉM) - Az Állami Va­gyonügynökség Igazgatótanácsa (AVÜ IT) legutóbbi ülésén a hálóza­ti áramszolgáltató társaságok priva­tizációjának egyfordulós nyílt pályá­zati meghirdetéséről is döntött. Az ok: a pályázat gyorsításával az AVÜ mihamarabbi privatizációs bevételt remél. Arra törekszik, hogy még az idén több milliárd forintnyi bevételt realizálhasson az áramszolgáltató társaságok egy részének privatizá­ciójából. Rövidesen meghirdetik a Magyar Kábelművek Rt. pályázatát is. Arról született döntés, hogy nyílt pályáza­tot írnak ki, az AVÜ a tulajdonában álló részvénypakettből 40 százalék­nyit ajánl fel. Olyan befektetőt vár, aki jelentős tőkeemelésre hajlandó és vállalja, hogy a céget mihama­rabb bevezeti a Budapesti Érték­tőzsdére. A pályázati elbírálásnál je­lentős szempont a foglalkoztatott­ság megtartása illetőleg az, hogy az új tulajdonos üzletpolitikai koncep­ciója hosszú távú kibontakozást biz­tosítson a magyar kábelpiac legje­lentősebb vállalatának. A Magyar Kábelmúvek vagyona 6 milliárd fo- rintnyi.Október végéig hirdetik meg a Miskolci Hűtőipari Rt. értékesíté­si pályázatát. Kötelező engedély Budapest (MTI) - A vámhatóság felkészülten várja október 1-jét, amikortól számos árucikk külkereskedelmi forgalmához kötelezővé teszik a szakhatósági engedélyt - mondotta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője tegnap. Amint azt az illetékestől megtudtuk: a minisz­tériumi rendelet mintegy 300 darab árucikknél teszi kötelezővé a szakhatósági engedély meg­létét ahhoz, hogy sor kerülhessen az áruk vám­kezelésére. Ennek hiányában a vámhatóság nem végezhe­ti el a vámkezelést. Véleménye szerint elképzel­hető, hogy a forgalomban némi fennakadás lesz majd emiatt, azonban ez a határvámhivatalok munkáját nem érinti. Az adott termék, ha nem rendelkezik a megfe­lelő engedéllyel akkor, vámraktárba kerül. Ez lehet a vámhivatalok raktára, de a tárolás tör­ténhet az úgynevezett vámraktáron kívüli vámraktározás keretében is a cégeknél. A vám­raktárakban, a tárolás költsége 100 forint min­den megkezdett métermázsa után. A Kenni szintén felkészült a megnövekedett feladatokra, és szükség esetén akár 24 óra alatt kiadja az engedélyt. Bár az illetékes hatóságok már ez év tavaszán közzétették az új rendelkezésekkel kapcsolatos tudnivalókat, az érintettek - az importőrök és a kereskedők - még mindig meglehetősen tájé­kozatlanok. Az NGKM és a PM közös rendelete a fogyasz­tók védelmében született. Alapvető célja, hogy csak olyan termékek kerül­jenek Magyarországon kereskedelmi forgalom­ba, amelyek a vámvizsgálatkor a megfelelő mi­nőségellenőrző intézet - általában a Kermi — engedélyével már rendelkeznek. Azaz az enge­délyt még az előtt be kell szerezni az árumin­ták alapján, mielőtt nagyobb mennyiségű áru­cikk a határra érkezik.-----ÁRFOLYAMOK-----­B udapest - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 131 üzletben összesen 151,315950 millió forint forgalmat bonyolított le a tegnapi napon árfolyamértéken a Budapesti Értékpa­pírtőzsde. Ä részvények forgalma (111 kötés) névértéken 24,4600 millió forintot, árfolyamér­téken számolva pedig 34,9780 millió forintot tett ki. A befektetési jegyek együttes árfolyam­értékű forgalma 275 800 forint volt. A kárpót­lási jegy árfolyamértékű forgalma 1,601550 millió forintra rúgott. A diszkont kincstárje­gyek árfolyamértékű forgalma összesen 114,46020 millió forintot ért el. A Danubius Ho­tels Rt. részvénye egy üzletben forgott, 840 fo­rintos áron. Két kötést realizáltak a Dunahol- ding Rt. papírjára, mindkettőt 14 650 forinton. A FOTEX Rt. részvénye 15 üzletben cserélt gaz­dát. Nyitó ára 352 forint, átlagára 357 forint, záró ára 362 forint volt. Az IBUSZ Rt. papírjá­ra három kötés született, mindhárom 1800 fo­rintos áron. A Pick Ruhagyár Rt. részvényére 34 üzletkötés történt. Nyitó ára 3230 forint, át­lagára 3273 forint, záró ára 3280 forint volt. Kárpótlási jegy Forr»» MTI. JS8 Co-Htnii Ebé Brokar Ups 6T*»rtUí N*w York Broke- P»Wt BrQt» tiifiiíi jr! TrlrtTtnltfjTrjífnfHiHHytífitiü­— tőzsdei eladásiátiagár-görbe nem volt kötés v minimális vételérajánlat a brókercégektől a brókercégek maximális eiadásiár-aiéniata « 8 te S3 Í 5 8 S Hl MII I I || IHMV S *3 6 Tőzsde Index (ideiglenes) szept. 28.1063,08 +10,52 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. szeptember 28. Valuta Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank* Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint ír font Japán yen* Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra** Svájci frank Svéd korona USA-dollár ECU (KP) Deviza Vétel Eladás Vétel Eladás 139.34 142,14 140,19 140,89 59,85 61,09 60,37 60,67 265,57 270,23 265,99 267,15 14,03 14,29 14.06 14,12 15.92 16,32 16,05 16,15 16,31 16,59 16,39 16,47 50.61 51,47 50,87 51,09 132,80 135,40 133,48 134.12 87,78 88.98 88,40 88,70 69.67 71,07 70,42 70,76 308,80 314,30 311,23 312,61 56.81 57,77 57,10 57,34 12,99 13.23 13,06 13,12 58,64 59,92 58,88 §9,20 : 807,75 821,35 811,91 815,31 rt 55,34 56,44 55,54 55,82 * 70,56 72.08 70,77 71,15 65.13 66.21 65,44 65.72 11,51 11,77 11,53 11,59 92,53 94,09 93,22 93.62 108,07 110,03 108,62 109,12 ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents