Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-25 / 224. szám

1993. Szeptember 25., Szombat .................... Hírek - Tudósítások É SZAK'Magyarország 3 Páneurópaiak kirándulása Miskolc (ÉM) -A Páneurópai Unió Borsod-Abaúj-Zempléni Megyei és Miskolci Szervezete értesíti tagjait, hogy a már hagyományos felvidéki kirándulást október 2-án és 3-án tartja. A program fő célja az egyik aradi vértanú, a Margonyán elteme­tett Dessewffy Arisztid honvédtá­bornok síremlékének megkoszorú­zása az „Együttélés” Mozgalom és a Páneurópai Unió kassai tagjaival, valamint a helyi szlovák közigazga­tási és társadalmi szervezetek kép­viselőivel. Jelentkezni a részvételi díj befizeté­sével személyesen lehet a Páneuró­pai Szervezet irodájában (Miskolc, Erzsébet tér 5., I. emelet) szeptem­ber 24-től 30-ig. Rádió híd Miskolc és Cleveland között Miskolc (ÉM) - Mint ismeretes, né­hány hónappal ezelőtt testvérvárosi kapcsolatot épített ki Miskolc az egyesült Államok beli Clevelanddel. E kapcsolatrendszernek máris szá­mos, konkrét megnyilvánulási for­májáról hallhattunk és ennek egyik állomása lesz az a rádió híd, mely a Miskolci Rádió és a Clevelandi Rá­dió között jön létre szeptember 26- án, vasárnap délután 4 és 5 óra kö­zött, tehát a Rádió Miskolc szokásos adásidejében, az 1.116 KHz-es kö­zéphullámon. A csaknem egyórás élő műsornak a Miskolci Stúdióban vendége lesz: Eobrossy István muzeológus, a Bor­sod megyei Levéltár igazgatója, dr. Cselényi József a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, Kertész Márton az Ipartestület elnöke és dr. Szádeczky Zoltán Miskolc megyei jogú város jegyzője. Mint megtudtuk, Cleve- jandban mikrofonközeiben lesz az Egyesült Magyar Egylet elnöke, a Magyar Társaság elnöke, valamint Bojtos László tiszteletbeli konzul. A hallgatók is részt vehetnek a mű­sorban, a telefonhívásokat a 343- 666-os telefonon várják Miskolcon. Magyar kiállítók Bukarestben Budapest (MTI) - Húsz magyar ki­állító mutatkozik be az őszi bukares­ti nemzetközi vásáron a Hungexpo Bt. szervezésében — tájékoztatta a Hungexpo illetékese az MTI munka­társát. Ä vásár, amelyre október 11. ás 17. között kerül sor, megkülön­böztetett figyelmet váltott ki az ér­dekelt magyar vállalatok között. Az !dén több mint hetven cég jelentké­nt, illetve mutatkozik be a román fővárosban a húsz kiállító standjain. A magyar kiállítás mintegy 300 négyzetmétert foglal majd el a buka­resti vásár területéből. Az intenzív magyar piackutató stratégiába szer­esen illeszkednek a Romániában megrendezett bemutatók. Több lett a búza London (MTI) - A Nemzetközi Bú­zatanács (IWC) szerint még az álta­la korábban becsültnél is több búzát takarítanak be idén a világon. Ez egyben azt is jelenti, hogy csökken az államok búzaimportja. A felmérés szerint az idén kedve­zőbb termésre van kilátás Oroszor- szágban, Kínában és Indiában. A testület korábban 573 millió tonna búzaterméssel számolt; a legfris­sebb adatok alapján megváltozta­tott becsült mutató ennél kétmillió tonnával több. Oroszország esetében az 1993— 1994-re becsült termés félmillió ton­nával növekedett és a legújabb elő­rejelzés már 47,5 millió tonnát való­színűsít. Az IWC véleménye szerint Oroszországnak az 1993-1994-es esztendőben 13,5 millió tonna búzát feli majd importálnia; ez 1,2 millió j-oimával kevesebb, mint a szervezet korábbi becslése volt. A várt magasabb orosz és kínai bú- zatermésekre alapozva a Nemzetkö­zi Búzatanács azzal számol, hogy vi- IfSszerte érezhetően kisebb lesz a gabonafajta kereskedelme. Az IWC ®zt jósolja, hogy 93 millió tonna bú- a cserél majd gazdát; ez 3 millióval marad el a korábbi becsléstől és 10 uhó tonnával lesz kevesebb, mint ogy evvel korábban. ~ a korábban eíőrejelzettnél. Aláírták a hatpárti megállapodást a honvédelmi törvényről Budapest (MTI) - A hat parlamen­ti párt-MDF, SZDSZ, 36-ok, MSZP, Fidesz, KDNP-képviselői pénteken délelőtt a Honvédelmi Minisztéri­umban aláírták a honvédelmi tör­vényhez benyújtandó módosító ja­vaslatcsomagot. Ezzel elhárult az akadály a kétharmados többséget igénylő jogszabály parlamenti elfo­gadása elől. (Az MSZP egyúttal - hatodikként - aláírta a másik öt párt által már a múlt héten jóváhagyott, a törvény­hez szükséges alkotmánymódosítási javaslatot is.) Az aláírást követően a pártok képvi­selői sajtótájékoztatón mondták el rövid véleményüket. Perjés Gábor (MDF): — Boldog va­gyok, hogy hároméves munka után megszületett a hatpárti megállapo­dás és modem, az európai normák­nak megfelelő honvédelmi törvény születik. Mécs Imre (SZDSZ): - A májusban megkezdődött hatpárti egyeztetés óta az eredetileg beterjesztett terve­zet lényegesen megváltozott, min­Erős állam den irányból kiegyensúlyozott, meg­felelő garanciákat ad, így remélhető­leg hosszú életű törvény lesz. Bejczy Sándor (36-ok): - Remélem, hogy a Parlamentben is konszenzu­sos szellemű vita alakul ki a honvé­delmi törvényjavaslatról. Szili Sándor (MSZP): - Olyan tör­vényt sikerült alkotni, amelyet eset­leges kormányváltáskor sem kell módosítani. Wachsler Tamás (Fidesz): - Az indu­láskor az álláspontok rendkívül tá­vol voltak egymástól, végül sikerült, valahol az út közepén találkozni. Hasznos Miklós (KDNP): - Úgy si­került konszenzust kialakítani, hogy senkinek sem kellett vélemé­nyét alapvetően megváltoztatnia, így senki nem érezheti magát vesz­tesnek. Kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy a Fidesz önálló egyéni módosí­tó indítványcsomag benyújtására készül, de ez nem érinti a konszen­zussal jóváhagyott részeket. A pár­tok képviselői kifejtették, hogy a ha­tárőrség jogállásáról megmaradtak a markáns véleménykülönbségek. Ezért az alkotmányt csak úgy módo­sítják, hogy a határőrség a jövőben nemcsak fegyveres erő, hanem ren­dészeti szerv is lesz. Hende Csaba, a Honvédelmi Minisz­térium kabinettitkára elmondta, hogy a politikai egyeztető tárgyalá­sok eredményeként kibővült az Or­szággyűlés hatásköre, így a jövőben a Parlament határozza meg a fegy­veres erők hosszú távú fejlesztési tervét. Háborús veszély esetén is az Országgyűlés dönt az általános moz­gósításról, nem a kormány, ahogy az eredetileg szerepelt. Az egyeztető tárgyalások során ugyanakkor más területen kibővült a kormány hatásköre: egy esetleges váratlan támadás elhárításáról a kabinet hivatott intézkedni. Ugyancsak kompromisszumos meg­oldás, hogy a jövőben a honvédelmi miniszter nem adhat utasítást a Ma­gyar Honvédség vezérkari főnöké­nek. Ez a jog csak a Magyar Honvéd­ség parancsnokát érintően illeti meg. — hatékony ellenőrzés Budapest (MTI) - Erős állam - ha­tékony ellenőrzés alatt - ez a Ma­gyar Piacpárt egyik hangsúlyozott alaptézise. A szeptember elején be­jegyzett párt pénteken sajtótájékoz­tatón ismertette cselekvési prog­ramjának alapvető elemeit abból az alkalomból, hogy megszervezte szel­lemi tanácsadó testületét, illetve szeptember közepe óta már techni­kailag is felkészült a tagfelvételre. A sajtótájékoztatón Balás István, a párt vezetőségének tagja, független parlamenti képviselő elmondta: programjuk alapvetően abban kü­lönbözik majd a többi pártétól, hogy előtérbe helyezi a gazdaság talpraál- lítását - ezt azonban aláveti a nem­zeti érdekeknek. Magával a nemzet­tel kívánnak választási szövetségre lépni, és ehhez váiják a párton kívü­li elit támogatását is. Balás István hozzátette: egy hónap múlva már pontosabb képet adhatnak arról, ho­gyan fogadja a Piacpártot a magyar nép. A sajtótájékoztatón ismertették az alaptézisek főbb pontjait. Ezzel kap­Balási István Fotó: Nagy Gábor csolatban Balás István elmondta: részletes elképzelésekét dolgoztak ki a nemzetgazdaság fejlesztésére. Fontosnak tartj ák a privatizációs cé­lok újragondolását. Szerintük lénye­ges, hogy a monopolhelyzetben lévő cégeket ne adják magántulajdonba. Biztosítani kell továbbá, hogy állami többségi tulajdon maradjon azokban a cégekben, amelyek döntően állami megrendelésekből élnek. A magyar nemzeti érdekek függvényében kor­látoznák a külföldi tulajdonszerzést is. A tézisek alapján készülő program ki fog térni az iparpolitikai javasla­tokra, ezen belül az államadósságok kezelésére, belföldi piacvédelmi in­tézkedésekre, a munkanélküliség kezelésére. Foglalkozni fog továbbá külpolitikai, szociálpolitikai, oktatá­si kérdésekkel, egységes jövőkép ki­alakításával. A sajtótájékoztatón elhangzott: a Magyar Piacpárt nem olvasztja ma­gába a Monopoly-csoportot, tekin­tettel arra, hogy az pártközi alaku­lat. Tagjai közül többen azonban már korábban a Monopoly-ban bizo­nyították elkötelezettségüket a Ma­gyar Piacpárt által is vállalt politika iránt. Sem templom, sem benzinkút Miskolc (ÉM) - Kétnapos rendes ülésén (csütörtökön és pénteken) a miskolci önkormányzati képviselő testület sok, a várost érintő kérdés­ben döntött. így többek között arról, hogy Miskolc 9 miihó forint hitelt vesz fel az önerős gázbevezetés ön- kormányzati hozzájárulásának kifi­zetésére. A képviselők két terület részletes rendezési tervét módosí­tották, létrehozták a Közüzemi Ala­pot. Ez utóbbiról röviden csak any- nyit: a most 7,2 millió forintos alap azt szolgálja, hogy a rászorulók (ter­mészetesen: szigorúan) meghatáro­zott köre az alapból kapott pénzből rendezheti közüzemi díjhátralékát- külön kérelem alapján. Nagy vitát váltott ki az az előteijesz- tés, amely a most átadott régi-új Herman Ottó Gimnázium torna­csarnokának, helyesebben: sport- komplexumának az anyagi forrása­it hivatott megteremteni. Többen ki­fejezték, az építkezésre feltétlenül igent kell mondani, hiszen a törvé­nyek kötelezik a fenntartót, hogy csak tornateremmel együtt működ­hessen egy hasonló iskola. A képvi­selők ha nehezen is, de egyetértettek egy 385 millió forintos beruházással. Jó hír a Győri kapuban élőknek, hogy sem benzinkút, sem reformá­tus templom nem épülhet a Virág ut­ca házainak tövében. A téma remek alkalmat teremtett a képviselőknek egy kis szópárbajra, amivel éltek is. Dr. Csiba Gábor (KDNP) arra hívta fel a figyelmet: eddig minden kút építését ellenezte a lakosság, mégis mindegyikre igent mondott a testü­let. Mi értelme volt akkor a lakossá­gi fórumnak, amelyen a körzetben élők megfogalmazták, egyik létesít­ményt sem látnák szívesen az abla­kukból, csöndet, nyugalmat, zöldte­rületet akarnak? Tóth Pál (MSZP) külföldi példákkal érvelt: csak olyan helyeken építenek töltőállomást, ahol a földszintet üzletek, szolgálta­tó egységek foglalják el, a panelben élők így is sok port, füstöt nyelnek. Dr. Gondos Csaba (MDF) az alapos mérlegelésre hívta fel a figyelmet, hogy tudniillik egyrészt a város kap­na 40 millió forintot a Total-Hungá- ria Kft.-tól, másrészt az ott élők la­kásai veszítenek értékükből. Tava­szi Zsolt (Fidesz) többek között azt észrevételezte, hogy a terület eladá­soknál mindig előbb jön a vállalkozó és utána dönt a város, hogy hova mi épüljön, holott ennek fordítva kéne lennie. Többen szerencsétlen árukapcsolás­nak nevezték a két változatú előter­jesztést, amely egyrészt ingyen ad­ná a templomnak a helyet (a közép­korban is így volt - mondta az egyik képviselő), jó pénzért a benzinkút- nak, vagy egyiknek sem semmit. A testület végül is úgy döntött: marad­jon (legalábbis egyelőre) zöld a zöld, nem kell Miskolcnak se a kút, se a templom. 147,3 milliárdos költségvetési hiány Budapest (MTI) - Augusztusban 9,2 milliárd forinttal emelkedett a költségvetési mérleg hiánya, így az eddigi deficit a hónap végén elérte a 147,3 milliárd forintot. A hiány ala­kulásában továbbra is az elmaradt privatizációs bevételek játszották a legdöntőbb szerepet. Minderről a Pénzügyminisztérium pénteken tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. A központi költségvetés adósság- szolgálatra ebben az évben nettó ér­tékben 58,5 milliárd forintot fordí­tott. Ez úgy alakult ki, hogy az adós­ságszolgálati kiadások 98,6 milliárd forintot tettek ki, míg a bevételek elérték a 40,1 milliárd forintot. A ki­adások döntő többsége kamatfizetés volt, amelynek összege 86,5 milliárd forintot ért el. A kamatok meghatá­rozó hányadát a költségvetés a Ma­gyar Nemzeti Banknak fizette. Az állami kötvények kamata a költség- vetésnek 4,7 milliárd forintjába ke­rült, míg a kincstáijegyek kamatára 19,2 milliárd forintot fizetett Id. A bevételek elsősorban a lakossági ta­karékbetéteket és értékpapírokat terhelő kamatadóból származtak, valamint jelentős volt az államköl- csön-törlesztés, az állami alapjutta­tás járadéka és a jamburgi gázszál­lítás árbevétele. Ä korábbi eszten­dők garanciavállalása az idén a költ­ségvetést 6,5 milliárd forinttal ter­helte. A hiány finanszírozásában növeke­dett az értékpapírok kibocsátásából származó források aránya. Ez elérte a 118,9 milliárd forintot, ami 75,5 százalékot jelent. Az arány júliushoz képest 1 százalékponttal emelke­dett. Augusztus végéig a Pénzügyminisz­térium mintegy 150 milliárd forint összegű, egy évnél hosszabb futami­dejű államkötvényt bocsátott ki. A kincstáijegy-állomány a VIII. hó­napban csökkent, mégpedig 8,5 mil­liárd forinttal. Ez a diszkont kincs­tárjegyek állományának visszaesé­sével magyarázható. Augusztus vé­gén kezdődött meg a változó kama­tozású lakossági kincstárjegyek so­rozatának értékesítése, amelyek ér­téke mintegy 10 milliárd forint----------JEGYZET----------­V álás Nagy Zoltán Válni lehet szépen, kulturáltan, civilizált viszonyok között élő ember módjára, de le­het méltatlanul, mocskolódón-alpárian. Ilyenkor szokás mondani: legalább gyerme­keik anyját, apját néznék a felek. Manapság nemcsak házaspárok válnak - nálunk ez sajnálatosan jóval magasabb a világátlagnál -, hanem részvénytársaság-, kft.-beli tulajdonostársak, esetünkben fél évszázadig együttműködött szervezetek is. Ezek után talán nem titok: önmagunkról van szó. Az Észak-Magyarország kiadója és a Magyar Posta lapterjesztő hálózata - egy év htján -fél évszázadigjóban-rosszban együtt voltak, együtt dolgoztak azért, hogy minél több család ismerhesse, járassa, sze­rethesse meg lapunkat. E sorok írója részt­vevője volt utaknak, amikor történetesen a postaigazgató, a lapkiadó vezetőjével együtt vizsgálta, segítette lapunk terjeszté­sét. Változnak az idők. Most a cég úgy látja, hogy a frissebb, koraibb lapkézbesítést, a teljesebb terítést a saját terjesztő hálózat szolgálja jobban. Ez felel meg az olvasó ér­dekeinek is. Mi vanebben? Üzleti döntés és kész-mond­hatja bárki. Igen ám, de egy általánosabb érdek érvényesítése érinti néhány száz pos­tai lapkézbesítő érdekeit is. Természetes tö­rekvésük, hogy keresetük ne csökkenjen, ezért igyekszenek más, továbbra is a posta által terjesztett lapra kapacitálni a koráb­bi Észak-előfizetőket. Eddig ez rendben is volna. Az üzlet, az üzlet, de kérjük marad­junk meg a tisztesség keretei között. Senki se terjessze azt a valótlanságot - sajnos ilyen telefon jelzéseket kaptunk olvasóinktól -, hogy október 1-től megszűnik az Észak. Kedves postai kézbesítők! Köszönet eddigi munkájukért. Nagyra értékeljük az esőben, hóban, szélben lapunkért is végzett nehéz munkájukat, de kérjük: most váljunk tisz­tességgel. A sors iróniája: a hét első napján jelentke­zik a kedves olvasó: késve olvashatta az Északot, igaz kapott hozzá ingyen egy Nép­szavát. Kedden háborogva mondja: már nem is kaptam Északot, csak Népszavát. Történt pedig, hogy a „színesre” való átál­lás, mint váltásoknál ez gyakori, nem ment simán. No, de ebből se következtessen sen­ki a lap megszűnésére, ellenkezőleg: megú­julására, frissülésére. Szerdára, csütörtök­re egyébként visszaállt a régi rend. Csak re­mélhetjük, hogy mire e jegyzet szombaton megjelenik, nem mond csütörtököt a mo­dern technika, Választások: május 3. és augusztus 2. között Budapest (ISB - R.S.) - A miniszterelnök le­velében nem javasolt időpontot, csupán kifejtet­te véleményét arról, hogy az Alkotmány és a vo­natkozó törvények értelmében milyen időszak­ban kell megtartani a jövő évi parlamenti vá­lasztásokat - hallhattuk Kajdi Józseftől. A mi­niszterelnöki hivatal közigazgatási államtitká­ra a köztársasági elnöknek írt levél kapcsán el­mondta: Antall József álláspontja szerint 1994. május 3. és augusztus 2. között kell megtarta­ni a választásokat. A konkrét időpontot Göncz Árpád határozza meg, s döntését senkinek, egyetlen közhivatal­nak sem kell ellenjegyeznie. Kajdi József elmondta: a miniszterelnök azért fejtette ki levélben a véleményét, mert az utób­bi időben értelmezési vita bontakozott ki az or­szággyűlési képviselők választásának időpont­járól. A kormány és a miniszterelnök ezzel szemben értetlenül állt, nem értették miért van szükség a vitára, s Antall József végül azért írta meg le­velét, hogy tisztázza az ezzel kapcsolatos állás­pontját. Kajdi József nyomatékosan hangsú­lyozta: a miniszterelnök nem tett javaslatot az időpontra, csupán leírta, hogy miért az említett intervallumban kell megtartani a választáso­kat. A közigazgatási államtitkár idézve az Alkot­mányt elmondta: az országgyűlési képviselőket és a Parlamentet négy évre választják, s az Or­szággyűlés megbízatása az alakuló ülés napján kezdődik. Az Álkotmány értelmében megbíza­tásának lejárta után három hónapon belül pj Országgyűlést kell választani, s mivel a jelen­legi Parlament alakuló ülése 1990. május 2-án volt, megbízatása jövő év május 2-án jár le. így 1994. május 3-án elvileg már megtartható a parlamenti választás első fordulója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents