Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-23 / 222. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra _____________ 1993. Szeptember 23., Csütörtök J uhász József Fekete bojtár Sinka István, dedikálnék neked egy könyvet és elküldeném a pusztai széllel. De hova? Hol találna meg? Szólj! Te, a nyomor s éhség apostola, kit sokadszor megidézlek hidegleléses döbbenetben idegsorvadásoddal, sűrű ráncba kövült pofacsontjaiddal; te, a fekete bojtár, kiért telezokogtam számos éjszakát fetrengve a néma kórók között, mert kígyóballadák sziszegésével megálltát már a futó időben, és talán oly közel hozzám, hogy e siralomvölgyi útvesztőben könnyedén is utolérhetnélek torokszorító kiáltásommal... Sinka István, a régi pásztorcsaládból származó költő „fekete bojtár” a napokban lenne 95 éves. Emberségével, tragikus sorsával és természetesen verseivel kiérdemelte, hogy klasszikusaink között tartsuk számon. Rá emlékezünk Juhász József versével. TÁRLAT Fegyverek közt... Ezüstveretes szerb főúri szablya ÉM-repó Sátoraljaújhely (ÉM) - „Nagyszüleiül mindkét világháborúban részt vettek, az ő elbeszéléseik, tárgyi emlékeik szerettették meg velem a történelmet és a régi fegyvereket. Gyermekkorom óta gyűjtögettem apróbb darabokat, olvastam, tanultam a fegyvertörténelmet. A fegyverek beazonosítását, restaurálását magam végzem. Távlati célom egy önálló kiáll!tóhely megteremtése, ahol megfelelő körülmények között tudnám nemzeti értékeinket, muzeális tárgyaimat mindenki számára hozzáférhetővé tenni, bemutatni” - úja Tóth Sándor magán gyűjtő, aki fegyvergyűjteményét most a Kazinczy Múzeumnak adta kölcsön. A tárlatot ma délután négy órakor Temesváry Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa nyitja meg. Védőfegyvereket (sisak, mellvért, páncél, kesztyű), különböző kardokat, szablyákat, pisztolyokat, szálfegyvereket, buzogányokat, fokosokat láthatnak az érdeklődők a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeumban. Supernova a Vianban Miskolc (ÉM) - A Supernova együttes ad koncertet a nyári szünet után ismét megnyílt miskolci Vian Clubban. A Tokaj Vendéglátóház melletti szórakozóhelyen szeptember 24-én, pénteken este 10-től játszik a svájci együttes. Izraeli est a tévében Budapest (MTI) - Kapcsoljuk Jeruzsálemet címmel izraeli estet sugároz szeptember 27-én, hétfőn a Magyar Televízió egyes csatornája. A korábbi nemzeti estek hagyományait folytatva a program bepillantást nyújt Izrael kulturális és gazdasági életébe. A kilencórás műsorfolyam ugyanakkor szakít az eddigi gyakorlattal: Izraelt nemcsak a helyi, hanem a hazai alkotók szemüvegén keresztül is bemutatja. A magyar stáb többek között Tel-Avivban, Jaffában, Jeruzsálemben és a Vörös-tenger partján forgatott, de készítettek felvételeket a kibuc-beli életről és ifjúsági szórakozóhelyeken is. A délután háromkor kezdődő program szakértője Popper Péter, műsorvezetője Héder Barna lesz. Zenés(z) Miskolc (ÉM - DK) - Talán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kezdődött legkésőbb a tanév, ám már ott is javában folyik a munka. Diákok fújnak, „vonnak” a tantermekben, próbatermekben, sőt még a folyosókon is. Sándor Zoltán igazgató is óráról jön, „megénekeltette” diákjait, majd a szünetben még sokáig azon tanakodtak, kinek, mikor lenne alkalmas a próba időpontja. • Idén összesen 93 hallgató kezdte el itt tanulmányait - mondja az igazgató - ami létszámbővülést jelent a tavalyi 78-hoz képest. A termek száma viszont változatlan. Tizennégy termünkben rendkívül zsúfoltan vagyunk, hiszen itt egyéni órákkal is kell számolni. Tanítjuk az összes vonós- és fúvóshangszert illetve zongorát, képzünk magánénekeseket, énektanárokat. □ A hallgatók, akikkel beszélgettem, utaltak rá, hogy valami nincs rendben a kollégiummal... • Ugyanúgy kezdődött az év, mint tavaly - kollégiumi kínokkal. A Miskolci Egyetemtől - ahogy az régi szokás - nyolc férőhelyet kaptunk, viszont 38 diák igényelt kollégiumot. A város kollégiumai bizonyos értelemben elzárkóztak a kérésünktől. Jelenleg munkásszálláson laknak a gyerekek, amely - amellett, hogy nagyon drága - még lelakott is. Sokan tagjai valamilyen zenekarnak, esténként próbáinak, későn érnek haza, félnek is arra járni. Bérelhetkollégiumi kínok Énekóra a főiskolán nénk lakást, albérletet, ám ott a gyakorlási lehetőség kevésbé adott. Pedig napi 2-3 órát, vagy még többet legalább gyakorolni kell mindenkinek, s a zsúfoltság miatt próbatermet nemigen tudunk biztosítani. □ A főiskolán most is folyik egyetemi szintű képzési • Igen, egy tubás és két fagottos hallgató tanul itt, s vizsgázik Pesten, a Zeneakadémián. □ Az elmúlt évben kaptak egy telket az önkormányzattól. Arról volt szó, hogy ide építik majd az új főiskolát, sőt lesz városi koncertterem is. Fotó: Dobos Klára • Sajnos ez az épület a két intézménynek - a szakközépiskolának és nekünk-nagyon kicsi. Sok termünk közös, például egy rész lent, ahol a íuvósok próbálnak. Hiszen azok elég „zajos” hangszerek, nem lehetne tőlük megmaradni, elég nagy az áthallás. De egyelőre az új épületről nincs újabb információm. Viszont most is lesz az alapítvány javára koncertünk, melyet Rupert ’D Cruze vezényel a Miskolci Egyetemen. Ám ez az alapítvány nemcsak az új épület megvalósítását segítené, hanem diákjainkat is támogatjuk belőle. Egy lokal, egy patrióta... Miskolc (ÉM) - Az elmúlt hétvégén rendezték meg Miskolcon a „80-as évek" című konferenciát. A következő írás szerzője Jenei László, a Holnap és az Apollon folyóirat szerkesztője, és a konferencia rendezője. Egy gyönyörű fenyőfa tövében ülve az ember engedékenyebbé válik, tehát megengedi magának, hogy látszólag szóba hozza magát; enged az elúszott remények mégoly gyenge késztetésének, vagyis inkább véglegessé vált múltidejű bosszújának ad utat. A remény tárgya pedig eme kies helyen is fájdalmasan, pontosan körülírható. Volt ugyanis Miskolcon egy konferencia. Problémám magva tömören, s most szerelmem (szubjektív meggyőződésem) okán rámenősen fogalmazok: miért nem érdekli ezt a várost továbbra sem a magyar szellemi élet fejlődéstörténete? Kérem ne mondják, hogy így kérdezzem: miért nem érdekli a magyar szellemi fejlődés elemzőit, magát a magyar szellemi életet Miskolc város, s e város polgárai. Egyből pontosítani is kell, településünk polgárainak egy részét bizonyára érdekli mindaz, ami az ország szellemi életében lezajlik, ami velünk történik. Az „egészre” vonatkoztatva azonban valószínű, hogy a megszólítás, a megközelítés hibás, hogy kívánnivalót hagy maga után. Eljutottunk tehát oda — milyen jó, hogy senki sem sértődik meg-, hogy a várost (is!) megszólító módozatot keressük. A városi televízió - sajnos mindjobban kidomborodó - érdektelensége mondjuk úgy: ellanyhuló figyelme csak annyiban ráz meg, hogy az egyik legkiválóbb kultúraközvetítő eszközt mellőzzük a - bármennyire is indokolt - kézlegyintéssel. A Miskolci Rádió és a két helyi napilap kiváló személyiségei valószínűleg erejükön felül teljesítenek, amikor pártatlan (most nem politikai értelemben!) igyekezettel, ha néha a rangsorolás szükségességét feledve is valós értékek közvetítésére tesznek kísérletet. A folyóiratokról - részleges érintettségem okán - nem szólok. Ugyanezen okból nem írhatnám le e sorokat a „80-as évek” konferencia kapcsán sem. Némileg saját ízlésemmel, erkölcsi alapállásommal is ellenkezhetne ez, előre bocsátom azonban, hogy nem kívánom elemezni, minősíteni ezt a három napot. Azonban szeretnéd néhány kérdést megfogalmazni. S még előbb: nemrég érkezett hozzám egy felkérés is, miszerint egy ankéton kellene megfogalmaznom felnevelő városommal összefűző érzelmi aktusaim rendjét-rangját. Látják, van mentség bőven, tehát jöjjenek a kérdések. Az emberek általában az emberek miatt szeretnek-e egy várost? Vagy a város miatt viselik el az embereket is? Mi az ügy: a város vagy az emberek? Hol lehet e kettőt összekötni mindkettő érdekében? Mivel a „város” legtöbbször magasztos ma- nifesztumok tárgya, az emberek pedig természetükből adódóan csetle- nek-botlanak, világos, hogy az esendőbb fél felől közelítünk. Az emberek alkotta közösség egészét kell-e szeretnünk ahhoz, hogy egy „várost” megszeressünk? Mennyi és milyen ember meggyőző jelenléte elegendő ahhoz, hogy egy „városról” érzelmi alapon beszéljünk? Pláne: milyeneknek kell lennünk, hogy méltóak legyünk egy akármilyen virtuális „városhoz”? Elégséges-e egynéhány européer egy „városnak”, hogy nagyobb kontextusban fogalmazhassa meg sajátosságát? Érti-e a csíziót egy „város”, ha nagyságrendjét sajátosságain kívüli körben - közegben - kell meghatároznia. A miskolci „80-as évek” konferencia eredményeit - Heller Ágnes, Fehér Ferenc, Almási Miklós, Radnóti Sándor, Bíró Yvette, Spiró György, Fodor Géza...stb. előadásai után - egy „vidékies lokálban” tettük igazán életünk részévé. Én akkor azt mondtam, lám igazi patrióta lettem! Gondom végülis az, hogy ezer élményben, itt és most, kevesek kívántak osztozni velem. Invokáció ez, helyi barátaim és ellenségeim. Mindenkinek kell egy páholy Miskolc (ÉM - FG) - Ilyen még nem volt, de most már lesz: a Miskolci Nemzeti Színházban megnyílik a Miskolci Páholy. Ja, hogy eddig is volt páholy a színházban?! De ez egészen más lesz. A lapok megírják, hogy ma este - és ez mindig szombat lesz - a Miskolci Páholy tulajdonosai láthatják a színház új bemutatóját. Mondhatnánk úgy is, hogy a közönség hazamegy a színházba, hiszen mindenki a saját székén ül majd. Sőt, mások is leolvashatják a háttámla bársonyába mélyedő réztábláról, hogy ez a hely kié. Az előadás után persze senki sem siet haza, ilyenkor jó egy kicsit beszélgetni, kellemes társaságban tölteni az időt. Szóval olyan ez a páholy, mint egy jobbfajta klub. Itt az ismerősök és az ismeretlenek is találnak közös témát. Beszélgethetnek például az előadásról, közben pedig - ahogy már ez a fesztelen partikon szokás - újabb barátságok köttetnek, s uram bocsá’ még üzletek is. Mert a színház munkatársai azt szeretnék, ha minél többen - szakmai szervezetek, intézmények és magánszemélyek - váltanának páholybérletet. Kapnák ezért cserébe az öt bemutató élményét, a kellemes társaságot és a reklámlehetőséget. HiA színházban minden páholy kiadó Fotó: Laczó József szén a széktámlákon kívül a nézőté- kívül a megújuló színházban külön- ri társalgó falán is olvashatjuk majd, böző összejöveteleket, konferenciá- kiknek van ebben az évadban arany, kát, sajtótájékoztatókat is rendezezüst vagy bronz páholya. Minden hetnek - kedvezményesen - a Misszínházi jegy hátoldalán is rajta lesz kolci Páholy tagjai, a névsor, olvashatjuk ezt a színház Az érdeklődők a színház titkársá- havonta megjelenő szórólapjain és a gán és a jegyirodában kérhetnek bő- Színházi Esték című lapban is. Ezen vebb felvilágosítást Görömbölyi ősz ’93 Miskolc (ÉM) - Görömböly a délkeleti Bükk előhegyeinek nagy múltú, múltját ma már csak nyomaiban őrző települése. Első okleveles említése - mint királyi birtok - 1365-ből származik. Ezzel a korai évszámmal megyénk lakott helyei között igen előkelő helyen áll. Zsigmond királytól kapott adományok folytán a település birtokjogán a Balassa család és a tapolcai apátság osztozott, majd ez utóbbi 1537-es elpusztulása után Görömbölyt a szendrői várbirtokhoz csatolták. A települést 1544-ben a törökök a földig rombolták. Az újjáépített falu lakosai 1551-ben panaszos levéllel fordultak a királyhoz, mert Dobó István egri várkapitány minden borkészletüket elkobozta. 1710 tájékán a falu lakóit a pestis szinte teljesen elpusztítja. A település egy év múlva népesül be újra. 1775-ben a község a munkácsi püspökségbirtokába kerül. A jobbágyok száma ekkor közel 1700. 1776-tól a település sorsáról Bacsinszky András görög katolikus munkácsi püspök és tapolcai apát gondoskodott, elejét véve a lakosság Bácskába való továbbtelepítésének. Az 1848-49-es szabadságharc idején Görömböly határában volt Görgey és Pöltenberg csapatainak találkozóhelye és egyben a szabadságharc egyik legfényesebb ütközete. 1892-ben hosszú pangás után a Miskolci Gőztéglagyár Rt.-vel a településen újra megjelent az ipari tevékenység, méghozzá a kor technikai lehetőségeihez képest igen magas szinten. 1945-ben Görömböly ősi birtokát, Tapolcát Miskolc városához csatolták. A település 1948-ban bejelentett kárpótlási igényét Miskolc figyelmen kívül hagyta. 1950-ben Görömböly községet Miskolccal közigazgatásilag egyesítették. Görömbölynek a késő középkortól voltak állandó szőlőbirtokai, és már tekintélyes múltra tekinthet vissza a hagyományos görömbölyi szüreti mulatság. Idén a helyi oktatási intézmények, az egyházak, a művelődési ház, a Görömbölyi Sportpályáért Alapítvány és a Görömbölyi Kulturális Egyesület háromnapos szüreti fesztivált rendez Görömbölyi ősZ címmel. A rendezvénysorozat pénteken délután fél háromkor kezdődik az épülőben lévő görömbölyi sportpályán a majorettek műsorával és a görömbölyi óvodások vetélkedőjével. Szombaton kora délután kezdődik a szüreti bál, amelyen fellép töfr bek között a füzért, a mezőzombori és a görömbölyi népdalkor. Vasárnap tábori misével indul a program a görömbölyi templomdombon, majd délután borversenyre, kutyaídállí' tásra és szüreti vigasságra várják a látogatókat. Természetesen ezek csak szemelvények a programkínálatból, hiszen a felsoroltakon kívül kétnapos kispályás labdarúgó tornát, dísznövény-kiállítást és számháborút is rendeznek. László királyunk Miskolci (ÉM) - A Mandorla Köz* művelődési Egyesület szeptember 26-án, vasárnap délután 5 órától a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár nagytermében tartja évadnyitó fog' lalkozását. Az összejövetelen Püspó" ki Nagy Péter történész László ki' rály, a diplomata és a szent címmé* tart előadást. Továbbképzések Miskolc (ÉM) - A B.-A.-Z. Megye* Pedagógiai és Közművelődési Intő* zet már korábban kiküldte az éri**' tett általános és középiskoláknak aZ idei szaktárgyi továbbképzések programját. Mivel a visszajelzések még nem minden iskolából érkeztek meg, ezért a jelentkezési határidőt meghosszabbították szeptember végéig. Ezúton is kérik, hogy a jelent' kezéseket dr. Vida Józsefné nevére, az intézet címére szíveskedjenek megküldeni (3534 Miskolc, And' rássy u. 96.). Felvételizőknek Miskolc (ÉM) - Pszichológiák^ egyetemi felvételi előkészítő tanfo* lyamot indít októbertől Urbán Éva és Básti Edina, a csanyiki Pszicho' terápiás Osztály két pszichológus^’ Az érdeklődők az esti órákban a 3oo' 143-as, napközben pedig a 379-2'/' es és a 372-570-es telefonszámon er' deklődketnek.
