Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

A SZELLEM VILÁGA Nem mese ez — Schubert Éva, a rendező Fotók: Dobos Klára Vásározók Budapest (ÉM) - Az idei BNV dísz­vendége Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye volt, A bemutatkozó program ke­retében szeptember 13-án a Miskol­ci Nemzeti Színház művészei adtak gálaműsort a vásárban. A népszerű operettdalokból és musicalrészle­tekből összeállított előadáson fellé­pett Horváth Zsuzsa, Kerekes Valé- Seres Ildikó, Várkonyi Szilvia, Bézsy Szabó Gábor, Egri László Quintus Konród, valamint a színház tenckara és énekkara. Vendégségben Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemze­ti Színház művészeinek népszerűsé­gét bizonyítja, hogy gyakran hívják okét vendégszerepelni. Ezekben a hetekben Szervét Tibor a Pesti Szín­házban Turgenyev Egy hónap falun eímű színpadi művének bemutató­ba készül, Margitai Ági a Karinthy Színházban a Kakukktojás című da­rabban játszik, Földi László az Egye­temi Színpadon Menelaos szerepét Vakítja, Matus Györgyöt a békés­csabai közönség Nyíró József: Jézus- laragó ember című darabjában lát­hatja. A színpadi szerepek mellett “hargitai Ági és Quintus Konrád te­levíziós produkciókban szerepel. A zalaegerszegi színházban műsorra tűzött A lovakat lelövik, ugye című drámát a Miskolci Nemzeti Színház vezető dramaturgja, Faragó Zsuzsa alkalmazta színpadra, ugyancsak ő a dramaturgja a nyíregyházi Othel- iS^lőadásnak. Barcikai bérlet Kazincbarcika (ÉM) - Az Egressy Béni Művelődési Központ az idén is szervez színházi sorozatot. A felnőtt bérlet tulajdonosai szeptember 28- a Vidám Színpad előadásában a y®gre egy úriasszony című vígjáté­kot láthatják. Az előadás szereplői: Koós János, Bajor Imre, Nyertes Zsuzsa és Sáfár Anikó. A második vendégjáték november 8-án lesz, ek­kor a kecskeméti Katona József Színház művészei mutatják be az egyik legnépszerűbb magyar film, a jdyppolit, a lakáj színpadi változa­tát- Januárban a Nyitott Színház a Szerelem, óh, márciusban a kassai rhália Színház a Vidám kísértet, áp­rilisban az egri Gárdonyi Géza Szín­ház a Komámasszony, hol a stuk- ker? című vígjátékot mutatja be a harcikai Egressy Béni Művelődési Központban. A bérlet ára részletek­ben is fizethető, a diákok és nyugdí­jasok külön kedvezményt kapnak. Á gyerekek a Micimackót, a Trón alatt a király című mesejátékot, a Tündér padláson című darabot és a Bóka Rudi kalandjait láthatják. A középiskolás diákok és a felső- tagozatos tanulók a Kék madár, a Gyere haza, Mikkamakka és a La Mancha lovagja című darabot láthatják. Déryné tisztelői Miskolc (ÉM) - Az Avas nyugdíjas klub tagjai (Miskolc, Corvin u. 9.) szeptember 25-én és 26-án nyugdí­jas találkozót rendeznek Déryné Bzéppataki Róza születésének 200. évfordulója alkalmából. A találkozó résztvevői (a szolnoki, a jászberényi, a martfűi, a jászapáti és a miskolci nyugdíjas klubok tagjai) szeptember Jo-én este fél 7-től műsoros ismerke­dési esten vesznek részt a Központi Leánykollégiumban. Másnap déle­lőtt 10 órakor a Szent Anna-temetó- ben megkoszorúzzák Déryné sírját, az emlékhelyek meglátogatása után a művésznő személyes tárgyait te­jintik meg a Miskolci Képtárban. Színházbezárások Berlin (MTI) - Állami támogatást élvező színházak bezárását szavaz­ta meg a CDU/SPD vezetésű Berlin Parlamentje. A Schiller Színház, a Schlosspark színház és a Werkstatt Műhely) esett a takarékossági láz áldozatául. A kulturális tárca évi 45 millió márka megtakarítását remé- 1 a színi műhelyek „letaglózásától”. Miskolc (ÉM - FG) - A Miskolci Nemzeti Színház az idén a Hamupi­pőke című mese alapján írt Heltai Jenő-darabbal, a Szépek szépe zenés játékkal kedveskedik a kicsiknek. Az előadás vendégrendezőjével, Schubert Éva érdemes művésszel a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében az egyik esti próba szünetében beszélgettünk - a szí­nésznővel, aki rendez, a rendező­vel, aki másodszor állítja színpadra ugyanazt a darabot, és persze a Szomszédokból ismert Lillácská- val is... • Nem hiszem azt, hogy az ember csak egyféle - kezdi a művésznő. - Már Montesquieu is megmondta, el­sősorban ember, csak aztán francia. Valahogy én is így látom: elsősorban ember, másodsorban színész va­gyok, és ezen kívül még sok minden következhet, a rendező, a tanár... Abban sincs semmi különös, hogy egy színész rendez. Valaha úgy dol­goztak a társulatok, hogy összegyűl­tek az színészek, és kiválasztottak valakit maguk közül, hogy figyelje a játékot. A színész-rendező sokkal megértőbb, ő pontosan tudja, mit je­lent odafent küszködni a színpadon, és azzal is tisztában van, mit lehet megcsinálni és mit nem. □ Elsősorban színészként ismerjük, a rendezőről kevesebbet tudunk... • Tíz éve tanítok színészmestersé­get a Zeneakadémián, ott rendeztem először egy Offenbach egyfelvoná- so§t, a Félj kopogtat címűt. Ezt az előadást látta Berényi Gábor, és utá­na meghívott a Játékszínbe, hogy rendezzem meg ezt a Heltai-dara- bot. Nagy sikere volt az előadásnak, így a következő évben megrendez­hettem a Néma leventét. De elsősor­ban a Zeneakadémia énekeseivel dolgozom. Szerepeltünk Esztergom­ban, a Zeneakadémia kistermében. Mozart 300 éves évfordulója tiszte­letére megcsináltuk a Színlelt együ- gyűt olasz nyelven. Annak az előa­dásnak és ennek is a díszleteit, jel­mezeit a lányom, Verebes Dóra ter­vezte, aki képzőművész, és termé­szetesen nagyon közel áll hozzá a színház. Ó is és én is főleg a zenés darabokat kedveljük, amikor a zene és a látvány egymást erősítve hat az ember érzelemvilágára. Szerintem Miskolc (ÉM - FG) - A Zeneművé­szeti Szakközépiskolában javában folyik a tanítás, viszont a díszterem előcsarnokában vizsgázó fiatalok gyülekeznek. Itt tartják a Miskolci Nemzeti Színház Színitanodájának felvételijét. Bentről csak hangfoszlá­nyok szűrődnek ki, valaki zengő hangon népdalokat énekel, aztán szenvedélyes monológ következik, végül csendes beszélgetés. A várako­zókkal együtt találgatunk: kik lehet­nek a vizsgabizottságban, szigorú- ak-e, a kötelezően előírt anyagot tel­jesen felkérdezik vagy csak részlete­ket kémek? Kecskés Mihály minden kérdésre válaszol. Könnyű neki, ő már lega­lább egy negyedórája kijött a terem­ből. Tehát nagyon jó bent a hangu­lat, türelmesek a felvételiztetek. En­nél azért az érettségi sokkal nehe­zebb, bár a budapesti Nemzeti Szín­ház Stúdiójában lényegesen köny- nyebb volt a felvételi tananyag. Ott szabadon választott verssel, dráma­részlettel, énekkel mutathatták meg képességeiket. Szerinte jobb lett volna, ha itt is mindenki maga választhatja meg a személyiségéhez illő, alkatának megfelelő műveket. De úgy érzi, sikerült. Ha mégsem jö­vőre újra megpróbálja. Még van ide­je, most érettségizett a Kossuth Gimnáziumban. Barátai, szülei és tanárai is arra biztatják, ne adja fel. Ezért járt a gimnáziumban a Várhe­gyi Márta által vezetett színjátszó csoportba, ezért kezdett el gitározni, ezért jár magánénekre Hegedűs Gyuláné tanárnőhöz. Varga Anita és Kovács Kati már négy évvel ezelőtt érettségizett. „Véletlenül” mindketten szerencsi­ek, mindketten a tokaji óvónőképző­ben végeztek, és utána is hasonlóan az érzelmi hatások mélyítik el az ér­telmi, a tartalmi közvetítendőt is. Különösen nagyon fontos, hogy az embert az első tíz évében éljék ezek a benyomások. Ez aztán az egész éle­tére kihat. Most látom igazán, ami­kor visszanézek immár hat értized­re, hogy mennyire meghatározó az ember életének első dekádja. Ha ab­ban az első tíz évben nem kap ott­honról, az iskolából, meg a társada­lomtól kellemes, szép élményeket, akkor azt már később nagyon nehéz megszerezni. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy a gyerekek ma a szépség­ről, a jóságról, a tisztaságról hallja­nak, és nem didaktikus módon, ha­nem ilyen látványosan, kedvesen, élvezetesen. A későbbi időben úgy is meg fognak ismerkedni az élet árny­oldalaival, ezt senki nem tudja meg­akadályozni, bele van kalkulálva az életbe. De nagyon fontos, hogy any- nyi jót és erőt töltsenek beléjük, hogy később mindezeket a nehézségeket el tudják viselni. Ha engem bánni rossz ért, mindig visszagondoltam boldog, gyönyörű, tartalmas gyerek­koromra. Nem anyagiakat, hanem szellemi gazdagságot kaptam. Ha ezt minden gyerek megkapja, akkor felnőttként képes lesz mindent elvi­selni. Egy gyönyörű szép zene, egy könyv, egy vers - mind-mind képes kiegyensúlyozni, kondicionálni az embert. „Ezt is megpróbáltuk..." alakult az életük: bábozással kezd­tek foglalkozni, a tiszalúci kihelye­zett bábszínészképzóben tanultak, majd együtt jelentkeztek a Színita­nodába is. Tudják, nehéz feladatra vállalkoztak, és abban sem biztosak, hogy sikerül. De ez is benne van a „pakliban”. Ä negyvenöt jelentkezőből csak hu­szonnégyen jöttek el a félvételire, de még így is négyszeres volt a túlje­lentkezés, hiszen csak hat fiatalt vettek fel a Miskolci Nemzeti Szín­ház Színitanodájába.- Nagyon sokan megijedtek a köte­lező tananyagtól -mondja a felvéte­li bizottság döntése után az első év­folyam osztályfőnöke, a színház igazgató-főrendezője, Hegyi Árpád Jutocsa -, de csak nagyon kivételes esetben tehettünk engedményeket. A felvételiről videofelvétel készült, többször is megnéztük, míg végül szavazással döntöttünk.-A videofelvétel arra is jó lesz - egé­□ Más lesz a miskolci Szépek szépe, mint a budapesti? • Nincs két egyforma előadás. Nem ugyanazok a színészek, a közremű­ködők. Szerencsére nagyonjó csapat jött itt össze. Csak érdekességkép­pen mondom, hogy Varga Gyuszival egyidóben jártunk a főiskolára,, Tu- róczi Évát és Posta Lajost pedig an­nak idején tanítottam a Gór Nagy Mária Színitanodájában. Nagysze­rűen dolgoznak a színház tárai, most néztük meg éppen a ruhákat, gyönyörűen megcsinálják, pedig tényleg nehéz dolgokat kértünk. □ Nagyon sokan úgy tartják, ha va­laki egy filmsorozatban szerepel, ak­kor óhatatlanul azonosítják a film­beli személlyel. • A televíziónak valóban megvan ez a hatása. De nekem szerencsém van, mert nem minden epizódban szere­pelek. Ennek ellenére nagyon sokan megszólítanak, autogramot kémek, különböző módon próbálnak kedves­kedni az emberek. Például itt a pá­lyaudvaron kiválasztottam egy könyvet, és az árus nem akarta meg­engedni, hogy kifizessem. A Szom­szédok hatását erősíti az is, hogy most adták a tévében az egyik régi filmemet, a Csodacsatárt, emellett folyamatosan szinkronizáljuk a Vá­ratlan utazás című sorozatot. Most vasárnap vesszük fel a Szomszédok következő részét. szíti ki az „osztályfőnököt” Faragó Zsuzsa, a színház vezető dramaturg­ja -, hogy a tanulmányok befejezése után meg tudjuk mutatni, hogy hon­nan indultak és meddig jutottak. Nem lesz könnyű dolga a hat fiatal­nak. Minden reggel mozgással, tánc­cal kezdik a napot, kilenctől részt vesznek a próbákon - statisztálnak, kellékeznek, súgnak, ügyelnek, bú­toroznak. Délután pedig tanulnak: éneket, beszédtechnikát, versmon­dást, színész- és zenészmesterséget, dramaturgiát, drámatörténetet, drámaelemzést... Este pedig jön a közönség, hét órakor megkezdődik az előadás. A feladatuk az lesz, mint a próbákon. Mert az biztos, hogy eb­ben az évadban egyetlen mondatnyi szerepük sem lesz. Hiába, az osztályfőnök szigorú: „Tanuljanak minél többet, ismeijék meg a színház világát, járják végig a ranglétra minden fokát. Azt aka­rom, sóvárogjanak a színpad után.” „Sóvárogjanak a színpad után” Emlékszel még... Miskolc (ÉM - MG) - Bár mára a vándorszí­nész-truppok megszűntek, színészeink tovább­ra is elődeikhez hasonlóan jáiják a maguk út­ját: városról városra, színházról színházra ván­dorolva keresik a nekik való társulatot, szere­pet. Egyre kevesebben vannak azok, akiknek a pályája javarészt egy társulathoz, egy városhoz kötődik. E kevesek közé tartozik Várhegyi Már­ta is, aki 25 éve tagja a miskolci színháznak - 1968 októberében mutatkozott be a Rigó Jancsi című Fényes Szabolcs-operett primadonnája­ként. „Sokszor bárgyú szövegkönyvek sorai között kell megkeresni az érző embert” — nyilatkozta sok évvel ezelőtt, s pályája valóban arról szól, hogyan lehet lírává emelni az operett érzelgős­ségét, könnyed humorral élettelivé varázsolni a sokszor halvány naiva-figurákat. Várhegyi Márta sosem a primadonnái szerepkörben, ha­nem az adott szerepben gondolkodott: a Leven­dula Dérynéjéből romantikus hősnőt formált, Offenbach Szép Helénájaként francia pikanté­riát görögös életörömmel vegyített. Glavári Hanna „víg özvegyi” jókedvét szétfoszlatta a hajdani szerelmi csalódás bánatával... Várhegyi Márta Ám amilyen fényes, olyan rövid is a primadon­nái ragyogás: amikor a színésznő már mindent tud az operettről, a színpadról, hangja a legfé­nyesebben szól, s könnyed eleganciával szár­nyaltatja fel az egész előadást, akkor át kell ad­ni a helyet a fiatalabb pályatársnőknek. Várhe­gyi Márta 15 éven át énekelhetett fiatal szerel­mesek érzéseiről, majd Dubarry szerepe után a Jancsó-féle Csárdáskirálynő Cecíliájaként mu­tatkozott be mint grande dame. A Dankó Pista Blaha Lujzája, egy Gershwin-revü sztárja, a Marica grófnő nagynénije jelentették e szerep­kör állomásait, azonban a Luxemburg grófja Fleury-jével megtört e sor—azóta, 1989-től nél­küle készülnek a miskolci színház operettelóa- dásai, csak néha-néha kínálnak számára pár percnyi epizódot. Ezek közt a legemlékezete­sebb a Csongor és Tünde zenés változatásának Éj alakítása volt. Hangjában ezernyi kis resz­kető csillag fényességével szólaltatta meg az el­múlás szomorúságát, az élet, a szépség pusztu­lásának drámáját. A „gyász asszonya” kozmi­kus víziójában ott rejtőzött a primadonnái sors fájdalma is... A 25 éves jubileumot 1994-ben egy másik évfor­duló követi: a színésznő művészi pályájának 30. évéhez érkezik. E kettős jubileum vajon hoz-e számára tehetségéhez, színpadi múltjához mél­tó szerepet, vagy csak magunkban dúdolhatjuk a régi dallamokat: „Emlékszel még...?” Ványa bácsi Budapest (MTI) - A Litván Ifjúsági Színház vendégszerepei szeptember 24-én, pénteken, majd a rákövetkező napon Budapesten a Kato­na József Színházban. Csehov: Ványa bácsi cí­mű darabját mutatják be Eimuntas Nekrosius rendezésében. A Litván Ifjúsági Színházat 1966-ban alapítot­ták. Mai, sajátos játékstílusa a hetvenes évek­ben alakult ki, amikor az akkori művészeti ve­zető, Dalia Tamuleviciute egykori tanítványai, tíz fiatal a színházhoz szegődött. Az igazi sikert a ’80-as évektől Eimuntas Nekrosius rendezé­sei hozták meg számukra. Az elmúlt évtized kö­zepétől játszottak Ausztriában, Olaszország­ban, a skandináv országokban, Belgiumban, Hollandiában, az akkori Nyugat-Berlmben, a volt NDK-ban, Lengyelországban, valamint Amerikában. A BITEF-22 színházi fesztiválon, amelyen a világ számos társulatának művészi teljesítményeit mérik össze. A nemzetközi zsű­ri különdíját egyhangúan a Litván Ifjúsági Színház Ványa bácsi című előadásának ítélték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents