Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

1993. Szeptember 21., Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 A Mavad kötvénye Budapest (MTI) - A Mavad (Ma­gyar Vadgazdálkodási és Kereske­delmi) Rt. 200 millió forint értékben kötvényt dobott piacra. A kétéves fu­tamidejű kötvény ,A” és „B” soroza­tát egyenként összesen 100-100 millió forint névértéken bocsátották ki. A kötvény ,A” sorozata évi bruttó 20 százalékos kamatot fizet, a ,3” soro­zatra évi bruttó 21,5 százalékos ka­matot kaphatnak a befektetők. A kamatfizetés negyedévenként törté­nik majd, így a hozama az „A” soro­zat esetén éves szinten 21,55 száza­lékos, a „B” sorozat pedig évi bruttó 23,3 százalékos hozamot biztosít. A kibocsátó cég visszavásárolja név­értéken a kötvényeket, ha a befekte­tő egy év után vissza akaija váltani az értékpapírokat. A befektetés biztonságát a kibocsá­tásról szóló szerződésben egy külön klauzula javítja. Ez úgy rendelkezik, hogy ha a Ma­vad úgynevezett kamatfedezeti mu­tatója (a cég vállalkozási eredménye hányszor fedezi a kamatfizetési kö­telezettségeit) 3 alá csökken, vagy a cég eladósodottsági mutatója (a ka­matozó adósságállomány osztva a cég saját vagyonával) meghaladja a 25 százalékot, a kötvényeket az idő­arányos kamattal megnövelt érték­ben vissza kell fizetni a tulajdono­soknak. Jelenleg a cég eladósodottsági szint­je mintegy 15 százalék, a kamatfe­dezeti mutató pedig 5 körül alakul. Eddig még hazánkban egyetlen köt­vénykibocsátáskor sem írtak ilyen pontot a kibocsátásról szóló szerző­désbe. Az „A” sorozatból eddig döntően vál­lalatok jegyeztek, a ,3” sorozat pa­pírjaiból pedig pénzintézetek és vál­lalatok, vegyesen. Különleges előny Budapest (MTI) - Jószolgálati dip­lomáciai út és a személyi kapcsola­tok ápolásának jegyében tárgyal La­torcai János ipari miniszter, szep­tember 21-24. között Moszkvában, az Orosz Föderáció Iparpolitikai Ál­lami Bizottsága elnökével, illetve az orosz kormány több tagjával. A megbeszéléseknek az ez időben zajló Magyar Ipari Napok Moszkvá­ban című rendezvény ad keretet, amelyet ugyancsak a miniszter nyit meg. Latorcai János elmondta, hogy Magyarországnak különleges elő­nyei vannak a FÁK-országainak pi­acán emiatt a - folytonosság jegyé­ben — törekednie kell a személyes kapcsolatok ápolására is. A megváltozott számos gonddal ter­helt gazda "ági helyzetben Magyar- ország az egyetlen, amely növelni tudta külkereskedelmi forgalmát a FÁK-országaival. Két évvel ezelőtt a magyar export ér­téke 1,2 milliárd dollár volt az im­porté pedig 1,7 milliárd dollár. Ta­valy viszont már meghaladta a 3 milliárd dollárt a kereskedelmi for­galom, s ebből a magyar export 1,4 milliárd dollárt, az import pedig 1,8 milliárd dollárt képviselt. Vélhető­leg az év végéig is sikerül elérni ezt az érték-szintet Latorcai János hangsúlyozta, hogy a FÁK-országok piaca alapvető fontosságú Magyar- ország számára, és a magyar külke­reskedelemben betöltött második legnagyobb partnerpozíciójára töre­kedni kell. Latorcai János mostani tárgyalásai során iparpolitikai, energetikai, ha­ditechnikai kérdésekben tárgyal az egyes tárcák vezetőivel, illetve bi­zottságok képviselőivel. A magyar ipari minisztert 70 vállalat képvise­letében 138 fő magyar üzletember is elkíséri. Devizaszámlák Budapest (MTI) - Augusztusban az átlagosnál nagyobb mértékben - 5,6 milliárd forinttal - növekedett a lakossági devizaszámlák forintérté­ke. A Magyar Nemzeti Bankban el­mondták, hogy augusztus végén a belföldi magánszemélyek deviza- számláján 183,8 milliárd forintnyi külföldi fizetőeszköz volt. Ez majdnem 2 milliárd dollárnak felel meg. A számlák többségét, mintegy a felét német márkában ve­zetik. Csak augusztusban 39,8 milliárd fo­rint értékű volt a befizetés, 34,2 mil­liárd forint a kifizetés a konverziók­kal együtt. Tavaly augusztus végén 148,6 milli­árd forint volt a lakossági deviza- számlák forintértéke. Es lesz sok-sok „dohány” a megtermelt dohányból ka, v f t ft - 'V - vy)» í ? < "''í C-ri rvvw-te-»-' ir“? . •< A dohánygyár is elkelt. Tiszavalk (ÉM - B.SZ.L.) - Me­gyénkben több helyen is foglalkoz­tak dohánytermesztéssel, nem is olyan régen még igen jó üzlet volt termelőnek, termeltetőnek egya­ránt. Mára veszített nimbuszából a nagy szakértelmet kívánó dohány, de még mindig jól jövedelmező és biztos bevétel a dohányáru előállítá­sa, vagyis a dohánygyártás. Ámbár felvetődik a kérdés, amit a minap egy kisgazda vezető fi itatott: vajon mi kényszerítette a kormányt, hogy egyik biztos bevételi forrást a do­hánygyárat, (például az egrit) priva­tizálta? Hiszen - mint mondta - „évszázadok óta nem volt olyan őrült, aki kiadta volna a dohányjöve­déket a kezéből”. Ehhez képest már az értékesítés -nagy részét is á feketepiac uralja napjainkban. Hazánkban a dohány- termelés (termeltetése) több, mint egy évszázada szerződés útján fo­lyik, ami azt is jelenti, hogy a meg­szárított dohánylevél felvásárlása is garantált. A dohánytermelés általá­ban hagyományos módon és eszkö­zökkel történik, de a szárítását már jórészt á mesterséges szárítóberen­dezések végzik, megszüntetve a ter­mészet bizonytalanságát. Dél-Bor­sodban, Tiszavalk, Négyes, és Bor- sodivánka egykori közös termelószö­Évi, huszonhat milliárd cigaretta ÉM archív. FotólcLaczó József vetkezetében például modem tüze­lésű szárítókamrákban vonták ki a levélből a vizet, stabil szárítóberen­dezést használtak például Prűdön a taktaközi homokhátakon termett dohány szárítására. Nyilván, hogy e berendezések új vagy régi tulajdono­sai egy életre elkötelezik magukat a dohánytermeléssel. A termelés, a termeltetés egyre szi­gorodó feltételei a termelő és a felvá­sárló eltérő érdekeltségei, az eltérő gondok feloldására az Agrárrend­tartási Törvény hivatott. Ezt szol­gálja a már megalakult Dohány Ter­méktanács. E szervezetben az alku lehetőség adott, ez lehetővé teszi a garantált ár meghirdetését és a ter­melési szerződésben történő rögzíté­sét. Ez mindkét fél (termelő és ter­meltető) számára egyféle védelmet nyújt (előbbi mind több árbevételt akar, utóbbi pedig a megfelelő mennyiséget és minőséget). Csakhogy mostanában a dohányter­mesztésben nincs akkora jövedelem, amely - akár családoknak is - ele­gendő lenne a dohánytermesztéshez szükséges fejlesztésekre. Pedig a do­hány az egyik legigényesebb mező- gazdasági kultúra. Nyilvánvaló, hogy olyan árak szükségesek, me­lyek arányosak a termelés energia- és eszközigényeivel. Ezt a magas árat a hazai vevő nem akaija megfi­zetni, ezért (is) alakult ki a feketepi­ac. (Tavaly az egész évi fogyasztás 26 milliárd cigaretta volt. Ezt 12 ezer hektáron termelt dohánylevél­ből lehet előállítani.) Mi még 10 ezer hektáron sem termelünk, ezért kell 5-7 ezer tonnát behozni - persze nem illegálisan. A vagyonügynökség háza tájáról Elfogadták a patikák privatizációs programját Budapest (ÉM) - Az Állami Va­gyonügynökség Igazgatótanácsa (AVÜ IT) szeptember 15-i ülésén a gyógyszertári központok és az álta­luk működtetett gyógyszertárak pri­vatizációs programját fogadta el. A gyógyszertárakra kiírt pályázato­kon csak olyan magánszemély vehet részt, aki a magángyógyszerészi te­vékenység folytatásához szükséges feltételeknek megfelel. Indulhat olyan betéti társaság is, amelynek minden beltagja gyógyszerész és a társaság vezetője a magángyógysze­részi tevékenység folytatásához szükséges feltéteteknek birtokában van. A pályázatok a vagyonértékelő által megállapított alapár megjelö­lésével kerülnek kiírásra, de a vétel­ár a pályázók licitálása során alakul ki. Ázonos ajánlat esetén szakmai pontrendszer dönt, melyre javasla­tot három héten belül nyújt be a Népjóléti Minisztérium a privatizá­ciós ágazati bizottsághoz. Azonos pontszám elérése esetén előnyt élvez elsősorban a bennt dolgozó gyógy­szerész, másodsorban a településen dolgozó gyógyszerész. A gyógyszer- tárak megvásárlásához E-hitel és kárpótlási jegy is igénybe vehető. A Csemege Julius Meinl részvényei­nek nyilvános értékesítésének jegy­zési idejét, mely szeptember 17-ével lezárulna két héttel meghosszabbí­totta az IT. Engedélyezi az eredeti­leg felajánlott 200 millió forint rész­vényértéken felül további 200 millió forint Csemege Julius Meinl Rt. név­A pályázaton csak az vehet részt, aki az előírt feltételeknek meg­felel Fotó: Fojtán László re szóló törzsrészvényeinek kárpót­lási jegy ellenében történő értékesí­tését. Ä Láng Gépgyár privatizáció­jára még a cég átalakulása előtt pá­lyázatot írtak ki. A pályázati kiírás lehetővé tette a cég egészben illetve részenként történő megvételét is. Az egész cég megvételére nem érkezett pályázat. A részekre vonatkozó ajánlatok közül az IT elfogadta az ABB Láng Kft. üzletrészének 20 szá­zalékára a svájci multinacionális cég az ASEA Brown Boveri ajánlatát és a kft. üzletrészének 5 százalékára a kft. dolgozóinak ajánlatát. Mindkét ajánlatot 144 százalékos árfolyamon tették. A hálózati áramszolgáltató társasá­gok jegyzett tőkéje 15 százalékát ki­tevő, mintegy 36 millió forint értékű részvénypakett értékesítésére kiírt tanácsadói pályázat eredményeként a Budapesti ELMŰ Rt., privatizáci­ós tanácsadója a Price Waterhouse Budapest Kft. Miskolci ÉMÁSZ Rt.-é pedig az Argenta Top Bróker Rt. és az AJBN AMRO Bank Magyar- ország Rt. konzorciuma.------------------JEGYZET------------------­S erfőzdét nekünk! Bekecsi Szabó László Természetes, hogy a pénzből soha nincs elég. Az is természetes, hogy az ember ezt va­lahogy megpróbálja pótolni. A magyar em­ber azzal, hogy például mindenféle másod, harmadállás után néz, hogy fizetését kiegé­szítse legális, vagy nem legális módon. Régebben e fizetéskiegészítő módszer volt például a vállalati gmk, amelynek keretén belül mindenki azt csinált, termelt, állított elő, amit éppen akart, kikötés csupán any- nyi volt, hogy például az adminisztrátor nem adminisztrálhatott, de hegeszthetett. A tápkeverő üzem vezetője mondjuk szánt­hatott, és mindegyik megkapta hóvégén a leigazolt teljesítmény alapján járó mellé­kest. Bizonyára azért engedte az akkori kor­mány a fizetéskiegészítésnek ezt a formáját, mert egyébkén t béremelésre nem volt pénze. Mindez az egyik egyetem évnyitóján történ­tekről jutott eszembe, amikor a felsőokta­tásban dolgozók fizetésemelésével kapcso­latban a következő anekdota hangzott el: A leydeni egyetem 1575-ben remek tanárokat szerződtetett, de nem tudta őket megfizetni, ezért a professzoroknak a város serfőzően­gedélyt adott. Nem rossz ötlet, s lelki szemeimmel már lá­tom is, amint a társadalom kellően meg nem fizetett rétege - minden más munkája mellett malátával, komlóval, rézüstökkel foglalatoskodik. Mindenesetre, én is beirat­kozom egy serfőző tanfolyamra...------------ÁRFOLYAMOK---------­B udapest (MTI) - A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 137 üzletben összesen 147,670940 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a pénteki na­pon árfolyamértéken. Á részvények forgalma (99 kötés) névértéken 16,3900 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 43,613400 millió forintot tett ki. A befektetési jegyek árfolyamértékű forgalma együttesen 330 500 forint volt. Az államkötvé­nyek együttes árfolyamértékű forgalma 35,0300 millió forintot ért. el. A diszkont kincs- táijegyek árfolyamértékű forgalma összesen 44,76510 millió forintra rúgott. A Dunaholding Rt. részvényére egy üzletet kötöttek, 14 000 fo­rintos áron. A FOTEX Rt. papírja kilenc üzlet- , ben forgott. Nyitó ára 341 forint, átlagára 345 forint, záró ára 344 forint volt. Az IBUSZ Rt. papírja két üzletben cserélt gazdát, mindkettő­ben 2215 forinton. A Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt.., Pécs részvényét két esetben vették, mindegyikben 400 forintos áron. A Pick Szeged Rt. papírjára 30 kötést realizáltak. Kárpótlási jegy 701 i65 MTI rsp CoWatui. EV Brnwr Lut* N*» v<yv (tc*w »akar fVötiv 160 a 55 S 50 f 45- ö ^ . V £ "* tőzsdei eiadástátiagár-porbe a • *-*■ •' ■ • - ■ nem volt kötés minimális vételárajántit 3 bőiketcÁcjwktől ■ * L ■ ^*1 — & a brókercégek maximális eladástár-afániat^ ; ‘ 5 5 5= »2*2? äggSRSg« 3 555 a Tőzsde llll™MMIIIIIIIIII!^^ Index (ideiglenes) szept. 18-án: 1051,19 +8,09 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. szeptember 20. Valuta, Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 140,68,' 143,48 141,91 142,61 Ausztrál dollár A 59,58 ! 60,82 60,16 ' "60;43' Belga frank* 266.51. 271.17 268.29 269 45 pán korona ?113,9.7 • 14,23 • 14,05 ' 14,11 Finn márka (15,79 . 16.19 15,95 16 05 Francra frank Á* 16.34 . 16.62 v. 16,41 16,19 Holland forint 50,72 51,58 51,00 51 22 ir font A , ; 132.33 134,93,133,42:134,06 Japán yen* 88,65' 89,85 89,10 89,40 Kanadai dollár;•+69*98 71,38 70,39 ' 70,73 Kuvaiti dinár 308,25 313,75 309,76 311,14 Német márka ; 56,98 57,94 57,39r 57.6S Norvég korona 13,07 13,31 13.15 13.21 Olasz líra** ;®í;58,68 59.96ÍÍ 59,24 -69.56 Osztrák schill * 809,88 823,48 815,99 819,39 Portugál escudo* 55,75 66,85 55,98. 56,24 Spanyol peseta* 71,09 72,61 71,50 71,88 Svájci Trank, . *,«5,60 0)6,68 , 65.71 65.99 Svéd korona 11,43 11,69 11,50 11,56 ÉSA-dol1ár SS 92,24 93.80 92,75 93,15 ECU (KP) 108,81 110,27 109.01 109,51 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Tőkeerős befektető kell...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents