Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18 / 218. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. Szeptember 18., Szombat------------APROPÓ-----------­Gyerekségek Filip Gabriella Pénteken reggel örömmel jelentették a Rá­dióban: Dabas-Sáriban iskolába járhat­nak a gyerekek. A helyi önkormányzat csü­törtökön a késő esti órákban elfogadta Skultéty Sándor köztársasági megbízott ja­vaslatát. A testület visszavonta korábbi ha­tározatát, és úgy döntött, ugyanabban az épületben tanuljanak az egyházi és az álla­mi oktatásban részt vevő diákok. A történet előzményeit jól ismerjük, min­den újság beszámolt a vitáról, a Televízió hírműsoraiban is állandó szereplők lettek a sári gyerekek, az önkormányzat tagjai, az egyházi illetve az önkormányzati iskolához ragaszkodó pedagógusok és szülők. A tele­pülés lakóin kívül elmondták véleményüket a pártok, megszólalt az egyház. Politiku­sok, szociológusok elemezték az eddig példa nélküli esetet. Sőt, az egyik országos lap már karikatúrát is közölt Győző atyáról. S most a döntés bejelentése után a Kossuth Rádió reggeli műsorában újra megszólal­tak a sári lakosok. Az egyik nagymama ar­ról beszélt, hogy a gyerekeket egymás ellen uszították, az ő unokáját is megverte egy kisdiák a „másik” iskolából. (Hogy ki ütött előbb, ez nem derült ki, csak sejthető: a má­sik kezdte.) A riporter megkérdezett egy pe­dagógust is, aki természetesen örült a dön­tésnek. Különösen annak, hogy végre nem a sportpályán és a művelődési házban kell tanulnia az egyházi iskolát ellenző szülők gyermekeinek. Azt is kijelentette, hogy eb­ből a példából megtanulhatták a diákok, miként harcolhatnak jogaikért, és hamar elfelejtik a történteket. Hétfőtől szépen meg­férnek majd egymás mellett ugyanabban az épületben az egyházi és az önkormányzati iskola tanulói. Mert szakember mondta, hát higgyünk ne­ki: gyorsan felejtsük el gyermekkori sérel­meinket. És bízzunk a felnőttek bölcsessé­gében: dehogy uszítják ők egymás ellen az ártatlan lelkeket?! De hogy?! Olasz zenekar Budapest ("MTI) - A 100 tagú Olasz Ifjúsági Zenekar szeptember 21-én, kedden Budapesten a Zeneakadémián koncertezik. Wagner, Hin­demith és Brahms egy-egy művét játsszák. Az együttest Győriványi Ráth György vezényli, aki 1990 óta a zenekar vezető karmestere. Győrivá­nyi az V. Nemzetközi Karmesterverseny egyik dobogós helyezettje volt, majd ösztöndíjasként Leonard Bemsteinnél tanult. A 32 éves kar­mester már dirigálta a szentpétervári Filhar­monikusokat és a torinói RAI zenekarát is.-------------MOZI-------------­A mi látható — és ami nem látható (ÉM - CsM) - Azt hiszem, minket jól átvertek. Bizony, minket - tehát a kedves olvasót is! E heti sajtóbemutató gyanánt ugyanis levetítet­ték Az emberi szív térképe című remekművet azzal az ígérettel, hogy „civil nézők” is láthat­ják majd valamikor a Hevesy Iván filmklubban, ám hiába böngészgettük utána a szeptemberi moziműsort, sehol nem találtuk benne. Arra az esetre, ha mégis műsorra tűznék egyszer, elá­ruljuk, arról szól, milyen nehéz is két félvér (eszkimó-fehér és indián-fehér keverék) élete, szerelme a gonosz fehér civilizációban, amely nemcsak életterüket, de ezzel együtt életüket is durván megváltoztatja, ha hagyják. Igaz, a gyanütlan, ám a főcímről lekéső nézőt, akinek az előzőek következtében fogalma sincs arról, hogy mit is lát, kicsit beugratják a kezdő képsorok, feltéve, hogy még a Clifíhangert sem látta. A jeges-havas táj ugyanis elhiteti vele, hogy a Függő játszmát vetítik (ami ismételten meg is történik a következő műsorhéten), de Az emberi szív térképéről hamar kiderül, hogy ez nem függő, hanem réges régen lejátszott játsz­ma már... Ami viszont a műsorban szerepel (például a Benny és Joon című amerikai filmdráma vagy az Idegen közöttük, mely a változatosság ked­véért szintén amerikai filmdráma), azt nem lát­hattuk, az Apáca-show már visszahozott film, akárcsak a Drágám, a kölyök (marha) nagy lett, vagy a Drágán add az életed, a kisebb mozik filmjeiről nem is beszélve. Persze, nem szép do­log ironizálgatni a gyérre sikeredett e heti film­felhozatalon, hiszen lehet, nem a véletlen, ha­nem nagyon is tudatos szerkesztés eredménye a megmutatkozó bemutató-hiány. Ki kell éhez- tetni a közönséget, a jövő héten ugyanis jön a Jurassic park! Tündérvilág és terápia „Az emberért és Miskolcért” Alapítvány eredményei „Az emberért és Miskolcért" Alapítványt gazdagította a Miskolci Nemzeti Színház egyik Csárdáskirályno-eíoadása is Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - „Az emberért és Miskolcért” Alapítvány ’90 júniu­sa óta „él”. Dr. Szita Lajos, az alapít­vány kuratóriumának elnöke moso­lyogva meséli, hogy ez tulajdonkép­pen egy „átmentés” eredménye. A Hazafias Népfront Miskolc Városi Szövetsége vagyonának egy része került az alapítvány tulajdonába, százezer forintnyi készpénzből, illet­ve kintlévőségek bevételéből lett az alaptőke. A különböző befizetések­kel, szponzori támogatásokkal az év végére egymillió főié emelkedett az alapítvány vagyona, melynek célja­ként a következőt szabták meg: anyagi támogatást biztosítani az egészséges környezet kialakításá­ban, az egészségkárosult emberek és közösségeik megsegítésében, az elesett emberek támogatásában, a honismeretben és hagyományápo­lásban, a város értékeinek védelmé­ben és a város szépítésében cselek­vőén közreműködő állampolgárok és közösségeik részére. Minden évben pályázatot írnak ki, s az általuk jónak ítélt ötletek megva­lósítását segítik a mindenkori ka­matok elosztásával. De célzottan, nagyobb alapítványoktól is kémek támogatást, ebből vettek például egy hordozható terápiás ultrahang készüléket, amelyet kihelyeztek az Orvostovábbképző Egyetem miskol­ci Egészségügyi Főiskolai Karára, ahonnan rendszeresen érkezik pá­lyázat az ingyenes házi beteg utó­gondozással kapcsolatban. Ennek során mozgáskorlátozott betegek re­habilitációs tevékenysége kerül elő­térbe. A lényeg, hogy a beteg abban a környezetben nyerje vissza egész­ségét, amelyben elvesztette, és a környezet valamint a beteg kapcso­lata ne szakadjon meg. A pályázatok elbírálásában a kura­tórium tagjain kívül a témák szakér­tői is részt vesznek. Jó kapcsolat ala­kult ki többek között rendelőintéze­ti főorvosokkal, egyesületekkel, az egyetemmel, múzeummal. Minden­ki szívesen adja tapasztalatait. Együtteseket, csoportokat, utazáso­kat nem támogatnak, hiszen annyi pénzük nincs. A díjak nem olyan nagy összegek, de kisebb dolgok megvalósulását segíthetik. Idén dí­jazott lett például az a dolgozat, amely a szenvedélybetegség megelő­zésére irányuló általános iskolai kulturális tevékenységről szól. En­nek tételmondata, hogy a legna­gyobb veszély az unatkozó diákot fe­nyegeti. Ezért hetente egy napon a Pilvax klubban művészekkel ismer­kedhetnek a gyerekek, kiállításokat láthatnak, versenyeken vehetnek részt, kézimunkázhatnak. S bizony ez sincs ingyen... A fejezetek Pereces történetéből cí­mű pályázat melléklete a Perecesi Szabadtéri Játékok színlapgyűjte- ménye. Megtudjuk az írásból, hogy Lauday János iskolaigazgató már működésének első évében, 1901-ben tűzijátékos műsort rendezett az Er- zsébet-kertben, a későbbi szabadté­ri játékok helyén, s ugyanabban az évben betlehemes játékkal indította a helyi színjátszás megkedvelteté- sét. 1938-ban Bánkúti Gábor rende­zésében - aki a szabadtéri színpad megálmodója és irányítója volt - a Gyimesi vadvirág került színre. Ezt követően 1964-ig évenként egy-két újabb darabbal gyönyörködtették a közönséget. Harminckét darab mintegy kétszáz előadást ért meg. S a pályázat írói remélik, feltámad­hat a régi tündérvilág... De a témák különbözősége is az ala­pítvány fontosságát bizonyítja. Dr. Peja Márta a mozgáskorlátozott gyermekek sportjáról írta tanulmá­nyát. Szeretnének a gyermekreha­bilitációs osztály mellett lévő terüle­ten kiépíteni egy sportpályát, ahol lehetőség nyílna a beteg gyermekek számára a szabadidő hasznos, kö­zösségben való eltöltésére, melytől kondíció javulás és pozitív pszichés hatás várható. A pályázatok elmúlt havi értékelése után október megint a pályázatok kiírásának hónapja lesz, úgyhogy nemsokára összeülnek az alapít­vány kuratóriumának tagjai és a meghívott szakemberek székhelyü­kön, a Kós-házban. Workshop a Miskolci Egyetemen „Az első három év rendkívül sikeresnek bizonyult” Miskolc (ÉM) - Az Európai Közös­ségek miniszteri tanácsa 1990 máju­sában döntött a TEMPUS (Trans- European Mobility Scheme for Uni­versity Studies) program létrehozá­sáról. A PHARE támogatási rend­szer keretében életre keltett prog­ram elsődleges célja, hogy a közös­ségbeli és a támogatott országok fel­sőoktatási intézményei közötti kap­csolatokat erősítse. A TEMPUS program különböző tevékenysége­ket támogat: a felsőoktatási intéz­mények közötti együttműködés fej­lesztését, a hazai oktatási színvonal emelését, az egyetemi oktatók és hallgatók mobilitásának elősegíté­sét, valamint olyan kiegészítő tevé­kenységeket, amelyek a nemzetközi együttműködéseket elősegítik. A program beindulásának évében az EK-országokon kívül a támogatot­tak közé felvették Magyarországot és Lengyelországot. Ma már összes­en tizenegy kelet-európai ország vesz részt a programban. A TEM­PUS program első szakasza az 1993/1994-es pályázati évvel lezá­rul. Ebből az alkalomból is rendez­tek szeptember 16-17-én a Miskolci Egyetem Továbbképzési Központjá­ban Workshopot, amelyen áttekin­tették a TEMPUS program ma­gyarországi múltját és jelenét. A hazai felsőoktatási intézmények közül a TEMPUS programban 66 egyetem, főiskola érdekelt. A Ma­gyarországon jelenleg támogatott 179 JEP (Közös Európai Project) kö­zül a Miskolci Egyetem összesen 16 JEP-ben érdekelt. A pályázati rend­szer keretében a Miskolci Egyetem a program első három évében összesen mintegy 160 millió forintot nyert el. Ennek az összegnek több mint a felét műszerek, számítógé­pek és egyéb eszközök beszerzésére fordították. A többi részt a mobilitá­sok fejlesztésére, tananyagok összeállítására, workshopok és nyelvtanfolyamok szervezésére for­dították. Több mint 130 oktatási se­gédlet készült el, és 20 szemináriu­mot rendeztek. A támogatott JEP- ek során a Miskolci Egyetem hallga­tói és oktatói 15 ország 118 partner- intézményével került szoros mun­kakapcsolatba. A hallgatók közül 89-en, az oktatók közül pedig 235-en utaztak hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányútra, részképzésre. A hazai szempontból minden kétsé­get kizáróan eredményes első három év befejeztével azonban az élet nem áll meg. A Miskolci Egyetem már készül a program következő szakaszára, hi­szen a pályázatok beadásának vég­ső határideje 1994. január 31. Felszentelik Szűz Mária Tiszaújváros (ÉM) - Tiszaszeder- kénynek volt temploma, volt teme­tője - ám a mellé épített „szocialista” nagyváros egyiket sem kapott. A le- ninvárosiak az első lakás átadásától kezdve mindvégig más település földjébe temették halottaikat, és a híveknek kilométereket kellett gya­logolniuk, kerékpározniuk, ha templomba igyekeztek. A tiszaújvá- rosiaknak már más sors jutott, hi­szen a névváltoztatás és a templom­építés ötlete, kezdete szorosan összefonódik emlékezetünkben. Majdnem pontosan két évvel ezelőtt, 1991. október 13-án volt az ünnepé­lyes alapkőletétel és holnap, 1993. szeptember 19-én, vasárnap délu­tán 4 órakor dr. Seregély István eg­ri érsek, a magyar Katolikus Püspö­ki Kar elnöke felszenteli Tiszaújvá- rosban a Szűz Mária „Magyarok Nagyasszonya” tiszteletére épült templomot. A három hajós, keresztházas szerke­zetű, 600 négyzetméter alapterüle­tű, 300 ülőhellyel és mintegy 700 ál­lóhellyel rendelkező templomot - melynek fala téglából, tetőszerkeze­te fából készült - Rátkainé Kiss Ró­za és Rátkai Attila építészmérnökök tervezték. Az altemplomban 200 ko- porsós és 2000 urnás temetkezési helyet alakítottak ki, ahová feleke­zeti hovatartozás nélkül lehet te­metkezni. A hatalmas, 11 méteres ablakokat belülről a város születte, Bráda Ti­bor által tervezett színes üvegekkel építik be. A szentélyben Mária látható majd, amint Szent István felajánlja neki a koronát, a kereszt­házba pedig a magyar szentek kerülnek. A három manuálos orgona, melyet Németországból kapott az egyház- község sajnos még nem szólalhat meg a templomszenteléskor, mert csak a falak kiszáradása után lehet beépíteni a kórusra. Ugyancsak vár­ni kellmég az önkormányzat jóvol­tából Orbottyánban, Gombos Lajos templomát harangöntőnél megrendelt 800 ki­logrammos harang és a tervezett két kisebb szavára is. Am így is valódi ünnepre készülnek vasárnap Tiszaújvárosban. A temp­lomszentelést megelőzően a vendé­gek a Városháza előtti téren hallgat­hatnak kórusmuzsikát. Délután 3 órától a közreműködő kórusok és a helyi zeneiskola zenéje fogadja a templomba érkezőket. Szerepel a Váci Székesegyház „Cecília Énekka­ra” Varga László karnagy vezetésé­vel, a tiszaújvárosi Énekszó Baráti Kör Kéry Mihály karnagy vezetésé­vel. A templomszentelésre eljön testvérvárosuk, Ludwigschafen kül­döttsége is. A szertartást dr. Seregély István eg­ri érsek az egyházmegye papjaival végzi. Délután 4 órakor gyermekek és hívek, valamint a polgármester úr köszönti az egyházmegye vezető­jét, majd az érsek úr felszenteli az új templomot, és megtartja benne az első szentmisét. Hármas tárlat Miskolc (ÉM) - Gaál József, Ko­pasz Tamás és Szurcsik József kép­zőművészek alkotásaiból nyílik kiál­lítás szeptember 20-án, hétfőn délu­tán öt órakor a Miskolci Galériában. Az október 10-ig látogatható tárlat megnyitóján Sümegi György művé­szettörténész mondja el gondolatait, a műsorban Czakó Péter (szaxofon), Kerékgyártó István (gitár) működ­nek közre. Kék Ház filmklub Miskolc (ÉM) - Dühöngő ifjúság címmel filmklubsorozatot indít a Kék Ház Ifjúsági Információs és Ta­nácsadó Iroda Miskolcon, a Kossuth filmszínház Hevesy filmklubjában- Az előadások hétfőn este hét órakor kezdődnek. Az első vetítés szeptem­ber 20-án András Ferenc: A nagy ge­neráció című filmjével indul. A tíz előadásból álló sorozatra 500 forin­tért válthatók bérletek a Kossuth mozi jegypénztárában. Bérlet-bérlők Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemze­ti Színház idén is meghirdette a kü­lönböző előadásaikra szóló bérlete­ket. A régi bérlők kedvezménye azonban, hogy meghosszabbíthat­ják bérletüket. Ezt szeptember 25-ig tehetik, a színház ugyanis addig tartja fent a lehetőséget. A pénztár hétköznapokon délelőtt 10-től délu­tán 4-ig, szombaton pedig 9-től 12-ig van nyitva. Operakórusok CD-n Budapest (MTI) - A magyar férfi­kórusok közül elsőként készített CD-lemezt a Magyar Kábel Művek Férfikara. Az Operakórusok című lemezen és a vele egyidőben napvi­lágot látott magnókazettán Gounod, Verdi, Weber, Mozart, Orff, Gersh­win, Erkel és Kodály népszerű, fér­fikarra írt művei hallhatók. Zenélő szobrok Budapest (MTI) - Lois Viktor hangszer-szobraiból láthatnak ízeli' tőt a látogatók a Hangár Hangmú- vészeti és Oktatási Központ tárla­tán. A gépek, szériagyártmányok al­katrészeinek sajátságos összeháza­sításával létrejött szobrok zenére Js foghatók. A Lois-művek egy hónapig tekinthetők meg a Vérmező utca 4- szám alatti Hangárban. A 43 éves művész szobrait idén Ola­szországban is láthatták az érdeklő­dők a 45. Velencei Biennálé magyat pavilonjában. Beregszászi napok Beregszász (MTI) - Pénteken Be­regszászban kezdetét vette a mar hagyományos nemzetközi fesztivál és őszi vásár. A fesztivál keretében ismert magyarországi előadók es együttesek lépnek fel. Közönség ele lép többi között Szandi és Viki- Karda Beáta, valamint az Erg° együttes. Tánctanárok Miskolc (ÉM) - A Hámor Kulturá­lis Egyesület októbertől „C” kategó­riás néptáncoktató és gyermektánc' oktató tanfolyamot szervez. A tanfo­lyam időtartama két év, a foglalko­zásokat havonta egyszer, szomba­ton és vasárnap tartják. A tanfo­lyam előfeltétele: érettségi bizonyít­vány illetve alapfokú mozgáskézség- Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a következő címen: Hámor Kulturá­lis Egyesület, Miskolc, Kuruc u. ^3- VI/1. 3535. Jelentkezési határion- szeptember 30. Néptánctanfolyam Sárospatak (ÉM) - A sárospataki Művelődés Háza kellő számú jelent­kező esetén néptánctanfolyamot in­dít 1-2., illetve 3-4. osztályos gyer' mekeknek. A nyolc hónapos tanfolyam elsődle­ges célja a mozgáskészség, a ritmu­sérzék, a zenei hallás fejlesztése, a magyar néptáncok alaplépéseinek elsajátítása, motívumfűzések, nép­dalok, mondókák, gyermekjátékok tanulása. Jelentkezni szeptembe 25-ig lehet a Művelődés Háza portá­ján beszerezhető nyomtatványon- További információ Darmos István népművelőtől kérhető.

Next

/
Thumbnails
Contents