Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18 / 218. szám

KIADÓ! FELDAMV Kölelespéiiéitr XLIX. évfolyam, 218. szám 1993. szeptember 18., szombat Ára: 15,40 Ft. / rMAGYARORSZAG BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Tündérvilág és terápia Minden évben pályázatot írnak ki, s ennek nyomán az általuk jónak ítélt ötletek meg­valósítását segítik a mindenkori kamatok elosztásával. (6. oldal) ÉM—hétvége Heti mellékletünkben: riport, interjú, rejt­vény, műhelybeszélgetés, heti esemény­összefoglaló (9-16. oldal) Érdtől a Metropolitanig „...a felvétel a halálos ágyon készült, ar­comon látszik Mimi halála. A kép alján ott van egy szomorú maszk. Lehet, hogy amit látnak, az is csak egy maszk? ” (10. oldal) Nem földgáz okozta a robbanást Budapest (MTI) - Egyértelműen kizárható, hogy a földgáz lett volna az oka a Jós utcai robbanásnak. Ezt a gázmüveknek a tragédiát követő­en azonnal felállított vállalati bizott­sága szögezi le jelentésében, ame­lyet Zombor Gábor, a vállalat vezér- igazgatója juttatott el pénteken az MTI-hez. Ä jelentés szerint: „a rob­banást követő gázelzárás nem befo­lyásolta a tűz oltásának hatékony­ságát, illetve a tűz súlyosságát”, sőt kiég az sem nyert igazolást, hogy egyáltalán volt-e gáz-tűz. Képviselők a vámőrségen Pécs (MTI) - Az ENSZ Jugoszlávia elleni embargójának, illetve az új jö­vedéki törvénynek a végrehajtásá­val kapcsolatos vám- és pénzügyőr­ségi tevékenységről tájékozódott Pénteken Mohácson az országgyűlé­si képviselők egy csoportja. Megte­kintették a Nyugat-európai Unió ál­tal a magyar vámhatóság munkájá­nak segítésére küldött folyami őrha- jókat. Arnold Mihály vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos pa­rancsnoka arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy az embargó el­rendelése óta a magyar vámszervek több mint harminckétezer esetben tagadták meg szállítmányok kilép­tetését, csaknem kétezerkilencszáz esetben pedig beléptetését. ______ I zraeli-magyar megbeszélések Budapest (MTI)-BiszterszkyEle- mér, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közigazgatási állam­titkára - az izraeli kormány meghí­vására - szeptember 19-én a két or­szág közötti további együttműködés megtárgyalására és a Kulturális, Oktatási és Tudományos Csere- niegállapodás aláírására Jeruzsá­lembe látogat. A kiemelkedő fontos­ságú megállapodás az elkövetkezen­dő három évre rögzíti az együttmű­ködés kereteit és várhatóan új lehe­tőségeket is nyit a köz- és felsőokta­tás, valamint a kulturális együttmű­ködés terén. 1994: kormányváltó választások Tatabánya (MTI) — Az 1990-es rendszerváltó választások után 1994-ben teljes biztonsággal kor- mányváltó választások lesznek. El­maradását már semmilyen politikai erő nem képes kiharcolni. E válaszo­kat teljesen egybehangzóan adta Pénteken Tatabányán Kuncze Gá­bor, az SZDSZ, és Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője, valamint De­utsch Tamás, a Fidesz frakcióveze­tő-helyettese. Elmondták: összejö­vetelüknek nem célja egy esetleges későbbi koalíció létrehozása. Újabb átképző központok Budapest (MTI) - Mái- az idén ok­tóberben használatba vehetik az ér­dekeltek a debreceni és a pécsi, majd novemberben a székesfehérvári át­képző intézményt - tájékoztatták pénteken a Munkaügyi Minisztéri­umban az MTI-t. Debrecenben egy­szerre 480-an tanulhatnak, a pécsi átképző egyszerre 460 állástalannal tud foglalkozni. A székesfehérvári intézmény egyidejűleg 530 érdekel­tet fogadhat. w Szellemi műhely a Palotában Megkezdődött a lillafüredi „80-as évek” konferencia Miskolc (ÉM) - .Amikor megkér­dezték tőlem, hogy mit várok ettől a konferenciától, először inkább azt fo­galmaztam meg, hogy mit nem vá­rok. Nem várok rossz ízű veszekedé­seket, semmiféle kirekesztést, into­leranciát, megszállott igehirdetése­ket.” Ezekkel a gondolatokkal kezd­te köszöntőjét Szabó György, a Me­gyei Közgyűlés elnöke tegnap délu­tán a lillafüredi Palotaszállóban megrendezett „80-as évek” konfe­rencia megnyitóján. Az Apollon irodalmi kéthavi lap és kiadója, a Felsőmagyarország Iro­dalmi Alapítvány azzal a céllal szer­vezte meg ezt az összejövetelt, hogy összefoglaló előadások, korreferátu­mok, szakmai viták révén átfogó ké­pet nyerjünk a magyar és az egyete­mes irodalom-, esztétika-, filozófia-, zene- és filmtörténet nyolcva­nas évekbeli helyzetéről, eredmé­nyeiről. A három nap alatt megvizsgálják az évtized szellemi változásait, ennek részeként pontosítják és rögzítik az alapvető kategóriákat, az adott tu­dományterület fogalmait. Emellett elemzik az évtized legnagyobb hatá­sú személyiségeinek munkásságát, méltatják a meghatározó jelentősé­gű műveket. Szabó György köszön­tője után a Párizsban élő Fejtő Fe­renc bevezető tanulmányát hallhat­tuk. Mivel a szerző egészségi állapo­ta miatt nem lehet itt, Kulcsár Im­re, a Miskolci Nemzeti Színház mű­vésze olvasta fel a nyolcvanas évek és évtizedünk eddigi történéseit elemző tanulmányt. A vasárnap dé­lig tartó szakmai tanácskozás teg­nap délután az irodalmi szekció elő­adásaival folytatódott. Este pedig a megújult miskolci Üj Zenei Műhely koncertjét hallgathatták meg a kon­ferencia résztvevői. Jeszenszky Géza Marosvásárhelyen A közel-keleti példát emlegette a külügyminiszter Marosvásárhely (MTI) - Magyaror­szág és Románia történelme, jelene és K " voje szorosan összekapcsolódik. a Budapestnek és Bukarestnek kö­zös történelmi felelőssége, hogy bizo­nyítsa a világ előtt: a kiét nagymúltú nép a szörnyűséges balkáni náború közepette is példát tud adni a békés együttélésből. Egyebek mellett erről beszélt Jeszenszky Géza pénteken Marosvásárhelyen a helyi értelmiség, művészeti, tudományos és egyházi élet képviselőivel tartott találkozón. A magyar diplomácia irányítója hivata­los romániai látogatásának harma­dik napján, székelyföldi kőrútjának első állomásaként érkezett Maros megye székhelyére. A vendéget loan Racolta prefektus fogadta a századelő magyar sze­cessziós-romantikus stílusában épült városházán. A megye és a több mint százharmincezres lélekszámú város vezetőivel folytatott eszmecse­re után a városháza dísztermében tartotta meg előadását Jeszenszky Géza nagyszámú hallgatóság előtt. A külügyminiszter elöljáróban hangsúlyozta, hogy a béke, a jólét alapfeltétele egymás ismerete, az ál­landó párbeszéd. Ennek jegyében örömmel tett eleget a romániai meg­hívásnak. Bízik ugyanis abban, hogy a jószolgálati jellegű vizit nyo­mán hitelesebb kép alakul ki a ro­mán polgárokban Magyarország po­litikájáról. A román-magyar kap­csolatok történetének tanúságát összegezve a külügyminiszter úgy vélekedett: a két nép nem pusztán együttélésre ítéltetett, hanem közös érdekek kötik össze. Most, miután a két ország megszabadult az elmúlt évtizedekben rákényszerített rend­szertől, jobbak a megbékélés esélyei, mint valaha. Kedvező feltételeket kínál ehhez a megváltozott nemzet­közi környezet is. Az egységesülő Európa példája is azt igazolja, hogy az európai országok képesek voltak lezárni évszázados háborúskodásai­kat. Az EK példája egyben azt is bi­zonyítja: ma már nem léteznek egy­séges nemzetállamok. A közösség* tagjai megtalálták a módját, hogy miként oldják fel a nemzeti, etnikai feszültségeket. A többségi nemzetek felismerték, hogy a kompro­misszumok politikájával az ellenté­tek feloldhatók. A külügyminiszter ennek kapcsán megemlítette, hogy Iliescu elnök előtt az arab-izraeli párbeszéd példájára hivatkozott. Ha ilyen súlyos konfliktus után a Közel- Keleten is egyezségre jutnak, akkor miért ne lehetne megértés, mege­gyezés románok és magyarok között - idézte a román államfő előtt el­hangzott szavait Jeszenszky Géza. Marosvásárhely példájára utalva a külügyminiszter emlékeztetett ar­ra, hogy Erdélyben történelmi ha­gyományai vannak az együttélés­nek. Erre a történelmi alapra tá­maszkodva Romániának és Ma­gyarországnak be kell bizonyítania a világ előtt, hogy továbbra is képes a békés együttélésre. A magyar dip­lomácia irányítója külön üdvözölte, hogy a jelek szerint Marosvásárhe­lyen sikerült megindulni ezen a pél­dát adó úton. A város korábban meg­tapasztalta, hogy milyen az, amikor elszabadulnak az indulatok és kiéle­ződnek a konfliktusok. Ugyanakkor Marosvásárhely azt is tudja, hogy ha megvan a jószándék, milyen könnyű szót érteni. A kormányok­nak is felelőssége, hogy ezt a mo­dellt, a párbeszédet támogassák - szögezte le a külügyminiszter. Előa­dásának zárógondolataként Máray Sándort idézte, aki 1939-ben a má­sodik világháború kitörésekor vetet­te papírra: európainak lenni annyi, mint hinni abban, hogy a ráció, a szolidaritás erősebb, mint az ösztö­nök rémuralma. Jeszenszky Géza óvott attól, hogy a polgárok a dema­gógok áldozatául essenek, akik az ösztönökre apellálnak. A külügyminiszter előadása után több kérdés hangzott el. A Romanie Maré (Nagy Románia) Párt egyik képviselője azt tudakolta, hogy Hor­thy Miklós újratemetésével kapcso­latban nem éled-e újj á Magyarorszá­gon a két világháború közötti rend­szer. Mint mondta Romániában jól emlékeznek még a kakastollas csendőrökre. A magyar külügymi­niszter ezzel szemben megnyugtat­ta a kérdezőt: „halottaktól nem kell félnünk”. Horthy Miklós újrateme­tése kegyeleti aktus volt. Mindenkit megillet, hogy szülőföldjén leljen végső nyughelyre. Egyébként - filz­te hozzá a külügyminiszter - Ma­gyarországon sem váltott ki aggo­dalmat, amikor Antonescu Marsall tiszteletére beszédek hangzottak el a román parlamentben. FKgP-nagygyűles a kistelepülésen Egy lakóház udvarán szónokolt a kisgazdák elnöke Borsodszentgyörgy (EM - BSZL) - Tegnap délután mintegy másfélezer ember előtt a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt tartott nagygyűlést, amelyen Torgyán József elnök szónokolt. Az elnököt és népes kíséretét Kovács Béla a helyi kisgazdák nevében üd­vözölte. Amire még talán az ország­ban sem volt példa, a község egy la­kóházának udvaráról beszélt a pártelnök, mivel helyet sem a kul- túrházban, sem a futballpályán nem kapott. Most nem kifejezetten a kommunis­tákat, hanem a múlt rendszer és a mai hatalom képviselőit tette fele­lőssé a hazánkban kialakult politi­kai és gazdasági helyzetért. Torgyán ostorozta a privatizációt az élelmi­szeripar - úgymond - kiárusítását, a munkanélküliséget (melyet sze­retne eltöröltetni). Az ostorozásból kijutott az EK-tag- országoknak is, mivel a húsembar­gót is ellenünk rendelték el, nem Ro­mániával szemben, ahonnan jött a pestis. Szorgalmazta a képviselők visszahívhatóságát. A nagygyűlésen szinte minden kér­dés kitárgyalása után megtapsolták Torgyán Józsefet, akiről ezúttal is kiderült, hogy lehet szeretni, nem szeretni, de egyet nem lehet: közöm­bösnek lenni iránta...--------------KOMMENTÁR---------------­A kaptafánál Nagy József Két párt is megkereste a jónevű, évek óta sikeres vállalkozót, induljon az ő színeik­ben a jövő évi választásokon, ám a meg­fontoltságáról is ismert férfiú egyik kérés­re sem mondott igent. Pedig valójában mindkét párt programja közel áll hozzá, „olyanok, hogy akár magam fogalmaz­hattam volna, mindegyiket - kis igazítá­sokkal”, mondja. Számára tehát már most megkezdődött a választás. Nemcsak a két párt között kellett volna választania, hanem a politi­ka és a gazdaság között. • S mivel vállalkozását jelenleg is ügyesen képes bővíteni a nyomott értékesítési árak ellenére, bízvást bízhat abban, hogy ami­kor átütően érvényesülnek majd a piaci törvények, ő megizmosodva, tőkeerősen, szakmailag kikezdhetetlen vértezetben küzdhet tovább - sikerrel. A döntéssel nem bajlódott sokáig, mert szeme előtt játszódott le a politikába nem­rég bekapcsolódott ismerőseinek „kiruc­canása”, akik most keresve keresik azt a fonalat, amelyik korábban megszerzett egzisztenciájukhoz még visszavezetheti őket. A pártok most azokat a sikerembereket keresik, akiknek egy adott körzetben, kö­zösségben rangjuk, nevük van, akiket bárki szívesen követne. Mert honnan is várhatná közös sorsunk jobbra forduló- ' sát a választó, ha nem azok irányító, szer­vező, ítélet- és törvényalkotó tevékenységé­től, akik az élet legfontosabb megmérette­tése során boldogulásuk felmutatásával figyelemre méltónak találtattak. Vajon a most következő második szabad, demokratikus választáson hányán vál­lalják a felelősséget, hogy szeretett hiva­tásukat, kiemelkedő nívójú életszínvona­lat garantáló, jól prosperáló cégüket hát­rahagyva, azt a törvényhozás kényelmes­nek és népszerűnek egyáltalán nem nevez­hető bársonyszékére cseréljék. Amíg sokaknak álmatlan éjszakákat okozott volna egy ilyen döntés, a sikeres borsodi vállalkozó egy pillanatig sem ha­bozott: „marad a kaptafánál”, a, szakmá­jában, amihez ért. A választás napjáig vi­szont még van ideje eldönteni, hogy egyet­len állampolgári voksával a szívéhez, gondolatiságához és elkötelezettségéhez egyaránt közel álló két párt közül melyi­ket is támogassa. Meciar fél egy „Nagy Magyarországtól” Brüsszel (MTI) - Szlovákia megígérte az Eu­rópa Tanácsnak, hogy a kétnyelvű helységnév­táblák kérdését hat hónapon belül rendezi és egy törvénytervezet már előkészületben van - jelentette ki Vladimír Meciar szlovák minisz­terelnök a La Iibre Belgique című brüsszeli na­pilapban pénteken megjelent nyilatkozatában. Meciar rámutatott: a táblán lévő nevek ugyan­azok, amelyeket az 1938-45-ig tartó fasiszta magyar megszállás idején vezettek be kény­szerrel, és a szlovákok ezt nehezen tudják elfo­gadni. - Készek vagyunk arra, hogy valameny- nyi európai kisebbségi normát bevezessük, de azért, Európának is kicsit világosabban kell lát­nia. A fenyegetés itt abból a csábításból fakad, amelyet egy „Nagy Magyarországhoz” való visszatérés jelent, és amit egyaránt támogat­nak Budapest és a szlovákiai magyar pártok. Európa számára egy Nagy Magyarország ve­szélyesebb, mint egy Nagy Szerbia - vélekedett a szlovák kormányfő. Meciar a továbbiakban hangsúlyozta: a magyar miniszterelnök mindeddig nem válaszolt arra a szlovák javaslatra, hogy a két ország kössön globális egyezményt. New Yorkból érkezeit Lillafüredre Fehér Ferenc és Heller Ágnes (a háttérben Radnóti Sándor) Fotó: Laczó József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents