Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-15 / 215. szám

1993. Szeptember 15., Szerda Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 Vegyipari nap Miskolc (ÉM) - A Magyar Kémiku­sok Egyesületének Borsod megyei csoportja szeptember 22-én rendezi a Borsodi Vegyipari Napot. Miskol­con a technika házában rendezendő eseményen szó lesz többek között a kormány középtávú iparpolitikájá­ról, válságkezelési stratégiájáról, il­letve a megye vegyiparának helyze­téről. Hengerész konferencia Ózdon Ózd (ÉM) - Úgy tetszik, Ózd még­sem törlődik a magyar kohászat tér­képéről. Bár a városban a vasgyár hosszú hónapok óta nem termel, de az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület vaskohászati szakosztálya nem felejtette el - itt egykoron magas színvonalon mível­ték a vas- és acélgyártást: mától itt rendezik meg a tizenegyedik orszá­gos hengerészkonferenciát, és szak- kiállítást. Ennek céljáról a rendezők elmondották: a kohász-szakembere­ket kívánják tájékoztatni a legfejlet­tebb hengerésztechnológiai eljárá­sokról és azok bei'endezéseiról. A szeptember 17-ig tartó konferen­cián emellett szó lesz az ózdi kohá­szat szerkezetátalakításáról, a ha­zai vaskohászat helyzetéről, iparpo­litikai koncepciónkról. Energetikai kongresszus Budapest (MTI) - Az energiater­melés és felhasználás környezetvé­delmi vonatkozásaival kíván foglal­kozni a jövő évmárcius 22-25. közöt­ti időpontra meghirdetett kong­resszus és kiállítás. A rendező, a Környezetünkért Egyesület keddi sajtótájékoztatóján szó volt arról, hogy váiják a kutatók, fejlesztők, oktatók a különféle gyártók, szolgál­tatók jelentkezését. Az érdeklődők bekapcsolódhatnak a hatósági, a tu­dományos és felsőoktatási, valamint az ipari szekció munkájába. A Kör­nyezetünkért Egyesület már több éve rendezi meg a környezetvédelmi jellegű konferenciákat. Közgazdászok Miskolcon Miskolc (ÉM) - Tíz napon át - szep­tember 20. és 30. között - városunk­ban tanácskoznak az ország neves közgazdászai. A Magyar Közgazda- sági Társaság megyei szervezete ál­tal rendezett program keretében elő­adást tart többek között Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke, Borzáné Botka Erika, a PM fő­munkatársa valamint Bihall Ta­más, az ÉMGK főtitkára. Brnói vásár Prága (MTI) - A szerdán megnyíló 35. Brnói Gépipari Vásáron - a MA­KIK szervezésében - 11 magyar cég mutatkozik be, a tavalyinál lényege­sen nagyobb, összesen 190 négyzet- méteres kiállítási területen. A Cseh Köztársaság Magyarország tizedik legnagyobb kereskedelmi partnere. Ez év első hét hónapjában a kétolda­lú kereskedelmi forgalom értéke az előző év azonos időszakához képest összességében 9,6 százalékkal bő­vült, konkrétan 190,1 millió dollár­ról 208,3 millió dollárra emelkedett. Ezen belül a magyar export 79,6 mil­lió dollárt tett ki, ami 54,6 százalék­kal több, mint 1992 első hót hónap­jának 51,5 millió dolláros magyar ki­vitele. A Magyarországra irányuló cseh kivitel 128,7 millió dollár érté­kű volt 1993 első hét hónapjában, ami az előző év megfelelő adatától (138,6 millió dollár) valamivel elma­rad, annak csupán 92,9 százaléka. A gazdasági kapcsolatok mindin­kább vállalkozói szintekre tevőd­nek át. Egyre több vegyes vállalat alakul: ezek száma Csehországban 30 körül van. (Csehszlovákia másik utódállamában, Szlovákiában ennél lényegesen több, mintegy 150 a ma­gyar érdekeltségű vegyes vállalatok száma.) A magyar és a cseh üzleti partnerek egymásra találásának előmozdítása érdekében a brnói vá­sáron, szeptember 20-án, a magyar fél úgynevezett Partner Party-t szervez, amelyre - a magyar kiállí­tók potenciális cseh üzletfelein kívül - meghívták az illetékes cseh mi­nisztériumok, ipari és kereskedelmi kamarák, vállalkozói egyesületek képviselőit is. Az állattenyésztés alfája Fejőházban Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Kompolt (ÉM) - Azért nagy válság ide vagy oda, akadnak még marhák a megyében. Sőt, van ahol nyeresé­ges az állattenyésztés, s yan, ahol nemcsak a kis ráfordítás miatt az, hanem a minőségi lehetőség miatt. Aki elegánsan és nagyüzemben fog­lalkozik szarvasmarhatenyésztés­sel, biztosan ismeri a svéd Álfa-La- val Agrár céget. Termékeik forgal­mazója a Taur-Innov Agrár Innová­ciós Kereskedelmi Kft. Kovács Béla, a Taur-Innov ügyvezető igazgatója a napokban Kompoltra hívta az „alfa” termékeit használó B.-A.-Z. és He­ves megyei szakembereket. A szak­mai program mellett az vol a cél, hogy a szakemberek kötetlenül be­szélgethessenek. Éva Sangren néhány hete érkezett Magyarországra, gyermekkora óta Svédországban élt. Most ő a cég itte­ni vezetője. Rövid köszöntőjében el­mondta, hogy az Alfa-Laval-t 1883- ban alapították, jelenleg több mint száz országban működik kirendelt­ségük. Magyarországon több mint harminc éve használják az általuk kifejlesz­tett fejőgépeket. Központjuk Buda­örsön van, kft-vé három évvel ezelőtt alakultak. A legegyszerűbb sajtáros fejőgéptói a legmodernebb számítógépes rend­szerekig szinte mindent megtalál­hat a náluk érdeklődő. Szolgáltatá­saikkal a tejtermelő gazdaságok nyereséges termeléséhez szeretné­nek hozzájárulni. Áraik viszonylag stabilak - a többi ár emelkedett hozzájuk. Világelső tehát fejögéptechnikájuk, de természetesen más termékcso­portokkal is foglalkoznak. Nagyon fontosnak tartják az istállóhigiéni­át, hiszen talán ez a legfontosabb te­heneink „népbetegségének” a tőgy­gyulladásnak a megelőzéséhez. Több országban boltjuk is van, s ha lesz rá igény, majd itt is lesz. Égye- lőre egy szervizkocsival járják az or­szágot, amely azonban boltként is funkcionál. S mivel mégiscsak fejőgépben van­nak igazán otthon, nemrégiben egy új típusú fejókészüléket fejlesztet­tek ki: a Harmonyt, amelynek új a formai kialakítása. Nincs csonk a kollektoron, így nem kerül a tej útjába semmi, sokkal lá- gyabb a kehelygumi, ami felhelye­zésnél jól követi a tőgybimbó alakját, rendesen kifejhetők az utolsó tejsu­garak, s miután súlya is majdnem fele a szokásosnak, a fejés alatt ki­sebb a tehenek megterhelése. Nem véletlen az sem, hogy a szak­emberek Kopolton találkoztak. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kutató Intézetében már háromne­gyed százada folyik növénynemesi- tési munka, négy osztályon, az egyik a takarmánynövény-nemesítés. S az állattenyésztés alfája (a Laval-on kí­vül) természetesen a takarmá­nyozás. A találkozó résztvevői megnézték a kísérleti lucerna parcellákat. Több új fajtával próbálkoznak az intézet­ben, az egyik nemesítési célkitűzés a szárazanyag mennyiségének a nö­velése, de sikerült nemesíteni ala­csony szaponintartalmú lucernát is, amely a Szapko névre hallgat, s ezt bátran ehetik az egygyomrú állatok, a sertés, a baromfi is. Azért a nap befejezéseként mégis­csak telepnézőbe ment a csoport. Egy tenki gazda fejőházában fejező­dött be a szakmai tanácskozás. Tartós házak műanyagból Hatvan (MTI) - A Canadian Euro­pean Development. Corporation el­nevezésű kanadai cég, kedden Hat­van városában mutatta be azokat a házakat, amelyeknek olyan műa­nyag az alapanyaga, amely semmi­lyen környezeti hatásra nem bom­lik el. Az Európában először itt ismertetett új technológiának köszönhetően a ház rendkívül tartós, akár 260 kilo­méteres szelet és nyolcas erősségű földrengést is kibír. A tűzálló épület messzemenően megfelel a környe­zetvédelmi szempontoknak is, hi­szen fát nem kell hozzá felhasznál­ni, elsősorban hulladékműanyag új­rahasznosításával készül. Rendkí­vüli hőszigetelő tulajdonságának köszönhetően, a lakótér hóigénye csupán egyötöde a hagyományos technológiával készült épületeké­nek, a fűtési költség pedig egynegye­de, egyharmada. Megépítéséhez, a közművek beszerelésével együtt, 100 négyzetméteres alapterület ese­tén csupán két hét szükséges. A kanadai cég magyarországi igaz­gatója, Bódi Gábor elmondta: a vál­lalkozás európai sikere esetén első lépésként 20 millió dollárt kívánnak beruházni Magyarországon az ittho­ni gyártás előkészítésére. A házak megvásárlásához rendelkezésre áll a kanadai kormány kanadai árukat támogató hitele is, amely 30 száza­lékos készpénzgaranciára, 11 száza­lékos kamattal, 5-8 éves fütamidőre ad kölcsönt az érdeklődő önkor­mányzatoknak. Egy 100 négyzetméter alapterületű otthon ára 4 millió forint, ám a gyár­tók szerint a pénz megtérül, hiszen felújításra egy fillért sem kell fordí­tani. Ez a forma sok előnnyel jár Egy családi vállalkozásban nagy az összetartó erő Miskolc (ÉM - ME) - Még most is keserű szívvel gondol vissza Nagy Lajosné arra a napra, amikor meg­tudta nincs állása. Nehezen emész­tette meg a helyzetet. Nem pusztán maga miatt, ott volt a három nagy gyerek, akik egyszerűen nem értet­ték, hogyan történhetett ez meg ép­pen az ó édesanyjukkal. Szerencsére azonban nem tartott so­káig ez a leszálló ág, újra munkát ta­lált. De aki egyszer megtapasztalta a létbizonytalanságot, a kiszolgálta­tottságot, az fél. Fél, hogy ismét ki­csúszhat a talaj a lába alól. Gondolt tehát egy merészet, fontolgatni kezdte, mi lenne ha vállalkozásba kezdene? Latolgatta esélyeit, figyel­te - a testhezálló szakterület - a hu­mán szolgáltatások piacát. Megnéz­te kivel tudna együttműködni. Egy­re inkább vonzotta a lehetőség, a megmérettetés, ki akarta próbálni önmagát. Biztatta a környezete is, így belevágott. • Mindenki azt mondja, a vállalko­záshoz pénz, pénz és megint csak pénz kell, anélkül nem is érdemes belevágni - hozza szóba, szinte gon­dolataimat kitalálva, a „piszkos” anyagiakat, és gyorsan hozzáteszi - pedig vállalkozni azért egészen más, mint háborúzni. Ehhez sok minden más is kell a pénzen kívül. Például szellemi tőke, és nem mérhető pénz­ben, a vállalkozóknak járó hitelek, kedvezmények felkutatására fordí­tott energia sem, ami nélkül nem lé­tezhetnénk. □ Önöknél, ahogy hallottam a csalá­di vállalkozás mm pusztán „fedő­név” itt mindenkimk megvan a ma­ga felada ta, ha úgy tetszik munkahe­lye. • Figyelve a környezetemben zajló eseményeket, arra a következtetés­re jutottam, a mi viszonyamk között ez a fonna - ha tényleg működik - sok előnnyel jár. Mert mit tapaszta­lunk? Vállalkozások jönnek, majd rövid idő után letűnnek. A társuló felek közül pedig sokan erkölcsi és anyagi veszteséget szenvednek. Egy családi vállalkozásnál az összetartó eró minden másnál nagyobb, közö­sek a célok, egyeztethetők a módsze­rek, az igénybe vett eszközök és fel­tehetően a családtagok erkölcsi fel­fogása is hasonló. Tisztában vannak azzal, hogy a döntésekért mindenki felelős, és a következmények vala- meimyiíiket egyformán érintik. □ Eszerint már a tevékenységi kör ki­választása is a család „képére” törté­nik? • Igen. Alapvető szempont a kis kö­zösség szakképzettsége, irányultsá­ga, képessége. Ók igazán ismerik sa­ját lehetőségeiket és azok korlátáit is. Hajói válasszuk meg a tevékeny­ségi kört, egy családi vállalkozással munkahelyet teremthetünk ma­gunknak és gyermekeinknek is. A képességek, az akarat, a szorgalom, a fegyelem összeadódnak amitől az eredmények is hatványozódhatnak. Itt mindenki lehetőséget kap a bizo­nyításra és joggal várják el egymás­tól a maximális eróbedobást. Nagyon érdekes megfigyelni - amit. én már tapasztalatból tudok - egy ilyen családban megváltozik a gye­rekek gondolkodása, magatar­tása is. Ezek miatt vagyok én családi vállal­kozás párti, és ezeket a szemponto­kat veszem figyelembe a szakta­nácsadói munkám során, és a vállal­kozóképző tanfolyamok lebonyolí­tásakor. □ Specialitásuk a vállalkozóképzés? • Többek között igen, de foglalko­zunk nyelvi képzéssel, és nagy ér­deklődés kísérte a külkereskede­lemmel foglalkozó tanfolyamainkat. A vállalkozóképzés azonban, ha úgy tetszik szívügyem. A sok tönkre­ment társaság igazolja, erre szükség van. A kudarcban sajnos szerepet játszik a hozzáértés hiánya. Kiváló szakemberekkel dolgozunk együtt és célunk, hogy a. vállalkozások ne csak létrejöjjenek, hanem sikeresek is legyenek. □ A bukásért legtöbben kizárólag a körülményeket okolják, meg a piac- gazdaságot. • Nos, én éppen ez utóbbinak a hiá­nyát érzékelem. A piac ugyanis, megítélésem szerint még nem létezik. De optimista va­gyok, remélem belátható időn belül lesz, ahol mindannyian megméret­tetünk. Korrupció, monopolizált szerveze­tek és intézmények helyett piaci vi­szonyok teremtődnek, ahol a keres­let, a kínálat, a minőség és az ár lesz a meghatározó. A kóklerek pedig gyorsan lelepleződnek.-----------JEGYZET----------­Háro mmittió tojás országa Bekecsi Szabó László Enyhén szólva nem. öregbíti jó hírün ket az országban, hogy ebben a bankbotrányban „előkelő” helyen szerepel megyénk. Állítólag itt indult a legtöbb per ez ügyben -szám. szerint tizennyolc. Ámbár arról nem nyilatkozott az illetékes, hogy Borsodra mekkora összeg esik az eltűnt milliárdocs- kából. Ellenben tudatják a közvélemény­nyel, hogy a visszaélés módja a fedezet nél­küli hitelfelvétellel kapcsolatos (sikkasztás, Jóhiszem űség”). Adtak hitelt fedezet nélkü­li váltóra, fedezeti igazolás nélkül, sőt elfo­gadtak fedezetül hárommillió tojást is. Ez viszont az ügyin tézés gyorsaságát bizo­nyítja. Nem tudom, a tojás hány esetben bi­zonyult időtálló garanciaként, de ugyan­csak sietnie kellett a hitelt, lebonyolító pénzintézetnek, tekintettel arra, hogy a to­jás nemcsak hamar, de könnyen romló áru is.Véletlen-e, vagy tudatos ez a hárommil­liós szám, nem lényeges. De az embernek rögvest az jut az eszébe, hogy voltunk m i, már a „hárommillió koldus országa”, miért ne lehetnénk a „hárommillió tojás orszá­ga?”... Kárpótlási jegyek Budapest. (MTI) - Szeptember második heté­ben a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyamának, napi forgalmának alakulását a jegyekbe vetett bizalom folyamatos erősödése jellemezte. Míg a múlt héten a hétfői üzletmenetet a bróckercé- gek 550 forintos nyitóáron kezdték, addig pén­teken a heti üzleti forgalmat már 590 forintos záróáron fejezték be a Budapesti Értéktőzsdén. Ezen a héten hétfőn a jegyek tőzsdei árának emelkedése folytatódott, 590 forintos nyitóár után záró áruk 603 forintot ért el. Az átlagár folyamatosan nőtt szeptember má­sodik hetében. A hétfői 552 forintosról pénte­ken az üzletmenet végére 587 forintra emelke­dett ajegyek tőzsdei átlagára.------ÁRFOLYAMOK------~ B udapest (MTI) - A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 177 üzletben összesen 176,250300 millió forint forgalmat bonyolított le tegnap a Budapesti Értékpapírtőzsde, árfo­lyamértéken. A részvények forgalma (128 kö­tés) névértéken 33,2600 millió forintot, árfo­lyamértéken számolva pedig 102,985900 millió forintot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamérté­kű forgalma 30,5360 millió forintot ért el. A kötvényforgalom 42,728400 millió forint volt. Kárpótlási jegy ■■nMRRnHi Tőzsde »MJ11M.IM« Index (ideiglenes) szept. 14. 1036,66 +33,39 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. szeptember 14. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 141,90 144,70 142.80 143 50 Ausztrál dollár 59,28 60,52 59.91 60,23 Belga frank* 268,31 272,97 269,57 270 73 Dán korona 13,90 14,16 13,98 14,04 Finnmarka 16,09 16,49 16,18 16,28 Francia frank: 16.37 16,65 16,47 16,55 Holland forint 50,87 51,73 51,09 51,31 Ir &nL®BBB&33,18 135,78 134.21 134,85 Japan von’ 87.14 88,34 87,69 87,99 Kanadoi dollár 69,73 71,13 .70,22 70,56 Kuvaiti dinár 307,20 312.70 309,39 310,77 Német márka . : 57,11 58,07 57,40 57,64 Norvég korona 13,13 13,37 13.22 13.28 ©lasztira** 59.78 61.06 60,18 60,50 Osztrák schill* 812,02 825,62 816,22 819,62 Portugál escudo* 56,10 57,20 56,31 56.59 Spanyol peseta* 71,74 73.26 72,02 72.40 Svájci frank 65,46 66,54 63,74 66,02 Svéd korona 11,68 11,94 11,74 11 80 USA-doüór 92,05 93,61 92,73 93,13 ECU (KP) 108,85 110,81 109.56 109,81 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents