Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-14 / 214. szám
4 Z Itt-Hon 1993. Szeptember 14., Kedd Pihenőhelyén temették el Serfózó László Tállya (ÉM) - A faluban helyezték el végső nyughelyén Károlyi Gyula világhírű zongoraművészt. Károlyi Gyula 1914-ben született Losoncon. Mint „csodagyerek” már tizenegy éves korában koncertet adott a londoni „Albert Hall”-ban az akkor már világhírű Saljapinnal együtt. Varró Margit és Bartók Béla tanítványa volt. Fiatalon, szinte gyermek fejjel Berlinben Mendelsohn díjat nyert. Tanulmányait a Párizsi Alfred Cort, a müncheni Pombauer professzor, a lipcsei Max von Paul után Dohnányi Ernőnél fejezte be. Károlyi Gyula Járta a világot, de hazaszeretete páratlan volt, állandó műsorszámait magyar mesterművekből válogatta. 1950- ben játszott a New York-i „Carnegie HalT-ban, majd a „Town HalT-ba kapott meghívást. Egy svájci kamarazenekarral bejárta a világot, de a nyarakat, ha csak tehette, Tállyán töltötte. A művészpárti Bulyovszki családnál pihente ki fáradalmait. Itt is szívesen játszott vendéglátóinak, barátainak, sokszor Cziftra György társaságában. Véglegesen Münchenben telepedett le, de mint Liszt és Chopin rajongó tovább koncertezett a világban. Legszebb lemezfelvételei Berlinben készültek a Berlini Filharmonikusok kíséretével. Liszt, Chopin, Beethoven, Csajkovszkij, Mozart, Rachmaninov és főleg Dohnányi hatalmas koncertjeinek volt nagyszerű szólistája. .Lippoczi Miklós, tállyai származású amerikai üzletember-újságíró volt legkedvesebb barátja. Lippoczi úr az elhunyt özvegyének hozzájárulásával hozatta Tállyára a művész hamvait, kifejezve ezzel azt, hogy ez a község volt legkedvesebb pihenőhelye. A temetési gyászszertartáson Godó Gábor református segédlelkész méltatta a művész életpályáját. Urnáját a Bulyovszki család kriptájában helyezték el legszűkebb barátai, miközben felvételről felcsendült egyik zongora- játéka, Chopin Berceause-jának néhány akkordja. Tállya immár Lavot- ta János „verbunkoskirály” mellett egy újabb nagyszerű zeneművésznek adott örök' nyughelyét augusztus 31-én. Mitől lesz nehéz az iskolatáska? Tankönyvhiány Sárospatakon (is) Kerchner András Sárospatak (ÉM) - Pedagógusok, szülők és gyerekek egyaránt megszokhatták már, hogy szeptember elején csak a legritkább esetben működik minden tökéletesen az iskola falai között. Ilyenkor általában még a legtöbb dolog hiányzik, csöpög, kihagy, elszakad, beszorul vagy kilazul valami. Minderre pedig csak „kedves” ráadás, hogy a tankönyvekre is gyakran hosz- szú heteket kell várni. Ezzel kapcsolatban a sajtó már jó néhány hónapja minden reményt szerteoszlatott, amikor „az évszázad tankönyvbotrányaként” tálalta az oktatási berkekben tapasztalható meglehetősen kaotikus állapotokat. Ez alól, ahogy az alábbi példa is mutatja, egy nagy múltú diákváros sem lehet kivétel. Nemrégiben Sárospatakon, az Árvay József Gyakorló Általános Iskolában jártunk, és egy rövid helyzetelemzésre kértük meg Pásztor Andrásnét, az intézmény igazgatónőjét. Mint kiderült, gondjaik korántsem egyediek. □ Hányadik tanévét kezdi idén az iskola? • Iskolánk a Nemzetközi Gyermekévben, 1979-ben épült. Akkor 16 tanulócsoporttal kezdtük meg működésünket, ezt a számot párhuzamos osztályokkal mára 20-ra növeltük. □ Zavartalan lesz az indulás? • Az soha nem zavartalan. Már bizonyosnak látszik, hogy a tankönyvek nem érkeznek meg időben, bár többségüket már megkaptuk. Talán mindent elárul, ha azt mondom: mostanra 1000-nél több tankönyvfajta jelent meg. Jelenleg 54 tan- könyvkiadó működik az országban, ezek közül 11-nek küldtük el megrendelésünket. Reméljük, ennyi kiadó között uralkodik egyfajta versenyszellem is, és igyekeznek minél előbb teljesíteni kérésünket. Nem szeretnénk úgy járni, mint tavaly, amikor októberben, mi több, félévkor is volt olyan tantárgy, amelynek oktatásához hiányoztak a könyvek. □ Az alternatívák ilyen széles skálájából hogyan lehet a legideálisabb oktatási csomagot kialakítani? • Ha egy új könyv megjelenik, a kiadó tájékoztatója alapján az iskola vásárol egy mintapéldányt, amellyel részletesen is megismerkedik a nevelő. Ha megfelelőnek, esetleg jobbnak találja a meglévőnél, a következő évben ezt rendeljük meg az osztálya számára. Ha nem, akkor is eltesszük, és az általa hasznosítható ismeretekkel bővítheti a tananyagot. Ezenkí-' vül sokat segítenek a tapasztalatcserék, jó példa erre a különféle anyanyelvoktatási programok elsajátítása. □ A szülők számára nem közömbös, hogy mennyit kell fizetniük a könyvekért, füzetekért. Hogyan tudnak ezen a gondon segíteni? • Amikor átnéztük a kínálatot, megdöbbenve láttuk, hogy bizony nagyon drágák lettek a tankönyvek. Itt van előttem egy kimutatás: egy 7. osztályos német nyelvkönyv például 107 forint. A választáskor igyekeztünk nem a legdrágább kiadványokat összeválogatni, de így is több mint 1000 forint lesz egy tankönyvcsomag. Ez átlagár, tehát lehet több is, kevesebb is. Ezen úgy próbálunk segíteni, hogy bejelentettük igényünket iskolai tulajdonú könyvekre. Ez egy új lehetőség. A tanulók szociális helyzete alapján készítettünk egy statisztikát. A kapott majdnem 150 000 forintból csak tankönyveket vásárolunk, ezeket a könyvtárban helyezzük el, és a tanév kezdetén megkapják a gyerekek. Nem kell érte fizetni, ugyanakkor év végén beszedjük tőlük. Az előző két évben az önkormányzat átvállalta a könyvek kifizetését, és így az általános iskolás korú gyerekek ingyen jutottak ezekhez hozzá. Hivatalos értesítés még nem érkezett, de én nagyon bízom abban, hogy ha a polgármesteri hivatal eddig figyelt erre, most is megteszi, hiszen ez nagy segítség lenne mindkét fél számára. Hölgyeim és uraim, ex itt a hires hortobágyi ménes Ra\z: 1993. Szeptember 14., Két kórus Bakonyi Béla Abaújszántó, Encs (ÉM) - A „két szomszédvár”, Szerencs és Éncs régi-járási régióiban - 25 és 35 évvel ezelőtt - pedagógus kórusok szerveződtek. Abba a szerencsés és megtisztelő helyzetbe kerültem mindkét helyen, hogy megalakulásuk idején ott voltam, sőt vezettem mindkét énekkart tíz év időeltolódással. így „keresztapai jelleggel” mindkét együttes szívemhez nőtt, jól ismerem miiltjukat, felfelé ívelésüket a legmagasabb állami minősítéseik eléréséig. Országos pedagógusi kórusfesztiválokon együtt szerepeltünk: Pécsett, Sopronban, Szombathelyen, Budapesten, Debrecenben és a többi helyen. Szép ez a múlt, jó visszagon- dohű, s legnagyobb értékként azt a való következtetést levonni, hogy egyik kórus se torpant meg, nem küzdött működtetési nehézségekkel, mint sajnos megyénk néhány pedagógus kórusa. Ezt annak tudom be, hogy Hegyalján és Abaújban olyan szilárd, zenei művészetet pártoló tanítók és tanárok élnek, akik évtizedeken keresztül hűek maradtak a közösséghez. Mivel hosszú időn át elnöke és vezetője voltam a két kórusnak, indíttatva érzem magam, hogy beszámoljak róla, mi annak a varázsereje és titka, hogy egy ütőképes pedagógus közösség biztosítani tudja folyamatos működtetését. Bármilyen beosztású is legyen iskolájában a kórustag (igazgató, alsó vagy felsőtagozatos nevelő), az év minden hetének egy délutánját a próbateremben tölti, magasszintű kórusmúvek szólamait tanulja. Majd ezeket kamatoztatva, a művek szépségét, megformálását, zenei és prózai mondanivalóját egységbe öntve összkari próbákon vesznek részt, a karnagyuk, mestereik szakmai elgondolása és vezetése alatt. Hosszabb intervallumban gondolkodva pontosan megfigyeltem Reményi János, Sándor Zoltán és Sotkó József karmesterek módszereit. Mindhárman megegyeznek abban, hogy betanítandó műveik kiválasztásában rendkívül igényesek. Hogy szépen szóljon a kórus, elnyerje a közönség és zsűri tét-" szését, a dallamos szólamkom- ponálási anyagot keresik (Bárdos, Karai, madrigálok, kortárs szerzők, stb.). Mint magyar Kedd Itt-Hon Z 5 kér esztapj aként művészeti vezetők, ha több időt is szánnak a munkára, műsoraikon tartják a Kodály, Bartók szerzeményeket, igényesebb romantikus anyagot - és...? Mivel mindhárom karnagy külön egyéniség, ha tetszésüket elnyeri a szívükhöz közel álló kiválasztott kórusanyag - lehet az akármilyen „mákos” (sűrű kottázású) -, betanítják és műsoron tartják, mert művészeti igényük ezáltal kielégítésre talál. Mindhármuk vezénylése köny- nyed, élvezetes, a kórustagságnak egyértelmű, de külön kiemelném kedves barátomat, Sotkó Józsefet, aki tanítványom is volt, amire büszke vagyok. Az encsi karnagy főleg szemével vezényel, a legkisebb kézmozgással, sennek a közösségre való átadása bámulatos sikert eredményezett három évtizedes munkája után. Jól megfigyelhettem utolsó két általam látott szerepléseiknél tgönci templomi hangverseny, abaújdevecseri Csorna ünnepség). Reményi tanár úr olyan igényes ember volt, hogy amikor Bartóktól egy pesti hangversenyre a „Négy szlovák dal”-t tanultuk, hazahordtuk a szólamkottákat otthoni tanulásra. Elérkezett a majdnem főpróba- szerű összpróba zongorakísérettel. Lelkesedve, minden tudásunkat beleadva énekeltünk, s mikor vége lett elmosolyogta magát, szokása szerint „beetho- veni” hajfürtjeit megcsavarta és szólt: ...jó, jó, de még ezt meg kellene tanulni! Sándor Zoltán a ritmikai és daliami precizitás nagy mestere, nem sajnálja az időt a pontosságra, a szólamok kidolgozására, a dinamikai összkari munka széles skálájára, de meg is van az eredménye. A színvonal legmagasabb-fokán tartja szerencsi kórusát. Nagyon kedves epizód volt egy „vezénylési lélekjelenléte”. Miskolcon szerzői est bemutatón vettünk részt, nagyszerűen énekelt a kórus. Mindannyian éreztük, hogy mindent visszaadunk egy nagyon nehéz kórusdarabnál, amit a karnagy kíván, s a kórusmű felénél fejünk fölött hatalmas robajjal szétrobbant egy jupiterlámpa. Egy pillanatra megdermedt a kórus és a hallgatóság, de neki szeme se rebbent meg, tovább vezényelt, s talán soha nem kaptunk olyan tapsot, nem beszélve arról, hogy a mű szerzője, aki az első sorban ült, szívből gratulált a fiatal karmesternek páratlan „fegyvertényéhez”. Az idei nyár tartalmas és élményszerű volt mindkét kórusnak. A „Hegy alj a” Pedagógus Kórus június 28-án indult el Olaszországba. Érintették a következő városokat: Velence, Vicenza, Padova, Verona, Pó völgye, Li- vomó és a komphajón át Szardínia szigetére - Sorgonóba, ahol a hangverseny volt. Egy hétig nagyszerű templomi és városi hangversenyeken vettek részt, nagy sikerekkel és egyéni élményekkel tértek haza. Az encsi Abaúj Vegyeskar augusztus 10-14 között járt egy 86 tagú művészeti csoporttal Olaszországban. (Forrói ifjúsági népi tánccsoport, Kassai Csámborgó Zenekar.) Megnézték Firenzét, Rómát és több várost, úticéljuk volt: Mássá Marittima. Itt hatalmas sikere volt a nagy létszámú együttesnek. A Garibaldi tér 1000 fős közönsége ünnepelte őket. A két városunk olaszországi turnéja rendkívül nagy eredmény és siker. Köszönet illeti a két karnagyon kívül, akik a működtetésükhöz hozzájárultak: Magda Gábor és Krózser János polgármestereket, Rozs- nyai Margit kiváló forrói ifjúsági tánccsoport-vezetőt, valamint a Kassai Csámborgó Zenekar vezetőjét és tagságát. Az encsiek polgármesterének elgondolása volt a 86 tagú (két buszt megtöltő) monstre együttes tuméztatása. Ennek a külföldi útnak ő volt a gazdája, együtt utazott a művészegyüttessel, s Mássá Marittimában szerződést írtak alá az olasz város polgármesterével, hogy minden évben fenntartják a kölcsönös látogatást. De úgy gondolom nem szabad elfelejtkeznünk a városok művelődési központjainak szerepéről sem, igazgatóik megértő támogatásáról, akik próbahelyet és működtetési költséget biztosítanak mindkét városban. Ezek: Szerencsen Várhelyi Gyula, Encsen Kérési Tibor. A Szerencsi Művelődési Központ igazgatója Diószegi Éva művészeti vezetőjét bízta meg, hogy a pedagógus kórusnak egyhetes külföldi tartózkodása alatt legyen gazdája. Szép példák ezek, jó lenne követni megyénk azon városaiban és településein, ahol ezt még nem vezették be. Balett négy részben Sárospatak (ÉM) - A Győri Balett előadásában 1. 2. 3. 4. címmel balett előadás lesz A Művelődés Házában. A szeptember 18-i program este fél nyolckor kezdődik, a belépődíj 250 forintba kerül. Néptánctanfolyam Sárospatak (ÉM) - Még lehet jelentkezni (szeptember 25-ig) A Művelődés Háza által szervezett néptánctanfolyamra, melynek időtartama nyolc hónap. Kellő számú jelentkező esetén 1-2., illetve; 3-4. osztályos gyerekeknek tartják majd a foglalkozásokat, melyek során fejlesztik a fiatalok mozgáskészségét, ritmusérzékét és zenei hallását. A kicsik elsajátíthatják a magyar néptánc alaplépéseit, népdalokat, mon- dókákat, gyerekjátékokat tanulhatnak a térítéses tanfolyamon. A részvételi díj 2400 forint. A tanfolyamindító szülői értekezletet október 4-én tartják a pódiumteremben. Tanulók műhelyei Szerencs (ÉM) - A városi önkormányzattól kapta meg a 118. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola azt az épületet, melyben szeptember elsejétől tizenkét fodrász és tizenöt nóiruha készítő sajátíthatja el a gyakorlati, szakmai fogásokat. Korábban is iskola volt itt, igaz napjainkra meglehetősen leromlott az állaga. Most újítják fel a Szivárvány Kft. emberei, kívül-belül. Az intézet igazgatója, Urbán Tibor elmondotta, hogy erre a pénzt különféle pályázatokon nyert összegből, a szakképzési alapból és saját költségvetésükből biztosítják. Ez 4,3 millió forint. A fodrászműhelyben természetesen vendégeket is fogadnak (férfiakat s nőket egyaránt), s a frizura készítés jóval kevesebbe kerül, mint más fodrászatokban. (A fizetendő összeg a szokásos tarifának csupán a fele.) Mivel a városban is - mint sajnos sok más településen - elég sok a munkanélküli, itt tartanak a munka nélkül maradottaknak átképzést a már említett szakmákban. Ugyanakkor továbbképzésekre is jelentkezhetnek az érdeklődők. Szüreti felvonulás (ÉM) -Aü. Budapesti Nemzetközi Borfesztivál és Vinfest ’93 rendezvényei keretében szeptember 11-én felelevenítették a tokaj-hegyaljai szüreti hagyományokat. A bazilikától a Du- na-kanyarig tartott a felvonulás.
