Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-05 / 181. szám
Hi-Fi Az Észak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1993. AUGUSZTUS 5. Operamentők Róma (MTI) - Drámai felhívással fordult a római taxisofőrökhöz és szállodaportásokhoz Giampaolo Cresci, a római operaház főintendánsa: arra kérte őket, hogy mentsék meg a Caracalla termeiben rendezett operaelőadásokat. Ezen a nyáron - valószínűleg a terrorcselekményektől való félelem miatt - drámaian zuhant az ókori környezetben tartott előadások látogatottsága, és Cresci szerint csak e két foglalkozási ág képviselői segíthetnek a helyzeten, hiszen ők azok, akiktől a kulturális élményt kereső külföldiek először kémek tanácsot. Az idei első Turandot- és Aida-előadások alig 100 millió líra bevételt hoztak, ami mintegy 40 százalékkal kevesebb a tavalyi átlagnál. A fő operabarátok, az osztrákok és a németek idén nem jönnek le Rómáig, legfeljebb Veronáig, ahol megnéznek egy előadást és akár már aznap visszautaznak. A firenzei és a római, Fauro utcai robbantások után sok turista lemondta a foglalást, főleg európaiak. Egyedül a japánok maradtak, akik szinte semmit sem tudnak az olasz belpolitikáról, a maffiáról és a kenőpénz-botrányról és akik a legdrágább jegyeket vásárolják. A segélykérésnek foganatja lett: a hétvégi operaelőadásokat már majdnem telt ház előtt játszották. Az előadások előtt taxik százai ontották magukból a vendégeket. Az Aidát megmentő taxisok hálából ingyenesen helyet foglalhatnak a nézőtér legdrágább, üresen maradt helyein. Ha nem visznek anynyi nézőt, hogy nekik már nem marad... Beethoven szonáták Szentendre (MTI) - Beethoven „szonátafesztivált” tartanak augusztus 5. és 7. között Szentendrén. A német zeneköltő hegedűre és zongorára komponált szonátáit Diane Andersen zongora-, és Ranald Ma- sin hegedűművész szólaltatja meg. Minhárom hangverseny 20 órakor kezdődik a Vujicsics Tihamér Zeneiskola hangversenytermében. II. Opera- és Balettfesztivál Budapest (MTI) - Budapest ’93 címmel másodízben rendeznek nyári opera- és balettfesztivált a fővárosban. A Magyar Állami Operaház augusztus 10. és 20. közötti rendezvénysorozatának célja, hogy az idegenforgalmi főszezonban - a hivatalos kőszínházi évadot követően is - színvonalas opera- és balettelőadásokat tekinthessenek meg a hazai és külföldi vendégek. A program első két estjén a Kijevi Balett csillagait láthatja a közönség. Az operaprogramban Puccini: Tos- ca és Verdi: Traviata című zenedrámája csendül fel. Az Operakoncert című esteken pedig népszerű dalművek áriái hangzanak majd el az And- rássy úton. Magyar zene a „Katedrálisokon” Párizs (MTI) - Magyarország lesz az egyik főszereplő a „Katedrálisok fesztiválján”, amelyet az idén hatodik alkalommal rendeznek meg az észak-franciaországi Picardia csodás gótikus katedrálisaiban, apátságaiban. A fesztivál nyitó hangversenyét a „lángoló gótika” egyik legszebb emlékében, az amiens-i kated- rálisban rendezik meg, s itt a Magyar Rádió gyermekkórusa lép fel, Monteverdi, Liszt, Bartók és Kodály kórusműveivel. Az ifjú művészek a senli s-i katedrálisban is szerepelnek majd. Szeptember 17-én kezdődik meg a Magyar Állami Hangverseny- zenekar fellépése Lukács Ervin vezényletével, Szabady Vilmos hegedűművész és Miller Lajos, a Magyar Állami Operaház tagja közreműködésével. Áz együttes még egy alkalommal lép fel a fesztiválon, Beauvais városában. A Katedrálisok fesztiváljának harmadik magyar szereplője az Erkel Ferenc kamarazene- kar, amely más alkotások mellett Weiner Leó Divertimentóját tűzi műsorára. Elöljáró beszély, avagy bevezető Tulajdonképpen zavarban vagyok, mert az oldal címének a kiválasztása valamiféle nagyképűséget feltételez, hiszen a Hi-Fi, azaz nigh-fidelity olyasmit jelent, hogy magas szintű nanghűségű, torzításmentes hangvisszaadású. Ez pedig majdnem úgy hangzik, mintha kiadatott volna a jelszó: Arccal a meafellebbezhetetlen- ség felé, a kedves olvasó vegye tudomásul, hogy minden egyes betű maga a Kinyilatkoztatás, ellentmondásnak helye nincs, pedig dehogy. Előzetes szándék szerint pedig mégis helye van ennek az angol mozaikszónak, mert elsősorban olyan hanghordozókról kíván szólni, amelyek vagy akik a maguk nemében olyasmit képviselnek, hogy megkívánják egy oldal életre hívását, amely csak és kizárólag róluk szól. Hogy ez a debütálás mennyire nyeri el az olvasó tetszését, és hogy elnyeri-e egyáltalán, azt megjósolni nem akarom, nem is merem. A bemutatkozás még egyértelműen a szubjektivitás jegyeit viseli magán, hiszen a Hi-Fi oldal megszületése teljes mértékben az olvasók háta mögött, tudtuk és megkérdezésük nélkül történt. Ezzel ezt a hátulról mellbe korszakot le is szeretném zárni, tehát ha valaki úgy érzi, hogy valakiről vagy valamiről feltétlenül olvasni óhajt ezeken a hasábokon, az írjon bátran. Előre is köszönöm. „Nincs athidalhatatlan szakadék” Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galéria falai pár percre kitágulnak, először a Táj Mahal kertjében hallgatjuk a mérhetetlen nyugalmat árasztó és ösztönösen is meditálásra késztető szitár hangját, majd hirtelen az erdélyi havasokban találjuk magunkat a fenyőfák tövében, hogy a következő pillanatban a híres-hírhedt Vadnyugatra kerüljünk, valahol a Sziklás hegységben csendesen po- roszkálva. Pedig „csak” három zenészjátszik egy magyar népdalt. Az Ensemble Petite Europe (Kis Európa Együttes) öt vagy talán tíz percen keresztül - ilyen ritka alkalmakkor a valós idő elveszti jelentőségét - megszüntette a távolságokat, eltüntette a határokat. Michel Gentils, Bereczky Erika és Philip Benzonana olyan titok birtokában van, amelynek próbálkozásait, rész- eredményeit maradéktalanul csak a befogadó élvezheti. Amikor beszélgetésünk elején elmesélem ezt az Michel Gentils saját készítésű hangszerével utazást Michel és Erika bólogat, Philip viszont élénken tiltakozik, mondván az ő szájharmonikája egy hamisítatlan, eredeti blues-harmo- nika, amelynek a hangzása még csak nem is hasonlít a western harmonikákhoz. Miután sikerül megnyugtatni, hogy nem volt szándékomban a makaróni tucat-westemek hangulatához hasonlítani, némileg békülékenyen dől hátra, Michel viszont előveszi tokjából féltve őrzött hangszerét, ami egyszerre hasonlít egy gitárra és egy szitárra: • Egyelőre nincs neve, talán nem is lesz. Elég régóta foglalkozom az indiai népzenével és már nyolc éve kísérletezek egy olyan hangszer létrehozásával, ami nem eredeti indiai, hangzásában mégis megközelíti a szitár hangját. Ez, amin most játszom a harmadik, ami már hasonlít arra, amit szerint igyekszem elérni. A hangszer alapja egy tíz húros gitár, amelynek a húijai alatt helyezkednek el átlósan egy szitárszerű hangszer húijai. Ezek az utóbbiak egytől-egyig csemballó-húrok. Ezeken nem is játszom, a gitár húrjaitól jönnek rezgésbe és szólaltatják meg a felhangokat. Nagyon nehéz behangolni, elérni a húrok kiegyensúlyozottságát, a hangzás tisztaságát. Tulajdonképpen amolyan „öszvér” hangszer, ami egy kicsit gitár, egy kicsit szitár és egy kicsit vifia. Az EPE a Miskolci Galériában □ Három olyan hangszer szólalt meg az előbb, ami enyhén szólva is kissé üti egymást, ráadásul három olyan világot idéztetek, amelyek meglehetősen távol állnak egymástól, mégis mialatt zenéltetek, mindez valahogy nagyon természetesnek, egymást kiegészítőnek tűnt. • Nincs ebben semmi különös titok — veszi át a szót Philip -, az arab, az indiai, az afrikai, a török vagy a magyar népzene között egyáltalán nincs áthidalhatatlan szakadék. Minden népzenében megvannak azok az érzékeny hangok, amelyek átvisznek bármely más népzenébe, így akár minden nehézség nélkül lehet társítani a fekete folklórt, a bluest a magyar népzenével. □ Ez a szám, amit most adtatok elő, például hogy született? • Egyszer a Kodály-Vargyasból játszottam szinte csak magamnak - feleli Erika -. Elkezdtem fújni az Arra vigyázz öregasszony kezdetű magyar népdalt. Philipék egy darabig hallgatták, majd egyszer csak bekapcsolódtak, mindenki hozzátette a maga gondolatait, érzéseit. Egyébként valóban szokatlan ez a hangszertrió, de ez egyáltalán nem azért van, mintha valami extremitásból született volna az együttes. Egyáltalán nem intellektuális céllal zenélünk, hanem azért, mert jól dörzsö- lődik az egész. Ha már valamiféle szándékot próbálnánk megfogalmazni, hogy miért vagyunk együtt, abban a pillanatban már hamis lenne a kép. Nincs cél, amit el akarunk érni, de ennek a zenélésnek van egy önmagától adódó logikája. Elindultunk egy olyan úton, amiről szinte fogalmunk sincs, hová vezet. Hárman vagyunk, három teljesen különböző világot képviselünk. Michel például ízig-vérig gall és nagyon benne él az indiai népzenében. Philip ereiben egyszerre keveredik török, etióp, görög, olasz és spanyol vér és fantasztikusan játszik jazzt és bluest egyaránt. De ha megfigyelted, harmonikázás közben egy idő után mintha egy teljesen másik magyar népdalt fújt volna. Nagyon otthonosan mozog, a zene szinte minden területén. Én magam pedig kifejezetten a komolyzenei vonalat képviselem. Mielőtt velük találkoztam, csak klasszikusokat és kortárs zenét j átszottam. □ Az egymásra találásotok tudatos volt vagy a véletlen műve? • Abszolút véletlen találkozás volt. Michellel már évek óta ismertük egymást, de fel sem vetődött a gondolat, hogy ilyen formában együtt zenéljünk. Philip és Michel pedig Fotók: Dobos Klára egy afro-kubai énekesnőnél találkozott, akinek Philip volt a kísérője. Amikor próba közben az énekesnő pár percre kiment a teremből, Michel és Philip elkezdett zenélni, majd ebből kerekedett egy körülbelül egy órás improvizáció és minden megbeszélés nélkül létrejött az együttes. Azóta együtt vagyunk, hol hárman, hol négyen, de egyáltalán nem kizárt, hogy a jövőben akár öten vagy hatan legyünk. □ Három különböző felfogást képviseltek, mégis tökéletes harmóniában tudtok együtt zenélni. Az előbb említetted, hogy mindennek van egy önmagától adódó logikája... • A modern társadalmak logikája - ragadja magához a szót Michel -. Az emberek sokat utaznak, megismernek más kultúrákat, és ezzel egyidó- ben mái- változtatnak is rajtuk, ami azt jelenti, hogy más népek zenéjét gyakorlatilag már eltűnésükben ismerjük meg. A valódi, érintetlen népzene csak eldugott helyeken létezik, amelyeket még meg sem legyintett az úgynevezett civilizáció szele. Ilyen helyek ma már csak talán a francia Alpok egyes részein, vagy Indiában vannak, de ezek is kihalásra ítéltettek, mert a fiatalok nem viszik tovább őseik hagyományait. A világ uniformizálódik, és ezzel együtt a népzene folklórértelemben eltűnik. Ma már nagyon kevesen játszanak tradicionális népzenét, egyre több a népieske- dö kontár, akik megpróbálják elhitetni, hogy az az autentikus, amit ők előadnak. Mi nem arra törekszünk, hogy népzenét játsszunk, hanem megpróbáljuk vizsgálni, hogy többek között például a népzene segítségével a zene milyen rétegeibe lehet eljutni. □ A különböző kultúrák egymásra hatását akkor tulajdonképpen pozitívumként is fel lehet fogni. Hiszen ha eltérő népek zenéi fel tudnak oldódni egymásban, az azt is jelentheti, hogy előbb-utóbb eljuthatunk ahhoz a maghoz, ami m inden létező zene alapja. 9 Mint ahogy az ember is egy, úgy a zene is. A bőrszínünk lehet fehér, fekete vagy sárga, mindannyian homo sapiensek vagyunk. A zene is lehet klasszikus, lehet folklór, vagy akár jazz, a gyökér valahol mindegyikben ugyanaz. Nem az a fontos, hogy ezt a közös magot megtaláljuk-e vagy sem. Meggyőződésem szerint erre csak törekedni lehet, megpróbálni minél közelebb kerülni hozzá. De nem hiszem, hogy bárkinek is sikerülni fog eljutni a végső titokhoz.- HÍRES HANGSZEREK — A Hammond orgona Miskolc (ÉM-BG) - A Hammond az orgonák között kis túlzással legalább olyan értéknek számít, mint a hegedűk között egy valódi Stradivari. Hogy mitől Hammond a Hammond és miért örvend ilyen népszerűségnek, arról vall Gidófalvy Attila, a magyar „Hammond-kiraly”:- Az amerikai Hammond cég a saját fejlesztésű orgonájával egyik pillanatról a másikra szinte forradalmasította a rockzenét. Néhány banda már a hatvanas években próbálkozott a hangszerrel, de igazán csak a hetvenes években jutott a csúcsra Ken Hensley, Keith Emerson és Jon Lord révén, hogy azóta is töretlenül a billentyűs hangszerek királyaként szerepeljen. Egy profi Hammond kétmanuálos, egyenként 3,5-3,5 oktávos billentyűzettel, alapvetően oboa, orgona és templomi orgona hangszínekkel. Egy békebeli Hammondot azonban nem ez különböztet meg bármely más elektromos orgonától. A Hammond lelke tulajdonképpen a „Leslie”, az erősítő forgótölcsére, ami a hangszer megszólalásának az egyik legfontosabb része. A másik alapvető eltérés, hogy a Hammond orgona hangjai nem tranzisztorok segítségével szólalnak meg, hanem minden egyes hangnak külön hanggenerátora van. A motor egy ötven herzes szinkron motor. A Hammond csak akkor szól tisztán, ha 220 volton és 50 herzen üzemel, ha ez nincs meg, akkor a hangszer elhangoló- dik.Ezeken kívül rendelkezik egy herz-stabili- zátorral, saját erősítővel, saját zengető- és percussion egységgel, saját vibrátorral, egy oktáv lábbasszussal és saját hangszóróval. Mindez persze azt is eredményezi, hogy összesen legalább 130 kilogrammot nyom, viszont ilyen hangzást produkálni egyedül a Hammond képes, amit megközelíteni lehet, de utolérni soha. A Hammond orgona az a hangszer, amelyen csak akkor tud játszani valaki, ha szinte együtt él vele. Kezelését nem lehet úgy megtanulni mint a zongoráét vagy egy szintetizátorét. Nem bíija el a tömör, nehéz hangzatokat, igazán markánsan a hármashangzatok és a kvintek szólnak. Ma már, azt hiszem, csak külön rendelésre gyártanak Hammondot, mert a piac telítetté vált. A cég egyszerűen öngólt lőtt magának azzal, hogy megalkotta a tökéletes, gyakorlatilag elnyűhetetlen hangszert, ami körülbelül olyan, mint az autók között a Rolls Royce, szinte lehetetlen tönkretenni. Azért csak szinte, mert azért a Hammond is igényli a karbantartást, például a szinkronfogaskerekeket rendszeresen meg kell olajozni. Erre a célra kifejlesztett a cég egy különleges olajat, csak ezzel lehet a fogaskerekeket kenni, különben a lerakódások tönkreteszik a hangszert. Hogy mennyire strapabíró ez a szerkezet, annak jellemzésére csak annyit mondanék, hogy amikor még a Karthágóval a valamikori Szovjetunióban turnéztunk, a kijevi repülőtéren a rakodók úgy gondolták, nekik túl nehéz ez a doboz, és laza fél méter magasból odacsapták a betonhoz. Az összes pénzem ráment arra, hogy a hangszerszekrényt megreparáltassam, de magának az orgonának semmi baja nem lett, ugyanúgy szólt mint előtte, pedig százharminc kiló ha betonba vágódik... Ha valaki Hammondot akar vásárolni, az Németországban tízezer márkáért már hozzájuthat egy használt darabhoz, itthon elég, ha kétszázezer forintja van készenlétben, meg nagy adag rábeszélőképessége, hogy a tulaj megváljon tőle... Egy, a Hammond megszólaltatóinak zsenijei közül: Ken Hensley, ex-Uriah Heep Fotó: EM-arcnív Az oldalt összeállította: Bánhegyi Gábor