Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
6 Z Itt-Hon 1993. Augusztus 31., Kedd ...Hogy könnyebb legyen épífkezni, 25 db Alpesi Tetőcserép ajándék minden 1 / I -es raklapból 1993. augusztus 25-tól szeptember 25-ig Az ország 500 BRAMAC kereskedőjénél. Egy biztosan van az Ön közelében is. Alpesi Tetőcserép ajándék BRAMAC Ha már egyszer építkezik.. HIRDESSEN AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ZEMPLÉNI REGIONÁLIS MELLÉKLETÉBEN. SÁTORALJAÚJHELY. DÓZSA GYÖRGY U. i. SZ. ALATTI IRODÁNKBAN VÁRJUK KEDVES ÜGYFELEINKET/ A REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ÁRAI: 2/1 oldal 2/2 oldal 1/1 oldal 1/2 oldal 1/4 oldal 1/8 oldal 62.000. -Ft + AFA 31.000. -Ft + ÁFA 30.000. -Ft + ÁFA 15.000j-Ft + ÁFA 7.600.-Ft + ÁFA 3.800,-Ft + ÁFA Ingyenesen közöljük a névadók, ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Továbbá felvesszük az Észak-Magyarországban megjelentetni kívánt lakossági és közületi hirdetéseiket is! „ Losonczi Anikónak Hetedik születésnapodj alkalmából ' sok boldogságot kívánnak Szüleid és testvéreid r32580/110 TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: ITTHON (Észak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. »2767S/10H*' 1993. Augusztus 31., Kedd Itt-Hon Z 3 Három napra felnyílt a sorompó Kerékpárral, gyalogosan jöttek szomszédolni A pácini és a nagykövesdi polgármester az utóbbi időben sokat találkoztak Fotó: Farkas Maya Pácin (ÉM) - A faluban bőségesen volt ünnepi esemény. Éppen lagziba készültek jó néhá- nyan, a kastély parkjában pedig a néptáncfesztivál egyik résztvevő csoportja, a mexikói együttes mutatta be a távoli nép mozgáskultúráját, s nem utolsó sorban ezen a napon (is) megnyílt a Pácin-Nagykövesd (Velky Kamenec) közti határátkelőhely. így hát augusztus vége igazán bővelkedett eseményekben, melyeknek részesei lehettek azok a Szlovákiában élő ismerősök, rokonok is, akiknek ezúttal nem kellett közel száz kilométeres kerülőt tenniük ahhoz, hogy felkeressék a páciniakat, hogy megnézzék a műsorokat. A polgármester kerekezve vitte a hírt A polgármester, Barati Attila kerékpáron hozta, vitte a hírt, például a főtér kocsmájába is: sajnos, az eső miatt elmarad a mexikóiak táncos felvonulása, úgyhogy kéretik, hogy a néző- közönség fáradjon el a kastély parkjába, ahol a műsor lesz. (Ott persze, a műsor kezdetére már el is állt a szemerkélő, leginkább csak elijesztő esőcs- ke.) Előtte még elkarikázott a határátkelőhöz is, ahol jó néhány napot töltött el, mikor a nagykövesdi polgármesterrel, Jakus Péterrel együtt éhségsztrájkot folytattak a határ megnyitásáért. Érdeklődött az ott szolgálatot teljesítő határőröktől, vámosoktól, milyen a forgalom, milyen járműve! közlekednek leginkább és így tovább. Itt egyébként már augusztus húszadikán is nyitva volt a sorompó, s ottjártunk másnapján, augusztus 22-én is. Jöttek is szép számban a látogatók, kirándulók, örülvén persze, hogy nem kell a nagy kerülőutat megtenniük. Volt olyan is, aki hazafelé tartva a Tátrából csak azért jött erre, mert kíváncsi volt rá, milyen is ez a határátkelő. A meccsek vonzották a szomszédokat A forgalom nagy részét természetesen azok tették ki, akik kihasználva az alkalmat felkeresték az e vidéken élők körében oly kedvelt kisvárdai fürdőt. A pácini pontonhídon átkelve igazán nincs messze ez a hely. Amúgy persze... Egy Szlovákiában élő középkorú házaspár gyermekükkel Skodájukban hazafelé mentek. Ók Nyíregyházán voltak a piacon, de, mint mondták az érdeklődő határőröknek, nem sikerült a vásár, jóllehet a kinézett ruha nem volt drága, de a leánynak nem nagyon tetszett a színe... A legtöbben kerékpárral, gyalogosan lépték át a határt. Augusztus 22-én például úgy 600-700-an fordultak meg itt. A többi napon is volt forgalom rendesen, hiszen a rendezvények vonzották a szomszédokat. A labdarúgás különösen. Ekkor rendezték meg Pácin, Karcsa, Cigánd és Kiskövesd csapatainak a részvételével a Bodrogköz Kupát. Sokan csak erre „ugrottak át” a szomszédból. Gazdasági előnyök és az ellenzők Ez a három nap is bizonyította, hogy szükséges a határátkelő megnyitása. A polgármester természetesen nem csupán a rokoni látogatások megkönnyítése miatt harcolt any- nyit a végleges sorompó felnyitásért, hanem a várható gazdasági előnyökért. Azért, hogy a már jövőre elkészülő cigándi híd és a sorompó felnyitása révén megszűnik a Bodrogköz elszigeteltsége, remény lesz az e vidéken oly áhított gazdasági fellendülésre. A határnyitásnak azért vannak ellenzői is a faluban. Ők azt mondják, hogy „selejt” elemek is bejönnek a faluba, s mi lesz akkor? Barati Attila már erre is gondolt, amikor több ember összefogásával létrehozták a községben az „Élet és Vagyonvédő Egyesületet”, melynek tagjait megfelelően felszerelik majd, s akik - úgy nyolcan-tí- zen - éjszakánként (megfelelő tiszteletdíjért) járőrcznek a faluban. Már megvannak azok az URH- készülékek, melyek segítségével állandó, folyamatos kapcsolatot tudnak fenntartani a rendőrséggel, az orvossal és a pol- gármes terrel.------HETI JEGYZET — A hőmérséklet Priska Tibor Egerben a hőmérséklet... Az égbolt... A szél. Pár hete a Meteorológia körzeti időjárásában már Eger is szerepel. Nem olyan nagy dolog, enélkiil ugyan meglennénk, mégis! Sok évvel ezelőtt és többször is szóvá tettük az Észak-Magyarországban Biikk- szentkereszt akkori tanácselnökének sérelmét, miszerint a körzeti időjárás-jelentésében szó sem esik a Bükkről, mintha a világon sem lenne ez a szépséges hegy, ahová pedig turisták ezrei igyekeztek az év minden szakában. Hol hóvirágot szedni, hol szarvasbőgést hallani, hol síelni, szánkózni. Mondta az elnök: rezignálton hallja a rádióból, hogy az országban sehol nincs sportolásra alkalmas hó, holott akkor náluk kedvére síelhetett, csúszkálhatott aki akart. Mert itt, normális időjárás esetén - van még ilyen? - úgy november húszadika tájékán leesik a hó és március elején, közepén megy el. Bánkúiról sem volt, nincs is szó a körzeti jelentésekben, a zempléni Magas-hegyről sem, ahol pedig a sípályák megépítése után úttörő olimpiákat rendeztek és ma is gyakorta keresik ezt a hegyet hazánk távoli részeiből, de külországokból is akár kánikulában, akár zúzmarák idején. Valóban fiira, hogy például a kis Zala megyéből háromO) helyről jelent a körzeti időjárás, több megyéből - Bács, Győr, Tolna - két helyről, de szó sem esik például Balassagyarmatról, Salgótarjánról, Sárospatakról, Sátoraljaújhelyről, Komáromról, a szatmári, az abaüß részeket már nem is említve. El lehetne legalább nyáron képzelni a kiskörei víztárolót, hacsak meg nem szólják az embert a nagy igényei miatt. Pedig eme kis jegyzetecske megírása nem is e sorok róvójának az ötlete, hanem másoké. Úgy tűnik, egyre érzékenyebbek vagyunk. Ha az egyik megyéről, tájegységről szó van, miért nincs a másikról is... A miénkről. Az is elképzelhető: ha a pénzes ember a bükki síelési lehetőségről hall, akkor mégis ide jön, nem a szomszédos országba viszi a dohányt... Meg az is benne lehet ezekben a kívánalmakban, hogy hallassunk magunkról. Kerüljön csak bele mindenkinek a fülébe, hogy van egy ilyen város, egy tájegységHátha kedvet kap odalátogatni! És ki tudja: hátha ez az apró jelzés, a mindennaposjelenlét egy viszonylag száraz jelentésben a helybéliekkel is elhiteti, hogy számon tartják őket ilyeténképpen is. Ha már jut energia, idő Pozsonynak, Kassának, Csíkszeredának, Becsnek, Zágrábnak, Újvidéknek. Csak most azon ne kezdjünk el vitatkozni, hogy az más. Mármint Bécs, Újvidék, Kassa stb.
