Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
8 Z Itt-Hon 1993. Augusztus 31., Kedd- ZEMPLÉNI PORTRÉ -j Barati Attila Fotó: Laczó József Pácin (ÉM) - Igencsak fiatalon, 24 évesen lett Pácin polgármestere. A sátoraljaújhelyi gimnáziumban érettségizett 1984-ben, majd az Államigazgatási Főiskola hallgatója lett. A közösség iránti vonzódása, a tenni- akarása már itt is jelentkezett, hiszen a főiskolai tanács tagja volt, s megválasztották a kollégium titkárává is. Az Olof Palme Kör elnökeként pedig alkalma volt találkozni olyan személyiségekkel is, mint például Mark Palmer, aki akkor az Egyesült Államok magyarországi nagykövete volt. Közéleti tevékenysége mellett persze, a tanulást sem hanyagolta el. Ezt jól mutatja, hogy 1989-ben az egyetemek és főiskolák országos tanulmányi versenyének államigazgatási szekciójában a második helyezést érte el. Ezért főigazgatói dicséretben részesült. Már ebben az időben is aktívan foglalkozott Pácin sorsával. Szakdolgozata is a bodrogközi faluról szólt, melynek a „Pácin község története az egyesítéstől (1976) az önállósulásig (1989)” címet adta. Egyébként diplomájába jeles eredményt jegyeztek be. Mielőtt megválasztották polgármesternek, Budapesten dolgozott a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetségében. Az érdekképviseleti feladatok során kapcsolatban állt a minisztériumokkal, a sajtóval és az ország településeinek a vezetőivel. Mint vallja, elkötelezett híve a falusi életformának, szerelmese a földnek. Mikor felkérték polgármester jelöltnek, már kész programot vitt a falu lakosai elé. Ebből már sok minden megvalósult, ám az utóbbi hónapokban a pácini határátkelő megnyitásáért tett erőfeszítései tették igazán ismertté a nagyobb nyilvánosság előtt. Most, hogy aláírták Komáromban azt a jegyzőkönyvet, mely a Pácin-Nagykövesd (Velky Kamenec) közti határátkelő- hely megnyitásáról szól, kicsit megkönnyebbült. így aztán nyugodtan töltheti megérdemelt szabadságát, mely egyben nászút is, hiszen augusztus 14- én volt az esküvője. Önálló megye legyen-e Zemplén? Sátoraljaújhely (ÉM) - Négy évvel ezelőtt vetődött fel először komolyabban az az elképzelés, hogy Zemplén önállósuljon. A választások előtti időszakban az újhelyi Városvédő és Szépítő Egyesület kezdeményezte, hogy Sátoraljaújhely központtal jöjjön létre a Borsodtól, Aba- újtól független megye. Áz elképzelésről tájékoztatták az ország akkori vezetőit, bevonták a kezdeményezésbe a városban működő pártok, egyesületek és az egyház képviselőit. Aztán - a választások megtörténte után - úgymond „leült” az ügy. A napokban ismét felszínre került ez a téma. Brősztl Gyula, az egyesület ügyvezető elnöke tájékoztatta lapunkat arról, hogy levélben megkeresték a Belügyminisztériumot, s ismételten előadták Zemplén önállósodási tervét, melyben a fő indokként azt a törekvést tüntetik fel, hogy a terület korábbi visszafogott fejlesztéséből származó hátrányokat mielőbb felszámolják. A válasz nem sokáig késlekedett: dr. Kara Pál, helyettes államtitkár reflektált a felvetett kérdésre. Ebben első helyen említi egy olyan átfogó elemzés elkészítését, mely tárgyilagosan, szám- és tényadatokkal alátámasztva tartalmazza az önálló megyévé válás előnyeit. (Itt főleg a reálisan elvárható gazdasági, közigazgatási, területfejlesztési, infrastrukturális, intézményellátottsági előnyökről van szó.) A helyettes államtitkár levelében rámutat arra, hogy a gondolat megszületése óta (1989- től) jelentősen megváltozott, átalakult a megye szerepköre, valamint az önkormányzatok gazdálkodási feltételeire vonatkozó szabályozás is. Ezek tükrében — véleménye szerint - az önálló megyei szervezet nem feltétlenül gyorsítja a térség hátrányos helyzetének a felszámolását. Dr. Kara Pál így fejezi be az újhelyieknek írt levelét: „Megítélésünk szerint csak a fenti szempontok figyelembevételével készített egzakt elemzés után lehet korrekt, a jelenlegi közigazgatási területi beosztáshoz képest valódi alternatívát jelentő megoldást kínálni a választópolgároknak”. Brősztl Gyula elmondta, hogy rövidesen elkezdik kidolgozni az önállósodásra vonatkozó konkrét elképzeléseket. Gyerekek honi rajzasztala Gyümölcsszedés Rajzolta: Szigeti Tarr Marianna 4 éves, Ráfka AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ZEMPLÉNI MELLÉKLETE • /<J<LÍ «uj>uszlns J/. • /. évf. 17. szám Tokaji panoráma a Bodrog felől Fotó: Laczó József Esőben még „siratni” sem lehet Sátoraljaújhely (ÉM) - Egyáltalán nem lehet azt állítani, hogy kegyeibe fogadta volna az időjárás a szünidőt búcsúztató fiatalokat. Kétségbe is estek a szombati, úgynevezett szünidei sirató szervezői, mikor reggel arra ébredtek, hogy vigasztalanul esik az eső. Mi lesz, hogy lesz most? Aggodalmuk egész délelőtt tartott, hiszen az égi áldás csak nem akart megszűnni. így aztán az eső elmosta a nap eíső felére tervezett zenés kirakodóvásárt, melyen egyébként kedvezményes áron vásárolhattak volna a szülők és a diákok iskolai felszereléseket, tanszereket. Nem verték fel a cserebere sátrat sem a Kossuth téren, s nem volt az előre betervezett diák bolhapiacból se semmi. Az égiek délutánra aztán mégis kegyesek voltak: „megengedték”, hogy az akkorra meghirdetett programok megvalósuljanak. így két órától játékos szellemi- és sportvetélkedőkön vehettek részt a fiatalok. Akik - éppen a riasztó időjárás miatt - nem túl sokan voltak, ám aki eljött az jól érezhette magát. Mindemellett pedig kisebb tárgyakat nyerhettek, már ha elég ügyesek és okosak voltak. A nyereményeket a város vállalatai, vállalkozói ajánlották fel. A fiatalok összemérték tudásukat történelmi, irodalmi s egyéb kérdések megválaszolása során, s ügyességüket például a kerékpár versenyen. A rendezvény egyik szervezője, Juhász István kicsit szomorúan mondta, hogy tavaly sokkal több fiatal jött el a szünidőt búcsúztató vigadalomra. De, mit lehet tenni, ha ilyen hirtelen „beütött” a rossz időjárás... Á hat órakor kezdődött politikai mini fórumra azonban szép számban összegyűlt a közönség. Ennek vendégei voltak: Horn Gyula, az MSZP elnöke és Kiss Péter országgyűlési képviselő, valamint a szünidei sirató fővédnöke, Laczkó Károly Sátoraljaújhely alpolgármestere. A nézők által feltett kérdések közt szerepeltek a napi politikai aktualitások, az új oktatási törvénnyel kapcsolatos nézetek, az elkövetkezendő választások, az ország jelenlegi helyzete - hogy csak néhányat említsünk. A rendezvény az esti órákban megtartott utcabállal zárult. Három napra felnyílt a sorompó Sokan igénybe vették az ideiglenesen megnyitott pácini határátkelőt (3. oldal)- A TARTALOMBÓL Sétálóutca Tokajban díszkőburkolattal Jó ütemben haladnak Tokaj belvárosában az építkezésekkel. Ez évben elkészül a gázhálózat, s tovább folytatják a szennyvízvezeték lefektetését. Ezek után díszkőburkolattal látják el a város főutcáját, mely így sétálóutcává alakul majd át. (2. oldal) Művészeti tagozat a ricsei iskolában Cigándon már van, Ricsén pedig mostantól lesz művészeti oktatás az iskolában. A ricsei és az újhelyi önkormányzat együttműködési megállapodást kötött, melynek értelmében ősztől mintegy száz kisdiák vehet részt a zenei oktatásban. (4. oldal) Zemplén ritkasága: a keresztes vipera A ritka állattól sokan tartanák, pedig, ha nem bántjuk, illetve kellő óvatossággal közlekedünk a zempléni erdőkben, nem támadnak az emberre. Ha mégis megtörténik a baj, jó tudni, hogy megfelelő ellenmérget kaphatunk a patikákban. (5. oldal) Zemplén megye önállósulási terve Három-négy évvel ezelőtt vetődött fel a gondolat, hogy önálló megye legyen Zemplén. Aztán csend lett a dolog körül. Napjainkban ismét felszínre került ez a téma. Levél fogalmazódott ez ügyben, melyre a válasz is megérkezett illetékes helyről. (8. oldal) Az elképzelések szerint Sátoraljaújhely lenne a zempléni megyeszékhely Fotó: Laczó József
