Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
1993. Augusztus 31., Kedd Gazdaság ÉSZAK'Magyarország 7 Segély oltóanyagra Brüsszel (MTI) - Az Európai Közösség Bizottsága úgy döntött, hogy 500 ezer ECU-val támogatja Oroszország és a Kaukázus lakosságát, amelyek egészségi állapota drámaian megromlott az utóbbi hetekben. A segély lehetővé teszi, hogy az érintett hatóságok oltóanyagot vásároljanak. Az említett térségekben vakcina hiányában fel kellett függeszteni a rendszeres védőoltásokat. Ennek viszont az lett a következménye, hogy rég felszámoltnak hitt betegségek - tuberkolózis, diftéria, gyermekbénulás, kolera, sőt pestis - ütötték fel a fejüket. Az orosz és a kaukázusi köztársaságok vezetőségeihez az EK humanitárius irodája, az Echo juttatja el a segélyt. Matáv-privatizáció Budapest (MTI) - Nem valószínű, hogy a GSM-rádiótelefon-tender elbírálását megelőző liciten a legnagyobb összegű ajánlatot tevő német-francia-brit konzorcium hivatalosan is óvást nyújt be amiatt, hogy nem került a győztesek közé. Mint ismeretes, a csütörtöki eredményhirdetést kisebb szakmai és diplomáciai viharok követték, mivel az említett konzorcium a tenderkiírással ellentétesnek és érthetetlennek tartotta az elbírálás menetét, s ezáltal a bírálóbizottság döntését is. , Az óvás többek között azért is elmaradhat, mert a három cég egyikének — nevezetesen a Deutsche Bundespost Telekom - meglehetősen nagy esélye van arra, hogy a magyar távközlési piacon - a GSM-rendszer nélkül is - komoly szerepet vállaljon, mégpedig úgy, hogy megnyeri a Matáv privatizációs tenderét. A német cég ezáltal tulajdonképpen a magyar GSM-rendszerben is érdekeltséget szerezne, hiszen a Matáv a rádiótelefon-tender egyik győztes konzorciumának tagja. Nyugdíjemelés Budapest (MTI) - A társadalom- biztosítás Nyugdíjbiztosítási önkormányzatának elnöksége ez évre egyszeri, egy összegű, 4 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést javasol elfogadásra a Parlamentnek a korábban jóváhagyott kétlépcsős - márciusi és szeptemberi - emelésen túl. Az emelés 9 hónapra visszamenőleg szólna, s november második felében kapnák kézhez a nyugdíjasok - jelentette be pénteken sajtótájékoztatón Nagy Sándor, a testület elnöke. Az elnökség csütörtöki állásfoglalásával kapcsolatban Szeremi László- ué alelnök elmondta: a kiegészítő nyugdíjemelés a nyugdíjasok döntő többségét, 2 millió 700 ezer embert érint, mindazokat, akik a márciusi és a szeptemberi nyugdíjemelésben részesültek. A kiegészítő emelésnél a szeptemberi nyugdíjösszeget veszik alapul, s mértéke 300 és 1000 forint között mozog. Kilenc hónapra vetítve tehát a minimum 2700, míg a maximum 9 ezer forint a saját jogú nyugdíjak esetében. Mint az alelnök rámutatott: az elnökség alapvetőnek tekinti, hogy a kiegészítő nyugdíjemelés 1 havi összege a jövő évi nyugdíj szintbe is beépüljön, mégpedig úgy, hogy az érintettek körébe már az 1993-ban nyugállományba vonulók is beletartozzanak. Az intézkedés idei várható költség- kihatása egyébként 10,7 milliárd forint, amelyet a tervezetthez képest magasabb bevételekből, a likviditási tartalékból, valamint a kintlévőségek behajtásából kíván az alap fedezni. A nyugdíjemeléssel összefüggésben Nagy Sándor hangoztatta: az önkormányzat igyekszik mindent megtenni azért, hogy jövőre egy áttekinthetőbb, követhetőbb és egyértelműbb nyugdíjemelési szisztéma valósuljon meg. , A konkrét változásokról azonban eddig még nem döntött a testület- tette hozzá. A tájékoztatón elhangzott még, hogy az elnökség úgy döntött: ragaszkodik ahhoz, hogy a két tb-alap külön költségvetést készítsen 1994-re. Ezzel az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöksége is egyetért - mondta Nagy Sándor -, problémát jelent viszont, hogy az önkormányzati törvény megszületése óta szinte semmi sem történt a két ágazat gazdálkodásának szétválasztásáért. . Túl a krízisen a drótgyár Elbocsátások után, kezdődhet a termelés Egykor spiccen volt, ma válságban van a drótgyár. Ám termékei kelendők, s ezért talán lesz, lehet jövője is. Fotó: Fojtán László Illésy Sándor Miskolc (ÉM) - A miskolci December 4. Drótművekből már csak a név a régi. Három évvel ezelőtt összességében még két és félezer embert számlált a cég, termékei tucatnyi ország piacaira jutottak el, mi több, a vaskohászatot sújtó krízis idején is spiccen tudtak maradni. Mostanság naponta húsz-harminc ember kapja kézbe az obsitot, olyanok is, akik negyedszázaddal ezelőtt lépték át először a gyár kapuját, s mint ilyenek, törzsgárdatagnak számítottak. Mostanság a piacok elvesztek - bár már a két éve tartó agonizálás megállt -, a válság ugyanolyan mély, mint más iparágaknál. Igaz, a cég időközben kivédett egy csődeljárást, de a felszámolást nem tudta elkerülni. Volt, még van, de lesz-e? A kormányzati segítség megérkezett, de az, hogy az alapanyag-vásárlásra biztosított 190 millió forint felszínen tarthatja-e a több, mint nyolc évtizedes múltra visszatekintő drótgyárat - kérdéses. Most és itt csak az a biztos: adott egy felszámolóbiztos. És még valami: az elbocsátásra ítéltetett százhetven dolgozó folyamatosan hagyja el a gyárat. Azt a gyárat, amely kapacitásának töredékén dolgozik, azt a gyárat, amelynek múltja mellett jövőjének is lennie kellene... A kormány mentőöve A piacvesztés, a létszámleépítés hulláma 1990-ben érte el a D4D-t. Ehhez párosult az alapanyagot biztosító ózdi kohászat kálváriája, tönkre menetele, jószerivel befuccsolt az alapanyag-utánpótlás. Az elmúlt év végéig több, mint negyedezren korengedménnyel nyugdíjba mentek, ez altkor, s most is évente 25 millió forinttal terhelte, terheli a céget. Támogatás pedig ehhez: nulla. Bodnár József, az Üzemi Tanács elnöke mondja: • Az első nagyobb arányú létszám- leépítés is tavaly volt, száznyolcvan embert érintett. Mindenki megkapta a végkielégítést... A most útilaput kapottak - paradox - bánják is, hogy nem egy évvel ezelőtt sújtott le rájuk az elbocsátás kardja. Tudniillik, akkor a törvényben előírtaknál a drótgyár több vég- kielégítést fizetett, akkor állásidő és kényszerszabadság kevésbé csökkentette az átlagbért, s az akkor elbocsátottak valamivel nagyobb eséllyel vághattak bele máshol, másba. • Időközben jószerivel teljesen ellehetetlenült a drótgyár - ezt már Czikray László, az Üzemi Tanács tagja jegyzi meg. - Bár a tavaly év eleji csődöt valóban túléltük, de utána szinte maradt minden a régiben... Illetve, dehogyis a régiben... A kényszerállás, a kényszerszünet nemigen volt sajátossága a D4D-nek. A nyár közepén hetekre szabadságolták az embereket, miközben megalapozottnak tetsző, s mégis megalapozatlan hírek röpködtek a gyár sorsáról. Hivatalos helyen állították: elkerülhetetlen a szanálás... A privatizációs tárgyalások szalmalángnak bizonyultak, a potenciális vevőnek kikiáltott Austria Draht AG. - miután nyilvánvalóan tisztába lett a miskolci vállalat piacaival, s semmi sem állta útját, hogy oda behatolhasson - visszalépett az akciótól. Végül is a kormány mentőövet dobott a drótgyámak. A felszámolás mentőövét... Létbizonytalanság hónapokig Az, hogy ebben az évben legkevesebb kétszáz emberétől válik meg a vállalat, régóta tudott volt. A vasasszakszervezet helyi első embere is Bodnár József: • Kénytelenek voltunk belenyugodni a már ez év első dekádjában beharangozott létszámleépítésbe. Tudomásul kellett venni a gazdasági helyzetet, ezt a válságállapotot, de annyit azért elértünk - s úgy vélem ez sem jelentéktelen dolog -, hogy a leépítést csak akkor hajthatta végre a cég, amikor rendelkezésre állott az az összeg, amelyet a végkielégítésre fordíthattak. Alapos létbizonytalanságban élni, dolgozni - pontosabban lenni—több, mint ezerszáz embernek nem éppen kellemes állapot. Az első negyedévtől abban az állapotban leledzni: vaj’h benne leszek-e, ki lesz benne az elküldendő kétszázba...? A tény véglegessé július 23-án vált. Megalakult a lótszámleépítési bizottság - merthogy ilyen fóltétlen kell -, s meghatározták milyen kritériumok alapján mondanak fel az embereknek. Korengedménnyel tizenöten vonulhattak nyugdíjba, az azonos munkakörben dolgozók közül azok kerültek listára, akik kevesebb drótgyári évet tudhattak maguk mögött, nem kerültek listára a több gyermekesek, s azok sem, akiknek valamely családtagja már rsgta volt. Tudni kell ugyanis: a drótgyár úgyszólván családi vállalat, dinasztiák dolgoztak, dolgoznak itt... • A név szerinti lista augusztus 23- ra állt össze - mondja Czikray László. - Állítom, a humánum minden kritériumát figyelembe vettük... A közös megegyezéssel munkaviszonyukat megszüntető - milyen cinikus ez a megfogalmazás! — végül is százhetven ember több, mint tizede huszonöt évnél is többet húzott le a Bessenyői úti gyárban, a többség tíz-tizenöt éve tudhatta magát drótgyárinak. Akadt közöttük mérnök, osztályvezető, múszakvezető, szakmunkás... Akadt közöttük olyan, aki maga kérte: hadd mehessen. Máshová, biztosabb helyre... A létszámleépítés ezen a héten befejeződik... Bizonytalan indulás Maradtak, maradnak tehát valamivel több, mint kilencszázan a drótgyáriak. Dósa Kálmán, aki volt már itt gazdasági igazgató, privatizációs biztos-vezérigazgató, most pedig a felszámoló helyi megbízottja állítja, bár kicsit bizonytalanul: • Szeptember végén, talán október elején már a piaci megrendeléseknek megfelelően termelhet a gyár. Az alapanyagra a kormánytól kapott 190 millió forint megérkezett, s most kereskedőink járják Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát. Hazai alapanyag ugyanis nincs. Ez természetszerűen megnehezíti munkánkat, hiszen az importkorlátozások miatt csak meghatározott mennyiségű hengerhuzalt vehetünk külföldről, ha ettől többet szeretnénk - márpedig igen -, akkor minisztériumi engedély kell hozzá. Vitathatatlan: ha az ózdi Rúd- és Dróthengermű működne, a drótgyár kedvezőbb helyzetben vághatna neki az esztendő utolsó negyedének. Az RDH viszont jelezte: még pár hónapig nem számíthat termékeire a hazai feldolgozóipar... Egy dolog azért biztató: konkrét megrendelésekkel - elsősorban határon belüli cégektől - már bír a D4D. Ám ahhoz, hogy ismét élvezze a piac bizalmát, minőséget és határidőt kell produkálnia. Ez pedig kétségtelen: irtózatosan nehéznek ígérkezik... Nagyobb kockázat, szűkülő piac A befektetők manapság két ösvényen járhatnak Miskolc (ÉM - SzD) - A befektetési piacokra a fizetési fegyelem és a gazdálkodás mind nehezebb feltételei miatt igencsak nehéz idők járnak manapság. A szakemberek prognózisa szerint a következő években várhatóan szigorodni fog a befektetési gyakorlat; mindezeken túl pedig súlyos Kérdés: a befektetéssel foglalkozó cégek képe^ sek lesznek-e a gazdaságot serkentő tőkeinjekciók adagolására? A jelek szerint a tőkekihelyezés két ösvényen jár az utóbbi időben. Az egyik ösvény követői a biztos és minimális kockázattal járó értékpapírokkal és garantált kötvényekkel zsonglőrködő pénzügyi tranzakciókat hajtanak végre, míg a másik ösvényen járók döntően a gazdálkodó szervezetek talpra állításával, a vagyontömeg eredményes működtetésével foglalkoznak. Vitathatatlan, hogy az utóbbiak rövid távon nagyobb kockázatot vállalnak, ugyanakkor a felelős, körültekintő gazdálkodós hosszabb távon nagyobb és biztosabb nyereséget ígér. Tény, hogy nehéz a választás, ezért nem voksolhatunk egyértelműen egyik gyakorlat mellett sem, hiszen a dolog természetéből következően, mindkét gyakorlat magában hordozza a kockázat, illetve a bukás lehetőségét. Mindenesetre meg kell említeni, hogy a kötvények vásárlását- amellett, hogy deffenzív pénzügyi politikát takar - tejesen érthető pénzpolitikai okok indukálják; hiszen a biztos nyereség, legyen az bármilyen szerény is, a legfontosabb a befektetők számára, ezért prioritása a pénzügyi életnek. A részvényesek vagy a tulajdonosok pénzével nem szabad hazárdírozni. A gazdaság-élénkító politikáról, gyakorlatról csupán annyit: a nehézségekkel küszködő cégeknek, ki- sebb-nagyobb vállalkozásoknak nyújtott tőkekihelyezések, a szakértői válságkezelések lehetnek igazán célravezetőek, igaz - mint említettük - a kockázat ilyen esetekben nagyobb. Csak érdekességként említjük meg, hogy szükebb hazánkban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - ahol oly sok cég került pénzügyileg reménytelen helyzetbe, s egyikük- másikuk számára lehetetlennek tűnik a talpra állás, a stabilitás megteremtése - ezt a nehezebben járható utat választotta a miskolci székhelyű Utilitas Befektetési Részvénytársaság. A több mint 190 millió forint alaptőkével rendelkező cég az elmúlt esztendő eleje óta foglalkozik vagyonkezelési és befektetési konstrukcióval, és profiljuk a privatizációhoz, valamint az ingatlanbefektetésekhez kapcsolódik, s eddig egyértelműen sikeresen működnek. Könnyű megjósolni, hogy ha stabilizálódnak a pénzügyi viszonyok, akkor majd más cégek is nagyobb kedvvel látnak hozzá ilyen jellegű befektetési módokhoz; s ha ez így lesz, akkor pezsdítő hatása azonnal megmutatkozik a gazdaságban, ahol tényleges ügyletek folytán, mozogni, forogni kezd majd a tőke.--------------JEGYZET---------------R iogatás} Nótárius Nem tudni, hogy riogatás-e a várható áremelkedés „kiszivárogtatása”, előre beharangozása? De egy idő óta hol ilyen, hol olyan élelmiszer drágulásáról szól a fáma. Ami aztán rendre be is következik. Most legújabban a húsáruval, nevezetesen a sertés- és marhahús árának emelkedésével „riogatják” a fogyasztókat. Nem sikertelenül, az kiderül az illetékesek nyilatkozatából, amely szerint országunk fővárosában az István-napi ünnepek előtt már tapasztalható volt bizonyos felvásárlás. Korábban már tapasztalható volt hasonló tendencia például a tej- és tejtermékeknél. Akkor, mikor külön jutalmazták, jelentős pénzösszeggel azokat a gazdákat, akik kivágják teheneiket. Aztán kiderült, hogy ebben az előre át nem gondolt országos kampányban annyira „elfogyott” a szarvasmarha állomány, hogy most már külhonból kell beszerezni a forgalomba kerülő marhahús negyedét. Anélkül, hogy további jóslásokra bocsátkoznánk, előrevetíti árnyékát a gabonafélék, nemkülönben a takarmányfélék, aztán a cukorrépa árának emelkedése, ami megint csak a fogyasztóhoz kerülő feldolgozott élelmiszerek árának emelkedésével jár majd. Magyarul: áremelkedéssel. S ez elindíthat egy inflációs spirált - amit közönségesen az infláció emelkedésének nevezhetünk. Amit bizony az ilyen-olyan béremelések, esetenként adott kompenzációk egyáltalán nem elíminálnak, szüntetnek meg. Mert az eddig tapasztalt át nem gondolt kapkodásokból most „érett be” a fejetlenség káros hatása. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A Budapesti Értéktőzsde tegnap árfolyamértéken számolva 164,224 miihó forintos forgalmat bonyolított le. A 121 részvényüzletből, amelyek összértéke 23,417 millió forint volt, 80-at a Pick részvényére kötöttek. A papír 3260 forinton nyitott, majd néhány kisebb üzletben 3200 forintos minimumáron cserélt gazdát. A nap folyamán elért legmagasabb Pick-árfolyam 3360 forint volt, a záróár pedig 3340 forint, az előző záróámál 80 forinttal több. A Danubius három kis üzletben 700 forinton kelt el (ami 200 forintos csökkenés az előző záróárhoz képest), a Fotex pedig 319 és 320 forinton, ugyancsak nem túl nagy tételekben. 25 forintot (2920-ra) erősödött a Zwack Unicum, e egy egyetlen papírra szóló kötésben 800 forinttal (16800-ra) drágult az Agrimpex. Kárpótlási jegy i Tó'zsde H Index (ideiglenes) aug. 30-án: 896,43 -106,26 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. augusztus 30. Pénznem ol font Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás Belga frank* Finn marka Francia frank Holland forint |>Sbut . Japán yen* Kanadai doHár 139,85 62,78 262,87 13,62 16.02 16,03 49.95 130.91 90.15 : 70.82 142.65 140,98 141,68 64.02' 63,2$ 63,55 267,53 265.21 266.37 13,88 *3,72-: 18,78 311,01 56.14 12.88 68,50 16.42 16,31 50,81 113.51 91,35 72.22 316.51 57,10 13.12 16,09 16.19 16,15. 16,23 50.28 50,50 131.48 132.12 ‘90,63 90,93 71,33 71,67! 313.49 314,87 66.61 '■ 56,75 12,98 13,04 Kuvaiti dinár Nemet márka Norvég korona Bsztrák schill * 798,33 811,93 803,48 806.88 ■■■ ....... 55,97 55,18,. 55,46 70,71 69,56 69.94 í xí a ‘ ""nW 59,78 58.98 59,25 Portugal escudo* 54,87 Spanyol peseta* 69,19 s vk>;73 11,58 93,63 ■64,8riM,öf:,r; 64,35 11,84 11,70 11,76 jÉHflHHÍHMkli 106,54 108.50 107,43 107,93 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység
