Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám

1993. Augusztus 26., Csütörtük .... Hírek - Tudósítások .................ÉSZAK-Magyarország 3 A szárszói táborról Balatonszárszó (MTI) - A „Szárszói tábor a magyar megmara­dásért” elnevezésű egyhetes találko­zó szerdán a nemzetpolitika kérdé­seinek előző napon megkezdett tár­gyalásával folytatta munkáját. El­sőként Dobszay Károly, a Paraszt­szövetség főtitkára szólt, hangoztat­va, hogy a harmadik utas népi-nem­zeti politika alapelve a demokrati­kusjogállamiság, s ezért nem ismer­heti el egyetlen párt kizárólagos ve­zető szerepét. Füzessy Tibor, a Nemzetbiztonsági Hivatalt felügyelő tárca nélküli mi­niszter egyes szomszédos országok titkosszolgálatainak tevékenységé­ről szólva kifejtette, hogy azok leg­főbb belső feladata az ott élő magyar kisebbség megregulázása, külső munkájuk pedig a vélt magyar terü­letintegráló törekvés elhárítása. A miniszter gazdasági csodának ne­vezte, hogy - bár ezen országok egyi­kében másikában nyomorog a nép - mégis van anyagi forrásuk a ma­gyarságot a világ előtt lejáratni aka­ró tevékenységre. A szerda délelőtti előadások sorozatát Joó Rudolf hon­védelmi államtitkár folytatta. Cigaretta a mosópor mögött Rédics (MTI) - Nagy mennyiségű csempészcigarettát foglaltak ie a ré- dicsi vámhivatal pénzügyőrei - tájé­koztatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága szerdán az MTI-t. A Rédicsnél belépésre jelentkező macedón tehergépkocsi a papírok szerint Szlovéniából szállított mosó­port Albániába. A vámosok azonban gyanűsnak találták a gépkocsiveze­tő viselkedését, s ezért a tételes vám- vizsgálat mellett döntöttek. Az el­lenőrzés során nemcsak a mosópo­ros dobozok mögött, de még a jármű padlózata alatt is találtak cigaret­tát. A 14 236 karton Boss márkájú cigarettát, amelynek értéke mint­egy két és félmillió forint, a vámhi­vatal lefoglalta, a csempész sofőr el­len feljelentést tett. Kerékpárt — vasúttal Budapest (ISB - S.Z.) - Ma még csak 170, szombattól már 2300 vo­naton szállíthatják a kerékpár sze­relmesei járgányaikat szerte az or­szágban. A MÁV ugyanis - néhány kivételtől eltekintve-szinte minden vonalára kiterjesztette a „Kerékpár­ral - vasúton” elnevezésű, három hónapja kísérleti jelleggel beindított akcióját. Júniusban még csak 9500-an, egy hónappal később már 20 500-an „utaztatták” a kétkerekűt vasúton — tudtuk meg a MÁV szerdai sajtótá­jékoztatóján. Az érdeklődés látható­an nagy, ezért is határozták el, hogy az IC és a nemzetközi szerelvénye­ken kívül gyakorlatilag minden vo­naton engedélyezik a kerékpárok szállítását, jelképesnek tűnő összeg fejében. Minden olyan állomáson fel lehet szállni biciklivel, ahol a peron magassága, erre lehetőséget ad. Bál- a megfelelő feltételeket a MÁV nem tudja biztosítani - nincsenek speciális szállítójárművei -, „eltűri", hogy a legolcsóbb módszerekkel áta­lakított kocsikban egy-két, esetleg több kerékpárt is elhelyezzenek, akik valamilyen alkalmas helyet ke­resnek arra, hogy egészséges szen­vedélyüknek hódoljanak. Az utasok­tól pedig azt kérik, viseljék el azt a kis kellemetlenséget, amit az így szállított kétkerekűek esetleg okoz­nak. Építőipar-KSH Budapest (MTI) - A Központi Sta­tisztikai Hivatal adatai szerint az építőipari vállalkozások az év első felében 91,8 milliárd forint értékű építési-szerelési tevékenységet vé­geztek, s ez mennyiségében 10,2 szá­zalékkal maradt el az egy évvel ko­rábbitól. A mélyépítés kivételével az építői­paira továbbra is a termelés csökke­nése jellemző. A legnagyobb mérték­ben - 22,2 százalékkal - az épület­fenntartás és -korszerűsítés esett vissza. A termeléscsökkenés a ma­gasépítőiparban is megközelítette a 20 százalékot. Az építési-szerelési tevékenységből a fenntartási munkák aránya az egy évvel korábbi 38,3 százalékkal szemben idén az első félévben 30,7 százalékot tett ki. Nemzetközi agrártanácskozás 16 ország magas rangú szakemberei részvételével zajlott Gödöllő (MTI) - A korábban közös akolba kényszerített közép-kelet- európai országok most kezdenek eszméim a több évtizedes elnyomás után. Az azonos sors az agrárgazdaságban is számos hasonló gondot vet fel, amelyre ésszerű együtt keresni a megoldást - jelentette ki Szabó Já­nos földművelésügyi miniszter szer­dán Gödöllőn: A 16 ország miniszte­rei, magas rangú mezőgazdasági szakemberei részvételével a FAO szervezésében megrendezett ta­nácskozás befejezése alkalmából tartott sajtótájékoztatón a miniszter hangsúlyozta: az átalakulás sajátos­ságai közé tartozik, hogy valamen­nyi érintett országban a mezőgazda­ság elvesztette korábbi kedvezmé­nyezett pozícióját, csökkentek a jö­vedelmezőségek, növekedtek a vesz­teségek, s a termelés átlagosan 25-30 százalékkal esett vissza. Most az a kérdés, milyen irányba induljon el a fejlődés. Raskó György, az FM államtitkára a továbblépésről a tanácskozás tá- asztalatai alapján kifejtette: kulcs- érdés, hogy a közép-kelet-európai agrárágazatok a nyugati országok­hoz hasonló módon nagyarányú ál­lami támogatással igyekezzenek e versenyképes helyzetbe kerülni, vagy más utat válasszanak. Szinte valamennyi ország nem a központi támogatás növelésében, hanem olyan gazdasági környezet megte­remtésében látja a megoldást, amely költségtakarékos módszerek alkalmazásával érheti el a kedvező exportpozíciókat. A fejlett világhoz képest a lemaradás behozása azon­ban becslések szerint 10-15 évig is eltarthat. A tanácskozáson szó volt a téeszek várható szerepéről is. A résztvevő országok többségének - közöttük a magyar szakembereknek- az álláspontja szerint a termelő tí­pusú szövetkezetek helyett szolgál­tató típusúakat célszerű kialakíta­ni, a termelést pedig erre szakosított zárt egységekre kell bízni. Közös sa­játosság az is, hogy mivel a kelet-eu­rópai országokban az elmúlt 40 év­ben a földnek gyakorlatilag nem volt értéke, most a nyugatiakhoz képest mindenütt igen alacsonyak a föld­árak, ezért átmenetileg nem értéke­sítik, hanem többnyire bérleti for­mában hasznosítják e természeti kincset. Kiderült az is, hogy vala­mennyi országban a gyors infláció miatt a termelés élénkítését lassítja az új vállalkozások indításához fel­vehető hitelek magas kamata. E te­kintetben Magyarország a többiek­hez képest viszonylag előnyös hely­zetben van. Annál is inkább, mert hamarosan, egy új kedvező kamato­zású kölcsön felvételére nyílik majd lehetőség - mondta Raskó György. Csődöt jelenteni könnyű. Magyar-izraeli együttműködés Közös fellépés a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen Budapest (MTI) - Magyarország és Izrael azt tervezi, hogy kormánykö­zi szintre emeli az együttműködést a kábítószercsempészés, a terroriz­mus és a szervezett bűnözés elleni fellépés érdekében. Ezt a kooperáci­ót jelenleg a két ország szakminisz­tériuma által 1991-ben kötött meg­állapodás szabályozza - hangzott el szerdán a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy Boross Péter belügyminiszter meg­hívására vasárnap óta hazánkban tárgyal Moshe Shachal izraeli rend­őrségi és energiaügyi miniszter. Boross Péter elmondta: hamarosan a parlament elé kerül a nemzetközi szerződésekről szóló jogszabály, és ez jól fogja érzékeltetni, hogy mi a különbség egy minisztériumi és egy kormányközi megállapodás között. Szólt arról is, hogy az izraeli minisz­ter látogatása beleilleszkedik a két ország között az elmúlt években ki­alakult és folyamatosan elmélyülő kapcsolatrendszerbe. Moshe Shachal látogatása során fel­kereste a magyar rendőrség külön­leges szolgálatát, é6 a gyakorlatban is megszemlélte tevékenységét, amelyet professzionális színvonalú­nak nevezett. Beszélt arról is, hogy hamarosan magyar rendőrök utaz­nak Izraelbe, hogy tanulmányoz­hassák az ottani antiterrorista egy­ségek munkáját. Ugyanakkor izrae­li rendőrök érkeznek Magyarország­ra, hogy megismerkedhessenek a rendórkutya-vezetó-képzéssel, hi­szen ennek eredményeit jól lehet hasznosítani a kábítószercsempé­szek elleni harcban. Az izraeli miniszter külpolitikai kér­désekre is válaszolt. Elmondta, hogy nagy várakozással tekintenek a jövő héten Washingtonban foMatódó kö­zel-keleti tárgyalások elé. Mint mondta, ha Szíriával sikerül kétol­dalú megállapodást kötni, akkor várhatóan Libanonnal is egyezségre jutnak. A palesztinokkal való tár­gyalásokat azonban nehezítik a ná­luk meglévő eltérő vélemények. VI. Nevelésügyi Kongresszus Nyolc szekcióban vitatják meg az oktatásügy kérdéseit Budapest (MTI) - Hatodik alka­lommal rendeznek kongresszust Magyarországon az alsó- és középfo­kú tanintézetek tanítói és tanárai. A VI. Nevelésügyi Kongresszus, amely augusztus 28-ig tart, szerdán kezdődött a budapesti Állatorvostu­dományi Egyetem falai között. Üdvözlő beszédében Demszky Gá­bor Budapest főpolgármestere el­mondta: fontos, hogy a főváros ad otthont ennek az eseménynek, hi­szen az ország tanintézeteinek mintegy 30 százaléka itt található. A nemrégiben elfogadott közoktatá­si törvényről szólva kijelentette: saj­nálja, hogy a Fővárosi Közgyűlés vé­leménye csak igen kis mértékben je­lent meg a törvényben. Reményét fe­jezte ki, hogy a közoktatási törvény­nyel kapcsolatos problémákkal és feladatokkal a VI. Nevelésügyi Kongresszus is foglalkozik. Köpeczi Béla akadémikus, a szerve­ző bizottság elnöke „A magyar neve­lésügy távlati problémái” című meg­nyitó előadásában szorgalmazta a magyar pedagógusképzés reformját, amellyel kapcsolatban a mostani ta­lálkozón is értékes javaslatokat dol­gozhatnak ki. Kitért rá, hogy a szer­vezők két évvel ezelőtt vetették fel a mostam kongresszus megrendezé­sének gondolatát. Magyarországon először 1848-ban rendeztek ilyen ta­nácskozást, a legutóbbi nevelésügyi kongresszusra pedig 1970-ben ke­rült sor. Pataki Ferenc, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia alelnöke kijelentet­te: a magyar oktatásügy reformját csak a civil társadalom minden sze­replőjének együttműködésével lehet megoldani. Harmati Béla evangéli­kus püspök az Ökumenikus Tanács elnöke az egyházak nevében köszön­tötte a kongresszust. Hangsúlyozta: az egyházi iskolák visszaadásánál az egyházaknak, az önkormányza­toknak, a tantestületeknek egya­ránt megfelelő tapintattal kell e kér­déshez nyúlniuk. A négynapos kongresszus alatt nyolc szekcióban vitatják meg az ok­tatás-, a nevelésügy, a neveléstudo­mány kérdéseit, illetve a pedagógu­sok mai helyzetét. A rendezvényen részt vesz több akadémikus, tanin­tézmények vezetői, nevelésügyi és oktatási szakemberek, a Művelődé­si és Közoktatási Minisztérium több vezetője, illetve önkormányzati szakemberek is. Garantált ár újabb agrártermékeidre Újfehértó (MTI) - A búza után jövőre garan­tált felvásárlási ára lesz a sertés- és marhahús­nak, a tejnek és a kukoricának is - jelentette be Medgyasszay László, a Földművelésügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára szerdán Újfe- hértón, ahol egy mezőgazdasági fórumon be­szélt az ágazat helyzetéről, fejlesztésének lehe­tőségeiről. Az államtitkár elmondta: a tárgyalások már folynak, s azok befejezése után hirdetik meg a termékek árát. Az agrárrendtartás a többi me­zőgazdasági terméknél is tervezi az irányár meghatározását. Medgyasszay László úgy vél­te: mindez kiszámíthatóbbá teszi a termelést, hiszen értékesítési biztonságot ad. Hozzátette: piaczavar persze lehet, de annak megszünteté­sére a tárca rendelkezésére áll az intervenciós alap. A Földművelésügyi Minisztérium vezető tisztségviselője külön kitért a mezőgazdasági termelők érdekképviseletei által vitatott garan­tált búzaárra. Véleménye, szerint a 8200 forin­tos tonnánkénti árat nem szabad emelni, mert az jelentős kenyéráremelkedést eredmé­nyezhet. Medgyasszay László megerősítette korábbi vé­lekedését, miszerint 1994 a mezőgazdaság sta­bilizálásának éve lesz. A garantált árak meg­hirdetése mellett az ágazat helyzetének javulá­sát az eredményesebb piackutatástól várja. Hangsúlyozta: a nyugati piacok megtartása mellett a fizetőképes keleti kereslettel szembe­ni fogadókészséget az exporttámogatások ésszerű felhasználásával kell kiegészíteni, hogy a magyar agrártermékek árban is ver­senyképesek legyenek. Az államtitkár szólt a mezőgazdaság finanszí­rozási gondjairól is, s bírálta a bankok lassú és rugalmatlan hitelezési tevékenységét. Az áta­lakuló ágazat szektor-összetételéről végül úgy vélekedett: sokszínű lesz a magyar mezőgazda­ság, az egyéni vállalkozók, farmerek mellett hosszú távra megmaradnak a termelő és érté­kesítő típusú szövetkezetek, az állami gazdasá­gok privatizálásával pedig kialakulnak kis- és középbirtokok is. 33 milliárd forint privatizációs bevétel Budapest (MTI) - Több mint 33 milliárd forint privatizációs bevételt könyvelt el az ÁVÜ ez év augusztus 20-áig. Pontosan 33 milliárd 679 mil­lió 249 ezer forint bevétel keletkezett, amiből a készpénzes értékesítés 19,8 milliárd forintot tett ki. Devizáért 11,1 milliárd forint értékben, forintért pedig 8,6 milliárd forint értékben adott el állami vagyont az ÁVÜ (egy hónappal korábban a privatizációs bevétel 31 milliárd fo­rint volt). Július végéig 4,4 milliárd forintnyi ál­lami vagyont értékesítettek kár-pótlási jegyek ellenében. A kiadások összesen 34 milliárd 684 millió 077 ezer forintot tettek ki. Ebből az államadósság törlesztésére 11,9 milliárd forintot, a privatizá­ciós költségekre 2,1 milliárd forintot fordítot­tak. Reorganizációra több mint 5,1 milliárd fo­rintjutott. Az ÁVÜ 4,7 milliárd forintot fizetett be az elkülönített alapokba, 3,1 milliárd forint­nyi garanciális kifizetés terhelt^ a vagyonügy­nökséget az idén, 4 milliárd forintot pedig tar­tósbetétként helyezett el a további garanciák kifizetésére. Az idén a privatizációs kiadások összességében egymilliárd forinttal meghaladják a bevéte­leket. A kiskunsági tűzről Budapest (MTD - A honvédség jelenleg is nagy erőkkel vesz részt a napokban keletkezett erdő­tüzek oltásában - közölte szerdán az MTI-vel Tikos László alezredes, a HM Sajtóosztályának vezetője. A tűzoltósággal és más szervekkel együttmű­ködve mintegy 400 hivatásos és sorkatonával,. 7 tűzoltóautóval, 22 tehergépkocsival, 3 lánctal­pas technikával, valamint más eszközökkel közreműködik a honvédség a tűz oltásában és a biztonsági feladatokban a Kiskunsági Nem­zeti Parkban. Tikos László a napilapokban felröppent hírrel kapcsolatban - mely szerint névtelen levelek­ben katasztrófát helyeztek kilátásba, amennyiben a kezelői jog megváltozik - el­mondta: a Honvédelmi Minisztérium valóban átadta a gyakorló- és lőterek ingatlanjainak ke­zelőijogát a Kiskunsági Nemzeti Parknak. E te­rületet a korábban szovjet és részben magyar katonák működtették, de katonai célokra már évek óta nem használják. A kezelő jog átadásá­ra vonatkozó megállapodást a másfél éves elő­készítő munka után, a napokban írták alá a Honvédelmi Minisztérium és a környezetvédel­mi minisztérium vezetői, mivel a természeti ér­tékek megóvása a Honvédség számára is kie­melt nemzeti érdeknek számít. A mintegy 3200 hektár természeti oltalom alatt álló területnek a tényleges ingatlanjogi rendezését a közeljövő­ben hajtják végre az illetékesek.- Persze! Csődöt jelenteni könnyű, de én mit mondok majd a feleségemnek? Rajz: MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents