Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-25 / 197. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Augusztus 25., Szerda-----------JEGYZET----------A tétek plasztikája Nagy József Az egyik „nagy magyar város”, Cleveland híres sebésze dr. Steve Reger professzor szerint Miskolcon ki lehetne, ki kellene alakítani egy arcplasztikai sebészeti részleget. A professzor - aki jól beszél magyarul - ugyanis Reger Istvánként látta meg a napvilágot és ezt a tényt híres amerikai orvos- professzorként sem akarja elfeledni, ebben Segíteni szeretne nekünk. Még mielőtt egyesek e hír hallatán arra gondolnak, hogy végre elérkezett az ideje kajla fülük fejhez simulóvá alakításának, annak, hogy hosszú horgas orrukat piszévé szabassák át, vagy más egyéb csúnya, vagy csúnyának hitt testrészüket néhány órás beavatkozás után szépként lássák, nyugodtan féket rakhatnak elszabadult fantáziájukra. A professzor szerint ugyanis a részleg elsősorban gyermekeken végezne plasztikai műtéteket, hogy az arc, az orr, a fül, az áll hibáit, ezen keresztül pedig a még ennél is nehezebb helyzetbe sodródott lélek torzulásait kiigazítsa. Mint azt rádiónyilatkozatában dr. Reger elmondta, számít a jó felkészültségű fiatal miskolci sebészekre és itthon is jól csengő neveket sorolt, majd megadta a címét. A plasztikai részleg létrejöttéhez befogadó épületre, a felkészítést vállaló orvosokra lesz szükség és ha mindez együtt lesz, még akkor sem lehet elmondani, hogy nincs más hátra, mint megnyitni az ajtót az első páciensek előtt. A működés, a fenntartás módját is megkell találni, vagy ahogy ma mondjuk, ki kell találni. Dr. Steve Reger bizakodik, hogy miskolci kollégáiban jó követőkre talál a szakmájában, amelyik magasztosan szép célokat szolgál azzal, hogy megpróbálja visszaadni az élet előtt álló emberpalántáknak, amit megtagadott, vagy elvett tőlük a sors. S ha a Föld másik oldalán élő magyar plasztikai sebész bizakodó, miért ne lehetnénk azok mi, akiknek ez a nemes gesztus szól, hiszen nincs ember, aki ne szeretné szebbnek látni a világot, és benne önmagát. Elő-előfordul, hogy kishitűségből, vagy a túlzottan nagynak látszó feladattól való félelmünkben visszariadunk az ajánlott segítség elfogadásától. A professzor arra int: létre kell hozni a miskolci arcplasztikát akkor is, ha ahhoz előtte el kell végezni a lélek plasztikáján szükséges alakításokat. Működik a Tourinform Miskolc (ÉM) - Július 1-jétől működik Miskolcon, a Széchenyi u. 35. sz. alatt a megyei idegenforgalmi hivatal Tourinform Szolgálata, ahol az'érdeklődőket naprakész információk alapján tájékoztatják a turisztikával, vendég- forgalommal kapcsolatos valamennyi kérdésről. Telefonszámuk a következő: 348-921. Módosított költségvetés Mezőkövesd (ÉM) - A város képviselő-testü- lete legutóbbi ülésén megvitatta az 1993.1. félévi gazdálkodásról szóló tájékoztatót, amelyet 16 igen szavazatta] és 1 tartózkodással elfogadott. Az 1993. évi költségvetés módosítása kapcsán a pénzügyi fedezet így rendelkezésre áll a Mező Ferenc Általános Iskola részére a 4. első osztály beindításához. Hozzájárult a Borsodi Sörgyár részvényeiből az önkormányzat tulajdonát képező részvények 200 százalékos árfolyamon történő értékesítéséhez, amennyiben az érdeklődő továbbra is fenntartja vételi szándékát. Módosították a tűzoltókocsi megvásárlására vonatkozó korábbi határozatukat, s kedvezményes kamatozású hitelfelvétellel is lehetővé teszik annak beszerzését. Az általános forgalmi adó növekedése miatt módosította a testület a helyi menetrend szerinti autóbusszal végzett személyszállítás díjtételeit. Ennek értelmében 1993. augusztus 1-jétől a teljes vonaljegy 22 Ft., egyvonalas bérlet 378 Ft., összvonalas bérlet 542 Ft., tanuló- és nyugdíjasbérlet 135 Ft. Ugyancsak az általános forgalmi adó növekedése miatt módosította a testület 1993. augusztus 1-jével a szemétszállítás díját, és azt 394 Ft- ban/fő/év állapította meg. A képviselő-testület úgy döntött, hogy rendeletben szabályozza az önkormányzati utak 8 tonnát meghaladó tehergépkocsik általi használatát. Az illetékes bizottságok előteijesztésében az októberi ülésen vitatja meg az ezzel kapcsolatos rendelet-tervezetet. Most is a magyarság szószólója Habsburg Ottó a nemesi címekről, Horthyról, történelemről Habsburg Ottó megjelenése mindenütt esemény számba megy Fotó: Laczó József Csontos László Kazincbarcika (ÉM) - Augusztus 18-án délután Kazincbarcika vendége volt dr. Habsburg Ottó (81 éves), a Páneurópai Unió elnöke. Az ÁFÉSZ székházban megtartott előadása előtt kértük meg az ismert politikust, írót, a magyar-ügy nyugati képviselőjét, hogy élettapasztalatát megosztva velünk vegyen részt egy rendhagyó történelem órán az Észak-Magyarország olvasóival. □ Mit szól ahhoz, hogy újra akarják tárgyalni az 1947. évi IV. törvényt, amely annak idején eltörölte a magyar nemesi címeket és betiltotta használatukat? • Kérem szépen én úgy érzem, a cím a név része, s ez a történelem által elismert bizonyos hazafias tettet takar. Én amellett vagyok, hogy tartsák meg. □ Ön használja a címét? • Én nem. Egyébként ez nem csinál különbséget az emberek között. Nézze, Németországban is megvan, és nem árt a demokráciának, sőt ellenkezőleg! Ausztriában ugyan tiltják, de ez a kisebbségi komplexusuk következménye. Ez nem jó példa. □ Ön személyesen is ismerte Horthy Miklóst. Mi a véleménye arról, hogy most újratemetik Magyarországon? • Csak az emigrációban ismerkedtem meg vele személyesen, amikor közeledtek az '56-os események és szükség volt az emigráció egységére. Ekkor a Magyar Nemzeti Tanács (USA-ban működött) külügyminisztere, Bakách-Bessenyey volt magyar követ kérte, hogy fogjak kezet Horthyval, az egységesítés érdekében. Őszintén vallom nem szívesen tettem, de úgy éreztem a magyar nemzet érdekében történt. Ami a temetését illeti: minden magyarnak joga van magyar földben nyugodni. Az nem számít, hogy szélsőbaloldali vagy szélsőjobboldali volt az illető. Az más dolog, hogy nem megyek el a temetésére. Ez holtbiztos. □ Az Ön családjának annak idején érdekes kapcsolata volt Horthyval, hiszen Ferenc József szárnysegédje volt, majd felesküdött édesapjára, IV. Károlyra, akit végül megfosztott a trónjától... • Ebből következően három oka is van, miért nem megyek el Kenderesre. Első ok, hogy lövetett az apámra, Gulyás Mihály Encs (ÉM) - A fizetésem. Adja oda az asszonynak. Az öregnek eszébe jutott nem egy kérdés, de a férfi már nem volt sehol. A borítékot zsebre gyűrve, a kis erőmű őre felkapta zseblámpáját. A turbina alól dörögve előtörő víz habozva, mondhatnók tajtékozva örvénylett, mélysége 4-5 méter. A lámpa fénye végigpásztázta a szédítő kavargást. Egy biztos: az örvény lerántja a belekerülő embert, leviszi egészen a fenékig, de nem tartja ott, megforgatja és kipenderíti a seké- lyesbe. Á túlfolyó betonfalán állva szüntelenül reflektorozta a vizet és torkasza- kadtából ordította a férfi nevét. Hiába. Nem adott életjelt magáról. A mélység a jobb parti részen szokta kicsapni a túlfolyóba került dolgokat, beleroskadt, odvas fűzfát, belefojtott kutyát, néha-néha felpuffadt kisborjút, mely közel merészkedve a vízhez, mire észbe kapott... nem, ez a víz irgalmat nem ismert, de ember- emlékezet óta nem fulladt bele senki. Megkerülve az erőművet, lefelé indult a jobb parton. Bár ismerte erre a járást, nem kapcsolta le a lámpát; a sötétség az orráig ért, a lábát se látta, a partmenti fákat se, amelyekről már régen elhordták a leveleket az őszi szelek, két nap múlva karácsony. Kimondottan elégedett volt terep- és folyóismeretével, amikor a fény telibe találta a férfit. „Megmondtam ugye, ez a víz nem veszi be az embert!” A gomblyukára húzva a zseblámpa fogóját, átnyalábolt egy fát. Nem szólongatta. A víz közeledett a fagyponthoz. Ennek már se hangja, se ereje. Néhány perc múlva a sebes víz lelökné a lábáról. Lenyúlt, megragadta a galléiját. Szerencse, hogy kicsi, sovány alak. Kihúzta a partra, lábára állította. „Tudsz járni?” Aférmásodik: engem és családomat számkivetésben tartott. Egyszer azt hitte, titokban hazatértem, s rendőri hajsza indult keresésemre... Végezetül a harmadik, s legfontosabb ok, hogy Horthy a földreform ellensége volt. Én pedig úgy éreztem, ez a nemzet érdeke lett volna, mivel a társadalom alapja a középosztály. Ezen túl politikailag is száz százalékban más véleményen voltam, mint Horthy Miklós. □ Ön magyarnak vallja magát, és nagyon sokat is tett a magyarságért külföldön, viszont német nemzetiségű. Hogyan illeszti össze magában ezt a kettősséget? •Mi volna ebben nehéz? Én mindig magyar állampolgár voltam, kezdettől fogva. A családom négyszáz éven át magyar király volt. Ha én nem vagyok magyar, akkor ki legyen az? □A családja cseh király is volt... akkor Ön cseh is? • Ebben nincs semmi ellentét! Ha nem kiskaliberű nacionalista az ember, akkor ez teljesen természetes. □ Miért pont a magyarokat választotta ki a birodalom hajdani népei közül? • Ez egy történelmi folyamat volt nálam. Az apám is nagyon közel állt a magyarsághoz. Bámulatosan ismerte a magyar irodalmat. Engem fi nehézkesen nemet intett. Átkarolta a derekát és vonszolni kezdte a háza felé. Néhány lépcső állta útját. Megverte az ablakot. Fény gyulladt. Az asszony elképedve nézett rájuk.- Hát ez hogy kerül ide?!- Majd elmondja. A tél megnémítot- ta. Segíts! A konyhába vitték.- Vess neki ágyat. - Tekintetével a használt heverő felé intett. Kigombolta a férfi télikabátját. Még mindig tócsa gyűlt meg alatta. Le a kiskabátot. Az ingével veresre dörzsölte a felső testét. Az asszony megcsinálta az ágyat. Ki tudja, mennyire koszos, egy pokrócot dobott az ágyra, a dagadó dunnát két székre helyezte. Az őr - ezután legyen Józsi, az az öngyilkosjelölt se maradjon névtelen, adjuk neki a Feri nevet - kifűzte a cipőjét - víz csillogott benne -, le a zoknit, nadrágot, gatyát, s az alsó testét is hosszan dörzsölte. Viccelt: Olyan pici a szerszámod, csak fésűvel lehetne rátalálni a gazban. Feri lefeküdt. Rá a pokrócot, arra a dunnát.- Szomjas vagy? A férfi bólintott. A konyhából nyílott a kamra. Hallani lehetett, demizson gurgulázik. Nem pohárba, findzsá- ba, nagyobb edénybe tölt.- Nézd meg, ezt nézd meg, akár a vér és átlátni a kancsón. A lugason termett, a saját két kezemmel csináltam. Már kiforrt. Csordulásig töltötte a 3 decis fin- dzsát. A férfi feje alá nyúlt, hogy száját öntésig emelje. Feribe visszatért az élet, ha nem is pattant fel, erőlködve felült. Megragadta a findzsát, egy csepp nem sok, annyi se ment félre; csak nem fogja bepiszkolni megmentői ágyneműjét. Nem sokára megjött a hangja.- Azt beszélték a vonaton, megint magyar bencések oktattak (elsőran- gúak) és bevezettek a magyar irodalomba. Mivel a politika mellett író is vagyok - több mint 30 könyvet írtam -, az irodalmat különösen szeretem. Életem folyamán állandóan kapcsolatban álltam a magyar üggyel. Az egész második világháború alatt, amikor az országnak megszakadtak a kapcsolatai a Nyugattal, Eckhardt Tiborral ketten képviseltük a magyarság érdekeit. Majd jött a változás, az emigráció, 1956... □ Egy ilyen tősgyökeres történelmi név, mint a Habsburg mikor jelentett előnyt és mikor hátrányt Önnek? •Az éremnek is két oldala van. Vannak előnyök, mert a név ismeretes és vannak hátrányok, mert egyes emberek ezzel a névvel szemben így - vagy úgy reagálnak. Magyarországon ezt szerencsére alig érzem. Viszont vannak országok, ahol bizonyos komplexusok élnek a Habsburgokkal szemben. □ Politikai tevékenységét mennyire határozza meg a magyarság érzése? • Nagyon erősen. Az Európai Parlamentben nagyon sokat foglalkoztam a magyarság ügyével. Én vagyok a magyarság szószólója ott, a magyar vegyesbizottság elnöke. S többé-kevésbé minden párttal jóban vagyok. megvernek, oszt dutyi is kinéz. Nem akartam bevárni. Feri nem volt ,jó fiú” azokban a nehéz időkben. 1950-ben, amikor már négy gyermeke volt, a ház pedig dőlt rájuk, a tanács kiutalta neki egy nagygazda hátsó házát, afféle lakókonyhát. Az egy szobába (tisztaszoba), zsúfolt gazda elbúcsúzhatott a házi nyugalomtól. Az ő magánterületére is betette lábát a hatalma. Cirkuszok nap mint nap. A hívatlan vendégekkel. Jött az a bizonyos október. A gazda baltát emelt Ferire: „Elkotródtok innen, vagy szétvágom a fejed!” Feri aznap az átlagosnál is jobban felöntött a garatra, s amikor ment haza, a rendőrőrs előtt vitt el az útja. A harag, különösen ha alkohol adja alá a lovat, igen rossz tanácsadó. Kapta magát és be - puskát követelt, mert „valakit szitává akarok lőni”. Kilökték. De nem, ezzel nem ért véget az ügy. Egy köpedelem novemberi napon az encsi járási rendőrkapitányságon kötött ki. Amikor egy tiszt - ismerte - meglátta. Felkiáltott: „Hát te is a proletárdiktatúrára támadtál, csórikám, téged én tanítalak meg kesztyűbe dudálni, az istent abba...” És úgy vitték haza autón, nehogy lássák. Alig volt rajta tenyérnyi, ami ne lett volna kék-zöld. Legalább egy hétig lepedőben forgatta, kenőcsökkel orvosolta, akár az utolsó tyúkját is levágta volna odaadó felesége. Ennyi az egész. A végigvert ország egyik állampolgárát alaposan helybe hagyta a hatalom. Még arra se volt kíváncsi. Igen, az indítékra. És olyan sovány, gyengécske embert nem egy markos rendőr, egy kisebb szél is lever a lábáról, ha nem rakja meg a zsebeit kaviccsal. Edelényi városháza Edelény (ÉM U.J.) - A település önkormányzata rendeletben szabályozta a fenn látható városi címer használatát. Eszerint a címer díszítő és a településre utaló jelképként használható a képviselő-testületi ülések meghívóin, protokolláris rendezvényeken, továbbá a város történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, és a városra utaló emléktárgyakon. A címert használhatják a képviselő-testület által alapított díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető és emlékérmeken, továbbá ünnepségeken és rendezvényeken, a nemzetközi kapcsolatok során, az idegenforgalmi propagandában. A városi címer megjelenhet a városra utaló emléktárgyakon, a település kiemelkedő rendezvényein, érmein, végül Edelény jellegzetes termékein. A címer használatára vonatkozó engedélykérelmet a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az edelényi címer leírása szerint a pajzs kék mezejében lebegő fehér, barokk kastélykapu sziluettje a becsukott ka- puszámyak árnyékával. A pajzstalpon a Borsodi Földvár maradványainak sárga képe, a fehér hullámos csíkkal kialakított pajzsfő közepében sárga keresztbe tett bányászkalapács látható. Takarékos gazdálkodás A képviselő-testület által elfogadott előterjesztés szerint a város első félévi gazdálkodását a - szigorú takarékosság eredményeként megvalósuló - pénzügyi stabilitás jellemezte. Finanszírozási gondok nem mutatkoztak. A város bevételei kis mértékben meghaladták a tervezett összeget. Kiesés a helyi iparűzési adó bevételeinél prognosztizálható. A lakosságtól, gazdálkodó szervektől származó több mint 8 millió forintos bevétel viszont azt jelzi, hogy az önkéntes társulásokba belépők (gáz, kábel-tv stb.) száma egyre gyarapodik. Az edelényi önkormányzat legnagyobb intézményeként működő Városgondnokság az év első felében eredményesen dolgozott a hozzá tartozó iskolák óvodák és más szervezetek üzemeltetésén, és a város tisztaságának, rendjének megteremtésén. A nyári karbantartási munkák még nem fejeződtek be. Eszközeik viszont már oly mértékben amortizálódtak napjainkra, hogy azok cseréjéről, pótlásáról mielőbb gondoskodni kell. A helyi gimnázium bevételeit, sikerült pályázaton elnyert pénzzel is kiegészíteni, így a kiegyensúlyozott gazdálkodás mellett lehetőség nyílt szemléltető és oktatási eszközök beszerzésére is. A kitüntető díjakról Edelény önkormányzata a városi közéleti, tudományos, művészeti, közoktatási és közművelődési, test- nevelési és sportmozgalmában, valamint egészségügyi, szociális ellátásában kimagasló érdemeket szerzők elismerésére „Pro Űrbe Edelény” Emlékplakettet és „Edelény Díszpolgára” Oklevelet alapított. A plakett általában a több éven át végzett tevékenység elismeréseként adható. Az oklevelet a város képviselő-testületének döntése nyomán azoknak a magyar és külföldi állampolgároknak adományozzák, akik a város közművelődésében, irodalmi, művészeti életében magas színvonalú tevékenységet foljúattak. A díszpolgári kitüntetést megkaphatják azok is, akik elméleti és gyakorlati munkájukkal a városi nevelés, oktatás fejlesztéséhez hozzájárultak, a testnevelésben és a sport- mozgalomban élenjártak, vagy más városokkal, illetve a külfölddel a kapcsolatok kiépítését és formálását elősegítették. A díjak adományozására a képviselő-testület bármely tagja és bizottsága javaslatot tehet. Ugyancsak javasolhatják a kitüntetést az érdekképviseleti szervek és a szakmai szövetségek, az egyesületek és az intézmények vezetői. Az emlékplakettből évente kettő, a díszpolgári címből évente egy adományozható. Egy öngyilkosság indítéka
