Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
6 B Itt-Hon 1993. Augusztus 24., Kedd FELHÍVÁS! A Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola korlátozott számban az érettségi í 1993. augusztus 26-án 14-17 óráig PÓTBEIRATKOZÁST tart LEVELEZŐ tagozaton. A levelező tagozaton az érettségizettek részére a számviteli-gazdálkodási ágazaton: vei nem rendelkezők részére pénzügyi ágazaton lehet beiratkozni. A Gépíró és Gyorsíró Szakiskola pótbeírása szintén a fent közölt időpontban lesz érettségivel és szakmával rendelkezők részére. Jelentkezési lap az iskola portáján (Jászi Oszkár u. 1.) mindennap 9-12 óráig. *31981/6H TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk! ITTHON (Észak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. HIRDESSEN AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG BORSODI REGIONÁLIS MELLÉKLETÉBEN! TISZAÚTVÁROS, BARTÓK BÉLA U. 7. SZÁM (3. emelet) alatti irodánkban várjuk Kedves ügyfeleinket! Telefon: 49/343-316 A REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ÁRAI: 2/1 oldal 71.000.-Ft + AFA 2/2 oldal 35.500.-Ft + ÁFA 1/1 oldal 35.000.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 17.500.-Ft + ÁFA 1/4 oldal 8.800.-Ft + ÁFA 1/8 oldal 4.400.-Ft + ÁFA Ingyenesen közöljük a névadók, ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Továbbá felvesszük az Észak- Magyarországban megjelentetni kívánt lakossági és közületi hirdeté_■ 1__L *1 A RANYOS! Isten éltessen sokáig, névnapod alkalmából! Béla, Zsolt, Tamás, La és Tünde. •27678/10H* 1993. Augusztus 24., Kedd ItT'Hon B 3 Rendhagyó huszadik századi történelemóra Habsburg Ottóval 'íi&'d ! Habsburg Oltó és kísérete a Kazinc Áruház előtt Csontos László Kazincbarcika (ÉM) - Augusztus 18-án délután Kazincbarcika vendége volt dr. Habsburg Ottó (81 éves), a Páneurópai Unió elnöke. Az ÁFÉSZ székházban megtartott előadása előtt kértük meg az ismert politikust, írót, a magyar-ügy nyugati képviselőjét, hogy élettapasztalatát megosztva velünk vegyen részt egy rendhagyó történelemórán az Észak-Magyarország olvasóival. O Mit szól ahhoz, hogy újra akarják tárgyalni az 1947. évi IV. törvényt, amely annak idején eltörölte a magyar nemesi címeket és betiltotta használatukat? • Kérem szépen én úgy érzem, a cím a név része, s ez a történelem által elismert bizonyos hazafias tettet takar. Én amellett vagyok, hogy tartsák meg. □ Ön használja a címéti • Én nem. Egyébként ez nem csinál különbséget az emberek között. Nézze, Németországban is megvan, és nem árt a demokráciának, sőt ellenkezőleg! Ausztriában ugyan tiltják, de ez a kisebbségi komplexusuk következménye. Ez nem jó példa. □ Ön személyesen is ismerte Horthy Miklóst. Mi a véleménye arról, hogy most újratemetik Magya rországon ? • Csak az emigrációban ismerkedtem meg vele személyesen, amikor közeledtek az ’56-os események és szükség volt az emigráció egységére. Ekkor a Magyar Nemzeti Tanács (USA- ban működött) külügyminisztere, Bakách-Bessenyey volt magyar követ kérte, hogy fogjak kezet Horthyval, az egységesítés érdekében. Őszintén vallom nem szívesen tettem, de úgy éreztem a magyar nemzet érdekében történt. Ami a temetését illeti: minden magyarnak joga van magyar földben nyugodni. Az nem számít, hogy szélsőbaloldali vagy szélsőjobb- oldali volt az illető. Az más dolog, hogy nem megyek el a temetésére. Ez holtbiztos. □ Az Ön családjának annak idején érdekes kapcsolata volt Horthyval, hiszen Ferenc József szárnysegédje volt, majd felesküdött édesapjára, IV. Károlyra, akit végül megfosztott a trónjától... • Ebből következően három oka is van, miért nem megyek el Kenderesre. Első ok, hogy lövetett az apámra, második: engem és családomat számkivetésben tartott. Egyszer azt hitte, titokban hazatértem, s rendőri hajsza indult keresésemre... Végezetül a harmadik, s legfontosabb ok, hogy Horthy a földreform ellensége volt. Én pedig úgy éreztem, ez a nemzet érdeke lett volna, mivel a társadalom alapja a középosztály. Ezen túl politikailag is száz százalékban más véleményen voltam, mint Horthy Miklós. □ Ön magyarnak vallja magát, és nagyon sokat is tett a magyarságért külföldön, viszont német nemzetiségű. Hogyan il-. leszti össze magában ezt a kettősséget? • Mi volna ebben nehéz? Én mindig magyar állampolgár voltam, kezdettől fogva. A családom négyszáz éven át magyar király volt. Ha én nem vagyok magyar, akkor ki legyen az? □ A családja cseh király is volt... akkor Ön cseh is? • Ebben nincs semmi ellentét! Ha nem kiskaliberű nacionalista az ember, akkor ez teljesen természetes. □ Miért pont a magyarokat választotta ki a birodalom hajdani népei közül? • Ez egy történelmi folyamat volt nálam. Az apám is nagyon közel állt a magyarsághoz. Bámulatosan ismerte a magyar irodalmat. Engem magyar bencések oktattak (elsőrangúak) és bevezettek a magyar irodalomba. Mivel a politika mellett író is vagyok - több mint 30 könyvet írtam -, az irodalmat különösen szeretem. Életem folyamán állandóan kapcsolatban álltam a magyar üggyel. Az egész második világháború alatt, amikor az országnak megszakadtak a kapcsolatai a Nyugattal, Eckhardt Tiborral ketten képviseltük a magyarság érdekeit. Majd jött a változás, az emigráció, 1956... □ Egy ilyen tősgyökeres történelmi név, mint a Habsburg mikor jelentett előnyt és mikor hátrányt Önnek? • Az éremnek is két oldala van. Vannak előnyök, mert a név ismeretes és vannak hátrányok, mert egyes emberek ezzel a névvel szemben így - vagy úgy reagálnak Magyarországon ezt szerencsére alig érzem. Viszont vannak országok, ahol bizonyos komplexusok élnek a Habsburgokkal szemben. □ Politikai tevékenységét mennyire határozza meg a magyarság érzése? • Nagyon erősen. Az Európai Parlamentben nagyon sokat foglalkoztam a magyarság ügyével. Én vagyok a magyarság szószólója ott, a magyar vegyesbizottság elnöke. S többé kevésbé minden párttal jóban vagyok. — HETI JEGYZET — Csillaghullás Priska Tibor Emikor egy csillag a sötét égen fényes nyomot hagyva lehullik, azt mondják, íme most hunyt ki valakinek az élete-vi- lága. Azt tartják, hogy minden embernek van csillaga az égen, hogy a boldog ember csillaga fényes, akinek pedig a csillaga halvány, annak az élete is szürke. Akinek a csillaga lehullik, annak az élete is kialszik.” Ugye, minő ismerős ez a hiedelem? Mintha ma mesélné mondjuk megyénk déli, alföldi legelőjén valamely pásztor, aki a gulyát őrzi. Legalábbis idézné régvolt ősét, ki annak idején éjszaka is künn tanyázott a hatalmas síkságokon és a pásztortűz mellett subájára keveredve éppen ilyenkor, Kisasszony havában a csillaghullások idején szemlélte a fényesedé), végtelen eget. Megkereste a csirkéire vigyázó kotlóst, a Fiastyúkot, talán kereste Sánta Katót is, amint a Kaszásnak viszi a vacsorát, a Göncöl szekeret minden bizonnyal ismerte és látta-észlelte a hullócsillagot, a maga módján meg is magyarázva mibenlétét. Pedig a fenti idézet távolabbról való. Egy orosz csillagásztól, aki félévszázada írta könyvét, benne a hiedelmeket idéző sorokat. Tehát ott is így tudják. Talán a végtelen sztyeppén éjszakázó mansi is ugyanazt tudja a hullócsillagról, mint a mi alföldi pásztorunk, föltehetően közös a hiedelem gyökere, talán ugyanígy tudják az amerikai pampákon is. Bármiként is van, ebben a mai világunkban, amikor mindent látó-bemérő kémholdak, halált hordozó rakéták, ki tudja mire képes űrállomások röpködnek fölöttünk, amikor lenn, a Földön a tanácskozásoknak álcázott ellenségeskedéseken a szavak is a gyűlölet bombáiként robbannak, amikor már-már legfőbb cél a másik ember megalázása, ki- semmizése, amikor... Szóval valahogyan mégis jó lenne időt találni az ég szemlélésére. Tiszaújvárosban egykor egy félkarú ember buzgalmából épült meg az ország legnagyobb amatőr csillagászati távcsöve. A miskolci kiliáni csillagvizsgáló valaha nagyszerűen munkálkodott, most nemigen hallat magáról. Ózdon is van(volt?) hatékony vizsgáló. Egyszer valaki úgy hitte, hagy majd minden arra alkalmatos helyen lesz csillagokra irányított távcső, például Boldogkővárában is, vagy az újhelyi Magas hegyen. De ezek hiányában is fóltekinthetünk, csak úgy magunknak az ablakba könyökölve, a falusi kerítések melletti lócáról, a városi parkok padjairól a fölöttünk lévő világra. Ha türelemmel nézünk fölfelé, így István nap után is gyakorta észlelhetünk hirtelen felvillanó fényességet, mely akár bevalljuk, akár nem, valamelyest megborzongat bennünket. Talán kissé magunkba szállunk. Persze ehhez szánnunk kell kis időt a fölöttünk lévő világ szemlélésére is. Mert az is van.
