Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
10 A SZELLEM VILÁGA Színlap 1993. Augusztus 24., Kedd Margitai és Szervét Ez a felvétel az elmúlt színházi évadban készült, mégpedig a Stuart Mária egyik előadásán. így elsősorban a múltról beszél: Telihay Péter főiskolai hallgató sikeres vizsgarendezéséről, aki azóta a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett, és Margitai Ágiról, aki a minden tekintetben ki- rálynő,vo!t a színpadon. De ott van a hát- térí>erf Szervét Tibor is. A Schiller-drámá- ban a hol kimért, hol meg ravasz, a hatalom természetéről mindent tudó Leicester szerepében láthattuk. Előtte viszont ő volt, és bizonyára sokaknak örökre ő marad Cyrano... De a jövőről is beszél ez a kép. A Miskolci Nemzeti Színház nagyszínpadán november közepén a Kurázsi mama díszelőadásával kezdődik a bemutatók sora. A főszerepben - természetesen - Margitai Ágit láthatjuk. Szervét Tibor pedig eljátsz- hatja minden idők legnagyobb színházi és történelmi szerepeit. Előbb Hamletté változik, és ha csak „játékból" is, de ő lesz Napoleon. Fotók: Jármay György Csak előre menekülhetünk Beszélgetés Hegyi Árpád Jutocsa színházigazgatóval Miskolc (EM - FG) - Kívülről úgy tűnik, hogy a Miskolci Nemzeti Színházban jelenleg az építőmestereké a főszerep. Ez igaz is, hiszen folynak a színház rekonstrukciójának munkálatai, viszont már itt vannak a művészek. Az elmúlt héten megtartották az első bemutatók egyikének, Jean Genet Paravánok című költői játékának tervelfogadó megbeszélését, és a szeptember 1-re tervezett évadnyitó társulati üléssel hivatalosan is megkezdődik az 1993/94-es színházi szezon. • Nem szeretnénk, ha a felújítási munkák miatt november közepéig, az első nagyszínházi bemutatóig színházi élmény nélkül maradna a miskolci közönség - kezdi az „évadnyitó beszélgetésünket” Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője. - Elkészült az új játszóhelyünk, az úgynevezett Csarnok, itt már megkezdődhetnek a próbák, tudunk dolgozni a Játékszínben is. Ott először, a Paravánok-premier után két nappal, terveink szerint szeptember 9- én a Neil Simon - Marvin Hamlish szerzőpáros Kapj el! című kamaramusicaljét mutatjuk be. Érdemes megemlíteni, hogy az előadás rendezője és természetesen koreográfusa, is Majoros István, színházunk vezetőkoreográfusa, a két szereplő pedig Várkonyi Szilvia és Dézsy Szabó Gábor. A Rónaiban ugyancsak október elején Ránki György ás Heltai Jenő zenés mesejátékával, a Hamupipőkéjével kezdődik a bemutatók sora. A főszereplő Túróczi Éva, az előadás vendégrendezője Schubert Éva, a népszerű színésznő. Azt hiszem, már ezzel a hármas-premierrel is nagyon széles közönségréteghez tudunk szólni. Ajövőben sem mondhatunk le arról a tervünkről, mely szerint egyrészt minőségi népszínházát, ezzel együtt erőteljesen kísérle„Szómomra külön öröm, hogy éppen most lehetek itt színiai- relctor — mondja az igazgatófőrendező -, most, amikor egyszerre épül a színház kívül és belül." tező színházat akarunk csinálni, és az épület rekonstrukciójával párhuzamosan ki kell alakítanunk egy háromtagozatú színházat, melyben az előbbiek mellett helye van az operának és a balettnak is. □ Talán soha annyi bemutató nem volt a Miskolci Nemzeti Színházban, és soha ennyi írás nem jelent meg a színházról az országos lapokban, mint az elmúlt évadban. Képesek tartani ezt a tempót? • Ez az egyetlen lehetőségünk! Csak előre menekülhetünk. Én tényleg hiszek abban, hogy amelyik fiatal látta a Cyranót, az jobb lett, nemesebb, az másképpen nézi a világot. Ha azt akarjuk, hogy egyre több emberhez szóljon a színház, minél szélesebb közönségréteget tudjunk megnyerni, mindig egy kicsivel kijjebb kell tolni a határokat. Csak ezzel a színes palettával tudjuk megtartani a nézőinket, és meghódítani azokat, akik eddig soha sem jártak itt, vagy valami kellemetlen élmény miatt eltávolodtak a színháztól. De azért sem adhatjuk alább a tavalyinál, mert már figyel ránk az ország. Annak ellenére, hogy tavaly is rövi- debb volt a szezon, mégis 306 előadást tudtunk tartani, az előző évben csak 240 volt. Az is figyelemre méltó, hogy tavaly 20 ezerrel több néző fordult meg a Miskolci Nemzeti Színházban, mint az 1992/93-as évadban. A budapesti és a pécsi vendégjátékaink alkalmával szintén tapasztalhattuk ezt a hatalmas érdeklődést. Nagyon sokat segíthet abban is a színház, hogy végre megszabaduljunk a Miskolcra ragasztott, meglehetősen lesújtó jelzőktől. □ Önökön tehát nem múlhat az 1993/94-es évad sikere? • Úgy érzem, felkészültünk az évadkezdésre. Sikerült megerősítenünk a társulatot, senki sem ment el azok közül a művészek közül, akiknek nagy szerepe volt az elmúlt évad sikereiben. Áz építkezés eddig az előre megszabott ütemben halad, ha van is némi kellemetlenség abból, hogy keiülgetnünk kell egymást, örömmel látjuk: itt épül fel Közép- Európa legmodernebb színházi épületegyüttese. Bízom abban is, hogy nem lehet különösebb anyagi gondunk sem, hiszen Miskolc vezetői is tudják, milyen fontos küldetése van egy város életében a jól működő színháznak. Számomra pedig külön öröm, hogy éppen most lehetek itt színidirektor, most, amikor egyszerre épül a színház kívül és belül. Drámaíró Műhely Veszprém (EM) - A veszprémi Petőfi Színház, a Theatrum Alapítvány és a Gyerekvilág Alapítvány - új magyar darabok születésének elősegítése érdekében, valamint a színházak és a drámaírók eyyüttműködésének új, szorosabb formáit kutatva - Drámaíró Műhelyt alapít. E kezdeményezés nemcsak anyagi támogatással kívánja írásra ösztönözni elsősorban a fiatal szerzőket, hanem neves színházi szakemberek bevonásával folyamatos konzultációs lehetőséget is biztosít számukra. Ä műhely működési formája az évről évre rendszeresen meghirdetett pályázat, amelynek nyertesei egy tanácsadó testület szakmai segítségnyújtásának igénybevételével, egy szellemi műhely tagjaiként írhatják meg darabjukat. A pályázaton mindenki részt vehet, egyszerre akár több darab tervével is. Semmiféle tartalmi, tematikai vagy műfaji megkötés nincs: eredeti drámák és adaptációk, zenés művek és gyermekdarabok egyaránt szerepelhetnek. Pályázni a tervezett darab(ok) szinopszisával lehet. Azoknak a szerzőknek, akiknek még egyetlen drámai műve sem jelent meg nyomtatásban vagy került színpadra, mellékelniük kell a tervezett darab(ok) egy (-egy) kidolgozott jelenetét, vagy egy régebbi darabjukat. A már publikált vagy bemutatott művek szerzőit arra kérik, pályázatukban sorolják fel eddigi műveik színrevitelének vagy megjelenésének adatait. Az 1993. évi pályázatra a szinopszisokat - név és cím megjelölésével - szeptember 30-ig kell beküldeni a következő címre: Petőfi Színház Veszprém, Postafiók: 133. 8201. A pályázatokat a Drámaíró Műhely kuratóriuma bírálja el. A kuratórium tagjai: Nánay István kritikus, a Színház című lap főszerkesztő- helyettese; Székely Gábor rendező; Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténész, a Petőfi Színház rendezője; Vándorfi László rendező, a Petőfi Színház igazgatója; valamint Duró Győző, a Petőfi Színház dramaturgja, a Drámaíró Műhely ügyvivője. A kuratórium 1993. október 31-ig választja ki azt az öt pályázatot, amelyek benyújtói az 1993/94-es évadban a Drámaíró Műhely tagjai lesznek. A kiválasztott öt szerzővel a Petőfi Színház november elsejei dátummal szerződést köt a pályázatukban körvonalazott darabok megírására. A fejenként 100 000-Ft, azaz egyszázezer forint értékű megírási díj összegét a színház ugyanazon a napon a szerzők nevére - féléves lekötéssel - egy lehető legmagasabb kamatozású bankszámlán helyezi el. A megírási díj összegét és kamatait kész darabjuk kéziratának leadásakor vehetik át a szerzők. A darabok elkészülésének határideje: 1994. április 30. Az alkotómunka féléves időszaka alatt a szerzők szabadon látogathatják a Petőfi Színház próbáit és előadásait, s részt vehetitek a társulat életében. Feleki Kamill, az abszolút színész Ötvenegy évvel ezelőtt a padlón a Tökéletes családban . Fotó: ÉM-repró Barabás Tamás Budapest (MTI) - Színészektől hallottam ezt a kifejezést: nappali színész. Megvetéssel ejtik ki a szájukon s azokra a pályatársaikra értik, akik nem bizonyos, hogy este, a színpadon igazi élményt nyújtanak, nappal viszont, a mindennapi életben nem tudnak természetesen viselkedni, csak színészkednek. Ha van nappali színész, akkor talán van tetőtől talpig színész, hogy úgy mondjam: abszolút színész is. És ha van, Feleki Kamill bizonyosan az. Ő nappal pontosan olyan emberien, természetesen, manírok és allűrök nélkül viselkedik, él, tesz-vesz, közlekedik, mint este a színpadon. Szinte nem is látsz különbséget. (Persze van azért, színpadi léte megemel- tebb és mágikusabb, hiszen azért színész.) Egy ember, aki maximálisan tiszteli a szakmáját (és persze a közönséget), akinél pontosabb, fegyelmezettebb, a művészet iránt maximális alázattal viseltető színész talán nincs is. Tiszta szigorúság a Feleld Kamillé, kompromisszumokra nem hajló, pályatársai ezért, bár nagyon szeretik, kicsit félnek is tőle: sohase habozik ugyanis szóvá tenni, ha a legcsekélyebb lazaságot veszi észre partnerei játékában. És innen nézve érthető híres mondása is, miszerint nincs jó, meg közepes és pláne rossz színész. Csak színész van! - mondja, mert a közepes meg a rossz, az nem színész. Az lehet káposztafej vagy ablakkeret, drótkerítés vagy biciklipumpa, akármi, csak nem színész. Hogy Érdemes és Kiváló Művész, hogy Kossuth-díjas, azt szinte fölösleges megemlíteni, mert aligha akad olyan nézője, aki ezt ne tartaná a legtermészetesebbnek. Augusztus 21-én ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját Feleki Kamill és talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy nyolcvanöt éve színész, annyira annak született. Méghozzá mindent tudó színésznek, hiszen - annyi operett és zenés vígjáték főszereplőjeként - a hangjával is mindig remekül tudott bánni. Nála jobban táncolni pedig legfeljebb a balett- és táncművészek tudnak, a színészek közül senki. Életének egy szakaszában, még fiatalon, artistaként kereste kenyerét, mégpedig a nagyvilágban: Bécs, Berlin, Prága és Párizs voltak a főbb állomásai. Minthogy sikereinek túlnyomó részét a Fővárosi Operett Színházban aratta, megérdemelten magas kitüntetéseit is ottani tagsága alatt kapta, sokan azt hiszik, hogy Ka- millka (így nevezi szakniájában mindenki) operettszínész. És jószívvel meg elérzékenyülten gondolnak ottani nagy szerepeire: a Szabad Szél megrendítően emberi súgójára, a Luxemburg grófja elbűvölően szenilis Sir Basiljára, a Csárdáskirálynő jóságosán bölcs Miska pincédére. Feleki Kamill azonban, mint említettem, mindent tud. Ugyanolyan zseniálisan tud prózát játszani: Ar- gant például, Moliére Képzelt betegében, vagy a rosszmájú, zsörtölődő, ldvénhedt komikust Neil Simon: Napsugár fiúkjában. Gratuláltam, további jó egészséget kívántam neki születése napján s megkérdeztem: évek óta nem játszik, ez végleges?- Igen - felelte - és nemcsak azért, mert kissé fáraszt már a játék, hiszen mindig a maximálisát akarom nyújtani. Hanem azért is, mert erre sajnos nem törekszik mindenki és ha egyik-másik partnernél nem tapasztalom ugyanazt a teljes erőbedobást, az még jobban fáraszt. Remélem, rövidesen viszontláthatjuk valamelyik mozi- vagy tévéfilmjét a képernyőn. Vendégkomédiák Miskolc (ÉM)-Az előző évben megkezdett hagyományt folytatva az idén is egy határainkon túli magyar színházat lát vendégül a diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház. Augusztus 28-án és 29-én este fél kilenctől a temesvári Állami Csiky Gergely Színház mutatkozik be a diósgyőri vár szabadtéri színpadán. Augusztus 28-án, szombaton Moheré: Scapin furfangjai című vígjátékát láthatjuk. Az előadás szereplői: Higyed Imre, Mátray László, Demeter András, Orbán Attila, Hozó Éva, Hozó Márta, Makra Lajos, Sütő Udvari András, Ferenczy Annamária, Majorán Attila. A rendező: Laurian Oniga. Másnap, augusztus 29-én pedig Szántó Armand - Szécsén Mihály- Fényes Szabolcs: A Duna-par- ti randevú (avagy Paprikáscsirke) című zenés komédiáját mutatják be. A szereplők: Higyed Imre, Fali Ilona, Ferenczy Annamária, Dukász Péter, Szász Enikő, Makra Lajos, Mátray László és Réthy Margit. A zenés komédia vendégrendezője a budapesti Miszlay István. Az előadásokra elővételben válthatók jegyek az Ady Endre Művelődési Ház pénztárában, a Miskolci Nemzeti Színház jegyirodájában és a diósgyőri várban. Közös Kismadár Kisvárda (ÉM) - A színházi előadássorozat már befejeződött, viszont ezekben a napokban készülnek Móricz Zsigmond Kismadár című színművéből írt televíziós változat felvételei. A határon túli magyar színházak találkozóján fogalmazódott meg, hogy jó lenne egyszer egy közös előadást is létrehozni. Tavaly, amikor a Magyar Televízió rögzítette a kisvárdai fesztivált, Horváth Z. Gergelynek, az MTV rendezőjének is megtetszett az ötlet, és rövidesen megszületett a döntés: az idén nyáron a kisvárdai Várszínház és a televízió közösen állítja színpadra a Móricz Zsigmond-művet, ugyanakkor elkészítik a darab televíziós változatát is. A Panni szerepét alakító Marozsán Erika budapesti főiskola hallgatón kívül valamennyi művész egy-egy határainkon túli magyar színházat képvisel. Az előadás szereplői: Miske László (Nagyvárad), Kardos Róbert (Marosvásárhely), Czintos József (Szatmárnémeti) Csiky Ibolya (Nagyvárad), Török István (Szatmárnémeti), Mende Gaby (Marosvásárhely) Lörincz Ágnes (Szatmárnémeti) Bokor Ildikó (Szatmárnémeti) Holocsi István (Komárom), Makra Lajos (Temesvár), Ropog József (Komárom) Kassai Csongor (Kassa), Gajzágó Zsuzsa (Marosvásárhely), Magyar Attila (Újvidék), Bogdán Zsolt (Marosvásárhely), Réthy Margit (Temesvár), Györffy András (Marosvásárhely) és Patai Sándor (Temesvár). A díszleteket a marosvásárhelyi László Ildikó, a jelmezeket a Wieber Marianne, a Magyar Televízió munkatársa tervezte, a zeneszerző - zenei vezető a budapesti Rossa László, a koreográfus az ugyancsak budapesti Stoller Antal. Viszont a súgó, Kömer Anna Nagyváradról, a rendező munkatársa Széles Aranka Kassáról érkezett Kisvárdára. A Kismadárban Löki sógort alakítja Kassai Csongor. A kassai Thália Színházban készült felvételünkön pedig rendőrként posztói az ifjú színművész Fotó: Bodnár Gábor Feleki Kamill 1954-ben mint Miska főpincér
