Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-03 / 179. szám
4 B Itt-Hon 1993. Augusztus 3., Kedd Ezüst citerások Mezőcsát (ÉM) - A városi „Gyöngyvirág” citeraegyüttes évek óta eredményesen tevékenykedik, hogy a város és a környék lakói megismerkedjenek és ne felejtsék el a régi népdalokat, a népi hangszerek hangját és játékát. A csoport életében jelentős eseményre került sor júniusban. A szirmabese- nyői amatőr művészeti csoportok találkozóján az együttes „ezüst’-fokoza- tú minősítést ért el. A csoport vezetője Bakos József elmondta, hogy két éve találkoztak. A gyerekek még nem ezen a szinten muzsikáltak, nem volt állandó vezetőjük. Egy rendezvényen kérték fel, hogy foglalkozzon velük. Megkezdték a munkát és sok régi tag újból visszatért. Nagyon sok környékbeli és megyei rendezvényen léptek fel mind jobb eredménnyel. Legutóbb az országos minősítő versenyen a zsűri külön kiemelte, hogy a gyerekek tehetségesek, érzik a zenét, s minden remény megvan arra, hogy továbbfejlődve még szebb eredményt érhetnek el. A jövő biztosítéka, hogy létrejött az „után- pótlás”-együttes hat fiúból és három lányból. Lelkesen zenélnek és még van idejük tudásuk gyarapítására. Most az énekkarral közösen németországi vendégútra készülnek, amitől azt remélik, hogy külhonban is ugyanolyan sikert fognak elérni, mint idehaza. Főiskolások kiállítása Bogács (ÉM) - Június 27-én 16 órakor a művészetpártoló bogácsi kör tagjai és a községben táborozó művészettörténész hallgatók előtt Hegyi Imre nyitotta meg a nyíregyházi főiskolások kiállítását. A rajzszakos tanáijelöltek Barczi Pál Munkácsy-díjas festőművész vezetésével az idei nyáron ötödször táboroztak Bogácson. A kiállító tanárjelölteket Katona István végzős hallgató képviselte. Barczi Pál tárlat- vezetését élénk érdeklődés kísérte. A kiállítás augusztus végéig megtekinthető a helyi művelődési házban. Nyári évzáró tábor Bogács (ÉM) - A zeneiskolások fúvós tábora július 30-tól augusztus 8-ig tart, Panyi Zoltán karmester vezetésével. Ez idő alatt a táborlakók több alkalommal is fellépnek helyben, illetve a környező településeken. Térzenét adnak augusztus 5-én 16 órától a bogácsi Hófiirdőben, augusztus 6-án 15 órától Tardon a tájház udvarán, s ugyanezen a napon 17 órától Mezőkövesden a Fő téren, végül augusztus 7-én 10 órától a bogácsi Hőfiirdóben. Ősi „hadak” a Matyók földjén Az egykori szóhasználatok ma is érvényesek Nem csak a napi érintkezésben maradtak fenn a régi kifejezések, nevek, de matyó népművészeti motívumok gazdagítják a város középületeit, áruházak portálját Szepesi Sándor Mezőkövesd (ÉM) - Való igaz, a történelem folyamán bőven kijutott városunknak a különféle hadakból. Prédáit itt német, török, tatár. Noha ezek története is megérne egy „misét”, most mégis egészen másféle hadakról lesz szó. A matyó öregek még emlékeznek rá - és szóhasználatukban erre gyakran utalnak is -, hogy Mezőkövesdet régen a lakosok javarészt „nagycsaládok” vagy ,Jiadak” szerint lakták. Ezeket a,hadakat” olyan egynevű családok alkották, amelyek - leszármazásuk révén — egyazon rokonsághoz tartozónak vallották magukat. Minden ilyen családi „hadnak” saját területe volt a településen, és ezt árokkal, vízmosással, vagy egyéb természetes határral választották el a másik „had” területétől. A hadhoz tartozó családok - lehetőség szerint - a saját területükön belül osztódtak, szaporodtak, építkeztek, ebből eredt aztán a sok zsákutca, „kutyaszorító”, köz, amely oly jellegzetesen rendszertelenné tette a korabeli matyó főváros arculatát. Előfordult, hogy a hadhoz tartozó családok egyetlen »agy utcát foglaltak el, így alakultak ki az ún. „sorok”, amelyek neve máig is sokszor előfordul a mezőkövesdiek tájékozódásánál, helymeghatározásainál. (Ott lakik a Márton-soron; voltam már a Csirmaz-soron, stb.) Az előbb említetteken kívül jellegzetes had volt még Kövesden (és máig is az) a Barczi-, a Gáspár-, a Kriston-, a Molnár-, a Pető-, a Tóth-, a Takács-, a Murányi-, a Kovács-, és a Pólik- had is. A had szaporodásával az egynevű családok annyira elterjedtek, hogy - megkülönböztetésül - melléknevekkel, „ragadványnevekkel” látták el az egyes családokat. Ezek a ragadványnevek legtöbbször valamilyen tulajdonságot, vagy az illetővel történt eseményt jelöltek, és rendszerint ismertebbek is voltak az illető valódi nevénél. Herkely Károly, a mezőkövesdi származású neves néprajzkutató annak idején csokorba gyűjtötte az ismertebb hadak ismertebb ragadványneveit, és úgy gondolom, ezek felidézése ma is élményt jelenthet minden, városa, gyökerei iránt érdeklődő mezőkövesdi polgár számára. Élményt jelenthet egyrészt azért, mert ékes bizonyítékai a kifogyhatatlan népi humornak, furfangnak, másrészt pedig - korabeli helyesírásukkal - értékes maradványai az eltűnőben lévő, régi matyó tájnyelvnek is. A GÁS- PÁR-had tagjait például a következő ragadványnevekkel tisztelték meg: - kontyos, fiis- tyi, derda, bosnyák, kömse, nagycsontjai, csuja, csillagvizsgáló, burkus, kakukk, kalas. A KOVÁCS-had egykori jelzői pedig imigyen szóltak: - pirai, bossós, véress, paki, gyura, kaccsancs, ámbár, tokaji, gúnár. És a MOLNAR-had: - jó- járt, fapeta, ganesz, piszor, ila, nyusztor, búvár, binkás, bár- zsing, majer, mazega, polozs, izra, kissógor. A TAKACS-had:- balog, gari, kapcsi, purgely, szúrós, bójukú, polló, remek, tulkó. Végül a PETO-had: - sánta, letye, fityika, lackó, csengő, nagybajuszú, bogarazi, sőre. Mivel a ragadvánjmevek- fiú- vagy leányágon - néha több generáción át is öröklődtek a családokban, többségüknél ma már szinte képtelenség kiderítem, tulajdonképpen honnan, kitől is erednek. A kevés kivétel egyike a „csillagvizsgáló” - ragadványnév, amelyről fennmaradt, hogy: „Gáspár Esvány olyan igen peckesen tartó a, fejét ferdén-felfelé, mintha örökkön a, csillagokra pislogna...” Ugyanígy nem tűnik rejtélyesnek az sem, hogy a„sánta, nagybajuszú, balog, nagycsontjai, vagy kontyos” — jelzők honnan eredhettek... de már a „letye, fityika, bárzsing, ila, nyusztor, gyura...” - ragad- vánjmevekkel találkozván, csak a fejét vakarhatja az utókor jámbor gyermeke. Az meg, hogy a „bőjukú”-jelzőt miért aggathatták annak idején egy néhai Takácsra... már találgatni sem merem. Maradjunk abban, hogy „rossz az, aki rosszra gondol!” Kelta leletek bemutatása Edelény (ÉM) - A városi könyvtárban augusztus hónapban is megtekinthető az a kelta leletanyag, amely első alkalommal került elő Edelényben. Vélhetően a kelta ősök egy része - az őshazából, a mai Dél- Németország, Észak-Nyugat Svájc, illetve Franciaország keleti részéből - elindulva az Alpok hágóin, majd Olaszországon keresztül a IV. század első harmadában a Dunát átlépve vonultak hazánkon keresztül Munkácsig, s eközben érintették Edelény térségét is. Két évvel ezelőtt a városi köztemető B parcella 22/3 síijának ásása közben Jéger Ferenc sírásó cserép edénytöredékeket és fémtárgyakat talált. Slezák Imre könyvtárigazgató behozatta azokat a könyvtárba, majd az elmúlt év októberében a miskolci Herman Ottó Múzeumba kerültek, ahol B. Hellebronát Magdolna régész muzeológus meghatározta, majd retusálta a leleteket. Ezután került első ízben a közönség elé. 1993. Augusztus 3., Kedd Itt-Hon B 5 (Még) elvándorolni is nehéz... Támogatás nélkül elsorvad a település Alsószuha (ÉM - BE) - A Szu- ha patak völgyében fekvő apró- falvakat évtizedeken át elkerülte a fejlődés. Dél-Gömör parányi településeinek sorsa hosszú időre megpecsételődött, amikor a bányák bezárásával, a szövetkezetek átalakulásával egyidő- ben váltak munkanélkülivé az ingázó munkások. Életmódjuk alakulását hátrányosan befolyásolja, hogy e térségben álig van munkahely, s hiányoznak az élethez szükséges elemi feltételek. Alsószuhán például nincs vezetékes ivóvíz, nincs telefonhálózat, nincs posta, nincs iskola, és a sok-sok nincs után csak villanyvezeték van. Ezért illúzió ma még az is, hogy a festői környezet, a páratlan szépségű természetes növényvilág vonzza a befektetni vágyókat. A helyi képviselő-testület fejlődésbe vetett hite, tenni akarása kevés az elmozduláshoz. Infrastruktúrát kell teremteni. Ez pedig központi segítségnyújtás nélkül lehetetlen. Enélkül Alsószuha kirekesztetté válik. * Az elmozdulás esélyeiről, az aprófalvak közeli és távoli jövőjének alakulásáról; a válható segítségnyújtás formáiról fejtették ki véleményüket azok a szakemberek, akik megpróbálnak tenni a kis településeink fejlődéséért. A közelmúltban megrendezett VII. Szuhavölgyi Kulturális Napon szervezett kerekasztal-beszélgetésból sok minden kiderül. Kiss István polgármester: - Alsószuha lélekszáma alig több, mint félezer. Ebből sok a nyugdíjas, a segélyezett, a munka- nélküli, a járadékos. Halmozottan hátrányos helyzetünkön önerőből nem tudunk változtatni. Kevés az a közel ötmillió forint, amit támogatásként kapunk. Évtizedes lemaradásunkat máról holnapra nem lehet behozni. Kecskés Kornél minisztériumi főtanácsos: — Az országgyűlés őszi ülésszakán napirendre kerül az a javaslat, amely szerint a jövő esztendőben induló beruházásoknál a saját forrás kiegészítésére nyílik lehetőség, így például - ha egy beruházás elkezdéséhez egymillió forint saját erőforrásra van szükség, ebből 400 ezret pályázat útján el lehet nyerni. A baj csupán az, hogy a települések eddig mintegy 2,5 milliárd forintot igényeltek, s ennek egyötöde, 500 millió áll a rendelkezéGömörszőlős - a Szuha- völgy egyik települése. Vajon mikorra ér ide a technika egy-egy áldása? Fotó: Fojtán László sünkre. Szétosztására pedig csak a jövő évi költségvetés elfogadása után kerül sor. Hatvani Zoltán országgyűlési képviselő: - Sajnálatos, de el kell mondani, hogy a jelenlegi támogatáspolitikai rendszer kevésbé elfogadható a települések számára. Nehezményezem azt is, hogy miért csak ebben az esztendőben születtek meg azok a területpolitikai elképzelések, amelyek körvonalazzák a települések fejlődési irányát. El kell végre dönteni, hogy az aprófalvak sorsának alakulásába milyen mértékben kíván beleszólni a kormány. Ezután a megfelelő eszközrendszer kiépítése lenne sürgető. E nélkül, a jövőre kezdődő beruházásokhoz nyújtott segítség sem hozza a várt eredményt. Berényi István, az MTA igazgatója: - A városokhoz közeli települések készek talpon maradni. E földrajzi területen nagyobb esély van arra, hogy a települések egyetlen gazdasági tengelyre felfűződjenek. Az ipari szerkezetváltás után megindulhat Alsószuhán és az ehhez hasonló adottságú, alacsony lélekszámú falvakban is a fejlődés. Családonként, rokoni körökben kell elkezdeni a kisebb- nagyobb, több lábon álló, kereslethez igazodó vállalkozásokat. Kutatóként kritizálom azt a tényt, hogy Alsószuhán miért nincs önálló péküzem, hentes vállalkozó, olyan munkahelyteremtő, aki kooperálná a magán mezőgazdaság kereskedelmét. Feledy Károly, a megyei közgyűlés tagja: - A lakosság tűrőképességének küszöbén áll. Jóllehet, sorsunkba beletörődni nem lehet. Ennek ellenére a kibontakozáshoz szükséges egyéni kezdeményezés is elmarad. A bánya, a nehézipar egyfajta gondolkodásmódra kényszerítette az itt lakókat. Most ezen változtatni kell. Mi, polgármesterek ezerszer kiemeljük: a köz szolgálatát közmegelégedésre csak a lakosság fokozott mér- . tékű támogatásával tudjuk végezni. Honti Győző referens:-Az idén, márciusban azzal a szándékkal kezdte meg működését Miskolcon a Regionális Koordinációs Titkárság, hogy segítséget adjon a leendő befektetőknek, ötlethordozóknak. Az észak-keleti régióból eddig 191 pályázat született, ebből 151-et elfogadott az RFT. Takács István polgármester: - Szövetségünket azzal a céllal hoztuk létre, hogy együttes erővel juttassuk kifejezésre akaratunkat. Nem akarjuk például, hogy a bezárt bányák épületei lebontásra kerüljenek. Azt szeretnénk, ha az önkormányzatok ingyen megkapnák. Ezek a 20-30-50 milliós értékű műhelyek, csarnokok, ugyancsak térítés nélkül kerülhetnének a tulajdonjog rendezése után egy- egy vállalkozóhoz. Cserébe viszont a térségben - mintegy 150-200 főt foglalkoztathatnánk, minimum öt éven át. A gázépítési programba is egymásra vagyunk utalva. Alsószuha például csak akkor kaphat gázt, ha Múcsony, Szuha- kálló irányában a nyomvonalat már kiépítették. A telefonhálózat Zádorfalvához kötődik. Alföldi László osztályvezető: - Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének 12 százaléka természetvédelmi terület. Ugyanakkor magas a védett műemlékek aránya. Ezzel szemben az itt élő aprófalvak természetes szépségüket még nem tudják az idegenforgalom számára fejleszteni. E gazdaság kihasználása mindaddig várattat magára, míg nem lesz vezetékes ivóvíz, telefon. A jövőkép formálása támogatás nélkül lehetetlen. A segítséget várva, azonban nem engedhetjük meg magunknak, hogy tétlen szemlélői legyünk az aprófalvakból meginduló elvándorlásnak. Jóllehet, innen még elvándorolni is nehéz, mert segélykiáltástól hangos városok Ólelik körül. A helyi egyesületek alakulásáról Sajóhídvég (ÉM) - A településen 1945 előtt a következő egyesületek alakultak és működtek: a lövészegyesület 1930-ban alakult, s elnöke Gável Kálmán főjegyző, a gazdakör 1930-ban alakult, elnöke Forgács Miklós országgyűlési képviselő, a levente egyesület 1925-ben alakult, elnöke Gável * Kálmán, parancsnoka Horváth Imre nyugdíjas katonatiszt volt. A sajóhíd- végi legényegylet vezetője Nagy Magdolna tanítónő; a keresztény ifjúsági szervezeté Takács Béla református lelkész; a vadásztársaság elnöke Halász János; a halásztársaság elnöke Gyü- ker János volt. A Hangya Fogyasztási és Hitel Szövetkezet 1898-ban alakult, az elnöki tisztséget Takács Béla református lelkész és Gyüker János kisbirtokos látták el. A Hangya Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet néven induló társaság alaptőkéjét gróf Károlyi Sándor biztosította. A szövetkezeti központ vállalta újabb táj szövetkezetek szervezését és azok ellenőrzését, 1912-ben már összesen 1276 tájszövetkezet tartozott hozzá, amelyek megrendeléseinek 60 százalékát a Hangya teljesítette. 1948-ban a Földműves Szövetkezet megalakulásával a Hangya Fogyasztási és Hitel- szövetkezet megszűnt. Anyagi támogatás kellene... Edelény (ÉM) - Folytatódik á borsodi földvár 1987-ben elkezdett, L. Wolf Mária vezette régészeti ásása. Számos új, a szakmai körökben nagy érdeklődést kiváltó leletanyag került napvilágra, ezzel hírnevet szerezve Edelény- nek. A város önkormányzata azonban sem az ásatás anyagi támogatását, sem a Városszépítő Egyesület által elkészített helyreállítási terveket anyagi források hiányában nem tudja támogatni. Nyaraló képviselők Sajószentpéter (ÉM) - A városi ön- kormányzat képviseló-testülete megérdemelt nyári szünetét tölti, amely alatt feltöltódhetnek a szeptemberben kezdődő munkára, mivel legközelebb csak ekkor lesz Sajószentpéteren testületi ülés a tervek szerint. Remélhetőleg nem jön közbe olyan rendkívüli esemény, ami miatt össze kellene hívni a képviselőket.
