Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-23 / 195. szám

1993. Augusztus 23., Hétfő Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Meditáció az aszályról Tavaly négyszer ennyi, korábban ötször ennyi volt a termés k Vizet váró főid Fotó: Dobos Kiára Exportált szakkiállítás Miskolc (ÉM) - Idén 25 éves Ma­gyarország legnagyobb kiállí­tásszervező vállalata a Hungexpo Rt. A nagy tapasztalatokkal rendel­kező cég ezúttal egy új műfajjal je­lentkezik a piacon, melynek ötletét a tavalyi Foodapest elnevezésű, Nemzetközi Élelmiszer, Ital- és Élel­miszergépipari Szakkiállítás adta. A fővárosi vásárközpont 15 ezer négyzetméterén akkor 25 ország 795 neves kiállítója mutatta be kitű­nő termékeit. Mivel az esemény egy- csapásra rangot vívott ki a kiállítás­szervezők világában a hazai szak­emberek úgy döntöttek - teljesen új­szerű módon -, hogy exportálják a rendezvényt. Az elképzelés megva­lósul, a részvénytársaság Agro Stú­diója szeptember 22-26 között Len­gyelországban rendezi meg a Krako- food ’93 nevű élelmiszer kiállítást. A Hungexpo sajtóosztályától meg­tudtuk, az élelmiszer szakma a pá­ratlan években a kölni ANUGA-n, páros években Párizsban a SIAL-on találkozik. A magyar szakemberek - mint elhangzott - felismerték, hogy az élelmiszeriparnak Európa keleti felében is szüksége van egy regioná­lis szakmai fórumra, egy újabb nem­zetközi találkozóra, amely hozzájá­rul a piac mozgásához. Az érdeklő­dés azt mutatja, hogy a kölni kiállí­tás után idén a Krakofood lesz a leg­nagyobb magyar élelmiszeripari be­mutatkozás külföldön. Az üzleti, pi­ackutatási fórumnak is ígérkező ki­állítás 2000 négyzetméterén 130 ki­állító mutatkozik majd be. Honi élelmiszer-termelőink és ke­reskedőink közül többen jó lehetősé­get, piacszerzést remélnek a Krako- food-tól. Ehhez a visegrádi négyek között létrehozott kereskedelmi megállapodás is jó alapot teremt. Érdemes megjegyezni, hogy a bemu­tatkozó mintegy 30 magyar cég kö­zött Európa-szerte ismertek és új vállalkozások is vannak. Termék­skálájuk nagyon ígéretes, elsősor­ban borokat, üdítőitalokat, sütő- és édesipari termékeket, mélyhűtött árukat, konzerveket kínálnak, mu­tatnak be. Bizonyára különlegesség számba mennek majd a szójából ké­szült termékek és az élelmiszeripari csomagolóanyagok is. KISOSZ-VPOP együttműködés Budapest (MTI) - Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Ke­reskedők Vendéglátók Kamarája (KISOSZ), illetve a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnoksá­ga. Arnold Mihály, a VPOP parancs­noka és Tamás József, a KISOSZ el­nöke csütörtökön folytatott tárgya­lásokat a jövedéki törvény gyakorla­ti alkalmazásával kapcsolatos teen­dők Összehangolásáról. A KISOSZ tájékoztatása szerint az érdekvédelmi szervezet vállalta, hogy a Vámparancsnokság szakmai útmutatása alapján széles körben tájékoztatja a kereskedőket a tör­vény értelmezéséről, illetve segítsé­get nyújt a nyomtatványok kitölté­séhez. A szakmai segítséget az indo­kolja, hogy a VPOP ellenőrzései so­rán gyakran tapasztalja, hogy az érintettek nem ismerik kellőkép­pen, vagy nem megfelelően értelme­zik a jövedéki törvénnyel kapcsola­tos teendőiket. A tanácskozáson szó volt a feketekereskedelem elleni kö­zös fellépés lehetőségeiről is. Új Renault-modell Budapest (MTI) - Bár hivatalosan szeptember végén mutatják be a bu­dapesti autószalonban a Renault új modelljét, a Twingót, a vezérképvi­seletnél, a Renault Hungária Kik­nél már 200 kocsira vettek fel meg­rendelést - jelentették be csütörtö­kön, a modell sajtóbemutatóján Bu­dapesten. Az egyedi kivitelezésű, jel­lemzően gömbölyű vonalvezetésű Twingo új kategóriát jelent a sze­mélygépkocsik sorában. Az autó ter­vezői az autósvilág régi beidegződé­seit szerették volna megváltoztatni, amikor a szokásosnál nagyobb kre­ativitással alkották meg azt az új autókoncepciót és designe-t, ame­lyet a Twingo képvisel. Az avant­gárd vonalvezetésű Twingók 55 ló­erősek, 1239 köbcentis motorral, új­szerű műszerfal-kialakítással, kata­lizátorral, ötfokozatú sebességváltó­val vannak felszerelve. Az autó ára előreláthatólag egymillió forint alatt lesz. Bekecsi Szabó László Szerencs (ÉM) - Biztosan lesz majd az ideinél sikeresebb év. Ami­kor besikerül majd a szőlő, a borsó, a gyümölcs, meg az árpa is. De bár­melyik három termelvény bejön, már nem volt felesleges az évi mun­ka. Nem így az idei. Aki nem adott bele apait, anyait, aki nem kétágúzott csak gyomirtó­zott, aki nem trágyázott csak ma­roknyi műtrágyával meghintette, úgy tessék-lássék módjára, aki nem időben vetett, aki nem minő­ségi magot használt, annak még jól is jött az aszály: mindent rá lehet fogni. Készülnek is a kimutatások, mikor mennyi csapadék hiányzott, mennyivel maradt el a százéves át­lagtól. Jómagam is kaptam egy ilyet a megyére vonatkoztatva, de hát mit kezdjek azzal én itthon a Naposban, ki mérte, hogy mennyi hiányzik a Kutyafagyó szomjas szőlőgyökerénél. Mert azt legvalóbban maga a tőke mutatja. Május végén már tizen­nyolc, júliusra harmincegy her­vadt, lankadt el virággal, termés­sel együtt, majd pedig teljesen el­halt. Sosem végleges a leltár, reszketve nézek rajtuk végig hetente, s min­dig találok új halottat. Most éppen félérett termésével együtt pusztult el a szilvafa, hervadt egy ősziba­rack, talán a termését még meg­kóstolhatja a család, de jövőre már nem fakad újra. Két diócsemete, Sinka Zoltán Budapest (ISB) - A társadalom- biztosítás alapjait már a 18. szá­zadban megvetették az első úgyne­vezett bányatárspénztárak, ame­lyek önkéntes alapon szerveződ­tek, s amelyek a tagoktól, illetve a bányatulajdonostól származó be­vételeket osztották el segélyként a rászorulóknak. Századunk elejéig rendre alakultak az önsegélyező egyletek, biztosítópénztárak, ame­lyek sokáig az egyetlen módját je­lentették a védekezésnek a munka- képtelenséggel járó gondokkal szemben. Az első kötelező betegségbiztosítá­si formát 1891-ben törvényben ve­zették be, de az 1900-as évek köze­péig még számtalan magánbiztosí­tó és önsegélyező egylet egészítette ki az állam teremtette rendszert. Az ötvenes években az államosítás szele természetesen ezeket a pénz­tárakat is elérte, és egészen a mos­tani időkig nem is éledtek újjá a ré­gi elfelejtett formációk. Az első fecskének a Matáv Rt., szá­mít, amely a már két éve működő önsegélyező egyesületét alakította át nemrégiben biztosítópénztárrá. Az egyesület biztosítóként műkö­dik, azokkal a feltételekkel, ame­lyek minden biztosítótársaságra egy kajszi is kiszáradt, és 170 Bur­gundi szőlőoltványból is mindössze négy maradt. Meg sem eredt az öt­ven tő szeder, s a szőlő aljába vetett kétmázsányi tavaszi árpa össze­sen nyolc mázsát termett. Tavaly négyszer ennyi, korábban ötször ennyi volt a termés. Pedig akkor se bajlódtam vele töb­bet, mint most. Keserű, szánalmas látvány az én földem. Meg nevetsé­ges is. Osztok, szorzók, a végered­mény ugyanaz: ez az év nem az enyém. Panaszt tenni, ugyan ki­nek. Szégyenkezem a természet helyett, hiszen az utóbbi négy év kivételével volt itt joga élni a bor­sónak, a szőlőnek, a gyümölcsfák­nak. Mára már ez sem igaz. Sír, kö­nyörög minden tőke, minden cse­mete, ami még el nem pusztult. Ez az augusztus végi hőség már nem oszt, nem szoroz. Hordtam volna be az éltető víz hek­tóit a hegyre? Fohászkodtam volna esőért? Adtam volna túl szántón, szőlőn? Volt éppen vevő. Már an­nak is örülök, hogy volt gazdája már nem láthatja: lassan pusztul, hal el régvolt fürtök zöld lombja, holdvilág módjára fogy a vegetáció. Körülöttem is. A szomszéd még gyakrabban kijár szánalmas kert­jébe. Ő még nem adta fel... Szürkületkor megyek ki, leülök a bódé elé. Még egyszer kipipálom a költségeket - a két kocsi ganéjt, négy mázsa műtrágyát, a növény­védőszereket, a traktor költséget, a kombájnolást, a borsó, a bab, az ár­érvényesek. Nonprofit szervezet, ami azt jelenti, hogy a befizetések, megtakarítások hozamait vissza­forgatja, s a tagok segélyezésére fordítja. Szépe Lőrinc az egyesület ügyveze­tője lapunk kérdésére elmondta, hogy a tagoknak - a Matáv 20 ezer dolgozójából mintegy 13 ezernek - a bruttó fizetésük fél százalékát kell kifizetniük tagdíjként. Ehhez a vállalat az összeg duplájával já­rul hozzá, s az így keletkező alapot elsősorban állami értékpapírokba fektetik, illetve más, jövedelmező vállalkozásokat keresnek a pénz gyarapítására. A tagok természetesen segélyekre jogosultak, de élhetnek más, a biz­tosító nyújtotta lehetőséggel is: balset-, egészség- és nyugdíjbizto­sítást köthetnek, lényegesen ked­vezőbb feltételekkel, mint egy biz­tosítóintézetnél. Pásztory Tamás, a Matáv ágazati igazgatója úgy véli, a vállalatnak elemi érdeke fűződik az egyesület támogatásához, hiszen saját dolgo­zóinak biztonságáról, életfeltétele­ink javításáról van szó, vagyis vég­ső soron a cég biztonságáról. A tag­díjkiegészítést 3,5 százalékos cél­zott bérfejlesztéssel oldották meg - tájékoztatott. Hosszú távon azonban azt tartaná pa vetőmagot, az oltványok árát... Azt a huszon-egynéhány napot, amit nem ilyen esti darvadozással töltöttem, már nem is számolom. Az összeget - akaratomon kívül - félhangosan mondom ki, mint a magának beszélő részeg. Egy-két kései madár vijjog-sikolt a csend­ben. Mint valami nagykabát, terül rám a sötétség. Feketék a szőlőso­rok, a kiszáradt, szétrepedezett ár­patarló odalenn már nem is látszik. A hőség még most is szinte süti a bőröm, s csak az jár a fejemben — bevégeztetett. A kövek most lehe­lik ki egész nap beszívott melegü­ket. Szél piszeg, de ez is olyan, mint a homoksivatagban a sirokkó. Az ember szája kiszárad, gondolata beszűkül, zúgó hang közeledik, mintha éledő homokszemcsék csapkodnák, csipkednék az arcot... Hová fordult ez a szekérkeréknyi Föld a sötét világmindenségben? A megbomlott évszakok kinek enge­delmeskednek? A végtelen száraz- ságözönből lesz-e majd egy Ararát, ahol kiköthet a vegetáció. Vagy marad-e lassú égés, a meg­újulni akaró életet leperzselő hő­ség? Vajon egy új klíma tesz próbá­ra nap mint nap embert, virágot, állatot? A lassú enyészet kezdete ez már, vagy csak embert próbáló sorscsapás? Ki tudja... így még nem vártam soha az őszt, a buja monszun esőt,, a dühöngő te­let. Mert ezt az ájulásig tartó hősé1 get kibírni csak önemésztéssel le­het... helyesnek, ha a központi társada­lombiztosítási terhek csökkenné­nek, s ezáltal nagyobb teret enged­nének az önkéntes biztosítási for­máknak. Nem titkolt célja egyébként az egyesületnek és a vállalat vezetői­nek, hogy később az egészségbizto­sításra is kiterjesztik a biztosító működését, de ehhez az kell, hogy világossá váljon, mi tartozik az alapellátások körébe, s mi az, ahol a magánbiztosítók tehetnek többet ügyfeleikért. Szeremi Lászlóné, a nyugdíjbizto­sítási önkormányzat alelnöke kér­désünkre azt erősítette meg, hogy a társadalombiztosítási testületek­nek közép-, illetve hosszú távon célja a tb-terhek csökkentése, lega­lábbis átstruktúrálása. Éhhez azonban jobban működő gazdaság­ra van szükség, magasabb kerese­tekre, amelyekből kisebb arányban kell elvonni. Az alelnök azonban azt is kijelen­tette, hogy a kötelező biztosítási rendszereket nem lehet megszün­tetni, de mind nagyobb szerepet kell szánni a kiegészítő pénztárak­nak, segélyegyleteknek, biztosítók­nak, mert csak így teremthető meg a minden igényt kielégítő, széles körű ellátást nyújtó társadalom- biztosítási rendszer. Az első fecske: a Matáv Rt. „Nagyobb szerepet kell szánni a kiegészítő rendszereknek"-----------JEGYZET------------­« « Öten maradtak... Bekecsi Szabó László Barangolok hajdanvolt fészkem-búvóhe- lyem körül. Áthúzok a Takta-hídon, és máris egy más világban érzem magam. Ap­róbbnál apróbb falvak, de nem is az a baj, hanem hogy egyre több helyen akadok üre­sen maradt házra. A néptelenedés vissza­fordítható-e, kérdezem magamtól ebben a káeftésedett világban, ebben a butikos-pia­cos egymást zsigerező vásárban. Taktaközi barátom azonban figyelmeztet: ne ítéljek a látszatból, mert az csalóka. A kihaltak, el­költözőitek helyére nagyvárosok megcsö- mörlött (és pénzes) emberei vásárolják sor­ban és csinosítják is az alacsony házakat. Friss vér, új szemlélet, nagyobb fordulat­szám szükségeltetik a falvakban is. A Ti­szához közelítve tovább vészmadárkodom, hiszen százhektár szám maradtak parla­gon a földek: a Koplaló, a Nagylapos, a Holt-Tiszatorok, mind-mind gaztengerben áll, és a megművelt területek is igen sok kí­vánnivalót hagynak maguk után... -Emlé­kezzél csak! - int alkalmi kalauzom.-Ami­kor minden földet kötelező volt megművel­ni, és jaj volt annak, aki m inden év május 31-re ezt elmulasztotta, mert szigorúan megbüntették! Most csak azt a földet mű­veljük, ami - remélhetően - nyereséget is hoz... Úgy a felét. A két kft. Mert a téeszben már csak öten maradtak. Bár a termelőszövetkezet, mint vagyonke­zelő központ csak pár hónapig „funk­cionál”, jelenleg is ügyvivőként dolgozik öt­főnyi stábja. Kell is, sok a hitelező, a mar­hát tartó szervezet, az úgynevezett szállító. Vajon ezeknek mi jut még a maradékból: a bekötőút, a magtár, vagy a hídmérleg... Mert mára már a legtöbb szétváló, elváló, kiválásra váró termelőszövetkezetben csu­pán annyi és az maradt, ami mm mozdít­ható. És persze a maradék tagság - ez eset­ben az öt fő is - mint minden - eladó... Francia kamatláb Párizs (MTI) - Csütörtökön ismét fél ponttal szállította le a 24 órára szóló hitelek kamatát a francia jegybank. Az új kamatláb 8,25 százalék. Ezeknél a kölcsönöknél a héten már másodszor, tíz napon belül negyedszer csökkentették a ka­matokat. A hét elején végrehajtott csökkentés jótékony hatással volt mind a frank helyzetére - a fran­cia valuta árfolyama a német márkához képest viszonylag megszilárdult a hét közepén, a 3,50 frank körüli szinten -, mind a tőzsdére, ahol je­lentősen emelkedett a részvények árfolyama, szerdán például 1,4 százalékkal. A csütörtöki lépés hatása egyelőre bizonytalan, mert a bonni kormány álláspontja keményedni látszik a Párizzsal vitatott gazdasági kérdések­ben, így a német kamatláb csökkentésének kér­désében is és ez kihathat a spekulációra. ÁRFOLYAMOK Miskolc (ÉM) - Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai a Magyar Nemzeti Banknál. 1993. augusztus 23. Átlag áf Vételi nettó áf 0/0 Eladási Felh. nettó áf. kamat 0/0 aug. 23 1994/A 98,30 98,00 98,60 14,36 1994/B 97,21 96,91 97,51 11,89 1995/A 93,97 93,67 94,27 18,47 1995/B 94,17 93,87 94,47 16,34 1995/C 96,99 96,69 97,29 9,73 1995/F 95,91 95,61 96,21 2,42 1995/G 99,64 99,34 99,64 0,69 1996/A 94,44 94,14 94,74 10,76 1996/B 96,14 95,84 96,44 10,21 1996/C 96,11 95,81 96,41 9,30 1996/F 96,20 95.90 96,50 4,70 1997/C 95,00 94,70 95,30 8,63 1998/A 99,80 99,50 100,10 7,75 Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + esedékes­ség napjáig felhalmozott kamat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgy­nap, átutalással történő fizetés esetén a szerző­dés megkötését követő ötödik naptári nap. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény ese­tében maximum 1000 000 forint névértékű köt­vény vételére, illetve 1 000 000 forint névérté­kű kötvény eladására jelentenek kötelezettsé­get. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 000 000 forint, az eladási limit 3 000 000 forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents