Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-19 / 193. szám

Augusztus 19., Csütörtök ÉM - riport ÉM-hétvége IBS Csincse már felnőtt, Csincse most válni akar Úgy tűnik, a nagy „mérkőzés” pillanatnyilag döntetlenre áll M. Szabó Zsuzsa Csincse 668 lelkes kistelepülés, a több mint ötezer lakosú Mező­keresztes része. Öt utcából, 180 házból áll. Van saját postája, va­sútállomása, általános iskolája, ahol 12 elsős és másodikos tanul összevontan, az óvodába har­minc gyerek jár. Az itt élők ellá­tását egy presszó, egy italbolt és két vegyesbolt szolgálja. A veze­tékes vizet már bevezették a há­zakba, a gázzal nem sokára vé­geznek. A könyvtár és ifjúsági ház a közös rendezvényeknek ad helyet. A temetőhöz nemrég épí­tettek saját, korszerű ravatalo­zót. Az orvosi rendelőben heten­te egyszer fogadja a betegeket Varga doktor, a megbecsült ke­resztesi háziorvos. hat, hiszen a két legfontosabb feltétellel - iskola, orvosi rende­lő - rendelkezik. Összes várható bevétele jövőre majdnem 14 és fél millió forint lesz, a kiadások­ra elegendő közel tízmillió, fej­lesztésre marad négy és fél mil­lió. A bevételek az állami norma­tív támogatásból, a személyi jö­vedelem- és gépjárműadókból, valamint a helyi intézmények té­rítési díjaiból származnak. Az önálló polgármesteri hivatalt úgy képzelik, hogfy egyelőre bér­lik az épületet, később sajátot építenek, vagy vesznek. A jegy­zői feladatokat a vattai jegyzönő látja el mint körjegyző. Ez azért is előnyös, mert a 20 ezer forin­tos havi bér felét az állam fizeti, és nem terheli tb-járulék. Egy községnek persze vagyona, hatá­A „csincsesiek” közül 38-an munkanélküliek, 23 százalékuk nyugdíjas, 27 százalékuk 18 év alatti - 44 százalékuk aktív dol­gozó. Csinosé válni akar Keresz­testől. Tapsolós falugyűlés Július 23-án részfalugyűlés volt Csinosén. Az egész azzal kezdő­dött, hogy a polgármester, Kali- voda András bejelentett^: a kép­viselő-testület augusztus 28-ára írta ki a helyi népszavazást, el­döntendő, váljon Csinosé, vagy ne? Az alapos döntéshez azon­ban ismerni kell az érveket és el­lenérveket, ebben kívánt segít­séget nyújtani a polgármester és hivatala. Ferenczi Antalné, a helyi iskola tanítónője, az elválási mozgalom vezéralakja ismertette, milyen alaposan utánajártak az önálló­sulásnak, valamint azt: mi vár a településre, ha község lesz vég­re. Beszámolójából sugárzott az optimizmus. Május 13-án alakult meg a vá­lást előkészítő bizottság, amely most már 14 tagú. A keresztesi­ek nagyon nehezen szolgáltat­tak adatokat, sok támadás is ér­te a bizottságot. Helyből és Ke­resztesről. Ferencziné szerint Csinosé életképes és önállósul­ra is kell legyen - ez utóbbit máj d az új, saját képviselő-testület rendezi Keresztessel. Ami a kiadásokat illeti: az isko­la, illetve, a más iskolákban ta­nuló gyerekek után fizetendő pénz, az óvoda, a polgármesteri hivatal és a segélyezés viszi el a legtöbbet. De még így is marad fejlesztésre - mondja Ferenczi­né. Majd azt javasolja, az össze­állt 14 tagú bizottságra adja ál­dását a falugyűlés, hiszen csak ez hibádzik a törvényes működé­sükhöz. Dr. Dózsa György keresztesi jegyző érvei is tapsot kapnak. Ő állítja, hogy csak 12,5 millió fo­rintja jön össze Csincsének, s eb­ből egy fillér sem marad fejlesz­tésre. A majdani falu életformá­ja csupán a vegetálás lehet. A ki­adások ugyanis sokkal nagyob­bak mint azt az emberek hmnék. A jegyző alapos megfontolásra inti a csincseieket - majd hozzá­teszi: ha már válnak, az legyen tisztességes. (Megtudom, ajegy- zót már azzal is fenyegették, hogy megverik.) A legtovább ő is az orvosi ellátást taglalja: szerin­te lehetetlen, hogy minden nap kijárjon Csincsére orvos^ Egy­szerűen: nem bírnák megfizetni. A keresztesi képviselők például a múlt héten plusz ötszázezer fo­Csincsén megállnak a vonatok rintot szavaztak meg az egész­ségügynek, mert a tb-től kapott pénz kevésnek bizonyult. A falugyűlésen felszólalt Borsod- geszt. polgármestere és jegyzője, elmondták, nekik az idén több mint 23 millió forintjuk van és hogy ragyogóan megélnek, fej­lesztenek belőle. Geszten fele annyian laknak mint Csincsén és kétszer több a bevételük. A bizottság működését egyéb­ként jóváhagyták, a gyűlés óta legálisan működik. Az egyik ellenző A tapsok többé-kevésbé egyenlő arányban zúgtak fel, a mérkőzés döntetlenre áll. Az egyik ellenző LőrinCz Imre vállalkozó - egy saját presszója, vegyesboltja és egy bérelt ital­boltja van Csincsén.- Én nem a különválás ellen va­gyok, hanem azt mondom, az időpont nem megfelelő. Mini­mum addig kellett volna várni, amíg a gázbevezetést befejezik és tudok róla, hogy kaptunk vol­na egy 80-90 állomásos telefon- hálózatot. Ezzel akkor mi lesz, ki fizeti? A fiatalember 37 éve el itt, igazi „csincsesinek” vallja magát. Sze­reti a csöndet, a nyugalmat, megél az üzleteiből. Nagyobbik gyereke Miskolcon tanul, a kicsi óvodás, de majd a keresztesi is­kolába küldi. „Jobb ott a felsze­relés.”- Egyébként furcsa ez az egész szétválási mozgalom, 40-50 em­ber kezdte csali úgy magától, vá­lasztás nélkül, egyik pillanatról a másikra. Ezért Perhát Sándor­ral aláírásokat gyűjtöttünk elle­ne, össze is jött 217. Én hiteles­Nem igaz, hogy évtizedek óta semmi sem történt a faluban Sérelmek és kívánalmak A „válási bizottság” szerint a kö­vetkező okok miatt kell önálló­sulnia Csincsének. A település 11 kilométerre van Mezőkeresztestől, amelynek egyébként része, buszjárat még­sem köti össze vele. Ha valaki Keresztesre megy orvoshoz, százforintos vonatköltségét a tb nem téríti meg. Hiányzik a tele­pülésről egy gázcseretelep, ho­lott legalább heti 20 palack gáz­ra szükség van. Nincs helyben ügyintézés, mindenért a község­be kell menni, ahol hol fogad a Kalivoda András polgármester: Döntési helyzetbe akarjuk hozni a csincseieket nek tartom a jegyző úr beszámo­lóját, ha valaki, ő tudja, mennyi pénz kell egy falunak. A napi or­vosi rendelés elérhetetlen, heti kettő már jó, s ha lesz gyerekor­vos, plusz a kétnapos ügyelet, csali egy nap marad a falu orvos nélkül. Ez megoldható és kívá­natos. hivatal, hol meg nem. Csincsei képviselő nincs a testületben. Az utcák porosak, telefon alig van, az sem crossbar. A legfonto­sabb azonban az orvosi ellátás sűrítése lenne - a bizottság állít­ja, képes erre. Sérelmezik a csincseiek, hogy az eltelt 30 év alatt semmit nem fej­lődtek, Mezőkeresztesnek jól jön az a bevétel, amit utánuk kap­nak. „Jó üzlet Keresztesnek Csincse.” Sorolják tovább, már- már gazdasági visszaéléseket emlegetnek a gáz- és vízbeveze­téssel kapcsolatban - de ezt in­kább hagyjuk! Augusztus elején jöttünk össze egy páran az iskolában, meglep, hogy a bizottság vezetője nem Ferencziné, hanem a vasúti pénztáros, Labancz Gyuláné. És itt van jó pár ember, akinek a nevét már emlegették. Aiital Imréről például azt plety­kálták, olcsón vett egy házat, s majd azt adja bérbe a saját hi­vatalnak, hart 40 ezer forintért.- Á, ez így nem igaz! Ha síkéiül a válás, bérbe adom a házat, de csak egyelőre, hogy mennyiért, még nem tudom. Ferenczi Antalról azthallottam, ő a polgármester-jelölt.- Az lesz a polgármester, akit megválasztanak. Egyikünk sem pályázik rá. Fény derül arra is, mi pattantot- ta ki a mozgalmat. Ferencziné tárgyilagos és őszinte:- Meghallottuk, hogy meg akar­ják szüntetni az iskolát, ahol ta­nítok. Ha nincs iskola, orvosi rendelő, nem lehet egy település önálló. Ezért kezdtük el.- Nem arról van szó, hogy féltet­te az állását?-A munkáltatóm a keresztesi is­kola, vagy ott bent, vagy másutt lett volna helyem. Egy tanítói diplomával bárhol el tudok he­lyezkedni.- így viszont tagiskola vezetője lesz, ami havi 16 ezer forint ve­zetői pótlékot is jelent. A mosta­ni fizetéséhez pluszban.- Ez igaz, de csak ezret fogadok el, a többi pénzt az iskola fejlesz­tésére fordítom. _ ?- Nem lenne reális annyi pénz a munkámért. Megtudom a tanítónőtől, hogy már a jövő évi költségvetést ta­nulmányozza, amit a parlament épp csak átfutott. A törvényter­vezet szerint több pénz jut nekik mint Dózsa úr mondta, 3 millió minden évben jut fejlesztésre. Különböző elnyerhető támoga­tásokat említ, amelyek meg­könnyíthetik az életüket. Holló Simon a vattai (náluk leen­dő kör-) jegyzőt dicséri, a keresz­tesit, aki szerinte csak gáncsolt, bírálja és biztos benne: ha össze­fognak a helyi lokálpatrióták, megél a falu egyedül. Kérdem, mikor volt erőssége a magyar­ságnak az összefogás, egyetértő­én bólint, hogy nem jellemző. Megszólal Bíró Attiláné, aki ma­nipulációt emleget (a keresztesi­ek részéről), Antal Imre visszaé­lést állampolgári jogokkal. Ara­nyosi Miklósné azt mondja, ha nem sikerül a népszavazáson a válás, akkor is támogassa Csin­osét a keresztesi önkormányzat. Megtudom, ha eredménytelen lesz a szavazás, vagy győznek az ellenzők, egy évig le kell monda­ni az önállósulási törekvésekről. De az iskolát - az idén - már semmiképp sem zárhatják be. Vágyak és valóság A csincsei bizottság terveit cáfol­juk ismét a jegyző, dr. Dózsa György érveivel. A napi orvosi ellátás csak álom, mert több százezer forintba ke­rülne. Csak most, évente 70 ezer forint az onus utazási térítése és hol van még a bére, a többi költ­ség? A gázcseretelep kell, hiszen nem mindenki vezettette be a gázt van már, aki üzemeltetné. Dr’ Dózsa szerint elöbb-utóbb min­denkinél lesz gáz, semmi szük­ség palackokra. Pormentes utak. Tavaly 534 fo- nnt volt egy négyzetméter asz­talt ut, jovore lesz 7-800, 1 kilo­meter több mint 2 millió forint. Gyogyszerkiváltás Csincsén. tezernél kisebb településen nem lehet gyógyszertár és fiók- patikat is csak gyógyszerész üze­meltethet. Nem egyszerű. Közvilágítás. Negyven lámpa 300 ezer forint - minimum. Helyi sportkör. Nagyobb váro­sok is sorra felszámolják őket. Népdalkor - újabb 100-150 ezer forint. Önálló hivatal. Csak a felszere­lés legalább 1 millió forint, nem beszélve a telefonról! Egy másik ellenző Dudás János szállítási vállalko­zó neve többször is elhangzott a falugyűlésen, kérték, álljon a mozgalom élére. Már akkor el­hárította a kérést mondván, itt és most nem helyesli az egészet.- Első perctől tudok róla, mit akarnak. Kész tényekeié állítot­ták az önkormányzatot, ez sze­rintem jellemtelenség, nem egyenes, nem korrekt, ahogy csi­nálták. Azért nem álltam az egész élére, mert nem csapha­tom be az embereket, hogy pénzt szerzek és működni fog a falu. Dudás úr egy hozzáértő rokonát is megkérdezte, akivel elemez­ték a helyzetet.- Nem az önállóság ellen vagyok, hanem az időpont ellen. Jönnek a választások, ki fog velünk tö­rődni? Sokan kapnak segélyt Csincsén. Kérdem: ha helyben osztjuk el több lesz a pénz, igaz­ságosabb lesz az elosztás? Nem igaz, hogy a 30 év alatt is semmi sem történt. Épült ravatalozó, van két szolgálati lakás, karban­tartott óvoda, iskola, rendelő, ezt is az „átkos” csinálta. Az önkor­mányzati választások előtt kel­lett volna kezdeni a válást. A bi­zottság csak az önállóság jó olda­lát világítja meg, az árnyékot nem. Ha bekövetkezik a rossz, hol lesznek akkor a válni aka­rók? Én azt mondom, Bandi, a polgár- mester és a testület nagyon jól dolgozik. Válni lehet és kell, de Lőrincz Imre: Nem a külön­válás ellen vagyok, hanem azt mondom, az időpont nem megfelelő Fotók: Fojtán László csak tisztességesen. Azt mon­dom, ebben az ügyben ne a szí­vünk, az eszünk döntsön. Hosz- szabb távon valóban az önálló­ság a megoldás, de nem most és nem úgy, hogy primitív emberek veréssel fenyegetik a jegyzőt. Ki a szíve, ki az esze szerint, au­gusztus 28-án dönthet. Akkor lesz a népszavazás Csincsén. A vezetékes vizet már bevezették a házakba, a gázzal nem­sokára végeznek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents