Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-18 / 192. szám
4 ESZAK'Magyarország - Megyei Körkép ............. 1993. Augusztus 18., Szerda-----------JEGYZET----------K utyagumi... Brackó István A téma kapcsán állíthatom, hogy nemcsak az utca van tele kutyagumival, hanem a sajtó is. Ádáz környezetvédők tiltakoznak a kutyakultusz nemkívánatos mellékterméke ellen, az állatvédők opponálnak a derék négylábú védelmében. A szűkterű városokban az ebek a parkokban, játszótereken, utcákon sétálnak, s ott végzik a dolgukat. A gyerek mászhat a húgyos fúvón, a járókelő lehajtott fejjel jár, figyelve a járdát, nehogy szarba lépjen... Nem kétséges, hogy a mai magyar társadalomnak van ennél fontosabb, megoldatlan gondja is. Ám a canis merga, hogy tudományosan fejezzem ki magam, jobban irritálja a közvéleményt, mint a cukor árának kilátásba helyezett emelése, vagy a kárpótlási jegyek értékesülésének lehangolóan alacsony volta... A kutyagumi illatának felhőjét most egy találmány hírének fólröppe- nése kavarta föl. Az ötletgazda szerepelt a televízióban, beszélt a rádióban, fényképes beszámolót közölt róla a sajtó. Így kezdődik egy karrier! így mutatja meg a nyersanyagszegény, fizetési gondokkal küszködő kicsiny Magyarország, hogy szellemi nagyhatalom. A feltaláló szabadalmaztatott ötletének, nagy szerényen, legalább akkora sikert jósolt, mint amennyi babért aratott itthon és külföldön a Rubik-kocka... Az isteni szikra kipattant, s rögvest elkészült a prototípus. Az új magyar termék neve, s természetesen ez is védett: KUBI. Azaz: kutyabili. Ez egy nyeles, teleszkópos szerkezet, a végén fedéllel zárható kanál található. Használata rém egyszerű. A tulaj lohol az eb mellett, s amikor az félreérthetetlen pózt vesz föl, akkor egy gyors mozdulattal az eb farka alá tolja a Kubit, s türelmesen vár. Az aktus befejezése után a KK-ra, azaz a kutyaküblire rápattintja fedőt, elsétál a legközelebbi kukáig, s ott ürít. A feltaláló szerint egy-egy ilyen készülék háromszáz forintba kerül. Illetve csak kerülne, ha lenne rá igény, megrendelő és gyártó. Gyér az érdeklődés. Ez a hazai ötletemberek sorsa. A mester most elhatározta, hogy megpróbál külföldön házalni a Kubival, hátha a nagyobb kultúrájú országokban ráharapnak. Aztán majd bánhatják, restellhetik a szűkkeblű magyarok (a zöldek és a kutyások egyaránt), hogy napjaink Edisonját kutyába sem vették... Elek kecske — ajándékba Szerencs (ÉM) - A nyár elején írtunk egy szerencsi családról: Kállai Tiborék azért vásároltak egy kecskepárt, mert beteges kisfiúknak a kecsketejet ajáinlották. A fiúcskának valóban használt a vitamindús, tápláló kecsketej, teljesen meggyógyult. A kecskepár és a szaporulat viszont maradt a portán - és jószerivel most ezek az állatok tartják el a családot, mert a szülők időközben munkanélkülivé váltak. Kállaiék nagyon szeretik az értelmes, tanulékony kecskéket, de a porta nem nagy, Élektől, a két és fél éves baktól meg kell válniuk. A gyönyörű állatot ajándékba adnák vadasparknak, állatkertnek, magánszemélynek, csak egy valami kérnek cserébe: hagyják élni Eleket a kecskeélet végső határáig. Ideiglenes határmegnyitások Pácin (ÉM) - A Miskolci Határőr Igazgatóság közleménye szerint ideiglenes határátkelőhelyeket nyitnak meg az alábbi helyeken és időpontokban: Pácinban augusztus 20-án, 21-én és 22-én 6-20 óráig; Kékeden augusztus 22-én 0-22 óráig lehet közlekedni a határátkelőhelyeken. A „humanizált” kollégiumokért FEKOSZ-találkozó lesz a Miskolci Egyetemen Miskolc (ÉM - KJ) - A Miskolci Egyetemen rendezik meg augusztus 23 - 25-ig a III. Országos Felsőoktatási Kollégiumi Találkozót a FEKOSZ (Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége) szervezésében. Dr. Nagy Bélát, a Miskolci Egyetem Bolyai Kollégiumának igazgatóját kértük meg, tájékoztasson a találkozó részleteiről, jelentőségéről és a felsőoktatási kollégiumok helyzetéről. □ Kérem, szóljon néhány szót a jelenlegi felsőoktatási kollégiumi rendszerről, működéséről! • Hosszú éveken át élt és ragyogóan működött a kollégiumi mozgalom, melynek célja elsősorban az volt, hogy partnere legyen a felsőoktatási intézményvezetésének, ugyanakkor megadja az értelmiségképzés és -életmód formáit. Vállalt funkciójának aszerint tudott eleget tenni, hogyan viszonyult ehhez az „anyaintézmény”, nevezetesen szolgáltató diákszállóként avagy önkormányzatként kezelte. Tehát természetesen mindenhol másként, de működtek. A rendszerváltás után a régi struktúrák felbomlottak, s nem volt a kollégiumoknak egy irányító, koordináló szervezete. Ugyanakkor nagy nehézséget jelentett, hogy sok kollégiumvezető és tanár elhagyta a pályát, ily módon a mozgalom folytonosságát sem lehetett biztosítani, s ma igen nehéz áthidalni azt az űrt, ami kialakult. Ezen próbál és kíván segíteni az 1989-ben - tizennyolc kollégiumi önkormányzat kezdeményezésére - megalakult FEKOSZ, amelynek mi is tagja vagyunk. Az érdekképviseleti, önkormányzati munka mellett a kollégiumi férőhelyek számának és színvonalának növelése szerepel céljaink között, de tevékenységünk kétségkívül érdekesebb területe a kollégiumok közti tevékenység szervezése, szakmai, kulturális, sport és egyéb találkozók, tapasztalatcserék rendezése. Röviden összegezve, egy „humanizált” kollégiumi rendszer kialakításán fáradozunk. □ Mit ért „humanizált” kollégium alatt? • Semmi esetre sem azt, hogy a hallgató megkapja a szobakulcsot, és ezzel ki is merült a feladatunk. Szeretnénk, ha a diákok igazi értelmiségi nevelése, a velük való szociális törődés nem szenvedne csorbát amiatt, hogy a költségvetés többek között a sport, a kultúra, a kollégiumok stb. területéről vonja el a pénzt. Azt szeretnénk, hogy a régi jó hagyományoknak megfelelően éljen és működjön a szakkollégiumi rendszer, dolgozzanak a szakmai körök, klubok, vagyis mindazok a lehetőségek meglegyenek, amelyekre a hallgatóknak igénye van. □ Mi a jelenlegi találkozó fő célkitűzése'? • Több is van. Eddig nem volt olyan fórum, ahol a hallgatók „első kézből” informálódhattak volna a felsőoktatásjelenlegi helyzetéről, a felsőoktatási törvényről, amely szinte csak érintőlegesen foglalkozik a kollégiumokkal. Most ezt a hiányt szeretnénk pótolni. Ezen kívül politikai pártok felsőoktatással foglalkozó szakembereit hívtuk meg azért, hogy a választások előtt számot adjanak arról, mit is akarnak a felső- oktatással kezdeni. Milyen stratégiát folytatnak, s milyen garanciát adnak arra, hogy megválasztásuk esetén be is váltják ígéreteiket. Egyáltalán, milyen hosszú távú elképzeléseik vannak az értelmiséggel kapcsolatban. □ Miért esett a választás a Miskolci Egyetemre mint házigazdára? • Égyrészt gondolom azért, mert jelentős a „tömegvonzásunk”. Értem ezalatt, hogy az ország összes kollégistáinak hat százaléka nálunk található. Másrészt - talán nem hangzik nagyképűen - itt még élnek azok a hagyományok, amelyekről a „humanizált” kollégiumoknál beszéltem, annak ellenére, hogy a mozgalom jelentős visszaesését mi sem tudtuk megakadályozni. Jól működnek többek között szakkollégiumaink, önkormányzataink, amelyek 2100 hallgató életét irányítják. Ók veszik fel a kollégistákat, beleszólásuk van gazdasági, fegyelmi ügyekbe stb... Azt gondolom, ha - az óriási érdeklődés mellett, ami már most megnyilvánul a rendezvény iránt - a hallgatók elég aktívak lesznek, jelentős mérföldkő lehet a mostani találkozó a felsőoktatási kollégiumok életében. áuaui KÉPMÉszsécúGN és mrnoflmÄfioiGjltAr Az érzékenyek fei vigyázzanak,veszélyes allergén közelít! Pintérné Papp Eleonóra Miskolc (ÉM) - Július végétől a fagyok beálltáig a legsúlyosabb allergiás megbetegedést a képen látható parlagfű (helytelenül vadkender) okozza. Ez a növény nem honos kontinensünkön, magja amerikai gabonaszállítmányokkal került Európába. Hazánkban 1992-ben jelent meg, és dél-nyugat felől folyamatosan hódítja meg az országot. Az északkeleti országrész még nem olyan szeny- nyezett mint Baranya megye, Tolna megye, vagy Budapest. Eredetileg kukorica- és napraforgótáblák gyomnövénye volt. Ma már - igénytelensége folytán - megtalálható az utak mentén, a vasúti töltéseken, még a járdák aszfaltrepedéseiben is. Egyetlen parlagfű 8 milliárdnyi virágporszemet képes termelni, ami azt jelenti, hogy évente több ezer tonna kerül belőle a levegőbe. A veszélyét fokozza az, hogy a “virágpor- szeme igen gyors diffúzióra képes, nagyon aktív antigéneket tartalmaz. Az orr nyálkahártyájára jutva másodpercek alatt jelentkeznek az A veszélyes parlagfű allergiás tünetek, mint a tüsszentés, orrfolyás. Bár nagyon sok ember szenved tőle, mégis nagyon kevesen ismerikfel a növényt. Fiatal, néhány leveles növényként könnyen összetéveszthető a büdöske vagy bársonyka (Tagetes) magoncával, ezért nem gyomlálják ki kertekben, parkokban. Nagyon hasonlít a lépten-nyomon fellelhető ürömre (ami szintén allergén gyomnövény) azzal a különbséggel, hogy a parlagfűnek az erősen szeldelt, szárnyasán összetett levelei puhábbak, világos zöldek, és a levél fonákja is ugyanolyan zöld színű, míg az ürömé ezüstös fehér. Mivel egyéves növény, gyakori (főleg virágzás előtti) kaszálással kiirtható lenne. Csongrád és Baranya megyében létrehozták a Parlagfű Alapítványt. Az ide befolyt pénzekből gyomirtó gépet vásárolnak és komoly ismeretterjesztő munkát folytatnak, hogy az emberek felismerjék a parlagfüves területeket. A nyugat-európai országok bebizonyították, hogy megfelelő szintű környezetkultúrával még ez a növény is kiirtható. Ausztriában csak a magyar határ melletti sávban van parlagfű - amit tőlünk fúj át a szél - a belsőbb területeken ez a növény már ismeretlen. Talán nem kellene megvárnunk, hogy a mi városunkat is elárassza! Állítsuk meg a gyomnövények terjedését, és irtsuk a legveszélyesebbet, a parlagfüvet!! Szerzőnk az állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pollenlaborjának biológusa. Előfizetőinkkel a Dunakanyarban Szentendre, Visegrád (ÉM -NYI) -Az elmúlt szombaton az IBUSZ Rt. Miskolci Irodája szervezésében két autóbusznyi előfizetőnkkel kirándultunk a Dunakanyar egy részébe, pontosabban: Szentendrére is Viseg- rádra. Két nagyszerű idegenvezetőnk, Barna István és Farkas Gyula úgy döntöttek, hogy a buszok külön- külön közlekednek. Volt ebben jó is, de mint vasárnap kiderült, némi rossz is. A Farkas Gyula tanár úr „vezényelte” busz ugyanis ékszíjszakadást szenvedett, s így csak este tizenegy óra tájban értek haza. Lehet, a két buszvezető együtt hamarabb megoldotta volna az ékszíjpótlást... Igaz, ennek a busznak az utasai látták a szentendrei Skanzent is, amit mi csak az autóbuszból... Mert sietni kellett, hogy a programot végre tudjuk hajtani. Azelőtt- hallottuk Barna István tanár úrtól- ezek a programok kétnaposak voltak. Szállással viszont drága lenne előfizetőink számára, így azután meg kell alkudni a helyenkénti időzavar okozta sietséggel. Akik ezen a szombaton velünk tartottak, nem csupán élményekben gazdagodtak és pihentek, hanem tanultak is. Akár egyfajta kirándulás formájában szervezett történelem és földrajz órának is beillett a nap egy- egy része. Barna István igen-igen sokat tud hivatásánál fogva megyénkről, az országról, s egyfajta vágy, tűz ég benne, hogy a benne felhalmozódott tudás legalább egy részét átadja hallgatóinak. Útközbeni „mesélé- sei” soha nem fárasztanak senkit, hanem mindenkit magukkal ragadnak. így volt ez a megye határáig, majd a budapesti, mintegy félórás menetközbeni városnézésen, s még inkább így Szentendrén és Visegrá- don. Szentendrét sokan most látták először. Akadt köztünk olyan, aki járt már Passauban, s azt mondta, ez is van olyan lenyűgöző, mint a német Duna-parti város... Ráadásul csoportunk nem csupán a sajátos hangulatot árasztó, magukkal ragadó utcákkal, a Fő térrel ismerkedhetett meg, hanem a szerb templomokkal (még szerb esküvőt is láttunk), például a várdombi templommal, a mellette lévő Szerb Ortodox Egyházművészeti és Tudományos Gyűjteménnyel, vagy, hogy a talán legnagyobb élményt említsem, a Kovács Margit háború előttől a hetvenes évek elejéig tartó művészi munkásságát bemutató Kovács Margit Múzeummal. Szentendre belopta magát, vagy ismét belopta magát mindannyiunk szívébe... Mint ahogyan a Dunakanyar egyik büszkesége, a történelmi Visegrád is. Ha vannak helyek az országban, ahol különösen könnyű fellobbanta- ni a szívekben a hazaszeretet lángját, a régmúlt dicsőségét idézve mai magyarságunkra, magyarságtudatunkra emlékeztetve, akkor Visegrád, a Fellegvár, a Királyi Palota ilyen csodálatos csücske kicsinyke országunknak. A Királyi Palotában ismét olyan félórás történelemóra résztvevői voltunk Barna István jóvoltából, amit a gyerektől kezdve a nyugdíjasigmindenki élvezett, noha legalább harminc fok meleg izzasz- tott bennünket. A fellegvári panoráma pedig, ahogy mondani szokás, „minden pénzt megért”... Feszített ütemű, de nagyon szép napot tudtunk magunk mögött, amikor visszaérkeztünk Miskolcra. Nem csoda, hogy elófizetóink-olvasóink közül sokan leszálláskor hangosan köszönték meg az IBUSZ-nak a kirándulást, amelynek megismétlésére talán lesz még lehetőségünk az ősszel, hogy mások is láthassák mindazt, amit láttunk mi most. Tokaji városháza Toksó (ÉM - KJ) - A MATÁV B.-A.-Z. megyei Távközlési Üzeme Tokaj városban valamennyi nyilvános telefonállomásnál korszerű - a tulajdonos számára fontos információkat visszajelző (persely megtelt, készülék meghibásodott, stb.) - készülékeket helyezett el. A növekvő idegenforgalomra való tekintettel a forgalmasabb helyeken már telefon- kártyával működő készülékek is vannak. A Zempléni telefonprogram keretében - ha azt az ÁFI (Állami Fejlesztési Intézet) kedvezően bírálja el - új digitális, 2000 vonalkapacitású telefonközpont váltja fel a jelenleg már megtelt 1000-es konténert. A várost a tervek szerint fénykábel köti majd össze a gócközponttal. Tokajban jelenleg 240-en várnak új telefonra, ez a szám azonban a bekötések időszakában megnövekszik, ezért feltétlenül fontos lenne az új központ mielőbbi üzembe helyezése. A városi telefonhálózat nagyrészt kiépült, hála a MATÁV szakembereinek. Utazás Izraelbe Tokaj izraeli testvérvárosa polgár- mesterének meghívására augusztus 18-án 14 tokaji gyerek utazik a mintegy 2400 km távolságra fekvő Binyaminába, 10 napra nyaralni. A kiutazás feltétele az volt, hogy a gyerekek jó tanulók legyenek, angolul meg tudják magukat értetni, hiszen a vakáció alatt családoknál fognak tartózkodni. A városi iskolák, közül háromban, a Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, a Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában, a Kereskedelmi Szakmunkásképző és Szakközépiskolában folyik angol nyelvoktatás, így a gyerekek is ezekből az intézményekből verbuválódtak. A10 napos kinttartózkodásban szerepelnek közös programok is, mint például kirándulás Jeruzsálembe, Tel Avivba, Akkoba, Haifába stb. Feltehetőleg mindennapos lesz majd a Földközi-tengerben az úszás, a kellemes parti fövenyen a napozás. Az időjárás biztosan kiváló lesz, a napozóknak nem kell majd felhősö- désre számítani, hiszen Izraelben ritkán esik az eső, az is csak a „téli” hónapokban. A borsos repülőjegyek árát egy alapítvány anyagi segítségével és az ön- kormányzat támogatásával sikerült a felére csökkenteni. Kerékpárút épül Tokaj város eredményesen pályázott a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által meghirdetett kerékpárút építési akcióban. Az első félévben meghirdetett pályázati körben 5,2 millió Ft 1993. évben, 4,9 millió Ft 1994. évben a támogatás mértéke. A második félévben meghirdetett akcióban is részt vettek, amelynek elbírálása folyamatban van. Az elnyert pénzből, a tiszai gátőrháztól kiindulva az árvízvédelmi töltésen, majd a jelenleg épülő elkerülő út mentén, illetve a 38. sz. főközlekedési út szomszédságában épül ki egybefüggő kerékpárút a Csurgóvölgyi elágazásig- Ennek megvalósításával a város lakossága, valamint a túrázók a zsúfolt és nagy forgalmú utak kikerülésével közlekedhetnek nagy biztonsággal kerékpáron Tokajban. Más forrásból már az idén elkezdik az önkormányzati utak egy részének aszfaltszőnyeg terítéssel történő felújítását, ezt a programot 1996- ban is folytatják. Az elkerülő út városi szakaszán nagyobb teljesítményűre cserélik a világítótesteket, az innen lekerülő nátrium lámpákat olyan utcákba helyezik át, ahol még korszerűtlen a közvilágítás. A felsorolt felújítások nem titkolt céfia Tokaj idegenforgalmi vonzerejének növelése. Jön a kutyazacskó- Vigyázz, mert ha nem találsz bele, kóborkutyát csinálok belőled! Rajz: MTI
