Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-10 / 185. szám

1993. Augusztus 10., Kedd " Hírek -Tudósítások ÉSZAKAIagyarország 3 Európa nap Sopronpuszta (ÉM) - Az 1989-es Páneurópai Piknik emlékére au­gusztus 14-én, szombaton Sopron- pusztán és Fertőrákoson megemlé­kezéssel egybekötött ünnepséget rendeznek. Az egykori szögesdrót közelében felállított kopjafánál Habsburg Ottó mond majd beszédet. A fertőrákosi barlangszínházban Csoóri Sándor, a Magyarok Világ- szövetségének elnöke tart megnyi­tót, az ökumenikus hálaadást bécsi, beregszászi és pannonhalmi főpa­pok celebrálják. A politikai fórumon a kormány több tagja is felszólal, kö­zöttük Jeszenszky Géza, Szabó Iván, Für Lajos, Surján László és Katona Tamás. A rendezvény dísz­vendége Sütő András lesz. A meg­emlékezésre a határainkon kívül élő magyarok politikai és kulturális ve­zetőit is várják, így Duray Miklóst, Fodó Sándort, Markó Bélát és máso­kat. A volt kelet-német menekülők útvo­nalán futóversenyt, a Fertő-tavon vitorlásversenyt, a kőfejtőben tánc­játékot rendeznek. Bővebb felvilágo­sítást Nádasdy Lajostól, a Páneuró- pa Unió Magyar Egyesülete regio­nális szervezetének megbízott elnö­kétől kaphatnak: 9400. Sopron, Öt­vös u. 9. Tel: 99-340-802. Amerikai segítség a kórháznak Komárom (MTI) - Amerikai ma­gánszemélyektől kapott, illetve kap támogatást műszerparkjának fej­lesztéséhez, bővítéséhez a komáro­mi kórház. Ezt a Városi Egészség- ügyi Műszeralapítvány kuratóriu­mának hétfői ülését követő sajtótá­jékoztatón jelentették be. Dr. Ko­pasz László igazgató-főorvos el­mondta: a Kaliforniában élő magyar származású Kolosvári Zoltán - aid a város szülötte - ötezer dollárt adott át a kuratóriumnak az említett cél­ra. A tájékoztatón részt vevő Kolos­vári Zoltán - aki egyébként az ala­pítvány első külföldi támogatója - hozzátette: Amerikában élő magyar barátaival mintegy két-két és félmil­lió forint értékű orvosi műszert gyűj­töttek össze. Veszteglő hajók Budapest (MTI) - Szerb területen vesztegel a hét végétől a Mahart Adony, Vác és Csepel nevű tolóhajó­ja, miután a szerb hatóságok megtil­tották az Ukrajnából Magyaror­szágra vasércet szállító járművek továbbhaladását - tájékoztatta Ja­kab György, a Mahart vezérigazga­tó helyettese hétfőn az MTI-t. El­mondta: a Szerb Köztársaság Kör­nyezetvédelmi Minisztériuma el­rendelte a hajók rakományának környezetvédelmi szempontból tör­ténő kötelező átvizsgálását. A ható­ságok a rakományokból mintát vet­tek. Azonban tudni nem lehet, hogy a példátlan vizsgálat meddig tart. Vádirat az egykori ügyész ellen Budapest (MTI) - A Legfőbb Ügyészség dr. Furhmann Sándor volt miskolci ügyész vesztegetési bűnügyével kapcsolatban a követke­ző közlemény közzétételére kérte a Magyar Távirati Irodát hétfőn. „A Debreceni Városi Ügyészség vád­iratot nyújtott be a közelmúltban a Miskolci Városi Bírósághoz dr. Furhmann Sándor, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Főügyészség volt ügyésze ellen négyrendbeli fonto­sabb ügyekben intézkedő hivatalos személy áltál, üzletszerűen elköve­tett vesztegetés bűntette miatt. Az ügyészség a bűnügy további hét gya­núsítottját hivatali vesztegetés, il­letve hamis tanúzás bűntette elkö­vetésével vádolja. A bűnügyben a Debreceni Ügyészségi Nyomozó Hi­vatal - a legfőbb ügyész hozzájáru­lásával - indított nyomozást, és 1992. december 15-én őrizetbe vette dr. Furhmann Sándort, aki 1993. jú­lius 8-áig előzetes letartóztatásban volt. A nyomozás megállapításai szerint Furhmann Sándor több eset­ben felajánlotta: anyagi ellenszol­gáltatásért elintézi, hogy előzetes le­tartóztatásban lévő személy szabad­lábra kerüljön. A legfőbb ügyész Furhmann Sán­dort elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A bűnügyben a Legfőbb Ügyészség a vádemelés és a vádkép­viselet ellátására a Debreceni Váro­si Ügyészséget jelölte ki.” Erős elnökség, gyenge közgyűlés „Nehéz lesz Forgácsot és Hornt helyettesíteni” Budapest (1SB - S.Z.) - A LIGA Szak- szervezetek véleménye szerint az Egészségbiztosítási Önkormányzat múlt pénteki ülésén olyan alapsza­bályt fogadtak el a képviselők, amely erős elnökség - gyenge köz­gyűlés felállást eredményez. Kogon Mihály, a LIGA szakértője la­punknak nyilatkozva elmondta, hogy a testület jóval szélesebb jog­kört adott az elnökségnek, mint amekkorát a törvény minimálisan előír. A képviselők azt a javaslatot fogad­ták el, amely szerint az önkormány­zatnak évente legalább kétszer kell üléseznie - a több módosító indít­ványban is szereplő évi négy alka­lom helyett -, s a gazdálkodás egyes feladataiban, így például az egész­ségügy szerkezetátalakításában is az elnökségnek lesz döntési jogköre a közgyűlés helyett. Egyébként min­dezeket a jogköröket a nyugdíjbizto­sítási képviselők megtartották ma­guknak, s nem engedték át az elnök­ségnek - jegyezte meg a LIGA sza­kértője. A tiszteletdíjról folytatott vitában a vélemények a LIGA-n belül is meg­oszlottak - tudtuk meg -, s ezt tük­rözte Horn Gábor lemondása is a képviselői mandátumról. Az önkor­mányzati képviselő ugyanis azt ja­vasolta, hogy a tisztségviselők ne kapjanak honoráriumot a munkáju­kért, míg a többi LIGA-tag úgy vél­te, a munkát valamilyen formában javadalmazni kell. Mindazonáltal a LIGA nem kívánta és nem is tudta volna befolyásolni a képviselőit a szavazásban, döntésük és javaslataik egyélű kezdeménye­zések voltak. Horn Gábor lépését egyébként az is befolyásolta, hogy indulni kíván az 1994-es parlamen­ti választásokon. Kérdésünkre, hogy.a lemondások (Forgács Pálé és most Horn Gáboré) gyengítik, vagy éppen erősítik-e a LIGA-t, a szakértő így válaszolt: „kifelé”, a közvélemény számára mindenképpen kedvező lehet a kép, de „belül”, az önkormányzatokban sem jelent feltétlenül visszalépést. Igaz - mondta Kogon Mihály -, hogy kettőjük tekintélyét nehéz lesz pó­tolni, de szakértelemmel talán sike­rül a hiányukat valamelyest enyhí­teni. A LIGA újabb képviselőiről egyébként a szervezet elnöke jogo­sult dönteni. Százmilliárdos „adórejtegetés” A becslés: húsz százalékos illegális kereskedelem A feketekereskedelmet visszaszorítani hivatott rendeletek csak ak- kor érhetik el céljukat, ha a rendőrség, a pénzügyőrség és az adó­hivatal együttműködik a felszámolásában egyébként kulcsfontos­ságú szereppel bíró önkormányzatokkal. Fotó: EM-archív Ráthy Sándor Budapest (ISB) - Az elmúlt hetekben az illegális gázolajkereskedelem és csempészés ellen indított hatósági harc bizonyította: a '80-as évek má­sodik felében megjelent feketekeres­kedelem óriási méreteket öltött ha­zánkban. Történt mindez annak da­cára, hogy jogszabályok tiltják az il­legális kereskedelmet, s elvben nem­csak az országos hatáskörrel rendel­kező szervezetek, hanem az önkor­mányzatok is folyamatosan üldözik és büntetik a szürke zóna haszonle­sőit. A tiltás és az ellenőrzés azonban nem vezetett teljes sikerre: szakér­tői becslések szerint a földalatti gaz­daság szereplői éves szinten lega­lább 100 milliárd forint adót „rej­tenek el” a kincstár elől, s többen úgy vélik, a feketekereskedelem csak a felszínét mutatja a hazai földalatti gazdaságnak, amely az illegális ter­melést és szolgáltatást, valamint a fekete-foglalkoztatást is magába foglalja. A hazai feketekereskedelem felszá­molását több szövetség és érdekkép­viseleti szervezet is szorgalmazza: például a kávéforgalmazók, akik szerint az illegális árusok legkeve­sebb 35 százalékát uralják a kávépi­acnak. Ehhez hasonlóan ítélik meg a helyzetet a dohánygyártók is. Az il­legális cigarettakereskedelem a gaz­dasági liberalizációval egyidőben je­lent meg, s napjainkban már a for­galom 10-20 százalékát illegális csa­tornákon bonyolítják le. A kereske­delmi tárca szakértő helyettes ál­lamtitkárának véleménye: ma átla­gosan mintegy 20 százalékosra tehe­tő az illegális kereskedelem aránya, s helytállónak tűnik az a becslés is, miszerint az illegális kereskedelmi forgalom több 10 milliárd forint Schagrin Tamás egyébként úgy vé­li, hogy a legális kereskedelem kere­tein belül is egyre nagyobb mérete­ket ölt az illegális tevékenység. A „szürkék” leleményességét és ere­jét jól mutatja, hogy kemény hatósá­gi intézkedésekkel sem sikerült fel­számolni a feketekereskedelmet. Ezt a tényt mind a rendőrség, mind a jövedéki cikkek forgalmazását fel­ügyelő pénzügyőrség, illetve más szervezetek, s maga az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium is elisme­ri. Ugyanakkor megkell jegyezni azt is, hogy az említett szervezetek-kü­lönösen az utóbbi hónapokban - je­lentős erőfeszítéseket tettek az ille­gális kereskedelem megszüntetésé­ért. Az említett szervezetek munká­ját elismeri a legális kereskedők ér­dekeit védő Országos Kereskedelmi Szövetség is. Az OKISZ tapasztala­tai szerint az eddigi feketekereske­delem ellenes intézkedésekkel egyetértenek tagjai, s támogatják a kereskedelmi tárca újabb tervezett, az utcai árusítást visszaszorítani hi­vatott lépéseit is. Ezzel összefüggésben Schagrin Ta­mástól megtudtuk: a miniszter ha­marosan Idadja rendeletét, misze­rint kereskedelmi tevékenységet jel­lemzően csak üzletben lehet folytat­ni. Az előúások erősen korlátozzák majd a közterületi kereskedelmet, s így egyre kevesebb kétes eredetű, sokszor silány tennék talál majd gazdára az utcákon. A rendelet azonban csak akkor éri el célját, ha a rendőrség, a pénzügyőrség és az adóhivatal együttműködik a fekete­kereskedelem felszámolásában egyébként kulcsfontosságú szerep­pel bíró önkormányzatokkal. Schag­rin Tamás álláspontja szerint ugyanis csak akkor lehet visszaszo­rítani, illetve véglegesen felszámol­ni az illegális kereskedelmet, ha eb­ben a munkában az önkormányza­tok élen járnak. A helyettes állam­titkár ezzel kapcsolatos tapasztala­tai azonban ellentmondásosak: a szűkös költségvetéssel rendelkező önkormányzatok ugyanis ma rész­ben arra kényszerülnek, hogy meg­adják az árusoknak a kitelepülési engedélyt, s a közterület használata ellenében befolyt összeggel is gyara­pítsák forintjaik számát. Az állam­titkár szerint azonban ezzel - hosz- szú távon - önmagukat hozzák hát­rányos helyzetbe a települések. A bevételek ugyanis nem ellensúlyoz­zák azt a kárt, amit a helybeli keres­kedők szenvednek el a sokszor ille­gális tevékenységet is folytató kon­kurencia által. A pápa Közép- és Észak-Amerikában Róma (MTI) - II. János Pál pápa hét­főn elutazott Jamaicába, egyhetes közép- és észak-amerikai kőrútjának első állomására. A szentatya az út so­rán találkozik Clinton amerikai elnök­kel és misét mutat be több százezer fiatal előtt. A 90 százalékban feketék, illetve fél­vérek által lakott karibi szigetor­szág fővárosában, Kingstonban a pápa hétfőn és kedden tiszteleg az afro-amerikaiak, vagyis az amerikai kontinensre hurcolt 100 millió néger rabszolga előtt. Útjának másik kö­zép-amerikai állomásán, á mexikói Yucatán szövetségi államban pedig fogadja az amerikai őslakosok kép­viselőit a megbékélés jegyében, kife­jezésre juttatva az ő saját kultúrá­juk iránti tiszteletet. II. János Pál csütörtökön érkezik a Colorado állambeli Denverbe és még aznap megbeszélést folytat Bili Clin­ton amerikai elnökkel, aki a pápa tá­mogatását keresi több bel- és külpo­litikai céljához. A denveri látogatás tulajdonképpeni célja, hogy a VIII. ifjúsági világnapon találkozzék a vá­rosban a világ minden tájáról összegyűlt több százezer fiatallal, köztük 16 ezer olasszal. Találkozik a pápa az amerikai püspökökkel is, hogy megvitassa az Egyesült Álla- mok-beli katolicizmus legégetőbb problémáit. (A pápa a közelmúltban bizottságot volt kénytelen felállítani az észak-amerikai papok és szerze­tesek által elkövetett szexuális bűn- cselekmények kivizsgálására.) Az if­júsági világtalálkozó csúcspontján, vasárnap - Nagyboldogasszony ün­nepén - a pápa misét celebrál a több százezer fiatal számára. A pápának ez a 60. külföldi útja, s a 3. látogatá­sa az Egyesült Államokban. 1979- ben Carter elnökkel, 1987-ben pedig Reagannel találkozott. A pápa és az amerikai elnök között jelentős né­zetkülönbségek vannak több világ- politikai és társadalmi kérdésben, így például az magzatelhajtást vagy az úaki és Szomáliái helyzetet ille­tően. A világ legmagasabb erkölcsi tekin­télye és az első számú világhatalom vezetője között azonban sokkal több a közös, mint amennyiről a külvilág­nak tudomása van, s mint ami elvá­lasztja őket - ez már az Egyesült Ál­lamok vatikáni nagykövete, Ray­mond L. Flynn véleménye, aki sze­rint mindkét vezető az igazságossá­gért, a békéért, az elesettekért küzd. Clinton elnök tiszteli a pápát azért, amit a béke érdekében, a nyomor fel­számolásáért, a népek elnyomása el­len tesz, s az Egyesült Államok ren­delkezik azokkal az erőforrásokkal, amelyek elősegíthetik a papa által is követett célok megvalósulását - mondta. Clinton elnök szeretné megnyerni a katolikus egyház támo­gatását tervezett egészségügyi re­formjához is, mivel az Egyesült Ál­lamokban a kórházi ágyak egyhar- mada katolikus kezelésben van. A reform célja, hogy megfelelő orvosi ellátást garantáljon a társadalom- biztosításból kirekesztett 37 millió amerikainak is. II. Albert — Belgium új királya Brüsszel (MTI) - Esküszöm, hogy az alkot­mány és a belga nép törvényeit megtartom, a nemzeti függetlenséget és az ország területi ép­ségét megvédem - mondta el hétfőn a hagyomá­nyos uralkodói eskü szövegét a belga parlament két háza előtt Albert herceg, aki az alkotmány értelmében ettől a perctől kezdve vált Belgium hatodik királyává, II. Albert néven. Albert megkoronázására azt követően került sor, hogy augusztus 1-jére virradó éjszaka el­hunyt bátyja, aki I. Baldvinként 42 éven át állt a monarchia élén, s akitől múlt szombaton vet­tek végső búcsút Brüsszelben. Mivel a néhai ki­rálynak nem volt közvetlen utódja, így követke­ző fivérére szállt a korona. Előzőleg ugyan szá­mos találgatás volt arról, hogy az 59 éves Albert átengedi elsőszülött fiának, a mindig is beval­lottan királynak nevelt 33 éves Fülöpnek a trónt, a királyi család és a belga kormány azon­ban a bonyolult belpolitikai helyzetben végül Albert mellett döntött. A széthúzó - elsősorban flamand részről jelent­kező önállósodási, néhol elszakadási - törekvé­sek méregfogát ugyan kihúzni vélték azzal, hogy a belga királyságot néhány hete föderáci­óvá nyilvánították, de sokak szerint a háttér­ben ugrásra készen várnak azok a politikai erők, amelyek mielőbb igyekeznek majd ezeken a kereteken is tovább tágítani. Ilyen körülmények között a politikai birkózáso­kon felül álló - mert nem választott, hanem örökletes elven nyugvó - királyi ház egységet sugalló, integráló szerepe talán a korábbiaknál is jobban felértékelődhet. Ennek élén ma több szolgálatot tehet egy idő­sebb, tekintélyesebb uralkodó - mutatnak rá brüsszeli elemzések. Belgiumban - Európa többi parlamenti monar­chiájához hasonlóan - a király csak korlátozott jogokkal rendelkezik (az idézett eskü első felé­ben is mindjárt arra vállal kötelezettséget, hogy nem lép fel önkényesen). így például egymaga sohasem hozhat döntést, rendelkezéseit mindig a kormány valamely tagjának kell ellenjegyez­nie. Másfelől a király - aktív közvetítésével -je­lentősen hozzájárulhat politikai viták-válságok feloldásához. Tájékozódási joga van, ami azt je­lenti, hogy magához rendelheti a pállok veze­tőit, s magát a kormányfőt is, és ennek során - mint azt a néhai Baldvin jó néhányszor megtet­te - közbenjárhat kompromisszumok érdeké­ben.---------------HÁTTÉR----------------­A lbert herceg portréja Brüsszel (MTI) - Az első belga sajtóértékelé­sek szerint színes egyéniségnek ígérkezik Bel­gium hatodik királya, a hétfőn trónra lépett II. Albert. Fivére, I. Baldvin mindig szomorkás mosolyával - a „Szomorú Királyaként is emle­gették - szelíd, mindenki iránt nyitott szemé­lyiségével nyerte el alattvalóinak szinte fenn­tartás nélküli rokonszenvét. II. Albertra a hí­rek szerint dinamizmus lesz majd a jellemző. Elárulja ezt egyébként már-már legendás von­zalma is a gyors kocsik és motorok iránt - fotók százai készültek róla különböző, nagy teljesít­ményű járművek kormányánál, vagy éppen nyergében ülve. Álbert - Liége hercege -1934. június 6-án szü­letett III. Lipót második fiaként. Baldvin 1951- es trónra lépése után különböző közéleti felada­tok ellátásának szentelte idejét, közülük is nagy figyelmet tanúsított a gazdasági termé­szetű kérdések iránt. így már 1954-ben az Ál­talános Takarék- és Nyugdíjpénztár tisztelet­beli elnöke, majd 1962-től - egészen mostani uralkodóvá jelöléséig - a Belga Külkereskedel­mi Hivatal (ugyancsak tiszteletbeli) feje. Utóbbi szerepkörében kifejezetten gyakorlati teendők vártak rá: az illetékes minisztérium­mal szorosan együttműködő hivatal világszer­te képviseli és közvetíti a belga gazdasági ter­mékeit, és Albert herceg a három értized során az öt kontinensen több mint 90 alkalommal tel­jesített az intézmény nevében jószolgálati missziót. Eközben módjában állt a világ számos politikusával megismerkednie, amit csak meg­könnyíteti, hogy több nyelven is kitűnően be­szél. További politikai szerepvállalása, hogy idáig ó töltötte be a királyi háznak kijáró helyet a bel­ga szenátusban. Émellett - a királyi család fér­fisaljainak hagyományát követve - vezető tag­ja a belga fegyveres erőknek is: a haditengeré­szeti erők admirálisa, állítólag szenvedélyesen vonzódik a hajókhoz és a hajózáshoz is. Egy évvel hamarabb nősült, mint akkor már ki­rály fivére: 1959-ben vezette oltárhoz Paola Ruffo di Calabriát, egy olasz hercegi család le­ányát, Románcuknak nagy sajtója volt, a szép­séges hercegnő hamar felettébb népszerűvé vált (ezen ironizálva a belga sajtó Albertról né­ha csak úgy beszélt, mint „Paola féljérői”). Há­rom gyermekük született: a legidősebb — 33 éves -'Fülöp herceg, egy évvel később követte ót leányuk, Asztrid, majd a most 30 éves Lau­rent. Az új király után az első trónörökös tehát Fülöp herceg, ót követi Asztrid, vagy három gyermekének valamelyike.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents