Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-08 / 157. szám

1993. Július 8., Csütörtök Megyei Körkép ESZAK-Magyarország 3 „Vadítják” a fácáncsibéket Miskolc (ÉM - K.L.) - Megyénk amilyen gazdag nagyvadakban, olyannyira nem dúskálhat az ap­róvadakban. Az utóbbi években csökkent a nyúl, nemkülönben pedig a fácánok száma is. A nyúl- szaporulat érdekében a kilövést kellett szabályozni, míg a fácá­nozáshoz mesterségesen keltetett fácáncsibéket vásároltak a va­dásztársaságok és azt engedték szabadon. „Vadították” meg a ter­mészetes életmódhoz. Az idén kedvező változásról adott számot Szendrei Mihály a va­dászszövetség megyei ügyvezető titkára. Amint tájékoztatott, ab­ból kiderült, hogy amennyire nem volt kedvező a tavasz a mezőgaz­daságra, annyira kedvezett a vadállomány szaporulatára. Vo­natkozik ez a nagyvadakra csak úgy, mint az apróvadakra. Igaz, a szárazság miatt nagyarányú vad­vándorlás volt tapasztalható, mert a „vizes” helyeket keresték fel. Sok helyen most is etetni kell az állományt, hogy az érő termés­ben ne tegyen kárt. ígéretes a természetes kelés a fá­cánoknál. Kevesebb a mezőn dol­gozó nagygép, kisebb mértékű a kemizálás - mindez előnyösen hatott a fácáncsibék természetes szaporodására. Emellett termé­szetesen az idén is szükség volt mesterségesen keltett fácáncsi­bék vásárlására. így például a mezőcsátiak tízezer, a tiszadorog- maiak 12 ezer, a szentistvániak 5000 csibét vettek, amelyeket fel­nevelve, most engednek szaba­don. „Vadítják” őket, a természe­tes életmódjukhoz szoktatják azo­kat, hogy aztán ősszel már pus­kavégre kaphassák egy részü­ket.De gondoskodtak a mestersé­ges utánpótlásról a sárospataki és a taktaközi vadásztársa­ságok is. Színészlakások épülnek Miskolc (ÉM - K.L.) - Több mint 2 évtizedes késéssel ugyan, de most már megvalósul a sokat em­legetett „színészház” Miskolcon. Az első beruházási tanulmány- terv ennek megvalósítására 1972-ben született - akkor azon­ban elvetették. Az elgondolás ak­kor is az volt, hogy a színház ud­varában, az úgynevezett Déryné- kertben a városképet csúfító We- idlich-ház tűzfalához építsék meg, eltakarva ezzel a csupasz tűzfalat. Most is ez az elgondolás valósul meg Bodonyi Csabának a tervei alapján, amelyet az INTERPLÁN Kft.-nél készített. A most elkészült kiviteli tervek szerint a színházi rekonstrukció keretében, de a Miskolc város ön- kormányzatának pénzügyi hoz­zájárulásával megépülő színész­ház a tűzfal takarására épül az első ütem. A tervek szerint 20 lakás kap itt helyet, az egy fős garzontól más­fél és kétszobásokig, összkomfort­tal, szálloda jelleggel. Ami — a máshol szerzett tapasztalatok alapján - megfelel az egy - vagy több évadra szerződő színészek igényeinek. Képviselői fogadóóra Ózd (ÉM) - Bárdos Balázs, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. számú választókörzetének országgyűlési képviselője júli­us 9-én, pénteken fogadóórát tart Ózdon. Az érdeklődők déle­lőtt 10 órától déli 12 óráig ke­reshetik meg a képviselőt a pol­gármesteri hivatalban. Pollenj elentés Miskolc (ÉM) - Az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Intézetének jelentése szerint a felmelegedés hatására jelentő­sen megnőtt a levegő pollentar­talma. Kiemelkedően magas ér­téket mutat a csalán virágpo­ra, amely - bár gyenge aller- génként tartják nyilván - ilyen magas pollenszámnál mégis ko­moly allergiát okozhat. Megje­lent a szelídgesztenye virágpo­Alellenőrök szedik a sápot Az APEH legfrissebb peches esetei a megye piacain Miskolc (ÉM) - Adóhatóságunk kétségtelenül nehéz napokat él. Még le sem csengett a nyugtaadá­si kötelezettségből cirkusszá szé­lesedett mozgalom, már is újabb botrányos esetek borzolják a fe­lügyelőség munkatársainak ide­geit. Arról van szó, hogy Miskolcon és Ózdon álellenőrök bukkantak fel, akik az Az APEH nevében elle­nőriznek és büntetnek. Nem ellenőrizhető információ szerint a miskolci Búza téri pia­con egy kereskedőt 30 ezer forint­ra megvágott valaki nyugtaadás elmulasztása miatt. Az ózdi ese­tet most vizsgálják a felügyelő­ség munkatársai. ■ Mindebből a lényeg, hogy a ke­reskedők figyelmét felhívjuk: ne dőljenek be akárkinek. Több saj­tóorgánumban elhangzott: a pia­ci zöldségkereskedők nyugtaadá­sát két hétig biztosan nem vizs­gálják a felügyelők. A többi - kereskedelmi, vendég­látóipari - vállalkozónál termé­szetesen előfordulhat ilyen, de ennek van egy pontos menete. Nevezetesen: az APEH-ellenőr a szabálytalanságon kapott eladó­nak először igazolja magát, majd jegyzőkönyvet vesz fel a tapasz­taltakról. Ezt követően döntenek bent, a hi­vatalban a bírságról, amelyről ér­tesítést és csekket kap az elka­pott delikvens, s ami ellen termé­szetesen fellebbezhet. A dolog kulcsmondata: hivatalos ellenőr sosem vesz el pénzt a helyszínen, erre nincs jogosultsága, felhatal­mazása. Ha valaki ilyet tapasz­tal, forduljon az APEH-hez, a rendőrséghez. A vásárlás a biztos kiút „Időzített bombák” a bérlakásokról szóló törvényben öINKA ZOLTÁN Budapest (ISB) - Habár a lakás- törvény egyes rendelkezései bi­zonyos vonatkozásokban növelik a bérlők jogait, s ezáltal elvileg megelőzik a bérlakásvásárlási pánikot, a jogszabály egésze mé­gis egyetlen biztos kiutat kínál a bérlőknek: a vásárlást. Ez pedig a jelenlegi lakás-, bér- és életkö­rülmények közepette hibás ten­dencia — vélekedik Battha Pál, Lakásbérlők Egyesületének (La­be) főtitkára a törvény megszüle­tése után, még a hatálybalépése, azaz a Magyar Közlönyben törté­nő megjelentetése előtt. Lakbérstop egy évig A bérlakásokra vonatkozó tör­vény végleges, a parlament az el­fogadott változatában két nagyon lényeges dolog szerepel, amelyek a Labe javaslatára kerültek a jog­szabályba. Az egyik lakbérstop, azaz, hogy az önkormányzati tulajdonban lé­vő lakás bére 1994. június 30-ig nem emelhető. A másik a vételi jog kiterjesztése, illetve a vételár meghatározása a piaci értékma­ximum 50 százalékában, azzal, hogy a részletfizetés az első évben kamatmentes. Az eladható ingatlanok sorából - a törvény szerint - csak azok emelhetők ki, amelyek a telepü­lés részletes rendezési tervében szerepelnek, azaz közvetlenül le­bontás, átalakítás előtt állnak, il­letve azok, amelyek a műemlék- védelmi hivatal műemléki listá­ján szerepelnek. Battha Pál sze­rint mindkét esetben értelmezé­Az új törvénnyel elégedetlenek a lakók és az önkormányzatok si gondokba ütközhet a jogalkal­mazó, s így előfordul, hogy vitás esetben az erősebb, vagyis az ön- kormányzat szava érvényesül. Bérlők jogok nélkül Bár a Lakásbérlők Egyesületé­nek véleménye szerint helytelen a bérlakások tömeges eladását erőltetni, mivel ez csak további szociális gondok forrása lehet, mégis ellenzik a bérlők jogainak esetleges korlátozását, azt, hogy az önkormányzatok — az olyan, nem pontosan definiált fogalmak miatt, mint például a műemlék — önkényesen bővíthessék a nem eladható ingatlanok körét. A törvény - a korábban érvényes jogszabályok érvénytelenítésével - gyakorlatilag visszavonja a bér­lők eddig meglévő összes jogát, azzal, hogy azok mindaddig ér­vényben maradnak, amíg új meg­állapodás nem születik köztük és a bérbeadó között. Ez a nyakate- kert megoldás Battha Pál szerint óriási feszültséget szülhet. A bér­lők kiszolgáltatottá válnak a la­kások tulajdonosainak, azaz a ön- kormányzatoknak, hiszen elég csak arra gondolni, hogy a lak­bérstop mindössze egy évig van érvényben, s az egy év letelte után, az új feltételek - jogok és kötelezettségek — megállapítása­kor az önkormányzatok diktál­hatják majd a feltételeket. Felújítás - de miből? Nem megoldott a kárpótlás kér­dése - vélekedik a Laba főtitká­ra. Azok, akik a tőlük korábban elvett lakásban laknak, a jogo­sanjáró kárpótlási jegyekért nem képesek megvásárolni az ingat­lant. Ugyancsak nem tisztázott, hogy kiket terhelnek az elmaradt felújítások költségei. A Labe főtit­kára úgy látja, hogy a homályos pontok és a nem tisztázott kérdé­sek miatt egy új kormánynak mindenképpen foglalkoznia kell majd a lakásbérlés újbóli szabá­lyozásával. Mindazok a bizonytalanságok, „időzített bombák”, amelyek a törvény megszületése után is lé­teznek, egyetlen kiutat mutatnak a bérlőnek: azt, hogy minél ha­marabb megvásárolja a lakását. Annak minden terhével - a szük­séges felújításokkal - együtt. Megyénkből ra. Akik erre érzékenyek, nyá­ri szabadságuknál vegyék figye­lembe, hogy a nyugati országré­szen e fák sokkal nagyobb mennyiségben ontják virágai­kat, mint környékünkön. Az or­szágos jelentések alapján (je­lenleg hét pollencsapda üzemel) elmondható, hogy a fűfélék és a csalán pollenéből van a leg­több, az útifű és a lórom virág­porának mennyisége jelenték­telen. „Rébuszos” betörő Miskolc (ÉM) - Nem rébuszos körmondatairól lehet közismert az az ismeretlen betörő, aki teg­napra virradóan látogatta meg a diósgyőri stadion melletti Ré- busz Büfét. Ezt látszik alátá­masztani kedd éjjeli „rendelése” is, melynek során italt, do­hányárut, illetve egy televíziót vett magához - meglehetősen halkan, mi több: suttyomban. A feltört ajtóval együtt a kárér­ték mintegy százezer forintra rúg. Nyakon csípett lókötő Sajószentpéter (ÉM -FJ) - Lassan már egy éve, hogy a sa- jószentpéteri illetőségű T. J. el­siratta lovát. No, nem azért, mert szegény állat megdöglött volna, sokkal inkább volt gyá­szának okozója az az akkor még ismeretlen tettes, aki egy óvat­lan pillanatban meglovasította a kancát - tudtuk meg dr. Szé- csi Ferenc főhadnagytól, a váro­si rendőrkapitányság tisztjétől. Tegnap aztán - talán, hogy új igavonó után nézzen - kisétált a piacra azóta is sótalan (lóta- lan?) kárvallottunk, és - mit tesz Isten?! — saját paripáját pillantotta meg az egyik kupec- kedőnél. Természetesen rögtön rendőrért futott, s a felmentő sereg élén kérdőre vonta a fel­tételezett lótolvajt. A rövid, de velős faggatózás végeredménye­ként T.J. visszakapta tavaly meglovasított négylábúját, a ló­kötő R.J. pedig a városi kapi­tányságon próbálhatott magya­rázatot találni tettére. Piros Wartburgot keresnek Miskolc (ÉM) — Július 2-án, pénteken a délutáni órákban rosszul lett egy idős férfi a pa- rasznyai úton. Bár a mentők megérkeztek, hiszen CB-n ér­tesítették őket, a bácsi meghalt. Viszont a család tagjai szeret­nének többet tudni a történtek­ről, ezért kérik a piros Wart­burg tulajdonosát, aki megvár­ta a mentők érkezését, hogy je­lentkezzék a 378-992-es vagy a 382-784-es telefonszámon.----INNEN SZÓLVA----­* deveteÁ Nagy József Három levél fekszik az asztalon, mind a hármat ugyanabban a faluban ad­ták postára más-más időpontban. Mindegyik ugyanarról szól és még va­lamiről. Az elsőben a sorok között egy rejtélyeskedő megh ívást helyeztek el, ta­lán a sok homályos részlettel kívánták felhívni a figyelmet, az újságíró vadá- szó-szimatoló ösztönére építve. A falu több részre szakadt, már ami a jelen le­gi vezetés munkásságáról alkotott véle­ményeket illeti és a közeli falugyűlésen kemény vitákra, az igazság kiderítésé­re lehet számítani. Ott a helyünk, hall­gassuk meg, mi volt az a fontos közügy, amely kerékkötőként húzza a falu sze­kerét. A türelem cérnája nem mutatko­zott elég erősnek, elszakadt és vele oda­veszett a nehezen tartható parlamen­tarizmus is. Sok hangos szó, vitát éb­resztők, indulatokat kavarok, s köztük bizony elveszett a miért, a vitára okot adó lényeg. S most itt ez a három levél, háromféle véleménnyel. Az első: köszönjük a saj­tó objektivitását, azt, hogy tisztán ad­ta vissza azt, ami számunkra ilyen na­gyon közelről nem volt átlátható. Ez ed­dig hízelgő. A másodikat az a lavírozó képviselő írta, aki szeretne az önkor­mányzat felelős tagja maradni, de ma­radék népszerűségét sem szeretné elve­szíteni a faluban egy ilyen pitiáner vi­ta miatt. A névtelenséget kéri. S a har­madik a mostanság leggyakoribb: min­denki csaló, a helyi vezetők korruptak, kijátsszák a szegény emberek sze­mét.(Azt hiszem bárki könnyen tudná innen folytatni.) E sorok alatt persze már név sem szerepelt.„Higgyék el amit írtam, az az igazság, azért vetettem pa­pírra nyolcvan ember q-i lakos nevében. A. kicsit széthúzó faluban hetvenné­gyen laknak.” ÉM-portré Fotó: Dobos Klára Rémiás Barna Szalonna (ÉM — DK) - Szendvicseket il­letve folyadékot fogyaszt majd, de kizárólag éjszaka. Egyébként pedig leragasztja a szá­ját, kiül a községháza udvarára, és nem szól, nem eszik. Egészen addig, míg a lelki­ismeret meg nem szólal az emberekben, fel nem emelik hangjukat polgármesterük, dr. Senánszky Miklós ellen, s az le nem mond. A szöveget is megfogalmazta, mit ír ki egy kartonpapírra, mely egyébként majd az éj­szaka hidegétől is védi: „Szavamat adtam, hogy nem szólok, bízom a jólelkű emberek­ben, és hiszem azt, hogy Isten csak nekik segít.” Annak idején bízott a doktor úrban (állat­orvos a polgármester). Sokáig jól dolgoz­tak együtt. Aztán ahogy - mint mondja - egyre jobban megismerte pénzéhségét, bosszúvágyát, rájött butaságára, tapasz­talta, hogy a szemébe hazudik, azóta - a többiek félelme miatt szinte egyedül - har­col ellene. Konkrétumokat nem nagyon mond, gondolja, meggyőzni azokkal sem biztos hogy tudna, mesélné bár napestig... Rémiás Barna Isten segítségét kéri elkép­zeléséhez. Tulajdonképpen kemény ember. Líbiában dolgozott másfél évig a majd öt- venfokos hőségben, a faluban éjszaka presszóbetörőket, tyúktol vaj okát fogott De érzékeny ember is. Sír a mozifilmeken, könnyeivel küszködik, ha szerencsétlen emberrel találkozik. Meggyőzni ugyan tényleg nem tudott, de igazából nem is akart ő vádaskodni. És ó él a faluban, az ottaniak pedig tudják, való­ban fontos-e ez... A piacon már minden van, de az álellenőr igazán nem hiányzott senkinek sem Fotók: ÉM archív Farkas Maya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents