Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-06 / 155. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. Július 6., Kedd APROPÓ Dobos Klára Néha összeteszem három ujjam, ha m.ár elviselhetetlen a feszültség bennem. (Ez nem babona, - agykontroll!) Foglal­koztat a reinkarnáció, s reménykedem, hogy egy jobb karma alatt szülétek, majd újra. Hiszek az agy „emberfeletti" zsarnokságában, általa a test és lélek befolyásolhatóságában. S azt is elhi­szem., hogy pozitív vagy negatív gondo­lataink által javítjuk vagy tesszük tönk­re életünket. Amiben viszont, nemigen hiszek, az a grafológia. Betűink formájába is bele­szól ugyan az az okos agyunk, de azért ez függ kezünk ügyességétől, egykori ta­nítónktól, illetve szorgalmunktól. Jelle­münkre, hangulatunkra utalhat az írásképünk, ám azt már nem tartom komolynak, mikor a betegségeket álla­pítják meg belőle. A Magyar Hírlap sorozatot indított Be­tegségre utaló jelek az írásban címmel. Rövid, kézzel írott szövegrészeket közöl­nek., majd. a. kutató elemzi a levél kül­dőjének természetét, különös tekintet­tel betegségeire. Ha a. lelki eredetű nya­valyákat magyarázza, az még csak hagyján. Sokkal elképesztőbb, mikor azt írja: „Náthára hajlamos, illetve a nyálkahártyája lehet érzékenyebb egyes növényfajokra”. Vagy: „...érzékeny a gyomra, mintha a kelleténél jobban sze­retné és fogyasztaná a finom ételeket és italokat. A jobb láb sarokcsontja több járás vagy séta után fáj, a cipőkre is ér­zékeny. ” Példának okáért itt van ez a számító­gép, melyen ezeket a sorokat írom. Volt egy korszaka, mikor néhány betűből vagy duplát ütött, vagy egyet sem. Úgy­hogy eléggé különös volt az írásképe. No, ha rátapintva, a lényegre, azt mon­daná erre az írásszakértő, hogy a ma­sina ki nem állhatja, a banánturmixot, mást is elhinnék neki... Képzőművészek Kárpátaljáról Miskolc (ÉM) - Két kárpátaljai művész munkáiból rendezett kiállítást nyit meg Zuborné Rákos Jolán ma délután 5 órakor a miskolci Ady Endre Művelődési Házban. Az alkotókat, Brovdi Jánost és Puha Pétert a szülőhely és a hagyományok összekötik, de teljesen különböző munkákkal állnak a nagyközönség elé. Brovdi János 1939-ben egy Munkács kör­nyéki falucskában született. Pályafutása mérföldköveit nemcsak jelentős kiállításai, de a világ különböző múzeumaiban őrzött alkotásai is jelzik. Találkozhatunk mun­káival például Kanadában és a Vatikán­ban is. Brovdi jellegzetes miivei monumentális, fá­ból készült reliefek, de dolgozik fémmel is. Bronzból többször megformálta Zrínyi Ilo­nát, ezen alkotásai Munkácson láthatók. Felesége, Larissza - mintegy ellenpólus­ként - a legfinomabb művészettel, gobelin­jeivel lett világhírű. Puha Péter a fiatal ukrajnai festőgeneráci­ót képviseli: 1954-ben született. A munká­csi művész nemcsak a Kárpátalján, de a Tiszántúlon is számtalan ihlető forrást ta­lált. Kedvenc témái közé tartozik például Tokaj és környéke, a Hortobágy. Úgy tűnik, a vidék lakói nemcsak értékelik, de viszo­nozzák is vonzódását, hiszen Tokajban, Bodrogkeresztúron és Hortobágyon már be­mutatkozott munkáival, és számos kiállí­tott képét megvásárolta a közönség. Független kiadók a kalózipar ellen Budapest (MTI) - A Film terjesztők Or­szágos Szervezetén belül több hazai videó­kiadó és - forgalmazó részvételével mega­lakult a független filmkiadók tagozata. A szervezetben tömörültek együttesen kíván­nak fellépni a kalózipar ellen, és támogat­ni szeretnék az őket segítő hatóságot. Az új tagozat alapítói között van a Mokép, a Fó­kusz, a Multi Home Video, a Televideo és a Video Rent. Régi nyarak, új történetek Kép a képben: Matus György tablóval a kézben FotóDobos Klára Miskolc (ÉM) - Volt egyszer egy legendás színházi öltöző. A kis szoba természetesen még meg­van, s egykori lakói is, csak éppen máshol élnek, nem ugyanabban a társulatban dolgoznak a színé­szek. Matus György nyári színházala­pításának az volt az egyik célja, hogy összehozza a társaságot, és a maguk valamint a közönség szórakoztatására felidézzék a ré­gi történeteket. A Muzsikáló ud­varban (Kossuth u.ll.) az első es­tén Bregyán Péterrel, Szirtes Gá­borral, Csiszár Imrével, Ábrahóm Istvánnal, Mihályi Győzővel ta­lálkozhattak az érdeklődők. Iga­zoltan hiányzott viszont Blaskó Péter, más elfoglaltsága miatt még a második estére sem tudott eljönni a népszerű színész. Vi­szont hátra van még két találko­zás. Ma este 10 órától újabb ese­teket mesélnek nekünk a színé­szek. Itt lesz újra Ábrahám István, jön Bencze Ilona és tar­togatnak még néhány meglepe­tést is. de ez maradjon titok... Tudjuk viszont, hogy a tapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon Lajtai Lajos és Békeffi István A régi nyár című zenés vígjátékát láthatjuk este fél kilenctől. Mária, a híres színésznő szerepét Bánsági Ildikó alakítja, báró Jan- kovits János megszemélyesítője Bács Ferenc lesz. Az előadás to­vábbi szereplői: Sáfár Mónika, Csömör Csilla, Oberfrank Pál, Rátóti Zoltán, Méhes László, Igó Éva, Németh Mónika, Szélyes Imre, Csernus Mariann, Gregor Bernadett, Mazsorán Erika, Ull­mann Mónika. A díszleteket Szlá- vik István, a jelmezeket Torday Hajnal tervezte, zenei vezető Sil- ló István, koreográfus Sebestyén Csaba, a rendező Iglódi István. A régi nyár következő előadása it jú­lius 7-én, 8-án és 9-én tartják, az esőnap július 10. Továbbtanulók támasza Budapest (MTI)-Az 1988-ban létrejött Támasz Alapítvány az allami gondozásból kikerült nagykorú, de továbbtanuló fiata­lok támogatását pályázati rend­szer keretében valósítja meg — mondta az alapítvány kuratóriu­mának elnöke, Schiffer János ab­ból az alkalomból, hogy meghir­dették pályázatukat az 1993-94- es tanévre. A Támasz Alapítvány Kuratóriuma minden tanév vé­gén pályázatot hirdet azoknak a 18-30 év közötti volt állami gon­dozott fiataloknak, akik közép­vagy felsőfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatán folytat­ják tanulmányaikat, illetve szak­mai átképzésen, továbbképzésen vesznek részt. . Az ösztöndíjak átlagos összege 5000 forint. Az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján szükségessé vált a támogatások területét ki­terjeszteni a munkanélkülivé vált fiatalok továbbképzési támo­gatására is. Az alapítvány Tá­masz Otthont létesített egy bu­dapesti lakásban 6-8 ösztöndíjas fiatal számára. Itt a diákok ma­gukról gondoskodnak, készülnek az önálló életre. A folyamatos ösz­töndíj-támogatáshoz az alapít­ványlekötött vagyonának kama­tait használják fel. A kamatcsök­kenés miatt hozzá kell nyúlni a lekötött összeghez, hogy biztosí­tani tudják a következő évre pá­lyázóknak is az ösztöndíjakat. Vizsgáztak a vizsgáztatók Miskolc (ÉM-CsM) - A megyei Pedagógiai és Közművelődési In­tézet falai még nemigen láthat­tak ennyi izgatott embert. A fe­szültség természetes, hiszen vizs­ga folyik az egyik teremben, kö­zépiskolás diákok adnak számot tudásukról. De mitől olyan izga­tottak a tanárok, a vizsgáztatók? Attól, hogy ők is vizsgáznak. Sőt, ők vannak csak igazán szem előtt. A diákok is miattuk vállal­ták a próbatételt, hogy a pedagó­gusok megmutathassák, mit si­került megtanulniuk a kéthetes intenzív tanfolyamon, amely a vizsgáztatói szerepre készítette fel őket. Míg ki nem jön az elsőként felelő és feleltető trió, a program „szülőanyáit”, Szabó Évát (JATE), dr. Golnhofer Erzsébetet (ELTE), dr. Nádasi Máriát (ELTE) és „szülőatyját”, Lőrinczi Jánost kérdezzük: milyen is a jó vizsgáztató?- Nincs recept - feleli Szabó Éva.- Éppen ez az, amit meg kell ta­nulniuk. A pedagógusról is él a képzeletükben egy iszonyú ideál, amit megközelíteni sem tudnak, mert ők is emberek. Vizsgáztató ideál sincs, mert a gyerekhez kell alkalmazkodni. Az egyik igényel­né a jegy indoklását, a másik azt szeretné, hogy csak írják be, és mehessen minél hamarabb. Ezt kell észrevenni, és tudni kell vál­tani. Ha ismeri a vizsgázót, meg kell látnia, milyen a hangulata, mennyire izgul. Ha nem ismeri, már akkor figyelnie kell a gye­rekre, mikor belép - de nem sza­bad beskatulyázni az első benyo­más alapjan. Nagyon nehéz feladat a vizsgáz­tatás. A tanárok eddig is csinál­ták, ösztönösen. Mi éppen azért dolgoztuk ki ezt a programot a „Pedagógus szakma megújítása” projekten belül, hogy tudatosab- bá tegyük munkájukat. A vizsga azonban nem akkor kezdődik, mi­kor megkapja a diák feladatát. Minőségi okatatómunka, szakér­tői vizsgafeladat-kidolgozás kell, és természetesen a megfelelő vizsgáztató attitűd kialakítása. A felsőoktatásban egyiket sem sajátíthatja el a tanár. A pedagó­gusképzés hiányosságait pótol­juk. mikor minderről beszélünk a tanfolyamon. És nem csak beszé­lünk. A szereptréningek során például feldolgoztuk a résztvevők korábbi vizsgaélményeit, meg­néztük, miért, kinek a hibájából következhetett be a máig emlé­kezetes nehéz helyzet. így könnyebben ráéreznek ők is, mi­kor tudnak segíteni, mivel lehet esetleg csőbe húzni a diákok, vagy mikor akaija a felelő másra terelni a szót. A vidéki pedagógia intézetek kö­zött a Borsod-Ábaúj-Zemplén me­gyei volt az első, amely felkínál­ta a pedagógusoknak a progra­mot. Vida Józsefné, aki nemcsak szervezője, de végül résztvevője is lett a tanfolyamnak, elsősor­ban a közoktatási törvényterve­zetet, illetve az abban szorgalma­zott kimeneti vizsgarendszert említi mint fő mozgatórugót. De ki tudja, mikor lesz ebből tör­vény? És ki tudja, valóban olyan hangsúlyos lesz-e a vizsgarend- szer? Kicsit korainak tűnhet a lel­kesedés, ám a levizsgázott vizs­gáztatók eloszlatják a kételyeket. „Húsz éve érettségiztetek - ráér- zéses alapon. A pedagógia szak­ma, csak éppen elfelejtik taníta­ni. És sokszor félnek kimondani, szükség van a megújulásra.” „Ed­dig ösztönösen vizsgáztattam. Most sokkal több a kérdőjel, és már ez is nagyszerű.” „Én eddig pótvizsgáztattam. Tantárgyi és nem pedagógiai-pszichológiai ala­pon. Hogy itt jól sikerült a vizsga, az a lányoknak is köszönhető, mert magabiztosak voltak. Per­sze bárkiből válhat problémás vizsgázó, így végül ez is a javunk­ra írható.” „A vizsga a felelésnél sokkal nagyobb anyagot fog át, és nagyobb lehet a tétje is, de azért a mindennapi órai munká­ban is segít a tanfolyam.” „Hogy miért jöttünk? Csak. Úgy érez­tük, kell egy kis újítás.” „Még mindig gondot okoz az osztályo­zás. Azért jöttem, hogy kapjak egy kis segítséget, mert jól és igazságosan szeretnék osztályoz­ni.” „Ónmagunk megismerésé­ben, fel nem fedezett vagy gondo­san takargatott hibáink feltárás­ban is sokat segített.” „Ebben a megyében sok iskola részt vesz a vizsgarendszer kipróbálásában. Hozzájuk kellene elsősorban el­vinni a tanfolyamot, hogy keve­sebb gondja legyen a tanárnak is, a diáknak is.” Igazából a vizsgázó tudja értékel­ni a vizsgázató munkáját. A „próbafeleletre” a Korányi Sán­dor Egészségügyi Szakközépisko­lából érkezett lányok már túl vannak a kisérettségin. És mikor a két alkalom összehasonlításá­ra kérjük őket, kiderül, jól vizs­gáztak a vizsgáztatók. Nemcsak azzal könnyítették meg a gyere­kek dolgát, hogy „látszott rajtuk, élvezik, hogy tudjuk”, de azzal is, hogy bólogattak; hogy azonnal közbekérdeztek, ha valami nem volt tökéletes. Apróságok? Hát persze. De ezáltal olyan lett a vizsga, mint egy beszélgetés. Nem rémisztő és felejtendő, de sajátos élményt nyújtó tudás­próba. Pótfelvételi Miskolc (ÉM) - A Miskolci Böl­csész Egyesület 1993/94 tanévre pótfelvételit hirdet az alábbi sza­kokra: alapozó szak, ókortudo­mány, latin-, görög nyelv, magyar nyelv és irodalom, történelem, ré­gésztechnikus, művészettörténet, színháztudomány, zeneirodalom, ének-zene, kamarazene, népze­ne, pszichológia (alapozó évvel in­dul), újságírás - szociológia, Bu­siness School (üzletemberképző), ökológia - földrajz, angol nyelvta­nári - nyelvmesteri, német nyelv­tanári - nyelvmesteri, francia nyelvtanári - nyelvmesteri, kínai nyelv és művelődéstörténet, ja­pán nyelv és művelődéstörténet, török nyelv és művelődés törté­net. A nyelvtanár szakosoknak köte­lező — írásbeli, szóbeli - felvéte­li vizsgát tartanak, szótárt min­denki vigyen magával. A magyar szakra jelentkezők rö­vid esszét írnak. Ä zeneirodalom, ének-zene, népzene szakra jelent­kezőknek megküldik a felvételi követelményeket. Az összes többi szakra jelentkezővel személyes beszélgetésen ismerkednek meg. Tájékoztató és jelentkezési lap a MBE Elnökségi Központjában igényelhető: Miskolc, Mindszent tér í. V. emelet. Postacím: 3545 Miskolc, Pf.: 452- Telefon/fax: 46/344-400. A pótfelvételiket augusztus 25- én reggel 9 órától a fíerczeg Fe­renc út 18. szám alatti oktatási épületben tartják (2 -es villamos végállomása). Művésztanárok Gönc (ÉM) - A rajztanárok zempléni alkotó köre az elmúlt évhez hasonlóan az idén is Gön­cön tartja nyári müvésztejepét. A Polgármesteri Hivatal nagyter­mében az előző művésztelepen született alkotásokból rendezett kiállítást a ma délután 4 órakor Meskó Zoltán polgármester nyit­ja meg. Ezoterikus tábor Dubicsány (ÉM) - Jógával, tao- izmussal, a tarottal, a karmával, a reinkarnációval ismerkedhet­nek az érdeklődők a július 25-30- ig illetve augusztus 12-17-ig tar­tó ezoterikus táborban, a dubi- csányi kastélyban. A hatezer fo­rintos részvételi díj teljes ellátást foglal magában, lehetőség van ve­getáriánus étkezésre is. Á tábort Kása László vezeti, je­lentkezni az ő telefonszámán le­het: 46/337-079. Kiállítás Miskolc (ÉM) - Urbán Tibor al­kotásaiból nyílik kiállítás július 7-én, szerdán délután öt órakora Mini Galériában (Kossuth u. 11.). A tárlatot Dobrik István művé­szettörténész nyitja meg, közre­működik Vass Tibor költő. Vargas Llosa, a perui spanyol Madrid (MTI) - A spanyol kor­mány határozata értelmében spa­nyol állampolgárságot kapott Mario Vargas Llosa világhírű pe­rui író. A madridi kabinét a lépést azzal indokolta, hogy az író teljes egészében azonosult Spanyolor­szág kultúrájával és erkölcsi vilá­gával. Az indokolás a továbbiakban hangoztatja, hogy Vargas Llosa valamennyi műve megjelent Spa­nyolországban, és az író számos spanyol kitüntetés birtokosa. Pe­rui útlevelét Vargas Llosa to­vábbra is megtarthatja, mert a két ország közötti megállapodás alapján lehetséges a kettős ál­lampolgárság fenntartása. Vargas Llosa 1936-ban született a perui Arequipában. Irodalmi pályáját 1952-ben kezdte A me­nekülés című drámájával. Világ­hírű regénye, A város és a kutyák 1962-ben jelent meg. Ezt követte 1966-ban a Zöld palota, 1967-ben A kölykök, 1969-ben a Négy óra a Catedrálban, 1973-ban a Panta­leon és a hölgyvendégek, majd 1981-ben A világvége háborúja.

Next

/
Thumbnails
Contents