Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

1993. Július 1., Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Új Postabank fiók Gyöngyös (ÉM) - A Postabank Miskolci Területigazgatósága ma újabb fiókot avat, ezúttal Gyön­gyösön -tájékoztatta szerkesztő­ségünket Császár Sándor terüle­ti igazgató. A bank sorrendben 32 fiókjának a távközlési válla­lat épülete ad otthont, a hatszáz négyzetméter alapterületű egy­ség a Heves megyei város és kör­zete takarékpénztári kiszolgálá­sát segíti, míg kereskedelmi bankként Nógrád megye gazdál­kodó szerveinek és vállalkozói­nak bankügyleteit is lebonyolítja. A harminc embert foglalkoztató bankfiók technikai felszereltsége a legkorszerűbbek közé tartozik. Agrár-kerekasztal Miskolc (ÉM) - Az FKGP mező­gazdasági programjának megvi­tatása szerepel az agrár-kerek­asztal soron következő rendezvé­nyének napirendjén. Az Agrár- szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szervezete az FKgP me­gyei irodájába (Miskolc, Baross Gábor út 18.) várja a téma iránt érdeklődőket, július 8-án 15 órá­tól. Szigorodó feltételek jövőre Budapest (MTI) - Jövőre nehe­zebb lesz vámszabad területet (vszt) létrehozni Magyarországon és a keményedő feltételeknek a már létező vszt-k közül sem mindegyik tud majd eleget ten­ni. Annak ellenére, hogy a vámsza­bad területek magyar munkaerőt kötnek le, az illetékesek a jövő­ben fokozottabban kívánják érvé­nyesíteni a piacvédelem szem­pontját ezen a téren, és a magyar jogszabályokat az európaiakhoz szeretnék közelíteni. A vámtör­vény tervezete szerint - melyet valószínűleg még az idén elfogad az Országgyűlés - az engedély ki­adása előtt a VPOP-nak már nem csak az NGKM-mel, a BM-mel, a környezetvédelmi és a közleke­dési tárcával kell konzultálnia, de a gazdaságpolitikai szempon­tokat is figyelembe vevő Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal is. A tervezet szerint vámszabad te­rületet csak jogi személyiségű gazdasági társaság hozhat létre. A feltételeket már a vámjogsza­bály 1992. január 1-jén életbe lé­pett módosítása is szigorította. E szerint 1993. december 31-e után csak 2000 négyzetméternél na­gyobb alapterületen működhet vszt. A jelenleg bejegyzett ipari vámszabad területek közül 24, a ke-eskedelmi célúak közül 29 1 felel meg e feltételnek. Ipari szeminárium Miskolc (ÉM) - Az Energiagaz­dálkodási Tudományos Egyesü­let Miskolci Csoportja, valamint a Tüzeléstechnikai Kutató és Fej­lesztő Vállalat, Tüzeléstechnika '93. címmel ipari szemináriumot szervez. A július 7-én és 8-án megrendezésre kerülő tanácsko­záson előadások hangzanak el többek között az országos ener­giapolitikai koncepcióról, az ener­giatakarékosságot szolgáló ked­vezményes hitelkonstrukciókról, valamint a napenergia termikus hasznosításáról. F öldárverések Miskolc (ÉM) - Mint azt a B.-A.-Z. megyei Kárrendezési Hi­vatal osztályvezetőjétől — Lévai Sándortól megtudtuk, igen meg­szaporodtak megyénkben a föld­árverések. Csütörtökön — július elsejen tíz órától Alsóberecki, Al­sói egmec, Felsőberecki és Károly- - i^a kárpótlásra jogosultjai lici- a sátoraljaújhelyi Új Erő Mgtsz által kijelölt földekre. Ugyancsak ebben az időpontban Hernadnemetiben és Fancsalon tartanak földárverést. Július má­sodikan Szentistvánon .g Her_ nadszentandráson licitálhatnak az arra jogosultak. Csökken az ipar termelése Az építőipar termelése idén emelkedő tendenciát mutat Fotó: Balogh Imre Miskolc (ÉM - I.S.) - Bár Lator­cai János ipari és kereskedelmi miniszter a héten a Szolnokon megrendezett gazdasági fórumon úgy nyilatkozott, hogy egy mi­nisztériumi vizsgálat szerint az ipar termelése az első negyedév­ben a tavalyihoz képest csaknem 4 százalékkal növekedett, de Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyében a Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint ez nem így van. Régiónkban tovább csökkent a gazdaság teljesítménye. A Világgazdaság című lapnak nyilatkozva Turkovics Barnabás a KSH megyei igazgatója elmon­dotta: a megye iparának első ne­gyedévi termelése változatlan áron számítva 92 százaléka az egy évvel korábbinak. Az ágaza­tok közül csak a kohászat terme­lése nőtt 44 százalékkal, igaz, csak azért, mert 1992 hasonló időszakában igen alacsony szintű volt a termelés. Az építőipar termelése viszont kétéves csökkenés után ez év el­ső dekádjában már emelkedő ten­denciát mutat: régiónkban a be­ruházások elérték az 1,4 milliárd forintot. Ami egyértelműen nőtt - méghozzá 15 százalékkal -, az a kiskereskedelmi eladások forgal­ma: meghaladta a 22 milliárd fo­rintot. És ami szintén emelkedett, az a gazdasági szervezetek száma: 1993 első negyedének végéig csaknem háromezer kft.-t, betéti társaságot, részvénytársaságot, vállalatot, szövetkezetei tartot­tak nyilván. Félezret pedig a csődbe mentek, vég- és felszámolási eljárás alatt állók között. Folytatódott a nagy létszámú vállalatok átalakulása- kisebb szervezetekké: ma mind­össze kilencven olyan cég talál­ható a régióban, amely három­száznál több embert foglalkoztat. Ezzel szemben négyszáz azon tár­saságok száma, amelyek maxi­mum ötven dolgozónak adnak munkát. Idei privatizációs bevételek Budapest (MTI) - Az Állami Va­gyonügynökség június 20-áig va­lamivel több mint 26 milliárd fo­rintos privatizációs bevételre tett szert az idén. Az ÁVÜ szerdai tájékoztatása szerint devizáért ebben az idő­szakban 10.6 milliárd forint érté­kű állami vagyont értékesítettek. A forintért történő értékesítés megközelítette a 15 milliárd fo­rintot. Ebből 6.5 milliárd forint érkezett az ÁVÜ számlájára saját erőbefizetésként, 8.2 milliárd fo­rint értékű állami vagyon pedig hitel segítségével került magán- tulajdonba. A vagyonhozadékból közel félmilliárd forintos, bérleti díjból pedig 125 millió forintos bevétel származott. A privatizáci­ós költségek ebben az időszakban megközelítették a 2 milliárd fo­rintot. A bevételekből az állama­dósság törlesztésére 8.7 milliárd forintot használtak fel. Az ÁVÜ működési költségei meghaladták a félmilliárd forintot, és reorgani­zációra 4.3 milliárd forint jutott. Jelentős összegeket kapott a Di- mag Rt., az Ipar Bankház, a Hun­garHotels és a Magyar Viscosa. A kiadások teljes összege elérte a 25.9 milliárd forintot. Tíz biztosítót képviselnek Miskolc (ÉM — ME) — Igazán nem panaszkodhatunk, ami a biztosítótársaságok számát és szolgáltatásaik sokszínűségét il­leti. Ám, ahogy mondani szokták, a „sok bába közt elvész a gyerek”, az egyszerű, biztosításra vágyó halandó ugyanis már képtelen fi­gyelemmel kísérni, az újabbnál újabb variációkat. így eldönteni sem tudja melyik társaság mel­lett tegye le a voksot. Melyik az a sok közül, amely a pénztárcájá­nak és igényeinek is megfelelő módozatot kínálja. A dilemma eldöntésére, ponto­sabban az ügyfél dolgának meg­könnyítésére jött létre Miskolcon az N-Alexander Biztosításközve­títő és Tanácsadó Kft. Nagy Sán­dor ügyvezető igazgató elmond­ta: a társaság ingyenes biztosítá­si tanácsadást nyújt és biztosítás kötést végez magánszemélyek, cégek részére. Az alapítás ötletét éppen az adta, hogy az ügyfelek nehezen, vagy egyáltalán nem is­merik ki magukat a biztosítások sűrűjében. Szükségük van ta­nácsadóra. Az N-Alexander üzletkötői tíz biztosítótársasággal állnak szer­ződéses kapcsolatban, így a kíná­latból a kispénzűek érdekeit ugyanúgy szem előtt tudják tar­tani, mint azokét akik havonta akár tízezer forintot is készek ki­adni biztosítási díjként. — Mivel munkatársaink vala­mennyi - velünk szerződött - biz­tosítót képviselik, alkalmuk van a lehetőségek összehasonlítása után az ügyfél számára legmegfe­lelőbb formát ajánlani — magya­rázza az igazgató. Tizenhét éve vagyok ebben a szakmában, ebből tizenötöt az Ál­lami Biztosítónál húztam le, ké­sőbb alapító tagja lehettem a hol­land biztosítónak. Büszke vagyok arra, hogy ott dolgoztam. Sok olyan dolgot tanultam meg aza­latt az idő alatt - többek között - az üzletről, az ösztönzési rend­szerről, az üzletkötővel szemben támasztott követelményekről, amelyeknek most is nagy hasz­nát veszem. A legfontosabb szabály, ha úgy tetszik a cég mottója - tudjuk meg -: az ügyfelet ki kell szolgál­ni, itt ő a király. Ennek az íratlan törvénynek a betartása, kötelező érvényű min­den munkatársra. A társaság dolgozói egyéni vál­lalkozóként, illetve részmunkai­dőben végzik ezt a tevékenysé­get, jutalékos rendszerben. Á ju­talék a biztosítóktól folyik be, amit számla ellenében kapnak meg az üzletkötők. Ezért is éri meg a biztosítóknak szerződést kötni az N-Alexander- rel, hiszen így nem kell az üzletet hozók után adót, tb járulékot fi­zetni - ezt mind elintézik maguk. Vitathatatlan — a másik oldalt szemügyre véve - hogy az üzlet­kötők is jól járnak a kft.-vel, mert így több biztosító termékéből ad­hatnak ajánlatot az ügyfeleknek, szemben azokkal akik csak egy cégnek vannak elkötelezve. Korszerű tarifarendszer kell Budapest (MTI) - A villamosé- nergia-iparban az árkérdések rendezése a keresztfinanszírozá­sok megszüntetése és a villamos­áram fogyasztói árának költség- arányos „megemelése, jelenleg nem valósítható meg, a tarifa­rendszer korszerűsítése azonban nem halogatható. Erről Szűcs Ist­ván, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium helyettes államtitká­ra beszélt azon a fórumon, ame­lyet Energetika és piac címmel rendezett a Mérnöki Kamara Energetikai és Gázipari Tagoza­ta. Szűcs István az aktuális energe­tikai kérdések között beszámolt arról: az IKM közigazgatási tes­tületé jelenleg tárgyalja a tarifa­módosítás tervezetét, amely elfo­gadása esetén az ÉT elé kerül. Is­meretes, hogy az előterjesztés szerint adott értékhatár - havi 250 kilowattóra - felett jelentő­sen megemelnék a lakossági vil­lamosáram fogyasztói árát. Az időszerű kérdések közül az ál­lamtitkár-helyettes kiemelte a gázelosztók és villanyáram-szol­gáltatók privatizációjának kérdé­sét. A privatizáció menetének kidol­gozását az IKM, az ÁV Rt. és az ÁVÜ szakértőiből álló bizottság végzi. A tervek szerint a privati­zációs kiírásokban szerepelni fog, hogy a diverzifikáció érdekében meg kell teremteni a külső forrá­sokat is. Folyik az ötödik, bánya-célerőmú integráció előkészítése, amelyet az Eszak-Dunántúlon hoznának létre. A szénbányák sorsa az energiapolitika neuralgikus pont­ja - mondta az államtitkár-he­lyettes -, mivel az úgynevezett szénkényszer núatt olyan bányák is működnek, amelyek megértek a bezárásra. Ez ma már gátja olyan előnyös szerződéseknek, mint amilyet Ukrajna ajánlott. Ennek alapján nagy mennyiségben adnának el villamosenergiát autóbuszokért, gyógyszerekért, alumíniumért cserébe. A helyettes államtitkár egyebek között megemlítette: vizsgálják az energetikai iparban tevékeny­kedő monopolszervezetek-MÓL Rt., MVM Rt. - szervezeti átala­kításának kérdését. Ez érinteni fogja a Központi Földtani Hiva­talt is és szó van új intézmények létrehozásáról.---------JEGYZET---------­Bra ckó István A kereszténydemokraták (ismét) meg­hirdették a jelszót: magyar ember ma­gyar árut vegyen. Szívemből szóltak, s bennem sem kisebb a nemzeti hevület, mint a reformkor magyarjaiban, akik azzal támogatták a honi ipart, hogy ha­zai portékát vásároltak. Ám nem va­gyok könnyű helyzetben, s aligha tu­dom megfogadni a szimpatikus, s a népszerűségi listán előkelő helyet elfog­laló Surján László tanácsát. Mivel elég messzire jutottunk a piacgazdaság ki­építésében,messzire kell visszanyúlni ahhoz, hogy tisztázni lehessen, mi a magyar áru. Bognár József okvetetlenkedő közgaz­dász már jó húsz évvel ezelőtt fölhívta a figyelmet az interdependencia, a köl­csönös függés jelenségére és jelentőségé­re. Összekuszálodott, összefonódott a világ. Nincsenek, vagy alig vannak „tiszta” áruk. A Made in Hungary Ika­rus autóbusz állt például: orosz vasérc­ből, közel-keleti olajból nyert nafta­származékokból, német receptúra sze­rint készült elektromos berendezésből, de fölhasználtak kínai textíliát, olasz üveget, s amerikai-módra kikísérlete­zett sebességváltót. Benne volt persze a diósgyőri kohász, a győri gépgyártó, a fehérvári szerelő m unkája, szakértelme is, de ez már akkor sem tűnt „tiszta” ügynek. Pláne így van ez most. Ne sért­se hát nemzeti önbecsülésünket, hogy a televízió japán, az illatszer francia, a bútor olasz, a kávé brazil, a sör osztrák, a számítógép holland, a sáska marok­kói. Már a magyar foci sem echte unga­rische... Randevúzhatnak a szittyák Szegeden, vérszerződést kötve, nyereg alatt puhítva a húst, szélnek fordítva lobogó bőgatyájukat: de nem tagadhat­juk, hogy mi már majd 1100 éve éljük, gyakoroljuk a kölcsönös függést. Ezer­féle hatást tükröznek használati tár­gyaink, szerszámaink, szavaink és arc­vonásaink. árfolyamok Budapest (MTI) - A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 73 üzletben össze­sen 370,61730 millió forint forgalmat bo­nyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde. A részvények forgalma (43 kötés) névérté­ken 13,7200 millió forintot, tett ki. Kárpótlási jegyi Tőzsde Index (ideiglenes) június 30-án: 733,853 +10,51 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. június 30. Pénznem Angol font Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás 136,94 60.96 Belga frank* 261,44 Dán korona 13,96 Finn márka 1.1,89 Francia fronl": 15,94 Holland forint 4í7,90 Ír-font äS8§l^®,79 Japán yen* 85,35 Kanadái dollár 70,75 Kuvaiti dinár 3Ó1.00 Német márka# 53,73 Norvég korona 12,70 Olasz Öra** 58,94 Osztrák sch.* 764,02 Portugálé^» 56,42 Spanyol pes. 70,18 Svájci frank - ® 60,60 Svéd korona 11,69 USA dollár *: 90,80 ECU (K. Piac) 105,20 139,74 137,72 138,42 266,10 263,14 264,30 14.22 14,06 14.12 16.29 16.12 16,22 16.22 16,05 16.13 48,76 48,21 48,43 133.39 ÉHM 86,55 86,20 86,50 72,15 71,31 71,65 306,50^^^^^^^ 12^94 ­777152 7 691)0 77240 57.52 *ÉÉÉE 71,70 70.76 71.14 61.68 60,93 61.21 11.95 11,87 11,93 107,16 105.88 106,38 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents