Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

1993. Július 5., Hétfő Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Privatizáció előtt a Budapest Bank Miskolc (ÉM) - Hitelkonszolidá­ciójának befejezése után a közel­jövőben megtörténhet a Budapest Bank Részvénytársaság privati­zációja. Erre rajta kívül a bejegy­zett 43 hazai bank közül csak a Külkereskedelmi Bank kapott le­hetőséget. Mindezt Bokros Lajos elnök-vezérigazgató mondta el egy sajtótájékoztatón. Hozzátet­te: a banknak immár 54, teljes körű szolgáltatást nyújtó fiókja és hat kirendeltsége van. A fiókok a települések, illetve a térségek igényei alapján igyekeznek új üz­letágakat kialakítani. Arra a kérdésre, mi az oka an­nak, hogy noha a bankoknak van pénze, de a vállalkozók mégis ne­hezenjutnak hitelhez, Bokros La­jos három pontban fogalmazta meg a választ. Elsőként azt emel­te ki, hogy a vállalkozók jelentős részének nincs pénzügyi ismere­te, közülük sokan még a legegy­szerűbb nyomtatványokat sem tudják kitölteni helyesen. A má­sik nehezítő ok az, hogy a vállal­kozók kevés forgalmat, jövedel­met vallanak be adózási szem­pontok miatt, az általuk kimuta­tott kis haszon következtében vi­szont csak kevés kölcsönt kap­hatnak, vagy egyáltalán nem jut­nak pénzhez. A harmadik ok pe­dig az, hogy a vállalkozóknak nincs megfelelő hitelfedezete, enélkül pedig a bankok nem szí­vesen adnak kölcsönt. Ha minde­zeket a bank nem mérlegelné, sorban tönkremennének a vállal­kozások. Egymillió a Geniuson Tiszalúc (ÉM) - A történet úgy kezdődött, hogy a nagymama el­küldte unokáját a tiszalúci taka­rékszövetkezetbe, ugyan vegyen már neki lottót. Vett. És melles­leg Genius kaparós sorsjegyet is, merő véletlenségből. Ugyanis nem volt visszajáró pénz. Egy ta­karékszövetkezetben! A gyerkőc így tehát sorsjegyet kapott, s nyert. Megütötte a főnyereményt. Egymillió forintot. A pénzt az el­múlt héten fizették ki a Szeren­csejáték Rt. miskolci 5-ös számú területi igazgatóságánál. És még valami: Tiszalúcon elfogyott vala­mennyi Genius sorsjegy. Védelem a tokaji boroknak Brüsszel (MTI) - Védelmet nyújt a tokaji boroknak az a megállapo­dás, amelyet az Európa Közösség brüsszeli bizottsága és a magyar EK-misszió képviselői parafáltak. A magyar-EK borkereskedelmet szabályozó, még aláírásra váró dokumentum egyebek között a márkanevek kölcsönös védettsé­gét rögzíti, és kitér a társulási szerződésben még nem szereplő borkereskedelem jövőbeni felté­teleire is. Harcra kész az APEH Miskolc (ÉM) - Információink szerint az Adó és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal (APEH) a néhány napos türelmi idő leteltével vár­hatóan már ezen a héten megkez­di ellenőrzéseit azokon a helye­ken, ahol július elsejével már kö­telező a nyugtaadás. Az APEH- °sok csak az újságárusokat és a totó, lottó, sorsjegyárusokat ke­rülik el. Nem kétséges: több száz ellenőr­zésre van kilátás a piacokon, a benzinkutaknál, a halárusoknál, kisebb élelmiszerboltokban. Bár az elmúlt héten sok kereskedő til­takozott a nyugtaadás miatt, mi több, a vásárlók többsége sem igényli a fecniket - de a szabály, az szabály. Egyébiránt van kivé­tel. Ha például a mezőgazdasági termelő néhány kilogrammos ter­ményfeleslegét háznál, és nem üzletben adja el, nem kell nyug­tát kitöltenie. Ha azonban ideig­lenes, vagy állandó helyen érté­kesíti mondjuk a pár szál zöldsé­get, máris körmölhet. Megkezdődött az aratás Mezövesd határában Mezőkövesd (ÉM) - Ahogy mon­dani szokás: minden rosszban van valami jó. Most, hogy már biztosnak tetszik: az utóbbi más­fél évtized legrosszabb búzater­mése várható, csak egy dolognak örülhetünk. A lakosság zavarta­lan kenyér és lisztellátása nincs veszélyben, magyarán: meglesz a jövő évi kenyerünk is. Valóban biztató, annak tudatában külö­nösen, hogy a 2-3 évvel ezelőtti mennyiségnél, 6 millió tonna he­lyett 3,2-3,4 millió tonna búzánk teremhet. Mezőgazdászok szerint három megye - Győr-Sopron-Moson, Ba­ranya és Somogy -, valamint a bácskai rész kivételével hektá­ronként 3-3,5 tonnás búzatermés és annál is gyengébb őszi-, s tava­szi árpa termés várható. Az elmúlt hétvégén megyénk dé­li részein végig arattak, s ez a becslés bizony beigazolódni lát­szik. A forró, száraz időjárás meg­kínozta a kalászost, s meggyorsí­totta azt érést. Igen gyenge a mi­nőség, töpörödöttek a szemek, sok az ocsú. Persze, és sajnos nemcsak a gabo­na került ilyen helyzetbe. A hűtő­ipar a korábbinál lényegesen ke­vesebb borsót tud csak felvásá­rolni, a kukoricára is kedvezőt­len az időjárás, bár az utóbbi egy­két esős nap valamicskét segített. Azt azonban nem szabad elfelej­teni: a nagy szárazság mellett más okok is jelentős szerepet ját­szottak a sikertelenségben. Ezek nagy része a termelők katasztro­fális pénztelenségéből, tőkehi­ányból, a termelési bizonytalan­ságból adódott össze. Az infláció húsz százalékos is lehet Elkészült a jövő évi költségvetés tervezete Budapest (MTI) - Kézhez kap­ták a jövő évi költségvetés terve­zetét a képviselők is. A tervezet szerint jövőre a költségvetés hiá­nya - amennyiben a Parlament jóváhagyja - 249,956 milliárd fo­rint lesz. Ez a jelentős mértékű deficit - amely azonban még ép­pen hogy csak belefér az IMF ál­tal egyeztetett keretbe - 1.507,468 milliárd forint kiadási főösszeg és 1.257,511 milliárd fo­rint bevételi főösszeg egyenlege­ként alakul ki. A törvénytervezet a nagymértékű hiány finanszíro­zására 230 milliárd forint érté­kű, egy évnél hosszabb államköt­vény kibocsátását kívánja lehe­tővé tenni, s emellett 19,9 milli­árd forint értékű kincstárjegyál- lomány-növekedést is engedé­lyez.- Ezenkívül intézkedik arra az esetre is, amennyiben a hazai pénzpiaci viszonyok nem tennék lehetővé a nágyösszégű államköt­vény-kibocsátást. Felkészülve ilyen kedvezőtlen állapotra, a tör­vénytervezet lehetőséget adna a kormánynak, hogy a kieső forrá­sok pótlására átmenetileg legfel­jebb egy éves lejáratú kincstár- jegyeket bocsásson ki. Az állampapírok állományát to­vább növeli a hitelkonszolidációs államkötvény. A töi-vénytervezet szerint ilyen papír jövőre 125 mil­liárd forint értékben kerülhet ki­bocsátásra. Ez az állomány az ál­lamadósságot növeli, s a hazai bankrendszer további stabilizá­cióját szolgálja. A költségvetést kiegészítik a jövő évi gazdasági prognózist tartal­mazó számok is. A kormány azzal számol, hogy 1994-ben a bruttó hazai termék, a GDP 1-3 száza­lékkal növekszik. Ugyanilyen növekedés alakulhat ki az ipari ágazatok termelésé­ben. Jövőre valószínűleg megáll a munkanélküliség növekedése, rö­vid stagnálás után lassú csökke­nésre lehet számítani. A termelői árak a számítások szerint 12-14 százalékkal, a fogyasztói árak pe­dig 16-20 százalékkal emelked­nek. Kapacitáshiány a földhivatalokban Budapest (MTI) - Nem fejeződ­het be idén a termőföldterületek teljesköm tulajdonváltása, a föld­hivatalok súlyos kapacitás- és pénzhiánya miatt - nyilatkozta Zsámboki Sándor, a Földműve­lésügyi Minisztérium miniszteri biztosa. A kárpótlási hivatal eddig 38 mil­lió aranykoronát jelölt ki a kár­pótlásra, amiből a földhivatalok 18 millió AK-t készítettek elő és csupán 3,5 millió AK-t tűztek ki és adtak birtokba. Bár a földkár­pótlással kapcsolatos ügyintézés 60-70 százalékát a földhivatalok végzik, 1993-ban a költségvetés, az előző évhez képest 600 millió forinttal kevesebbet biztosított működésükhöz. A hivatalok ed­dig is csak vállalkozók segítségé­vel tudták végezni munkájukat, áprilistól azonban nemhogy a külső segítséget, de saját fenn­tartásukat sem tudják folyamato­san finanszírozni. Épp ezért ért­hetetlen, hogy a pótköltségvetés 1994-re csak 1,1, milliárd forintot irányoz elő a szervezeteknek, amiből a fizetési kötelezettségek teljesítése után csupán 200-300 millió forint maradna a kárpót­lásra. Súlyosbítja helyzetüket, hogy a kárpótlási jegyek értékte- lenedésével az elmúlt félévben je­lentősen megnőtt azok száma, akik kárpótlási jegyükért földet kívánnak venni, valamint az, hogy a kárpótlási hivatal felgyor­sította a kárpótlás ütemét. Az igényeket azonban a hivatalok ilyen feltételek mellett képtele­nek kielégíteni. Sok helyen azért stagnál a privatizáció, mert még a földalapok elkülönítését sem hagyták jóvá, egyezség hiányá­ban. Ez a helyzet 160 nagyüzemi gazdaságban, ami 931 települést - az ország településeinek közel egyharmadát - érinti. Várhatóan egy hónap múlva ter­jeszti a tárca az Állami Vagyon­ügynökség elé az állami földek pótlólagos kárpótlásra történő ki­jelölésével foglalkozó jelentését. Már ma is látszik, hogy az igé­nyeknél kevesebb a kárpótlásra kijelölt terület, az állami gazda­ságok földterületei azonban nem elegendőek saját működésük, a kárpótlás és a természetvédelmi csereterületek együttes biztosí­tására. Iparosok véleménye a gazdaságról Miskolc (ÉM) - A gazdasági tör­vények jelentős része a politikai erők paktuma útján jön létre. Er­ről Sümeghy Csaba, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke szólt egy sajtóbeszélgetésen. El­mondta: egyezség előzte meg pél­dául az ez évi költségvetési tör­vényt, a csőd- és a szövetkezeti törvényt, függetlenül attól, hogy érvénybe léptetésének következ­ményeivel számoltak volna. Az ÖKISZ vezetői úgy vélik, ezek az alkuk nem alkalmasak a gaz­daság koncepciózus irányítására, hiszen a stabilitást veszélyezte­tik, működési zavarokat okoznak. A paktumok azt jelzik, hogy hi­ányzik az irányítás valódi együtt­működési készsége a gazdaság szereplőivel. Az OKISZ szerint emiatt a politi­kai hatalom jelenlegi összetéte­lében már nem alkalmas arra, hogy komoly gazdasági eredmé­nyeket éljen el. A sajtóbeszélge­tésen elhangzott, hogy az ipari szövetkezetek érdekvédelmi szer­vezete együttműködési megálla­podást készít elő a Magyar Kül­kereskedelmi Bankkal. A megál­lapodás szerint a pénzintézet ex­portfinanszírozási hitelt nyújt majd az OKISZ-tagoknak igen kedvező, 10-11 százalékos kamat­tal, korlátlan összegben. Az OKISZ ezzel tagjai exporttevé­kenységét kívánja támogatni, amire szükség is van, hiszen a ta­gok együttes tavalyi exportja 19 milliárd forintra esett vissza az 1991. évi 30 milliárdról.---------JEGYZET---------­' Hem Brackó István Önvédelmi vértemet naprakész infor­mációk golyózápora ostromolja. Ilyen tűzben páncélom nem rozsdásodik... Le­eresztett rostélyú sisakom alatt is kap­kodom a fejem, félve, egy nyolc napon túl gyógyuló információ-lövedéktől. A napokban jelentették be például, hogy a kis-Jugoszlávia elleni embargó betartá­sa hazánknak egymillióvá dollárjába kerül. Ha ez a béke ára, akkor üsse kő. De ez az akció a bukszánkat vékonyít­ja! Kinek nyújtsuk be a számlát? És ki fizeti a révészt, aki. portékáinka t átviszi a túlsó partra, az óceán túlsó pa rtjára ? Az amerikai törvényhozás „túlterhelt­sége” mia tt ugyanis késve kerülünk na­pirendre, s néhány hónapig a magyar áruk nem élvezik a most lejáró szerző­dés miatt korábban megkapott legna­gyobb kedvezményeket. Vajon nincs eb­ben benne a mi ügyetlenségünk is? Aztán ott van ez a Bécs-Budapest va­sútrekonstrukció is. Az rendben, hogy a világkiállítás idejére az új kocsikból ál­ló szerelvény két óra alatt futja meg a 252 kilométeres távolságot. Az is vitat­hatatlan, hogy ez a 450 milliós tranzak­ció az időszak egyik legnagyobb hazai beruházása. Ám a hitel fejében, az alig­ha elítélhető árukapcsolás miatt, ne­künk csak a törlesztés és a segédmun­ka jut. Pedig Győrben nagy hagyomá­nyai vannak a vagongyártásnak, s a sínkészítő diósgyőri kohászok 150 éves tapasztalattal rendelkeznek a témában. Alig hihető, hogy a Szinva. partján ne tudnának az előírásnak megfelelő, fo­lyóméterenként 60 kilogrammos sínt, vas utat hengerelni... Jut eszembe az útról: a nyugdíjas hu­morista, ha egyáltalán van ilyen, veze­tésével zászlót bontottak az „egéruta­sok”. Létrejött a Magyar Egérút Alapít­vány, működnek a Magyar Egérút Kö­rök.... Akaratlanul is feszengve védőöl­tözetemben, s: egy macskahangot hal­latva, nekem másfajta körök és utak jutnak az eszembe. A páncél már mit sem ér, mert Csurka nem golyóval lő, hanem bombát robbant. Bevallja, hogy ügynök volt, piti és ártalmatlan. Kény­szerből... De ő eddig csak néma volt a sok cinkos között. Lelke rajta. Rajtam a megszaggatott vért. S egy hanyag moz­dulattal kitörlöm szememből a vért... Változnak a szabályok Miskolc (ÉM) - Azé hónap végéig átalaku­lásukat meg nem kezdett vállalatoknak kü­lönös szabály szerint kell átalakulniuk. En­nek célja, hogy legkésőbb év végéig megtör­ténjék az átalakulás. Ezeket a cégeket ál­lamigazgatási felügyelet alá vonják. ÁRFOLYAMOK Miskolc (ÉM) — Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai a Magyar Nemzeti Banknál 1993. július 5. Átlag áf. Vételi nettó áf. 0/0 Eladási nettó áf. 0/0 Felh. kamat jún. 24. 1994/A 97,70 97,40 98,00 12,21 1994/B 99,61 99,31 99,91 9,54 1995/A 98,15 97,85 98,45 15,85 1995/B 98,52 98,22 98,82 13,52 1995/C 100,07 99,77 100,37 7,38 1996/A 99,14 98,44 99,84 8,54 1996/B 100,10 99,80 100,40 7,88 1996/C 100,50 100,20 100,80 6,95 1996/F 100,29 99,99 100,59 2,35 1997/C 99,60 99,30 99,90 6,21 1998/A 100,10 99,80 100,40 5,36 Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + esedé­kesség napjáig felhalmozott kamat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgynap, átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 5. naptári nap. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében maximum 1000 000 forint névér­tékű kötvény vételére, illetve 1 000 000 fo­rint névértékű kötvény eladására jelente­nek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 000 000 forint. Fotó: Fojtán Lászlc

Next

/
Thumbnails
Contents