Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-31 / 177. szám

1993. Július 31., Szombat Gazdaság ÉS ZAKr Magyarország 5 Borsodi Diánák Miskolc (ÉM) - A közvélemény iga­zi, „férfias” sportnak tartja és köny­veli el a vadászatot. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy megyénk vadásztársaságaiban, amely mint­egy 3300 vadászt tömörít, ha nem is nagy, de azért jelentős számban ta­lálhatók nők is. A „Borsodi Diánák” is vadászvizsgát tettek, lóismeret- ból, a fegyver kezeléséből csakúgy, mint a vadgazdálkodással-vadásze- tikával kapcsolatos tudnivalókból. A férfiakkal egyenrangú partner­ként vadásznak a női vadlövők pél­dául a Borsodi Bányász, a tokaj- hegyaljai vagy éppen a csereháti va­dásztársaságokban - nem is kevés sikerrel. Részt vesznek például eb­ben az időszakban az ózbak selejte­zésben is. Bár eredetmondánk csak a férfiak „szarvasűzéséről” tesz említést - fel­jegyzések, krónikák bizonyítják, hogy a középkor magyar asszonyai­tól sem volt idegen a vadászat. Nagy Lajos királyunk Mária lánya az 1395-ös évben a Buda melletti nyé­ki kastélyból indult magányos vadá­szatra, amely halálával végződött. Gersei Pethő Benedékné is nem sok­kal gyermekágya előtt még lóhátról karvallyal űzte a nyulat. Nem ke­vésbé szenvedélyes vadász volt a szerencsétlen sorsú II. Lajos király felesége, Habsburg Mária, akiről fel­jegyezték, hogy „...sem a szarvas agancsától, sem a medve karmától nem retteg.” Ilyen „elődei” voltak napjaink borsodi vadász-asszonyai­nak, akik ha medvére már nem is, de egyéb nemes vadra ráfoghatják fegyverüket. Vásárközponti tűz Budapest (MTI) - A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont területén péntek délután 2 óra körül még nagy erőkkel, tucatnyi tűzoltóautó beve­tésével oltották, de még mindig nem sikerült megfékezni a B pavilonban keletkezett tüzet. A Hungexpot min­den bizonnyal tetemes anyagi kár érte. Kovács István, a cég elnök-ve­zérigazgatója az MTI-nek elmondta: a B pavilon értéke megközelíti az 1 milliárd forintot. Jelentős szellemi értékek is a tűz martalékává váltak. A tűzben veszett a Hungexpo világ- kiállítási stúdiójának szinte teljes dokumentációja, a vállalat marke­ting- és PR-igazgatóságának, vala­mint sajtóosztályának iratanyaga. Veszélybe kerülhet az őszi BNV-vel egyidőben tervezett Hoventa Nem­zetközi vendéglátóipari szakkiállí­tás megtartása is. A rendezők az épületben már 5000 négyzetméter kiállítási területet adtak el. Rézcsőszerelési tanfolyam Miskolc (ÉM) - A közelmúltban a Magyar Rézpiaci Központ, Miskol­con is beindította rézcsószerelési tanfolyamait. A képzés során az észak-keleti térségben élő és dolgo­zó szakemberek szerezhetik meg a speciális ismereteket. Az elméleti és gyakorlati képzést vizsga követi, s az erről szóló tanúsítvány a végzet­teket különböző kedvezményekre jo­gosítja. Az elméleti és gyakorlati képzésből álló tanfolyamnak a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola ad otthont, valamint biztosítj a az ok­tatáshoz szükséges MRP tananya­got, a korszerű szerszámokat, vala­mint a szerelési anyagot. A tanfolya­mot végzettek sikerrel pályázhat­nak igényes hazai, vagy külföldi réz- csőszerelési munkákra. Bezárt a vasércbánya Párizs (MTI) - Pénteken megszün­tették a fejtést az utolsó francia vasércbányában, a lotaringiai Mo- yeuvre-Roncourt bányájában. A bá­nyabezárások előtt még több mint félszáz helyen folyt a vasérc kiter­melése ebben a körzetben. Most az utolsó 350 bányásznak is felmond­tak, mivel a termelés nem kifizetődő és a környék kohászati üzemei már régóta külföldről kapják a szállítási költségek ellenére is sokkalta ol­csóbb ércet. A lotaringiai vasércbá­nyák többségéhez hasonlóan azok, akik elérték a korhatárt, nyugdíjba, vagy korkedvezményes nyugdíjba vonultak, mintegy 125 bányászt tudtak más munkakörben elhelyez­ni, száznál több bányász azonban eddig még nem jutott munkához. Finiséhez érkezett a kárpótlás Az árveréseken 4461-en jutottak földtulajdonhoz Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - SZD) - Finiséhez érkezett az úgynevezett I-es szá­mú kárpótlási törvény végrehaj- tása Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében. Mint ismert, a törvény az 1949. június 8-ika utána az ál­lam által alkotott jogszabályok végrehajtásával elkövetett va­gyoni sérelmek kárpótlásáról rendelkezik. E törvény szelle­mében a megyei Kárrendezési Hivatal 53 ezer kárpótlási kérel­met iktatott, amiből kárrende­zési döntést 50 ezer ügyben ho­zott. Az iménti számok bizonyára érzé­keltetik a hivatali apparátus erőfe­szítéseit, hiszen egyetlen határozat meghozatalához esetenként akták, iratok sokaságát kellett tételesen megvizsgálni, és a meghozott hatá­rozatterjedelme pedig meghaladta a huszonöt-harminc oldalt. Mindez persze a kérelem elbírálására váró ügyfél számára közömbös, ám úgy véljük, helyes, ha leújuk, enyhíten­dő mindazt a feszültséget, ami az idegölő munka során, a hivatal tiszt­viselőben felhalmozódott, hiszen - mint szoktuk mondani -: kaptak ele­get.-A döntéseket nem a kárpótlási ké­relmek beadásának sorrendjében hoztuk meg - mondja dr. Tergalecz- né dr.' Nagy Ilona, hivatalvezető-he­lyettes. - Bizonyos szempontok mi­att változott a sorrend, a technikai lehetőségek csak azt tették lehetővé, hogy az egyszerűbb ügyekben, pél­dául az egy vagyontárgyra vonatko­zó kérelmekben hozzunk döntést. Igyekeztünk előrehozni az idős em­berek kérelmének elbírálását, vagy azokét, akik valamilyen meghirde­tett árverésben voltak érdekeltek; hiszen az árverések megtartásának törvényi követelménye volt, hogy megfelelő szintű és mennyiségű aranykorona értékre számított kár­pótlási kérelem legyen annál a szö­vetkezetnél, ahol az árverésre sor került. Tehát bizonyos prioritásokat figyelembe kellett venni. Kétszázhúszezer, úgynevezett F-je- lű igénylőlap a termőföld iránti, 10 000 H-jelú lap a belterületi ingat­lanok, 6 000 V-jelű a vállalkozások elvétele miatti kárpótlási kérelmet tartalmazta. A bizonyító iratok sok esetben hiányoztak, vagy hiányosan csatolták a kérelmekhez, ezért a ké­relmek mintegy 80 százalékában volt szükség hiánypótlásra. Úgy­hogy korántsem ment olyan simán, zökkenőmentesen a kárpótlás folya­mata, ám a nehezén már túljutot­tak, s öröm látni, tapasztalni azok­nak az elégedettségét, akiknek kár­pótlási ügye rendeződött. A hivatal egyébként, például a földárverések révén most is kapcsolatban van a kárpótoltakkal, a fogadási napokon pedig esetenként két-háromszáz ügyféllel foglalkoznak, s amint a hi­vatalvezető-helyettes mondja: - ilyenkor meglehetősen paprikás a hangulat. Nem úgy a földárverése­ken, ahol - annak ellenére, hogy pénzről, tulajdonról kell dönteni, s a döntés az ember, a család életvitelét, jelenét, jövőjét határozza meg - ér­zékelhető a nyugalom. Eddig a me­gyében megtartott 328 árverésen 4461-en jutottak földtulajdonhoz, megegyezéssel pedig 218-an szerez­tek földrészletet. Aki akart, az föld­höz juthatott és juthat a soron követ­kező árveréseken. A tapasztalatok szerint kevesen választják az új élet­formát követelő, befektetéseket kí­vánó földtulajdont, az idősebbje nem bír vele, kevés az erő és a pénz, hi­szen a földtulajdon még önmagában nem elegendő a boldoguláshoz. így aztán megmarad a szerény kamatot hozó kárpótlási jegy. A falvakban tö­megével jelentek meg a spekulán­sok, és féláron, vagy még alatta is ve­szik a jegyeket. A spekuláns persze tudja, jó üzletet csinál, hiszen ponto­san úgy fest ez a tranzakció, hogy ó ezer forintért csak ötszázat, vagy még kevesebbet ad.- Ezért aztán a lehető legrosszabb döntés a kárpótlási jegy eladása - mondja dr. Nagy Ilona. - A kárpót­lási törvény ugyanis számos lehető­séget ad a jegyek jó felhasználására. Ezek közül az első az árveréseken való földvásárlás, de a jegyekért le­het állami üzletrészeket, önkor­mányzati tulajdonban lévő lakást vásárolni, felhasználható vállalko­zói hitelek felvételekor, hiszen ön­részként elfogadják a jegyeket, de életjáradékra is lehet fordítani.- A lehetőségek közül mégis melyik lenne a legjobb befektetés?- Szerintem a földvásárlás, mert mindig lesznek, illetve alakulnak olyan szervezetek, amik és amelyek a mezőgazdaságból, a földből akar­nák megélni. Ehhez pedig föld szük­séges, s ha nincs, akkor bérelni kell. Jó befektetésnek tartom a privatizá­ció során a részvényvásárlást is, hi­szen hosszú távon mindenképpen a gazdaság, a vállalkozások fellendü­lésével kell számolni. Sajnos, a fal­vakba csak kevés a privatizációval kapcsolatos információ jut el. Az Ál­lami Vagyonügynökség egy-két sze­rény példányszámú napilapban hir­det ugyan, de ezentúl semmilyen más propagandáról nem beszélhe­tünk. Csak abban bizakodhatunk, hogy a privatizáció kellő felgyorsulá­sával erőtelesebb lesz a propagan­da, hiszen Sepsey Tamás államtit­kár, az Országos Karrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke szerint a legjobb kisbefektetői program a kár­pótlásra jogosultak tulajdonhoz jut­tatása. Ugyan ő jelentette ki, hogy a privatizáció megvalósíthatatlan kárpótlás nélkül, hiszen várhatóan 200 ezer földtulajdonos kárpótlási jeggyel szerez földtulajdont, több mint egymillióan jogosultak kárpót­lásra, s számukra a privatizációs kí­nálat jelenti a jegy felhasználható­ságát. De a privatizáció során vásá­rolhatnak tulajdont a hozzájuk ke­rült jegyekből az önkormányzatok és a szövetkezetek is. A propagandában, a lehetőségek is­mertetésében fontos szerepük lehet­ne azoknak a bankoknak, cégeknek, ügynökségeknek, amelyek a privati­zációban részt vesznek - állítja a hi­vatalvezető-helyettes, aki nem vé­letlenül használja a feltételes mó­dot. Az is fontos lenne, hogy mind többen ismerkedjenek meg a piac- gazdaság alapelveivel, a működés hogyanjával, mikéntjével. — A kárpótlási határozatok nem nagy összegről szólnak - mondja. — Részvényt vásárolni viszont csakis bizonyos nagyságrend felett érde­mes, mert csak így képződik érdem­leges haszon, jövedék. Ennek isme­retében kell tehát vásárolni, mond­juk a családnak összead­ni a jegyeket, és ily módon befektet­ni. A kárpótlásra jogosultak többsé­ge idős ember, nemigen gondol a pri­vatizációra, tőzsdére, üzletre, befek­tetésre. Ha a család, á hozzátartozók nem segítenek, akkor bizonyosan eladja a jegyet az első üzérnek, spe­kulánsnak, féláron, vagy annyiért, amennyit éppen kínál érte. Nem győzöm elégszer mondani: ne te­gyék! Már csak azért sem, mert a szövetkezeti, gazdasági földek árve­rését követően lesz még egy szakasz, amikor az állam által kijelölt földe­ket árverezik. És akkor mái- az árve­résijogosultságnál nem lesznek meg a mai szempontok, s csak a saját jo­gon szerzett kárpótlási jeggyel lehet majd részt venni az árveréseken. Gabonamérleg aratás közben Budapest (MTI) - Az aszályos idő­járás ellenére is meglesz hazánkban a hazai fogyasztáshoz szükséges ke­nyérgabona-mennyiség. Hiányra csak akkor lehetne számítani, ha a gabonatermés csupán 2,2-2,3 millió tonna körül alakulna - jelentette ki Makay György, a Magyar Gabona­feldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtit­kára. Elmondta: legutóbbi becsléseik sze­rint 3,3-3,4 tonna termés várható hektáronként az országban búzából. Ez azt jelenti, hogy országosan mintegy 3-3,4 millió tonna gabona takarítható be. A termelők viszont 3 millió tonnára, vagy az alatti meny- nyiségre becsülik a termést. A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a szóban forgó előrejelzéseket megfelelő óvatossággal kell kezelni. A termelők ugyanis napjainkban már gyakran kereskedők is, és ezért spekulálnak, főként a magasabb ár reményében. Ezért megesik, hogy alábecsülik a hozamot. Az viszont tény, hogy a kereskedők eddig csu­pán az 50-60 százalékát vehették meg annak a mennyiségnek, amennyit valójában meg szerettek volna vásárolni gabonából. Az aszály hatására viszont sok a mi­nőségi gond. A betakarított búzában 5-30 százalék között mozog a csök­kent értékű szemek aránya. Emel­lett nem kisebb problémának mond­ta a főtitkár, hogy irreálisan magas jelenleg a gabona tonnánkénti ára. Július végén a tőzsdei ár már több mint 11 ezer forint volt, míg a terme­lőktől 9-10.000 forintos árakról ér­keztek jelzések - pedig az aratás még be sem fejeződött. Ez azért ve­szélyes - utalt rá a szakember -, mi­vel ez már meghaladja a világpiaci árat, és a hazai takarmányárakat is megemelheti. Ám az ilyen magas árakat nem biztos, hogy a piacon korlátlanul érvényesíteni lehet majd a termékekben. Munkahelyteremtés olasz segítséggel Tatabánya (MTI) - Rövidesen meg­kezdődik a termelés Tatabányán ab­ban az olasz—magyar érdekeltségű kisüzemben, amelynek létrehozásá­ra nemrég írtak alá megállapodást. A beruházás megvalósítására a mi­lánói érdekeltségű Due-Erre Fib fantázianevű olasz-magyar kft., va­lamint a tatabányai önkormányzat és a Komtávhó Rt. kötött szerződést. Az olasz partner bérbe vette a Ko- márom-Esztergom megyei Távhó­szolgálató Rt. tatabányai telephe­lyén megüresedett 2000 négyzetmé­teres üzemcsarnokát; itt ruházati kiegészítő kellékek és különféle fém­bizsuk gyártására rendezkednek be. A termékek 70 százalékát exportál­ják. Aa olasz présgépek a jövő héten érkeznek meg Tatabányára. A meg­állapodásban újszerűnek számít, hogy a tatabányai önkormányzat, amely kezdeményezője volt a mun­kahelyteremtésnek, magára vállal­ta az üzemcsarnokért járó bérleti díj fel4nek kifizetését. Az olasz partner arra vállalkozott, hogy az üzem indulásakor 25 mun­kanélkülinek ad állást az üzemcsar­nokban, 50 családot pedig bedolgo­zóként foglalkoztat. Ä létszámot a csarnokban októberig ugyancsak 50 főre egészíti ki, s ehhez minden év­ben újabb 10 munkavállaló csatla­kozhat, amíg el nem érik a százas létszámot. Menedzser-konferencia Miskolc (ÉM) - Az SZVT1993. szeptember 2- 4. között Nemzetközi Menedzser Konferenciát rendez. A tanácskozást az országban végbeme­nő társadalmi-gazdasági rendszerváltozáshoz történő hozzájárulás céljából szervezi. Nem vi­tatható ugyanis, hogy a közép- és kelet-európai országok piacgazdaságba történő átmenete megkérdőjelezi az e régiókban eddig alkalma­zott vezetéselmélet és -gyakorlat helyességét. Az átalakulás új feladatot jelent a vállalati me­nedzsmentek számára. Ezek teljesítéséhez kí­ván a Társaság érdemi segítséget adni. Az előadók belföldi és külföldi szakemberek, kis-, közép- és nagyvállalati vezetők, egyetemi oktatók, akik gyakorlati tapasztalataikról ad­nak majd számot. A konferencia fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök. A védnökök sorában találhatók az ipari és kereskedelmi mi­niszter, a pénzügyminiszter, a nemzetközi kap­csolatok minisztere, az MTÁ Vezetés- és Szer­vezéstudományi Bizottsága stb. E körben tar­tozik a CECIOS (European Council of Manage­ment - Management Világtanács Európai Bi­zottsága) is. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a konferenciát megelőzően Budapesten tartja e szervezet ügyvezető elnökségi ülését, majd közgyűlését. E tanácskozásokat Sir Derek Homby a CECIOS elnöke vezeti, aki ALbert Krygier úrral a Világszövetség (CIOS) elnöké­vel együtt részt vesz a konferencia munkájában is. A rendezvényre várják mindazok jelentkezé­sét, akiket érdekelnek a piacgazdaságba való átmenet, valamint a tulajdonosváltás problé­mái. Jelentkezni lehet az SZVT Titkárságán (Buda­pest, II. Fő u. 68. Postacím 1371 Bp. Pf. 433. Tel/fax: 202-0856).. Osztrákok az expón Budapest (MTI) - Ausztria már kész költség- vetéssel, 400 millió schillinggel rendelkezik az 1996-os budapesti világkiállításon való jelen­léthez - jelentette be Engelbert Wenckheim osztrák expó-biztos abból az alkalomból, hogy pénteken tájékoztató jellegű megbeszélésen fo­gadta Barsiné Pataky Etelka, az 1996-os buda­pesti világkiállítás főbiztosa. A vendéget elkí­sérte Erich Kussbach Ausztria budapesti nagy­követe is. Mint ismeretes: Ausztria mellett ed­dig már a Vatikán is bejelentette részvételi szándékát. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 80 üzletben összesen 208,01770 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (39 kötés) névértéken 39,5900 millió forintot, árfo­lyamértéken számolva pedig 79,6300 millió fo­rintot tett ki. A Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap forgalma 839 000 forint volt árfolyamér­téken. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgal­ma 17,5310 millió forintra rúgott. Kárpótlási jegy ■■■■■■BsnHtHMBni Tőzsde Index (ideiglenes)1993. júl. 30-án: 831,12 +5,35 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. július 30. Pénznem Angol font Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint ír font s Japán ven Kan | p| Kuvaiti dinári Német márka Norvég korona Osztrák schilL*H Portugal esc.*. - 53,81 Spanyol peseta* 66,6Í Svájci frank . 62,56 Svéd korona 11.58 USA-dollár 95,46 ECU (KP) 106,17 Valuta Deviza Vétel Eladás Vétel Eladás 141,28 >5,Í3 262.79 14,09 16.07 16.08 48,80 ’ 132,03 90,49 74.15 316,24 64,89 12,75 ;,59,11 780,45 144,08 141,28 mmmw iJBBH 267,45 262,79 267,45 ' 14,35 14,09 14,33 16,47 16,07 16.47 iT6,36;2?l^«»^| 49,66 48,80 49,66 134,63 132,03 134.63 91,69 90,49 91,69 75.55'®74.15: 75/4 321,74 316,24 321,74 ■55,85 54;89:5S,8ű 12,99 12,75 12,99 1 794,05 780,45 54,91 , . 68,13 66,61 63.64 11,84 11,58 11.84 97,02 »5,46 97,0$} 108,13 106,17 108.13 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents