Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-30 / 176. szám

Hátoldali összeállításunkban kétszer pillantunk vissza korábbi műsorainkra. Először a Jó idők, rossz idők című műsor elmúlt heti előadására, aminek négy hősét láthatjuk képünkön Nagy eseménye volt egész Németországnak a Forma-1 Német Nagydíj Hockenhein. Képünkön az RTL kéttagú stábját láthatjuk. Az álló térti nem más, mint Jochen Mass Pénteken, 22.15 órakor a két fejvadász újabb kalandjait láthatjuk az RTL műsorán. Ők is megcsinálják a Grand Slam-et, immár a második részt Szombaton 23.45 órakor erotikus filmet láthatunk az RTL műsorán, a Nathaliet. Képünkön főhősét láthatjuk zuhany alatt TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta­fiók 72. 4001 Telefon: (52) 312-144 Telefax: (52) 312-326 Mi a kedvenc műsora? Hásás László, Debrecen városi tűzoltóparancsnok Nagyon sok könnyűzenét hallgatok. Felnövekvő fiaim állandóan a Danubiuson tar­tották a készüléket, és ma­gam is hallgatójává lettem en­nek az adónak. Ebből aztán magától értetődően követ­kezik, hogy az ezen a hul­lámhosszon adó Debrecen rádió műsorait is hallgatom. Reggel mindig megvárom az elindulással a 6.55-ös ügyeleti jelentéseket. Ez már félig­meddig szakmai rádiózás, még mielőtt beérek a tűz­oltóságra, így értesülök arról, történt-e valami tűzeset az éjszaka, vagy nyugodtan telt el kollegáim munkaideje. Ter­mészetesen meghallgatom a politikai műsorokat is, hiszen tájékozódni kell a világ dol­gaiban.A televíziót is gyakran nézem ezzel a céllal, de ott is szeretem a zenei műsorokat, főleg a könnyűzenét. Amúgy minden jó műsort szívesen megnézek, a sorozatokat is, ha jók. Szeretem a sportot, különösen a labdarúgást. Ha jó mérkőzés van, az Euro- sporton is megnézem. Míg a Debreceni VSC a második osztályban játszott, NB l-et is csak az összefoglalókban lát­tam, ezek után majd a fiaim­mal és a vejemmel együtt ki­járunk majd a mérkőzésekre is. (Gőz) Politika a televízióban A címbeli fogalmat nagyon nehéz kizárni a tömegkom­munikációból, a televízióból és a rádióból. Nemzeti televíziónkat a kormánypárt­tól gyakran éri a vád, hogy beszüremkedik a pártatlan műsorokba is az ellenzék véleménye is. Az ellenzék pedig annak ad hangot, hogy túlságosan is kormánypárti a Magyar Televízió, s ne­hezményezi, hogy a kormány létrehozta a Duna Televíziót is, amely inkább tekinthető a kormánypártok eszmeiségét tükröző orgánumnak. Ter­mészetesen egyik csoportnak sem a politika, a politizálás ellen van kifogása, hiszen sok műsor már az alcímében viseli a politika jelzőt, például a Hőmérő. Hiszen a közösség gondjait magától értetődően fel kell, hogy vállalja a mé­dia. Vállalja is. A nem kife­jezetten politikai műsorokban is megjelenik ez a fogalom, olykor beleágyazva a napi történetekbe, hiszen némi felületességgel elmondható, hogy aki figyelemmel akarja kísérni az aktuálpolitika vál­tozásait, az nézze meg a Szomszédokat, mert abban - igaz, hogy túlzottan is emészt­hetővé téve - a napi politika minden változása megjelenik. Sok politikai műsor van a sza­tellitadásokban is. Ezek közül néhányat magyarra fordítva is élvezhetünk. Ilyen például a TV-5. Geopolis című műso­ra, s a sokat emlegetett BBC és egyéb külföldi híradók is a politikát tükrözik. A világ- politikát egy francia, egy an­gol vagy egy német szem­szögéből. Vannak játékfilmek, sorozatok, amelyek valami­lyen politikai eseményt dol­goznak föl. Ezek közé tarto­zott a nemrégiben magyar műsoron bemutatott Egy igazi angol puccs. Képünkön ebből láthatunk egy kockát. Gőz József A HÉT FILMJE Gyermekek keresztes háborúja Csütörtökön 22.10 órakor francia tévéfilmet láthatunk a gyermekek keresztes háborújáról. A film második részét pedig pénteken, ugyanebben az időpontban su­gározza a TV-1. A XI. században pápai kezdemé­nyezésre megindult keresztes háborúk történetének legszomorúbb fejezetéről szól. E háborúkban az egy­házi vezető a Szentföld visszaszerzését tűzte ki célul, amely ez időben mohamedánok uralma alatt volt. A résztvevőket anyagi erők is hajtották, a parasztokból verbuválódott katonáknak „munkaalkalmat”, gazdáiknak, a nemeseknek zsákmányszerzést, az uralkodóknak hatalmuk kiterjesztését jelentették ezek a tömeges had­járatok. (A Szentföld környékén aztán azóta is folynak a vallási és nemzeti harcok.) 1212-ben az akkori pápának ötlete támadt: a Szent­föld visszafoglalását talán leginkább az ártatlan gyer­mekektől lehetne várni. Az abszurd idea hatására több ezer gyermek sereglett a keresztesek táborába és el is indult a Szentföld irányába. Sajnos oda sem értek. Részben a szárazföidön meg-megújuló támadások ál­dozatai lettek, részben pedig a behajózás után kalózok martalékává váltak. A tengeri út során betegségekben is sokan elpusztultak. Akik életben maradtak, azok jórészét rabszolgának adták el. A további keresztes háborúk, ha nem is jártak ekkora tragédiával, de sikert nem értek el. Az utolsó sikeres hadjárat 1204-ben Bizánc elfoglalásával ért véget, ami után megalakult a latin császárság. Gőz József

Next

/
Thumbnails
Contents