Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-30 / 176. szám

2 ÉSZAK'Magyarország ORSZÁGBAN'VlLÁGBAN 1993. Július 30., Péntek Genf: új terv Bosznia felosztására Genf (MTI) - Kétoldalú megbeszélésekkel kez­dődött, majd a hat küldöttség vezetőinek talál­kozójával folytatódott csütörtökön a boszniai válságról összehívott békekonferencia harma­dik napja. Alija Izetbegovic bosnyák elnök, Ra­dovan Karadzic, a boszniai szerbek és Mate Bo- ban, a boszniai horvátok vezetője tárgyalásai­kat megszakítva utasították szemben álló csa- * pataik parancsnokait, hogy haladéktalanul szüntessék meg a harcokat - közölte a genfi konferencia szóvivője. John Mills elmondta: a háborúzó felek katonai vezetői csütörtök délu­tán az ENSZ-illetékesek felügyelete alatt Sza­rajevóban tartanak tanácskozást a tűzszünet részleteinek kidolgozására. Lord Owen a tárgyalások előtt a genfi konferen­cia-központban újságíróknak elmondta, hogy szerdán a térképekről, vagyis a boszniai terüle­tek hovatartozásáról tárgyaltak. Ez Owen sze­rint a legfontosabb kérdés, s csak ezt követően kerülhetnek napirendre az alkotmánnyal kap­csolatos problémák. Diplomáciai források szerint a muzulmán kül­döttség a két közvetítő - Owen és Stoltenberg -, valamint az Egyesült Államok képviselőjé­nek erős nyomására egyelőre nem utasította el teljes egészében azt a szerb-horvát javaslatot, amely szerint a három boszniai nemzetiségnek konföderációt kellene alkotnia. Új béketervet terjesztett a boszniai válság által érintett felek elé David Owen (EK) és Thorvald Stoltenberg (ENSZ), a jugoszláviai békekonfe­rencia két társelnöke - jelentette az AFP külön­böző genfi diplomáciai forrásokra hivatkozva. A terv három köztársaság létrehozását irányoz­za elő, az etnikumok megnevezése nélkül. Az AFP szerint az új elgondolás kompromisszum­nak tekinthető a szerb, muzulmán és horvát ál­lam megteremtését sürgető szerb és horvát ja­vaslatok, valamint a különböző közösségek olyan föderációját előirányzó boszniai indít­vány között, ahol az etnikumok nem játszaná­nak döntő szerepet. A Reuter szerint a két társ­elnök javaslata a következő elnevezést viseli: „Az Egyesült Boszniai Köztársaságok Uniója”. Duray és Farkas a szlovák államfőnél Pozsony (MTI) - Duray Miklós a csütörtöki Új Szónak arról nyilatkozott, hogy miről tárgyal­tak szerdán Michal Kovác államfővel, aki évi rendes szabadságának megkezdése előtt külön- külön fogadta a parlamenti pártok vezetőit. A magyar parlamenti koalíció képviseletében Du­ray Miklós, az Együttélés elnöke és Farkas Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke járt az államfőnél. Duray az eszmecse­rét hasznosnak minősítette, mert megítélése szerint Michal Kovác bebizonyította, hogy fele­lősséget érez az ország kormányzásáért. Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Görömbölyi László, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Faragó Lajos Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, titkárság: 341-888, Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdaságpolitikai: 341-601, kulturális: 341-611/239, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866 Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475,269-4064 Szerkesztőség vezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Teijeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál /HELÍR/, Budapest V., József nádor tér 1. 1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 298 forint. Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint Egy évre 3216 forint. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az árus példányok ára minden nap egységesen 14,80 forint. Index: 25 655. ISSN 01334)357. Nyomás: Inform Stúdió Kft, 4002. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 313-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Terjesztési panaszaival hívja a (46) 341-611/223-as telefonszámot! Emberéletek és anyagi károk Egyelőre csak találgatják az olaszországi merényletek okát Róma (MTI) - Fantomkép alapján egy 20-25 közötti szőke nőt köröznek Olaszországban a kedd éjféli milá­nói és római robbantásokkal össze­függésben. A keresett személyt szemtanúk az 5 ember halálát oko­zó milánói merénylet színhelyén lát­ták, röviddel a robbanás előtt. Mancino belügyminiszter nem záija ki, hogy a merényletekhez a nemzet­közi bűnszövetkezeteknek is köze van, melyeknek célja az Európai Kö­zösség leggyengébb láncszeme hely­zetének megingatása. Gyengék va­gyunk, mert közigazgatásunk nem működik—mondta. A belügyminisz­ter párhuzamot vélt látni az olasz lí­ra leértékelését célzó korábbi nem­zetközi valutapiaci spekulációk és a mostam terrorista cselekmények között. A miniszter Maastricht-el- lenes erőket sejt az Olaszországot gyengítő akciók között. A maffiának a merényletekben ját­szott esetleges szerepét vizsgálja a maffiaellenes főügyészség is, amely csütörtökön rendkívüli tanácsko­zásra ült össze. A milánói merénylet öt halottját pénteken búcsúztatják a Dómban Scalfaro államfő jelenlétében. A gyászszertartást Martini bíboros ce­lebrálja. Rómában folyik a két jelképes érté­kű templomiján okozott károk fel­mérése. A San Giorgio al Velabro ókeresztény bazilika újjáépítésének költségét 3 milliárd lírára (2 millió dollár) becsülik, s legalább 1 év kell a helyreállítására. A templomnak teljesen elpusztult a külső homlok­zata, belül három boltív mutat ag­gasztó sérülést. A tető közepén két­méteres lyuk tátong. Akár 20 milliárd lírába is belekerül­het a San Giovanni in Laterano szé­kesegyház helyreállítása, melyen már dolgoznak is a Vatikán szakér­tői, lévén a lateráni komplexum va­tikáni érdekeltség. Megsemmisül­tek a freskók az árkádsorban, ahon­nét a pápák áldást szoktak osztani; a tetőn két méteres lyuk tátong, a bejárati kapuk közül kettő kifordult a helyéből. Ami a szomszédos püspö­ki palotát illeti, itt az első és máso­dik emeleti termekben vitte véghez a legnagyobb rombolást a detonáció. Megsérült a püspök otthona és az a terem is, ahol XI. Pius pápa és Mus­solini 1929-ben aláírta az olasz ál­lam és a pápaság viszonyának ren­dezéséről szóló, lateráni szerződés néven ismert egyezményt. Repedé­sek keletkeztek a San Giovanni kór­ház XVII. századi, frissen restaurált szárnyának falain is. Alberto Ronchey, a kulturális javak minisztere közölte, hogy azonnal hozzálátnak a sérült templomok helyreállításához, mint az Uffizi- képtárral is történt, s gyorsított ütemben végzik az újjáépítést. A mi­niszter szerint a károk súlyosak, de talán nem helyrehozhatatlanok. Ki­látásba helyezte, hogy a hasonló me­rényletek megelőzése céljából a jövő­ben kitiltják a gépkocsikat a műem­lékek közeléből, tiltott zónákat léte­sítenek a történelmi emlékek körül. A bombák, ahelyett, hogy megosz­tották volna Olaszországot, egység­be forrasztották a politikai erőket, melyek nagy felelősségtudatról ta­núskodó választ adtak a terroriz­musra -jelentette ki Ciampi minisz­terelnök. Felmentették „Rettegett Ivánt” Nincs bizonyíték, hogy Demjanjuk volt a treblinkai hóhér ítélethirdetés előtt, katonatisztek gyűrűjében. Demjanjukot 1988- ban első fokon halálra ítélték, most azonban bizonyíték híján fel­mentették a háborús bűnök vádja alól. Fotó; AP Jeruzsálem (MTI) - Az izraeli legfelsőbb bíróság csütörtökön felmentette John Demjanjukot, akit náci háborús bűnök elkövetésével vádoltak. Az ítélet szerint igen kétséges, hogy ő lenne a Rettegett Iván néven emlegetett hírhedt második világháborús hóhér, aki a treblinkai koncentrációs tábor gázkamrájának kezelőjeként számtalan ember halálá­ért felelős, s aki rendszeresen kegyet- lenkedett a foglyokkal. Mint a Reuter emlékeztet rá, Dem­janjukot 1986-ban megfosztották amerikai állampolgárságától, és ki­adták Izraelnek, ahol a bíróság első fokon 1988-ban kötél általi halálra ítélte. Meir Samgar, a legfelsőbb bíróság öttagú tanácsának vezetője a zsúfo­lásig megtelt ülésteremben kihir­dette a legfőbb igazságszolgáltató szerv egyhangú ítéletét; perdöntő bi­zonyítékok hiányában nem lehet ki­jelenteni, hogy Demjanjuk volt a treblinkai szadista hóhér, ezért a vá­dak alól felmentik, és a korábbi ha­lálos ítéletet semmissé nyilvánítják. Demjanjuk egyébként a per 14 hó­napja alatt végig azt hagoztatta, hogy ő nem az, akinek állítják. Samgar bíró a sajtó képviselőinek el­mondta; Való igaz, hogy a Holocaust említése minden zsidó emberben borzalmas érzelmeket kelt, ám a bí­róságnak ítélete meghozatalakor felül kell emelkednie ezeken az ér­zelmeken. A bíróság átvizsgálta az immár hét éve húzódó per anyagait, s a felmentéshez főleg az járult hoz­zá, hogy a közelmúltban olyan orosz dokumentumok kerültek elő, ame­lyek szerint a náci háborús bűnös valójában egy Ivan Marcsenko neve­zetű személy volt, akinek azonban a háborút követően nyoma veszett. Demjanjuk, aki rendőrök szoros gyűrűjében jelent meg az ítélet ki­hirdetésén, láthatóan feszült volt. Mégis érzelmeit palástolni próbálva hallgatta a héber nyelven ismerte­tett döntés fordítását. Az ítélet kihirdetését a bíróság épü­letén kívül is nagy-csaknem 150 fős -tömeg kísérte figyelemmel egy zárt televíziós lánc segítségével. Ä fel­mentő ítéletet hallván a teremben és a bíróság épületén kívül is hitetlen­kedő, s felháborodott hangok hallat­szottak. Veszélyben az Állami Vagyonkezelő Budapest (MTI) - Az Állami Szám­vevőszék szerint az Állami Vagyon­kezelő Rt.-t pénzügyi veszélyhelyzet fenyegeti, miközben még az indulás nehézségeivel küzd. Ez annak a kö­vetkezménye, hogy az Állami Va­gyonügynökségtől az ÁV Rt. felállá­sa óta sem kapta meg azokat a pénz­eszközöket, amelyek működéséhez mindenképpen szükségesek. Ezen túl az ÁV Rt. máris az erejét jóval meghaladó garancia-vállalásokat tett. Az ÁSZ vizsgálata súlyos hiá­nyosságokat tárt fel mind az ÁVÜ, mind az ÁV Rt. információs rendsze­rét illetően. Az állam tulajdonosi ér­dekeit megtestesítő két szervezet gyakorlatilag nem tudja mekkora vagyon fölött rendelkezik - össze­gezte kritikáját Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke, az intézmény csütörtöki sajtótájékoz­tatóján. Az ÁSZ elnöke megállapí­totta: az ÁV Rt. működését ellent­mondásos helyzetben folytatja. Nagy összegű költségvetési befizeté­seket várt rajta keresztül a kormány a hozzá tartozó stratégiailag fontos vállalatoktól és pénzintézetektől. Ugyanakkor azt is elvárják a szerve­zettől, hogy e cégek privatizációjára pénzügyi helyzetük feljavítása után kerüljön sor. Az ÁVÜ pedig - az ÁSZ elnöke szerint — addigra „tanulja meg” hogy miképpen kell privatizál­ni, amikor már gyakorlatilag befeje­ződik a privatizációs folyamat. Ko­vács Árpád igazgató a két számvevő- széki vizsgálat részletes megállapí­tásait ismertette: az ÁV Rt.-nél a mai napig hiányzik a tulajdonosi irányításhoz szükséges jóváhagyott üzleti terv, privatizációs stratégia, így nem állapítható meg, hogy reali- zálódik-e majd a költségvetési tör­vényben előírt bevétel. A vagyonke­zelő szervezetnél nem készítettek részletes pénzügyi likviditási tervet. Az ÁSZ igazgatója szerint mind az 1993-ra szóló eredeti törvényben, mind a pótköltségvetési törvényben lényegesen több bevételt írtak elő az ÁV Rt.-nek, mint amennyit a szerve­zet teljesíteni tud. Csőd és privatizáció kapcsolatáról Budapest (MTI) - Az 1993. évi hi­telkonszolidációt az Állami Vagyon­ügynökség álláspontja szerint úgy kellene megoldani, hogy az állami vállalatok adósságai a bankoktól a vállalatokat kezelő ÁVÜ-höz, illetve az Állami Vagyonkezelő Rt.-hez (ÁV Rt.) kerüljenek. Az adósságkezelés különböző módszereivel így meg le­hetne könnyíteni azoknak a vállala­toknak a privatizációját, amelyek eladósodtak ugyan, de még meg­menthetők - mondta Lajtai György, az ÁVÜ igazgatója a Magyar Priva­tizáció ’93 című konferencia-sorozat csütörtöki ülésén. A csőd- és felszá­molási eljárások és a privatizáció kapcsolatával foglakozó konferenci­át a Magyar Privatizációs Társaság és a Privatizációs Kutatóintézet szervezte. Az ÁVÜ által kezelt 800- 850 milliárd forint könyv szerinti ér­tékű vagyont 250-300 milliárd fo­rintnyi kötelezettség legnagyobb részt bankhitel terheli. Ez rendkívül megnehezítheti a privatizációt, hi­szen a vásárlók nem szívesen vállal­nak nagy törlesztési kötelezettséget. A vállalatok pénzügyi rendbe tételé­re pedig nincs elegendő forrás, bár ilyeneket létre kellene hozni - mondta Lajtai György. A csőd- és fel- számolási eljárások során értékesí­tett vagyont új hitelkonstrukcióval szeretné hozzáférhetővé tenni a bel­földi befektetők számára a kor­mányzat-mondta el Szakács Tibor, a Pénzügyminisztérium osztályve­zetője. Az eddigi elképzelések lénye­ge az, hogy a csőd- és felszámolási el­járás keretében a minimum 25 szá­zalékos állami részesedésű vállala­tok megvásárlásához 15 százaléknyi saját résszel hosszú lejáratú köl­csönt lehet majd igénybe venni. Libanon nem hajlandó Bejrút (MTI)—A libanoni kormány soha sem lesz hajlandó leszerelni Iz­rael feltételei szerint a Hezbollah szélsőséges iszlám pártot. Ezt egy magas rangú libanoni tisztviselő mondta, aki kérte nevének mellőzé­sét - jelenti a Reuter. A politikus szerint Izrael a Hezbollah lefegyver­zését követeli, anélkül azonban, hogy elkötelezné magát a Libanon­ból való kivonulásra. A Hezbollah le­fegyverzése sokkal nagyobb kárt okozna a libanoni kormánynak, mint az a 200 ezer ember, aki az iz­raeli hadsereg támadása elől mene­kült Bejrútba. A libanoni tisztviselő hozzátette: kormánya igyekszik a Hezbollahot rábírni arra, hogy hagy­jon fel a rakétatámadásokkal. Mind­amellett nem ellenezheti azt, hogy ugyanezek az iszlám szélsőségesek támadják a Dél-Libanont megszáll­va tartó Izraelt. Ha létezne Izrael és Libanon között béke- és csapatkivo­nási szerződés, más megítélés alá es­ne a Hezbollah is. Akkor az Izrael el­len küzdő és felszabadítónak tekin­tett Hezbollahot már árulónak le­hetne minősíteni. Bányászsztrájk Romániában Bukarest (MTI)—Romániában csü­törtökön többszáz Zsil-völgyi szén­bányász lépett sztrájkba béremelést követelve — jelentette a Rompres-re hivatkozva az AP. Az állami rádió közlése szerint csak a bányavíz ki­szivattyúzásával és a levegőellátás­sal foglalkozó dolgozók álltak mun­kába. Incidensről nem érkezett je­lentés. Az AP emlékeztetett arra, hogy 1990 júniusában és 1991 szep­temberében ugyanezek a bányászok Bukarestbe özönlöttek Ion Iliescu el­nök támogatására és ellenzékének megfélemlítésére. Az akkori össze­csapásokban nyolcán vesztették éle­tüket. Új front Tádzsikisztánban Dusanbe, Moszkva (MTI) - új front megnyitását tervezi Tádzsi­kisztán keleti részén az iszlám ellen­zék. Katonai szakértőkből és diplo­matákból álló orosz küldöttség érke­zett csütörtökön Dusanbébe, hogy a rendezés lehetőségeiről tárgyaljon. Az Iszlám Újjászületés Pártja nevű tádzsik ellenzéki szervezet egyik ve­zetője csütörtökön titkos tárgyaláso­kat folytatott a Badahsán-hegyvj- dék autonóm területének vezetőivel. Az ellenzékiek arra kívánják ráven­ni a terület szakadár vezetőit, hogy csatlakozzanak az iszlám felkelők­höz, így nyitva új frontot Kelet-Tá- dzsikisztánban — jelentette az AFP a Tádzsikisztánban állomásozó orosz határőrcsapatok hírszerző szolgálatára hivatkozva. A szolgálat értesülései szerint több mint 800 — egyebek között Stringer típusú ame­rikai föld-levegő rakétákkal is fel­szerelt - fegyveres áll készenlétben, hogy az Afganisztánba menekült tá­dzsik iszlám ellenzékiek és a badah- sáni lázadók megegyezése esetén a határmenti Tavildara városára tá­madjon. A Maribor-ügy fejleményei Belgrád (MTI) - A szlovéniai titkos fegyvercsempészés a szlovén állam részvételével folyt - állították csü­törtökön a maribori repülőtér magu­kat megnevezni nem óhajtó alkal­mazottai. A szlovéniai forrásokra hi­vatkozó Tanjug-jelentés szerint a több mint száz tonna fegyvert és lő­szert tartalmazó konténerekre állí­tólag a szlovén biztonsági és hírszer­ző szolgálat ügynökei ügyeltek. A • szlovén belügyminisztérium cáfolta a maribori repülőtér alkalmazottai­nak vádjait, és azt állította, hogy egyelőre semmi sem bizonyítja, hogy az állami szervek is tudtak volna a titkos fegyverüzletről. A botrány ki­törése óta őrizetbe vették a maribo­ri repülőtér igazgatóját és két alkal­mazottját, s elrendelték egy szlovén, egy boszniai és egy osztrák állam­polgár letartóztatását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents