Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

1993. Július 27., Kedd 4 A Itt-Hon-------- FABULA------­K ulturális ajánlat Köimü\elödísi lntéiménjtk Gönc (ÉM) - A Huszita ház, vagy ahogy mások nevezik, a cseh ház nyitvatartási ideje: a turisták igé­nyeihez alkalmazkodóan, de általá­ban hétköznap reggel 8-tól délután 17 óráig. Gönc (ÉM) - A Nagyközségi Könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő: 8-12 és 12.30-17.30-ig, kedd: 8-12 és 12.30-17.30-ig, szerda: zárva, csütörtök: 8-12 és 12.30-17-ig, pén­tek: 8-12 és 12.30-17 óráig, szom­bat, vasárnap: zárva. Szikszó (ÉM) - A Városi Könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő: zárva, kedd: 10-17.45, szerda: 10-17.45, csütörtök: 10-17.45, péntek: zárva, szombat: 8-12, vasárnap: zárva. Csobád (ÉM) - A Tájház nyitva­tartási ideje: hétfő-kedd: szabad, szerda: 8-tól délután 17 óráig, csü­törtök: 8-tól délután 17 óráig, pén­teken: reggel 8-tól este 19 óráig. Szombaton reggel 8-tól déli 12-ig. A Tájház előtt autóparkolót alakítot­tak ki a helybéliek, a kertben pedig szabadtéri kiállítást régi mester­ségek használati tárgyaiból. De van a kertben fedett pihenő, a gyerekek­nek hinta, valamint játszási lehe­tőség is. Encs (ÉM) - Az encsi József Atti­la Városi Könyvtár nyitvatartási ideje hétfő: reggel fél nyolctól 12-ig, 13 órától du. 16-ig, kedden: 8.30-tól 12-ig, 13-16-ig, szerda: szünet, csü­törtök: 8.30-tól 12-ig, 13-16-ig, pén­tek: 8.30-tól 12-ig, 13-tól 15.30-ig. Szombaton: zárva. A beiratkozási díj felnőtteknek 50 forint, diákok­nak 20 forint. Videó-kölcsönzés ked­den és pénteken. Tel.: 41/385-656 Abaújdevecser (ÉM) - Új! Új! Új! Parkdiszkó az abaújdevecseri kert­ben, minden szombaton este kilenc­től hajnali háromig. DJ.: Köteles Sándor. Fedett táncplacc, színvona­las büfé, olcsó árakkal. Kellemes nyári esték. Diszkó és csillagfény. Mindezt egy helyen! Forró (ÉM) - A nagyközségben ta­lálható Abaúj Múzeum megte­kinthető hétköznap délelőtt tíztől este hatig. Táborozni haj de nagyon jó! Mezei István A nyári szünidőben sok gyer­mek vágya, hogy valamilyen táborba menjen. Sajnos a mai árak mellett ez egyre több családnak megfizethe­tetlen, hiszen csupán egy hét is legalább 3-4 ezer forintba kerül (plusz költőpénz). Ezért mondanék el néhány ötletet, tanácsot, hátha má­sok is hasznosítani tudják, ha nem most, akkor jövőre. Rendkívül jó és hasznos do­log, ha az iskola, ifjúsági szervezet rendelkezik saját sátorral, gumimatraccal. Ez egyszeri befektetést igényel és sokáig használható. No és természetesen évenként fej­leszthető. Egy ilyen „készletnek” na­gyon sok előnye van. Nincs dátumhoz kötve a tábor, így akkor mehet a csoport, ami­kor akar, illetve amikor az időjárás engedi. A táborozási költségek jóval kisebbek, hiszen a szállás in­gyen van, és az otthonról ho­zott paprika, paradicsom, burgonya mellett egy hét tá­bor 2-300 forintból megold­ható. A bográcsban főzés még külön élmény is a gye­rekeknek. És nem utolsósor­ban egy sátortábornak meg­van a maga romantikája is, a sátorveréstől kezdve az éj­szakai őrségig. Sokan mond­ják, hogy a kőépület és a se- lyempaplanos tábor, nem is igazi tábor. Persze vannak a sátortábor­nak hátrányai is, és erről is szólni kell. Elsősorban olyan helyen kell tábort ütni, ahol a higiéniai feltételek, a tisz­tálkodás megoldható. Bizto­sítani kell a sátrak vízhat- lanságát. Ha a sátor erede­tileg nem duplafedelú, cél­szerű azt fóliával borítani, ami véd az esőtől és éjjel me­legebb is. A vízparti tábor veszélyeit azt hiszem nem kell külön ecsetelni... Jó, ha van a táborban egy gépkocsi, hogy szükség esetén azonnal intézkedni lehessen. Nem feledkezhetünk meg a kötszerekről, gyógyszerekről sem. A tábor arculatára, rendjére is ügyelni kell. No és nem hiányozhat a tábor közepéről a nemzetiszínű zászló sem. Ezek mind-mind olyan dolgok, melyekre oda kell figyelni. Ezekben a tá­borokban erősödik a gyere­kek fegyelme, edzettsége, bá­torsága, barátsága, termé­szetszeretete, hazaszeretete, legyen az úttörő vagy cser­kész. Végezetül hadd említ­sem meg, egy táborban elen­gedhetetlen a jókedv, a vi­dámság. Elmesélek erről egy történetet. Jó pár éve a telkibányai tá­borban jártam. A bejárat mellett egy jókora terméskő függött le a fáról, kétméte­res zsinegen. - Hát ez meg mi a csoda? — kérdeztem. Berta Jóska bácsi, a nyug­díjas fancsali néptanító, aki évtizedek óta táboroztatja a nebulókat, és aki mellesleg nagy mókamester is, emí- gyen válaszol: — Ez kérlek, a tábori barométer. Elmagyarázom a működését. Ha a kő árnyékot vet a föld­re, akkor süt a nap. Ha ned­ves, akkor esik az eső. Ha himbálódzik, akkor fúj a szél. És ha nem látod, akkor köd van... Mondanom sem kell, hogy ezt egy életre megjegyeztem, és azóta az én táboraimban is van barométer. Köszönöm Jóska bácsi! Rajzok: a szerző 1993. Július 27., Kedd Itt-Hon A 5 A kisded nevelés tudora nemzedékeket tanított Gulyás János Encs (ÉM) - 1817. február 28-án Gibárton (Abaúj me­gye) egy fejkendős paraszt­asszony életnek indított egy szegényesen kifaragott böl­csőt. Habár a bölcsők egyszerűek vagy cifrák - egy valamiben egyformák: új életet, új ál­mokat, titkos vágyakat rin­gatnak ölükben. Tóth István gyermekkori é-veit megszépítette a ka­nyargó Hemád, már a XIII. század végi oklevelek által említett híd, amely összeköti a Devecser mellett eltérő Encs és Gibárton át vezető hegyaljai utat. Iskoláit Abaúj-Szántón kez­di, 1830-ban Sárospatakon folytatja a grammatika, majd 1835-ben a retorika osztályban. A jó eszű, tudo­mányra éhes fiú Losoncon jogtudományból vizsgázik. 1841-ig két éven át az elemi osztály tanítójává rendelték ki. Innen a tolnai kisdedóvó képzőbe ment, amely egész életére meghatározó volt. 1842-ben Miskolcra nevezték ki a megyei példány-óvó megnyitására, amelyet 38 éven át úgy vezetett, hogy országos hírnévre tett szert. 1881-ben nyugdíjaztatása­kor, sok éves eredményes munkája elismeréseképpen, a kisdedóvó intézményháló­zat fejlesztése terén elért si­kereiért a Ferencz József ko­rona ezüst érdemkeresztjét kapta. Számtalan szakmai cikke je­lent meg különböző folyóira­tokban. A teljesség igénye nélkül említésre méltó pub­likációs lapok: Borsod (1862), Néptanítók Lapja (1868-69,1871), Alapnevelók és Szülők Lapja (1869), Nép­nevelők Lapja (1870), Mis- kolcz és Borsodmegyei La­pok (1883). A kisdednevelők országos egylete által kitűzött pálya­díjat két ízben nyerte el (1876: Társalgás az óvodá­ban, 1877: Miként viselje magát a kezdő kisdedneveló az óvodában és a társada­lomban). Önálló köteteivel támaszul szolgált ezen a területen dol­gozóknak. 1. Az országos kis­dedóvás mai állapota. 2. Gyermekdalok 100 darab­ban, hangjegyekre alkalmaz­va, óvodák és elemi iskolák számára. Az előbbit Pesten 1864-ben, míg az utóbbit Miskolcon 1881-ben adták ki. Tóth István egy életen át egyengette a kicsi gyerme­kek útját a tudomány felé. Egy emberöltő miskolci tevé­kenysége elévülhetetlen ér­demeket szerzett. 1886. ja­nuár 24-én beborította az a miskolci föld, amelynek sze- retetére tanította az ifjúsá­got, de a felnőtteket is. Gyermek- és ifjúsági hét Alsóvadászon Dienes Dénes tart istentiszteletet Alsóvadász (ÉM) - Az 1980-as évektől kezdődően az akkori Asztalos Zoltán lel­kipásztor ötleteként jött lét­re Alsóvadászon minden nyáron a gyermekhét. A mostani július 26-tól júli­us 31-ig tart. A gyermekek számára bibliai történeteket, bibliából kiragadott részeket tanítanak majd korosztály­nak megfelelően a meghívott keresztyén tanárok. Az elő­adók között szerepel három amerikai tanár is, akik a Ti- száninneni Egyházkerület meghívására érkeztek ha­zánkba. Az egyhetes tábor­ban az alsóvadászi fiatalo­kon kívül a kupái, selyebi, gagybátori gyerekek vesznek részt, így 70-80 gyermeknek fognak előadást tartani a dé­lelőtti órákban, míg délutá­nonként helyi kiránduláso­kat szerveznek. A program­hét zárásaként Dienes Dé­nes alsóvadászi református lelkész szombat este isten­tiszteletet tart, melyen a gyermekeken kívül már a szülők, illetve az alsóvadászi gyülekezet is részt vesz. Helyesbítések rovata A szükség törvényt bont - mi is ezt az elvet valljuk Szikszó (EM - l.K.-ne.) -„Szükség törvényt bont”, tartja a mondás, s ezt a mon­dást a szerkesztőségen be­lül mi is valljuk. Mellékletünk 10. illetve 11. számáról van szó, ahol saj­nálatos módon két elírás tör­tént, melyet most szeretnénk helyrehozni, korrigálni. Elsőként a szanticskai írást javítanánk ki azzal, hogy a falucska egyetlen /!/ lakója nem Molnár István, hanem Pál István, illetve hogy 1993. augusztus 20-án híres sze­mélyiségek keresik fel Szan- ticskát. (Mint pl.: Koós Já­nos, Dékány Sarolta stb.). Ennél a résznél sajnálatos módon dátum-elírás történt, ugyanis ezek a vendégek a korábbi években tisztelték meg a falut fellépésükkel. 1993-ra nincs tervezve előa­dó-műsor, de 1994-re már igen. Addig is belépő nélkül bárki megtekintheti, ill. kip­róbálhatja a fazekas műhely­ben, a pékségben tehetségét. További látnivalóként ajánl­ja Pál István a „100 fotó a Cserehátról” kiállítást, mely a miskolci Fotó-klub tagjai­nak munkája. Ezenkívül ke­rámia kiállítás, európadíj-ki­állítás, s pihenésképp lehe­tőség van szalonnasütésre, egy baráti csevegésre, egy­két üdítő elfogyasztására. Második helyesbítésünk a 11. számban megjelent - fo­tóval is illusztrált - kép alá - föléírás miatt indokolt, ugyanis az „Épülő benzin­kút” nem Csobádon, hanem a Kassa felé vezető főút hal- maji elágazásnál épül, Kiss Zoltán magánvállalkozó be­ruházásaként — mondja Ruszkai József halmaji la­kos, aki telefonon kérte szer­kesztőségünktől a helyesbí­tést. Köszönjük! Mesteremberek ügyeletben Széli Zoltán Autó-szerelő mester Hernádszurdok, Rákóczi u. 6. Ügyelet: mindennap, hétvégeken is. Krajnyák István Forró, Fő u. 188. Tel.: 41/385-085, 385-754. Hétfőtől - péntekig, 7-16 óráig. Autójavítás - autómentés Szombat-vasárnap: autómentés 0- 24 óráig. Encs, Mátyás király u. 5. sz. alatt Tel.: 41/385-754, 385-557 Orosz Vince ácsmester Lakás: Selyeb, Kossuth u. 75. Hétköznap 19 óra után, vasárnap egész nap hívható. Zsaluzások, állványozások, tető- szerkezetek készítését, felújítását, javítását vállalja. . Makranczi Lászlóné Szikszó, Uzsoki út 2. Tel.: 396-501 Nyitva: mindennap 9-18 óráig. Vegyszeres szőnyeg- és kárpittisz­títás, levegőtisztítás, poratkátlaní- tás, autókárpit-tisztítás. Sütés-főzés A gyerekek kedvence a narancscsemege Hozzávalók: 9 egész tojás, 40 dkg porcukor, 6 db narancs, 2 db Cit­rom leve, 1/2 citrom héja, 2 dkg zselatin feloldva. A 9 tojássárgáját a cukorral igen jól kikavarjuk, majd a narancs- és a citromlevet keverés közben hozzáadjuk, valamint a citrom re­szelt héját is. Végül a 9 tojás ke­ményre vert habját hozzákever­jük a feloldott zselatinnal. Ezu­tán üvegtálba öntjük és hűtőszek­rényben jól lehűtjük. A narancsok héjából pedig készít­sünk narancsízű szörpöt. A narancs héjahoz 1,5 dl alkoholt adunk és ebben 1-2 hónapig áll­ni hagyjuk. A narancshéj illő ola­jait kioldva tömény alkoholos ki­vonatot kapunk. 1 kg cukorból, 0,5 liter vízből szirupot főzünk. A szirupot hagyjuk kihűlni, amikor teljesen kihűlt, az alkoholos kivo­natból tetszés szerinti mennyi­séget adunk hozzá és összekever­jük. így azonnal fogyasztható. Ha tárolni akarjuk, akkor adjunk minden literhez 1 gr szalicilt vagy 1 gr benzolsavat. Palackokba tölt­jük és légmentesen lezárjuk. Szénsavas vízzel hígítva fogyaszt­juk.

Next

/
Thumbnails
Contents