Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

1993. Július 27., Kedd 4 Ms Itt-Hon Könyvek selejtben Miskolc (ÉM) - Augusztus 23-ig naponta rövidebb ideig tart nyitva Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc ne­vét viselő megyei könyvtár. Ennek okáról kérdeztük az intézmény ve­zetőjét, dr. Környey Lászlónét. — Minden nyáron óriási mennyisé­gű anyagot mozgatunk. Most végez­zük az állománytisztítást, azaz se­lejtezzük az elavult könyveket. Mi­vel az adataink nincsenek számító­gépen, ez akkora munka, hogy ren­des nyitvatartás mellett nem tud­nánk megoldani. Természetesen minden indokolt kérésnek eleget te­szünk így is. Tehát ha valaki ku­tatni akar, vagy a tanulmányaihoz szükséges adatokat kívánja nálunk összegyűjteni, változatlanul rendel­kezésére állunk délelőtt fél 10-től délután fél 4-ig- válaszolta az igaz­gatónő. Górcső alatt a nyolcvanas évek Miskolc (ÉM) - Összeállt a prog­ramja annak a szeptember 17-én kezdődő konferenciának, amelyet az Apollon irodalmi folyóirat és kiadója, a Felsőmagyarország Iro­dalmi Alapítvány szervez a nyolc­vanas évekről Lillafüreden. A há­romnapos tanácskozásról az elő­zetes egyeztetések szerint a TV2 Stúdió című műsorán kívül beszá­mol majd a Duna TV is. Az első napon József Attila egykori szer­kesztőtársa, a magyar szellemi élet nyugaton is jól ismert repre­zentánsa, Fejtő Ferenc tartja a megnyitó előadást. Ugyanezen a napon két szekció­ban vizsgálják a hozzáértők - köztük például Nádas Péter, Je- ney Zoltán Szegedy-Maszák Mi­hály -, hogy mit hozott a nyolc­vanas évek az irodalomban és a zenében. Másnap a filmmel, a fi­lozófiával és az esztétikával fog­lalkozó szekció tanácskozik. Szep­tember 19-e a színházi szekcióé. Délután pedig Fejtő Ferenc mond zárszót. A tervek szerint az Apollon idei második száma adja majd közre a konferencián elhangzott előadá­sok és hozzászólások szövegét. Kulturális kínálat A miskolci művelődési intézmé­nyek 1993. július 27 és augusztus 3 közötti programjából Miskolci Nyári Fesztivál: szerda, 20 óra 30-tól: A víg özvegy az Akropolisz Szabadtéri Színpa­don szerda, 22 órától: Matus Gyuri színháza a Muzsikáló Udvarban Listát vezet a Földes, a Fáy Ötezernél is több elsőst vettek fel a középiskolákba Miskolc (ÉM - B.A.) - Első­sorban a nem Miskolcon élő fiatalok szeretnének tovább­tanulni ősztől a borsodi me­gyeszékhely középiskolái­ban. Halász Szilárdtól, a polgár- mesteri hivatal főtanácsosá­tól tudjuk, hogy a követke­ző tanévre összesen 6818-an jelentkeztek valamilyen mis­kolci középiskola első osztá­lyába. Közülük mindössze 2845 a miskolci általános is­kolás. Az első fordulókban 5448 gyereket vettek fel. A jeles és jó eredménnyel ta­nulók zömében a gimnáziu­mokba pályáztak. A Földes első évfolyamára 176, a Her- manéra 168, a Zrínyiére 156, a Kossuthéra 141, a Kiliáné­ra 138, az Avasiéra 128, a Szemeréére 108, a Katolikus Gimnáziuméra 78, a Dolgo­zók Gimnáziumának első év­folyamára 34, a perecesi Debreczeni gimnáziuméra 31? jelentkezőt vettek fel. Az ősszel induló református gimnáziumba a hírek szerint 42 tanuló jelentkezett. A szakközépiskolák közül a legtöbben a Fáyba, a Berze- viczybe és a Barossba jelent­keztek. Ugyanakkor beisko­lázási gondokkal küzd a Kós Károly, a Bláthy és a Miskol­ci Gépipari Szakközép. Ezen részben új szakok indításá­val igyekeznek úrrá lenni. A Kós és a Gépipari például részt vesz az „emberi erőfor­rások fejlesztése” című világ­banki programban. A profil- váltás révén a Gábor Áron­ban pedig menedzser- asszisztenseket képeznek. A szakmunkásképzők „rang­sorát” a jelentkezések alap­ján a Kereskedelmi és a Sze­mere vezeti. Az előbbibe 833 jelentkezőből 412-őt, utóbbi­ba 695-ből 567-et vettek fel továbbtanulni. Ami pedig a szakiskolákat illeti: a leg­több jelentkező az Egészség- ügyit pályázta meg; 274-ből 97-en mondhatják magukat szerencsésnek. Fellebbezés­sel további 15 tanuló jutott be az intézménybe, amelyről tudni kell, hogy ősztől bein­dítja a szakközépiskolai - te­hát magasabb szintű — kép­zést is. Premier és esküvő után Bíró István Miskolc (ÉM) - Kincs, ami nincs. Ez jutott eszembe és sajnálom, hogy nem én talál­tam ki. Itt volt, itt van és még sincs a színpadon. A Já­nos Vitéz előadásán, a Mis­kolci Nyári Fesztiválon bra­vúrosan szerepelt. Ő volt Iluska és a francia király­lány. Hangját a Pitti Kata­linéhoz hasonlítják. Ezt La- czó András, az Operaház ki­váló tenoristája is megerő­sítette. Fültanúja voltam, amikor jó- néhány néző köszöntötte, is­mét itthon... Örültek, hogy újra hallják kellemes, tisz­tán csengő hangját. Én is el­fogult vagyok vele szemben. Ritka kincs és mégis elen­gedtük, elengedték... Ilyen gazdagok lennénk primadon­nákban? Színházunkban utoljára a Carmen Mikaéláját énekelte nagy sikerrel. Innen Zalae­gerszegre ment (menekült?), ahol a Mágnás Miskában Rollát játszotta el. Még várt volna rá szerep, de hazajött Miskolcra, hogy örök hűsé­get esküdjön főijének.- Önszántából ment el egy­kor, vagy elküldték a szín­háztól? — tettem fel neki a kérdést találkozásunkkor.- Ne feszegessük a dolgokat. Ami volt, elmúlt. Hívtak és elmentem. Most ismét visszajöttem, ha erre az egy szerepre is. De itthon va­gyok, boldog vagyok - felel­Körei Kati Fotó: amatőr te Körei Kati. Ez szinte sugárzik az arcá­ról, de újdonsült félje is meg­erősíti a dolgot. Németh András vállalkozót nemcsak élete párjának, de munka­társának is választotta a művésznő. A vállalkozásról így nyilatkozik a félj:- Ebben a térségben egye­dülálló az a szakember-köz­vetítés, amibe mi belefog­tunk. Manapság nem felhőt­len dolog a vállalkozás, de megosztjuk a terheket.- Elképzelem Körei Katit, amint egy irodában ül, sok­sok ember elhelyezkedésé­vel, gondjával foglalkozik. Közben a színházban bemu­tatják majd a Traviátát, ami szíve álma-vágya. Mire gon­dol majd ekkor? - fordultam ismét a vállalkozónak állt primadonnához.- Arra, hogy egyszer süt még rám a nap. Egyszer el fogom játszani még ezt a szerepet. Ha nem is ebben a színház­Németfi András ban, de máshol. Nagyon hi­ányzik a taps és a közönség. - Kemény és odamondogatós embernek ismerik Önt a színházunkban. Valóban ilyen?- Ha így ismernek, örömmel vállalom. Édesapámtól örö­költem ezt a tulajdonságot. Kemény és egyenes ember volt.' Néha talán bánom, hogy ilyen vagyok. De har­minc évet éltem így és meg­változni már nem tudok. Képtelen vagyok elviselni a korrupt és igazságtalan dol­gokat. Szinte egyszerre mondják: boldog és hosszú házasság­nak néznek elébe. Vállalták egymást. A feladatokat meg­osztják. Hiszik, hogy őket igazolja az idő. Nem ismeretlenek a si­kerek és a kudarcok sem a számukra. De azt megtanul­ták, hogy kétszer olyan be­cses, amit közösen megsze­reztek. 1993. Július 27., Kedd Ms 5 Itt-Hon­Koronatanú a Grand Hotelről Iglói Gyula Miskolc (ÉM) - A miskolci vendéglátás történetéről 1985-ben megjelent közis­mert kismonográfia a hajda­ni Három Rózsa épületről egyebek mellett azt is közli, hogy „összességében az 1878-ban mai formájában el­készített, s ekkor megnyitott Grand Hotel szállóként és vendéglőként az első világ­háborút nem élte túl. Eme­leti részén lakások alakultak ki, a földszinti részen pedig már az 1950-es évektől más­más elnevezéssel, de mindig gyógyszertár, könyvesbolt és a Kazinczy utcai oldalon ká­véház kapott helyet”. Tíz évvel az első világhábo­rú után, az 1928-ban kiadott „Miskolc a bükkvidéki fővá­ros rövid ismertetése” című idegenforgalmi könyvecske 73. oldalán lévő keretes hir­detésben ez olvasható: „Miskolc város legnagyobb szállodája a 90 szobás Grand-Szálloda, hol olcsó árak és figyelmes kiszolgá­lás van. Tulajdonos: Fried­mann Dávid”. A két kiadványban holt be­tűkkel tolmácsolt helytörté­neti ellentmondást sikerült élőszóval tisztázni. A visszaemlékezés Menner László építőművésztől szár­mazik, aki 1934-ben tervez­te meg a szálló lakások cél­jára való átalakítását. Három cég ajánlata- A Grand Szálló épületnek 1934-ben Dadányiék voltak a tulajdonosai. Anyagi meg­fontolásokból elhatározták, hogy a szállodai szobákból bérlakásokat építenek. Meg is bízták a város három leg­nevesebb építési vállalkozó­ját az átépítési tervek elké­szítésével és azzal, hogy te­gyenek ajánlatot a kivitele­zésre. Nagy volt a megbízók csodálkozása, amikor a Ka­tona Lajos, a Hevesi Lajos és a Felföldi cég ajánlatait át­nézték. Ahány terv, annyi megoldás és ajánlati ár! A család ügyvédje; Rock Ala­dár ügyvéd a legegyszerűb­bet ajánlotta: kéijenek véle­ményt Menner László épí­tésztől.- Rock Aladár egy június vé­gi szombaton kért fel szakér­tőnek - folytatta Menner úr az 1934-es események felidé­zését. - Dadányi Miklós tár­saságában az akkori Kun Jó­zsef u. 6. szám alatti ügyvé­Miskotci képeslap a Grand Hotelról a századfordulón Fotó; archív di irodában kaptam meg a három ajánlatot. Hamarosan kiderült, hogy azokat ár te­kintetében nem lehet egy­mással összevetni, mivel mind a tervek eszmei megol­dása, mind a felhasznált anyagok minősége egymás­tól jelentősen különbözik. Egy új terv készítését java­soltam, amelyre majd a há­rom vállalkozó ajánlati árat tud adni. Tervezésre négy nap- A javaslatomat Dadányi úr elfogadta, és egy tervet ma­gamhoz véve a helyszín meg­tekintésére a másnapot jelöl­tük meg. Vasárnap a talá­lomra megnézett helyiségnél feltűnt, hogy a szobaszéles­ség a terven lévő 5 méternél mintha nagyobb lenne. A gyanús méret valójában 5,80 méter volt, ami után Dadá­nyi úr belátta, az új tervek készítéséhez elkerülhetetlen az egész épület felmérése, így kaptam egy újabb napot a tervezésem elkészítésére: szerda helyett a csütörtöki napot. Sürgős volt a terve­zés, mert november 1-jére az új lakásokat Dadányiék ki akarták adni a bérlőknek. A szállodai emeleteken 16 db 2 szobás, 2 db 4 szobás, illet­ve 3 és 3 szoba hallos laká­sokat kellett terveznem.- Az első öt utcai szobát két nyári szabadságát élvező egyetemistával mérettem fel, akik ilyen munkát akkor vé­geztek először. A felmérési adatokkal a Városház tér 7. szám alatti tervező irodám­ba mentem, s elkezdtem a tervezést. Csak a szerkezeti falakat tekintettem „tabu­nak”, ezért a szállodai közép- folyosókat lebontható falak­nak minősítettem. A munka folyamatossága érdekében a munkatársamtól a felmérési eredményeket szakaszosan kaptam meg, általában 5 szobánként. így tervezni is tudtam és a felmérések sem akadtak meg. A Papagáj-bár A Grand Szálló Kazinczy ut­cai szárnyának földszintjén volt egy női fodrászüzlet és a fiakkeresek kávéháza. Az előbbi a kaputól északra, a kávéház a kaputól délre lé­vő helyiségeket foglalta el. A Kazinczy utcán volt a fiak­keresek standja, erről kap­ta a kávéház a közszájon for­gó nevét. A Papagáj-bár egy udvari épületben volt. (Az 1929-es idegenforgalmi tájékoztatóban „Papagály táncmulató” (sic!) néven hir­detik, ám helyét nem közlik.)- A Papagáj-bár a Széchenyi úti kaputól nyugatra állt, az emeletes háztól különállóan. Magastetős földszintes épü­letben előtér, ruhatár, WC- ken kívül egyetlen helyiség volt: a nagy terem. Az épü­letet a tulajdonosok nem kí­vánták megtartani és így az átalakítási munkák idején lebontották.- Az átalakítási munkákat - Rock ügyvéd úr megítélése alapján - a terveimre be­nyújtott három pályázó kö­zül Dadányiék a Katona cég­re bízták. A jó tempójú munkákat a termetes főpallér, Pintér Bé­la irányította. Mivel a terve­zési megbízásomon kívül a műszaki ellenőrzés is a fel­adatom volt, így szinte napi kapcsolatom volt a cég em­bereivel. Természetesnek tartottam, hogy a rájuk bí­zott munkákat 1934. novem­ber 1-jére elkészítették és így időben beköltözhettek a la­kók. Mátyástól lett város Diósgyőr Balogh Sándor Miskolc (ÉM) - Kevesen tudják, hogy Diósgyőr várossal határos volt Felsőgyőr, mint önálló köz­ség. Alsó- és Felsőmajláth terü­letét foglalta magába a Majális parkig. A község 1885-ben egyesült Di­ósgyőr várossal, melyet az 1885. január 29-én kelt közgyűlési jegyzőkönyvben 8/885 szám alatt az alábbiakban rögzítet­tek: „Felsőgyőr községnek Diósgyőr vá- rosávali egyesítése ügyében meg­ejtendő, békés utáni egyesség létre­hozatala feletti intézkedés. Jelen voltak: Felsőgyőr község ré­széről Pogány Imre, Ivász Alajos, Blaskó Antal, Garner Lajos és Dik- házy János bizottsági tagok, Kerék­járó István községi bíró és Dr. Csáthy Szabó István bizottsági tag. Diósgyőr város részéről Blazsij- kovszky Ferentz, Dr. Henszler Ist­ván, Asznalay István, Breitfeld An­tal, Vida Dániel és Nagy Lajos b. tagok, továbbá Béres János város bírája és Lajtus Antal mint hitköz­ség jegyzője és bizottsági jegyző.” Blazsijovszky Ferentz megválasz­tott bizottsági elnök az ülést meg­nyitja, megnyitó beszédében igen szép vonásokkal ecseteli ennek szükségességét, hogy ezen két egy­másra utalt község, mely már föld­rajzilag is egy egységet képez és amelynek lakosai úgy vallás, mint családi összeköttetésüknél fogva is, már teljesen egymáshoz vannak csatolva, a közigazgatás és mindkét község jövő fejlődése érdekében összecsatoltassék, hogy így vállvet­ve és fokozódott erővel lehessék ezen két község jövőjét biztosítani. Ezzel Felsőgyőr község Diósgyőr vá­roshoz csatolása megtörtént: Ebben az időben Diósgyőr város pecsétjén az alábbi szöveg volt olvasható: „Borsod megye, Miskolci járás, Di­ósgyőr város”. (Ovális körbélyegző­ben foglalva.) Diósgyőrnek a mezővárosi rangot Mátyás király adományozta, aki so­kat tartózkodott a diósgyőri várban feleségével, Beatrix királynővel, akinek kedvenc tartózkodási helye volt a „Kaszásrét”, mivel nagyon szeretett a Bükkben vadászni. Felsőgyőr község is rendelkezett pe­cséttel, melynek köralakú fém pe­csétnyomójában az alábbi felírás: „Felsőgyőr Község”. Éz az eredeti pecsétnyomó Pozso­nyi Tibor birtokában van, aki 6 éves korában kertjük szemétlerakójában találta meg és azóta őrzi. Valószí­nűleg illegális úton került valaki tulajdonába, majd a szemétgyűj­tőbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents