Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-27 / 173. szám
10 A SZELLEM VILÁGA Hitélet 1993. Július 27., Kedd A prépost éjszakája I ..ij^an.‘.Mi/.\\ ..,- v.-.y.-.•■■-.„..r.-r ■. Szentmise a harangláb alatt Miskolc (ÉM) - A karmelita rend azon kevesek közé tartozik, amelyiknek nincs igazán alapítója. A Szentföldén, Haifa város fölött emelkedik a Karmel-hegy, ahol Szent Illés és Szent Elizeus, majd később más remeték éltek. A keresztes háborúk során Bertold lovag arra tévedt, összegyűjtötte a remetéket és közösséget alapított belőlük. Szemlélődő renddé lettek, vagyis nem tanítanak, nem gyógyítanak, lényegük az imádság, az elmélkedés... A miskolci Szent Anna-egyházközség képvise- lő-testülete 1942. október 10-én úgy határozott, hogy anyagilag támogatja a karmelita rend által kápolnának és rendháznak megvásárolt épület átalakítását. A karmelita atyák ’42 november 7-én érkeztek a rendházba, a kápolna megáldása november 8-án történt^Hogy éppen a karmeliták költöztek Miskolcra, az valószínűleg Mikes prépostnak volt köszönhető, aki egy nap azt mondta, rosszul aludt az éjjel, sokat gondolkodott, s arra jutott, karmelita harmadrendet kellene a városban szervezni. Fölment Pestre a rendfőnökhöz, s megtudta, hogy szeretnének az országban még egy rendházat, és szóba jött Miskolc is. így nem harmadrend, hanem elsőrend alakult. Aztán 1949-ben az itt élő nyolc szerzetes is úgy járt, mint társaik: az államhatalom „szétszórta” őket. Viszont a működésük alatt nagy élet volt a rend körül, rengeteg fiatal járt oda, akik megőrizték a lelkiséget. Ezért van a ’91 óta újra működő harmadrendnek mintegy hatvan tagja. A miskolci rendház épülete az elmúlt évtizedek alatt nagyon leromlott, ezért ide még nem jöhettek vissza szerzetesek. A világban élő karmeliták miskolci közössége tavaly júliusban alapítványt hozott létre „Miskolci karmelita templom és rendház rekonstrukciójáért” elnevezéssel. A rendházat teljes egészében át kellett építeni, de a templom átépítése sem elkerülhető. Az adományokból illetve társadalmi munka felajánlásokból a rendház már majdnem nyolcvan százalékban elkészült. S visszatért a lelkiség is, a kistemplomban a misék ismét karmelita liturgia szerint folynak. Minden nap zsolozsmáznak, és minden szombaton Salve Regina szentmise után gyertyás körmenetet tartanak a templomban, a Karmel- hegyi Szűz Anya oltárhoz. Szeptember végén pedig talán már a szerzetesek (páter Jeromos házfónök és fráter Gábor segítőtestvér) is megérkeznek. A Kármelhegyi Szűz Anya búcsúját július 18- án tartották. Az ünnepi szentmisét a Rómából érkezett P. Tadeusz definitor atya mondta P. Tamás magyarországi tartományfőnök és- P. Rafael atyák segédletével, a mise után pedig a templom körül ünnepi skapuláré-körmenet volt. Skapuláré-körmenet Az oldalt összeállította: Dobos Klára és Filip Gabriella ' * --í'i-, ppp >-'f nNem láttatok engem, mígnem eljő az idő, mikor ezt mondjátok: Áldott, a ki jő az Úrnak nevében S” Luk. 13,35 . . ■ , - _ • ».• x--< 2 ■.>.mí t• ■ tiMa• -í-i a-M&M1 Wmmim Tanulni kell a szabadságot Beszélgetés a külföldön élő magyarok püspökével Miskolc (ÉM)-Az angliai, a franciaországi, a svájci, az ausztriai magyar katolikusok felkeresése után, és a müncheni bérmálás előtt nemrégiben néhány napot szülővárosában, Miskolcon töltött Miklós- házy Attila, a külföldi magyarok püspöke. A Torontóban élő és a nyugati világot járó püspököt először a hozzánk érkező szektákról, alkalmi hittérítőkről kérdeztük. • A szabadság, különösen a vallásszabadság biztosítja mindenkinek, hogy abban hisz, amiben akar, és olyan vallást gyakorol, amilyet akar. Ez aztán sokak számára adott olyan gondolatot, hogy inkább saját ideájukat követik, mintsem az úgynevezett régi történelmi vallásokat vagy felekezeteket. Ezért tapasztalható, különösen Amerikában a felekezetek elburjánzása, amit nekünk a szabadság nevében tiszteletben kell tartanunk. Ezek a vallások persze nem egyházak. A társadalom meghatározza, hogy milyen vallásokat fogad el, melyeket tart társadalomépítőknek történelmi múltjuk, számuk, eszméjük vagy akár szervezetük miatt. Tehát odakint sem ismer el a társadalom minden vallást egyháznak. Mivel mi a szabadságot nagyra értékeljük, még ha sok kellemetlenség is származik belőle, azért elfogadjuk ezt a helyzetet. Azt mondjuk, járja mindenki az útját, de mi próbáljuk a saját elveinket követni, és így meggyőzni másokat is arról, hogy a mi utunk helyesebb, mint az övék. □ Természetesen ők is ezt állítják, és minden lehetséges helyen hangoztatják is. Megállítják a járókelőket, de még az otthonokba is bekopognak ezek a hittérítők. • Ez az agresszív magatartás jellemzi általában a szektákat. Másik jellemzőjük, hogy nagyon kicsi közösségek. Meg sem közelítik sem a reformátusok több milliós szervezetét, sem a katolikusok számát. A szekták tagjai kis csoportokban, intimebben tudnak a hitükkel és egymással foglalkozni. Ez önmagában nem rossz. Nekünk is meg kellene tanulnunk, hogy kell a nagy egyházi közösségben is a kisebb csoportokat támogatni, ápolni. □ Ne féljük tehát a szektáktól? • Nem lehet egy kalap alá venni a szektákat, mind más és más. Az egyik nyugodtabb, a másik agresszívabb. Azt gondolom, ha ők a lelkiség, a szellemiség, az Isten felé próbálják vinni azokat az embereket, fiatalokat, akik semmiben sem hisznek, és ezáltal belső tartást adnak nekik, rendben van. De sokszor azt tapasztalhatjuk, hogy ők az egyházaktól akarják elcsábítani a fiatalokat. Ez bizony kellemetlen, de a szabadság nevében el kell viselni, és saját meggyőződésünkkel kell ellensúlyozni. □ Nem csak az új vallások „papjai” érkeznek hozzánk, de azok a hírek is, melyek szerint a nyugati katolikus egyházban tapasztalható modernizációs törekvések miatt sokan még a Vatikánnal is szembehelyezkednek. 9 Manapság mindenféle tekintély megkérdőjeleződik. Az egyházi berkekben is vannak olyan hangok, melyek a Vatikánt kritizálják. Ezek a kisebb csoportok feladatuknak tekintik rendre utasítani a hatóságokat, a tekintélyeket. De egy szabad társadalomban nem köny- nyű megtanulni a szabadsággal úgy élni, hogy ebből se nekem, se másnak ne legyen kára. Ezt most kell megtanulnunk idehaza is. □ Évről évre hazajön, ránk tekint. Hogy látja, ájtatosabbak lettünk? 9 No, ezt azért nem mondanám. Ehhez még idő kell, jó pár év, ha nem évtized. Az emberek elszoktak az egyháztól, nem sokat tudnak a vallásról, és ha tudnak is, nem élik. A vallás életstílus. Ha a gyerek úgy nő föl a nagycsaládban, hogy a vasárnaphoz hozzátartozik a szentmise is, akkor megtanulja és élni fogja a vallásosságot. Ettől még nagyon messze vagyunk, de már vannak biztató jelek. □ Örömünkre nagyon sok új templom épül az utóbbi időben. Viszont szinte senkinek sincs hozzá elegendő pénze, mindenütt számítanak a külföldi magyarok segítségére. Tudnak még adni ? 9 Az egyház mindenét elvesztette. Az anyagi javakat, az iskoláit, a kórházakat... Kétségtelen, hogy nagyon nehéz helyzetben van az egyház. Ha a társadalom javára akar valamit tenni, gondoljunk akár a nevelésre, akár a betegápolásra, ez nem megy pénz nélkül. Érthető, hogy kinyújtja a kezét Nyugat felé. Viszont ez jellemző az egész társadalomra, mindenki csak kér. A Nyugat adna, de most ott is nagyon nehéz a gazdasági helyzet, és rengeteg kérés érkezik. Nem csak Magyarországról. Az egész Közép- és Kelet-Európa ku- nyerál. Nagyon sajnálom, hogy a magyarok is felvették ezt a szokást. Koldulunk, ahelyett, hogy megdolgoznánk érte. Hiányzik belőlünk a munkaszeretet, a munkamorál. Sajnáltatjuk magunkat, pedig inkább azt kellene mondanunk, hogy mi majd megmutatjuk ennek a nyavalyás világnak, mire vagyunk képesek. Rengeteg értékünk van, csak ezeket összefogva tudnánk ebben az országban egy szabad, szebb és boldogabb jövőt teremteni. Nem elsősorban anyagi javakra, hanem személyekre van szükségünk, olyanokra, akik tudnak és akarnak dolgozni. □ Nyugati tapasztalatai alapján elképzelhetőnek tartja, hogy nőni fog a papi hivatások száma?, 9 Máshol sincs sok pap. És itt Magyarországon még kevésbé várhatjuk, hogy majd tódulni fognak a fiatalok a teológiára. Hiszen a gyerekek nem tanultak hittant, azt se tudják mi az egyház, ki az Isten. □ Nyugaton tanulhattak hittant, gyakorolhatták vallásukat... 9 Ott az anyagias világszemlélet, a nyugati materializmus a legfőbb ellensége annak, hogy valaki az Istennek ajánlja életét. Persze hogy lesznek papi hivatások, a jelenleginél többen, de nem olyan sokan, mint szeretnénk. Előbb ki kell nevelni az ifjúságot. Papok kellenek, szerzetesek, és még vagy tíztizenöt év addig, hogy lássuk munkánk eredményét. * Helyreállítják a kálváriát Tihany (MTI) - Történelmi tény, hogy IV. Károly - akit 1916 végén koronáztak magyar királlyá, 1921- ben kétszer is megpróbálkozott Magyarországra való visszatéréssel - a „második királypuccs” utáni utolsó napjait Tihanyban, a bencés apátságban töltötte. Innen indult száműzetésének, majd rövidesen bekövetkezett halálának színhelyére, Madeira szigetére. A királypártiak és természetesen a tihanyiak sokáig őrizték a királyi pár itt tartózkodásának emlékét. Az apátság épületében emlékszobát rendeztek be, közadakozásból hősi emlékművet állítottak, s ugyancsak széleskörű összefogással 1926-ban a félsziget egyik legszebb pontján felépítették a IV. Ká- roly-kálváriát. Ezek a helyek több évig zarándokhelynek számítottak, majd az utolsó magyar király tragikus sorsa a kálvárián is beteljesedett. 1945-ben előbb a koronát vésték le az emlékműről, majd 1962-ben az egész kálváriát lerombolták, a központi építmény kivételével. (A helybeliek közül többen úgy emlékeznek, hogy egy külföldi delegáció fejezte ki rosszallását, amiért a kálvárián a Magyarországtól Trianonnal elszakított vármegyék címerei is szerepeltek.) A képek, korpuszok egy része a tihanyi plébániára, a veszprémi Mar- git-templomba, néhány darab Sümegre került. 1991-ben korabeli dokumentumokkal, bútorokkal berendezve Tihanyban ismét megnyitották a IV. Károly-emlékszobát, s a tihanyi bencés apátság a helyi önkormányzattal közösen alapítványt hozott létre a kálvária rekonstrukciójának megvalósítására. Azóta különböző szervezetek, magánszemélyek csatlakoztak a kezdeményezéshez, a IV. Károly-kálvária helyreállítását támogatja dr. Habsburg Ottó is. Az elképzelések szerint a megújult emlékhely Európához való tartozásunkat is kifejezné azzal, hogy az egyes képek tükröznék „a magyarság szenvedéseit Európa érdekében” - ahogy azt a tihanyi apátság plébánosa az alapkőletételi ünnepségen hangsúlyozta. A Szent Ist- ván-i állameszmétől a tatárdúlá- son, a török pusztításán, a szabadságharcok leverésén, a nácik rémtettein keresztül a közelmúlt eseményeivel bezárólag. Az egyes stációk mellé egy-egy védőszent kerül dombormű formájában. Az Euró-”' pa-kálvária tervei gyakorlatilag már készen vannak, megvalósítására várhatóan 1994-ben kerül sor. Gödöllői jamboree Gödöllő (MTI) - Gödöllő ad otthont az augusztus 1. és 9. között tartandó nemzetközi cserkésztalálkozónak, amelyet az 1993-as gödöllői jamboree 60. évfordulója alkalmából rendeznek meg. Hatvan évvel ezelőtt 30 ezer fiatal gyűlt össze a világból Magyarországon. Görbe László, a Magyar Cserkész Szövetség országos vezető tisztje, az emléktábor parancsnoka elmondta, hogy most a gödöllői Erzsébet-park- hoz közeli erdőben, a Szent Jakabi erdészháznál ver sátrat a magyarokkal együtt 20 országból - köztük a tengerentúlról - érkező csaknem 1300 cserkész és csapatvezető. Az ünnepélyes zászlófelvonást augusztus 1-jén reggel fél 8 órakor tartják, a táborozókat kulturális, illetve sportprogramok és munka válj a. Egy napjukat ugyanis Gödöllőnek szentelik, környezetvédelmi csapataik a város parkjait teszik rendbe. Lesznek természetismereti vetélkedők, túrák. A cserkészek leróják tiszteletüket Teleki Pál, egykori magyar miniszterelnök és főcserkész sírjánál a gödöllői temetőben. A cserkész szövetség vezetője azt is elmondta: szervezetük jelenleg csaknem 500 csapatot és mintegy 20 ezer tagot számlál, a létszám dinamikusan növekszik. A Cserkész Világszövetségnek 131 országban összesen 20 millió tagja van; a politikamentes szervezet elsődleges célja olyan ifjúsági mozgalom szervezése, amely a természet szeretetére, önállóságra, önnevelésre tanítja tagjait. Frauenkirche Drezda (ÉM) - A XVIII. századi barokk építészet egyik remekét, Drezda híres protestáns székesegyházát, a Frauenkirchét 1945. február 13- ról 14-re virradó éjjel lebombázták a szövetséges csapatok. A háború után újjáépítették a várost, csak a Frauenkirche romjait hagyták meg, hogy ezzel emlékeztessenek a szenvedésekre. A berlini fal leomlása után, 1989 novemberében alapítványt hoztak létre a templom újjáépítéséért. Ebben az évben megkezdődött az új templom álapozása. A tervek szerint 2006-ban, Drezda alapításának 800. évfordulójára fejeződik be a munka. Keresztény könyvek Budapest (ÉM) - AII. világháború után hazánkban évtizedekig alig lehetett külföldi teológiai könyvekhez hozzájutni, magyar kiadásukra pedig egyáltalán nem volt lehetőség. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a Vigília Kiadó XX. századi keresztény gondolkodók című sorozatával. Joseph Ratzinger: Krisztusra tekintve című könyve, a sorozat első darabja már megjelent. Várhatóan még az idén napvilágot lát Jean Vanier: Férfinak és nőnek teremtette, Boros László: A megváltott lét és Luigi Giusanni: A modem ember vallási tudata című kötete. Evangélikus ifjak Budapest (MTI) - A Lutheránus Világszövetség, a Magyarországi Evangélikus Égyház és a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség It is well that we are here (Jó nekünk itt lennünk) címmel július 19- től július 26-ig európai ifjúsági tanácskozást rendezett Budapesten. A konferencia programját úgy állították össze, hogy a témák - A rend hiánya a szolgaság után; Kirekesztés, kirekesztettség; Közöny; Jövőképhiány, félelem a jövőtől - minden európai küldött érdeklődésével találkozzon, de előtérbe a posztkommunista országok problémáit helyezték. A találkozón 21 országból 80 fiatal vett részt, akik bebizonyították, hogy lehet modem módon, a mai világ kihívásainak megfelelően nyitottan kereszténynek lenni. A tanácskozáson külön munkacsoport foglalkozott az egykori Jugoszláviában kialakult helyzettel. A résztvevők a hét végén gyülekezeteket kerestek fel, majd a találkozó utolsó napján, hétfőn keresztyén zenei fesztiválon vettek részt. Kántorok lesznek Eger (ÉM) - Szeptembertől ismét beindul a kántortanfolyam Egerben. Jelentkezni augusztus 20-ig, az érsekségen igényelhető jelentkezési lapon lehet.
