Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-26 / 172. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1993. Július 26., Hétfő —-------------APROPÓ-----------------­M akoi/ecz-jetenség Brackó István Nagy bátorságra vall, ha a televízió a fő műsoridőben, s két részletben egy portréfil­met sugároz. A Mákovecz Imréről forgatott film egyszerre volt izgalmas és érdekes, iszonytatóan bizsergető és kellemesen si­mogató. Ez az építész-filozófus harminc éve tevé­kenykedik a szakmában és a közéletben, megnyilatkozásait - akár tervez, akár elő­adást tart - lelkes taps, s hangos pfujolás kíséri. Céhbéli társai nehezen fogadták be különösnek tűnő, elképzelései és izgága ter­mészete miatt. 0 a panelrévület korszaká­ban is az organikus építészetre esküdött, bölcs eleinkre hivatkozott, mert úgy vélte, hogy embermódra élni csak emberléptékű városban, házban lehet. így aztán, a hetve­nes évek derekán a peremvidékre szorult, távol a nagyvárosi húsosfazéktól. Szerencse a szerencsétlenségben és számki- vetettségben, hogy Sárospatak is keblére ölelte a művészt. Szép, érdekes, embersza­bású létesítmények fűződnek nevéhez. Az sem elhanyagolandó, s ezt fölemlegette a filmben, a pataki lakások négyzetmétere 9 700 forintba került akkor. A panelé köze­lítette a húszezret... Mákovecz nevét széles körben a sevillai világkiállítás soktornyú magyar pavilonjának megalkotása után vette szárnyára a hír. Magyar terv, hazai alapanyag, itthoni mesterek remeklése ez a csodapalota. Aki látta, mégha csak filmen is, csodájára járt. A televíziónéző is csettinthetett, s törhette a fejét, hogy a Makovecz-filmet másfél évig miért nem vetítették le, miért zárták dobozba... Az álló Mozgó Világ Miskolc (ÉM - HS) - Hajdanán (amikor még Kulin Ferenc szerkesztette) sokunk kedvence volt a Mozgó Világ. Mert mást mondott és más­képp. Később ezzel a lappal is az történt, mint mindennel a Nap alatt: megállapodott, mintha megállt volna felette az idő, s most is azt mond­ja, s ugyanúgy, mint 1985-ben. Csakhogy köz­ben megváltozott a világ, s benne az ellenzéki­ség, a jól odamondogatás szerepe. Ha a minisz­terelnököt például pártja egyik alapító tagja tartja alkalmatlannak, mert elsinkófálta az eredeti programot, akkor ehhez képest az ellen­zék hadonászása babazsúr, a bírálat óvodás motyogás. Ma már a politikai pikantériát nem a folyóira­tokban keresi és találja meg az olvasó. Csupán egy jellemző adat: a Beszélő 5000, a Magyar Fó­rum 40 000, a Kiskegyed 600 000 példányban fogy el. Olyan értékválsággal van dolgunk, amit korábban rémálmainkban se mertünk feltéte­lezni. Szó se róla, a Mozgó Világ ma is jól megcsinált, intelligens lap. Keresi, s meg is találja az ellen­felet, ellenséget, amúgy „liberális” módra. Itt van például a szekták és a történelmi egyházak, vallások dolga. Hitről, vallásról, szektákról, fanatizmusról cí­men Mihancsik Zsófia készített inteijút Iványi Gáborral, Komorány Gézával és Popper Péter­rel. Fontos kérdés, kardinális? Én érdekesnek mondanám. Mert azt, hogy az európai,-azaz a keresztény kultúra és civilizációs válságban van, nem most és nem itt mondták ki először. A tudós urak ezzel magyarázzák, hogy megjelen­tek és nálunk is tért hódítanak a szekták, és a távoli Ázsia vallásai. Azt is érthetőnek tartják, hogy főleg a fiatalok körében halásznak lelke­ket. Korántsem meglepő, hogy a történelmi egy­házak idegesen, sőt egyes tagjai (lásd Németh Géza) ingerülten, ellenségesen reagálnak az új kihívásra. A recenzens hajlik a pszichológus Popper Péter vélekedésére, azaz a közönyt és a nihilt vesze­delmesebbnek tartja, mint a kötődést valami­lyen eszméhez, csoporthoz. Az egyházak min­denkor hajlamosak voltak arra, hogy a szektá­kat a Sátán fattyainak tekintse, s máglyán pör­kölje meg őket lelkűk épülésére. Ezt a gyakor­latot aztán átvette a történelemben néhány párt is, s náluk már szó se volt lélekről, üdvözü­lésről. Sőt! Századunk nagyon is jól ismeri ezt a türelmetlenséget, torkig lakott vele. Tény, hogy a kereszténységnek is meg kell újulnia, azaz közelebb lépni az esendő emberhez, s tole- ránsabbá válni a mássággal szemben. Üdvözül- ni sokféleképpen lehet, de élni csak a sokféle­ség elismerésével., Mert csak egy életünk van: az ellenfélnek, az el­lenségnek is, s feltámasztani nem tud egyetlen vallás sem. Kár persze, hogy Mihancsik Zsófia nem szólal­tatta meg a másik felet is. Erre utaltam, ami­kor azt írtam, hogy a Mozgó Világ órája megállt 1985-ben, pedig a Világ mozog! Nagy szó a menedzselés... Beszélgetés a Kulturális Menedzser Iroda igazgatójával Csörnök Mariann Miskolc (ÉM) - Stehlik Ágnes nem azért tud mindenről, ami Miskolcon történik és a kultú­rával kapcsolatos, mert ő a Bel­városi Kulturális Menedzser Iroda igazgatója, hanem azért lett ő az igazgató, mert minden­ről tud, ami a. városban törté­nik és a kultúrával kapcsola­tos. Hosszú évekig dolgozott a Művészeti és Propaganda Iro­dában, a menedzseriroda előd­jénél, munkája benne volt a filmfesztiválok programjában, a nyári hangversenyekben, a Mini Galéria kiállításaiban, az intézmény által megjelentetett helytörténeti kiadványokban. Mégis csak másfél éves huzavo­na után kapta meg az állást. □ Miért nem fogadták el első pályá­zatait? • Nem tudom. □ Nem szívesen beszél róla? ® Nem, mert nem az én dolgom. Megírtam az első pályázatot, a má­sodikban kibővítettem, a harmadik valójában a második volt, csak ír­tam elé egy bevezetőt, a negyedik pedig mindennek az esszenciája. A lényeg nem változott, csak a stílus egyszerűsödött. A négy pályázatról hatszor szavazott a képviselő-tes­tület. Fej-fej melletti küzdelem volt a többi pályázóval. Közben munka- nélküli voltam, és elvégezetem a „Hatékony menedzser” kurzust. Az volt az én dolgom, hogy kitartsak. Most pedig az, hogy valóra vált­sam, amit leírtam a pályázatok­ban. □ Most menedzseli a kultúrát. De valóban menedzsel az iroda vagy inkább szervez? • Nagy szó ez a menedzselés, külö­nösen nehéz ezen a területen meg­valósítani. Időnként kapunk leve­leket, hogy megalakult ez és ez az együttes, támogassuk a munkáju­kat, külföldi útjukat. Ezt nem tud­juk fölvállalni. A mi menedzsermunkánk most leginkább abból áll, hogy megpró­báljuk bebizonyítani, nincs szé­gyellni valónk más városokkal szemben. Az amatőr és kulturális egyesületeknek nemcsak a száma magas, de a munkájuk színvonala is. Vagy itt vannak a szimfoniku­sok, és szerencsére még sokáig so­rolhatnám a művészet minden te­rületén a kiemelkedő személyeket, csoportokat. Nekünk kell megkeresnünk a lehe­tőséget, hogy minél több helyen is­merjék meg őket itthon és külföl­dön is. Ez utóbbira nagyszerű lehe­tőséget adnak a testvérvárosi kap­csolatok. De igyekszem felújítani régi kapcsolataimat a budapesti kulturális irodákkal és a külföldi magyar intézettekkel, illetve a Ma­gyarországon működő külföldi in­tézetekkel. De még a várossal is meg kel ismertetni saját kulturális életét. Ezért is nagyon fontos a Miskolci Műsor, és lényeges, hogy ott leszünk a Miskolci Kiállításon a helyi kiadványokkal. □ Ha már szóba került a Miskolci Kiállítás-megnyitón a Mini Ga­lériában Műsor: igen sűrűn változott a, for­mája mostanában... • En nem érzem olyan gyakorinak a váltást. Korábban színes fejjel je­lent meg, az elődöm pedig az Ä/5-ös formától tért el. A színes fejre most nem telik. Nagy vágyam a színes borító, talán egyszer a képek is azok lehetnek. Az A/5-ös méret pe­dig szerintem tipográfiailag jobban áttekinthető. Sokkal fontosabb vi­szont, hogy már 32 oldalon jelenik meg, és ha idén már nem is, jövőre szeretném idegen nyelven közölni a programokat, hiszen a zenéhez, a képzőművészethez nem kell tol­mács, külföldi vendégeink is kíván­csiak lehetnek a rendezvényekre. Most szerződést kötöttünk vendég­látó és idegenforgalmi intézmé­nyekkel, árusítják a Miskolci Mű­sort. Mi pedig közöljük például a lillafüredi kisvasút menetrendjét. Hiszen attól, hogy valaki kirándul­ni jön, kedvet kaphat egy-egy nyá­ri színházi bemutatóhoz, de ha egy hangverseny miatt jön Miskolcra, akkor is joga” van a kirándulásra. Nem lehet külön választani ezeket a területeket csak mert más szak­ma, a valóságban úgyis összefo­nódnak. De a Miskolci Műsornak nemcsak napi jelentősége van. Ez a kiadvány kordokumentum. Húsz-harminc év múltán ezek a fü- zetecskék tanúskodnak majd, mi­lyen életet élt korábban a város. □ És „éli a város” ezt az életet? Ér­tem ezalatt: sokan panaszkodnak a. miskolci közönségre, hogy nehezen mozdul. • Korábban sem mozdult köny- nyebben, most ráadásul a pénz is kevesebb. De panaszkodni nem szabad. Megvannak a bevett szo­kások: például ä Sportközpont előt­ti téren nem kellett a közönségnek a térzene. De ez nem azt jelenti, hogy nem szeretik, mert az Erzsé­bet téren vagy Tapolcán volt úgy, hogy háromszázan is összegyűltek. Ezekhez a szokásokhoz alkalmaz­kodni kell. Ugyanakkor meg kell próbálkozni mindennel, ami új. Most például az augusztus 20-i vá­rosi rendezvény a diósgyőri várban lesz. Azt hiszem, a kiszolgáló helyi­ségek kulturáltabbá tétele után sokkal jobban ki kellene használ­nunk a vár fantasztikus adottsága­it. Ami nem jelenti azt, hogy ezu­tán már csak Akropoliszban, Mu­zsikáló udvarban és várban gon­dolkodunk. Nekünk van itt egy pár apró irodánk - de mindig az egész várost látjuk, egészen Ómassáig vagy Perecesig. □ És ki fizeti ma a kultúrát? p Akárhol nézünk szét a világban, a kultúrát óriási jegyárak mellett sem lehet egyértelműen gazdasá­gossá tenni, mindenütt finanszí­rozzák. Elsősorban az állami, tehát az önkormányzati támogatásra gondolok, de egyre inkább szüksé­günk lenne szponzorokra. Talán ebben a régióban is többen vannak, akik megengedhetnék maguknak, mint akik eddig segítettek nekünk. Hiszen sokan nem tudják, néhány ezer forint, vagy a természetbeni támogatás is milyen sokat segíthet nekünk. Mi rengeteget számolunk. A köz­gyűlés korábban elvont a költség- vetésünkből egy jelentős összeget, azután bizalmat szavaztak ne­künk, és visszakaptuk. De még mindig kevesebb pénzünk van, mint tavaly. Sok lemondással, erő­feszítéssel, sőt megalkuvással jár a munkánk, de remélem, kifelé ez nem látszik. □ És ön hogy éli meg ezeket a ne­hézségeket, vannak azért sikerélmé­nyei? ® Ó, a sikerélmény megvan. Én már akkor is örülök, ha részt vesz­nek a város lakói programjainkon. Boldog vagyok, ha - ilyen is előfor­dul - betelefonálnak, és dicsérik a rendezvényt. És mindig jönnek újabb feladatok, lehetőséget. Au­gusztus végén például igazi kurió­zumként egy mexikói együttes lép majd fel a várban. Vagy alig két he­te, hogy megkeresett az orosz kö­vetség kulturális attaséja: Moszk­vában igényelnék magyar intézmé­nyek bemutatkozását, a kapcsolat- felvételt. De itt van már az aszta­lon egy készülő háromnyelvű kiad­vány kéziratának legnagyobb ré­sze. Ebben bemutatnánk a város minden jelentős kulturális intéz­ményét, együttesét. Legjobban talán mégis annak örü­lök, hogy öt év szünet után újra lesz Miskolcon filmfesztivál. Jövőre, a tavasz végén vagy a nyár elején te­levíziós és filmes szakemberek mu­tatják be ismét rövidfilmjeiket — terveink szerint a Kossuth mozi­ban. Ennek a rendezvénynek nem­zetközi rangja és kapcsolatai vol­tak, amelyek most újraéledhetnek. Egyébként a kulturális élet problé­mái ma is ugyanazok, mint 1928- ban voltak. Viszont dr. Mikszáth Kálmánt, városunk egykori főis­pánját idézve:„A kultúra küzde­lem... magasságokat meghódító re­pülőgépekhez hasonlítható, ha mo­torja megáll, bekövetkezik a zuha­nás.” Mi ezt a motort szeretnénk működőképes állapotban tartani. Várba várt „bábeli” opera Miskolc (ÉM - DK) - Az a szentí- rásbéli történet jutott eszembe, hogy „...és nyelveken kezdtek be­szélni”, a különböző országokból érkezettek mindannyian értették egymást, tudták, miről van szó. Va­lahogy - mégha távolról is - hason­ló volt a helyzet tegnapelőtt és az azt megelőző este a diósgyőri vár­ban, amikor a Miskolci Nyári Fesz­tivál keretében Verdi Nabucco című operáját láthattuk és hallhat­tuk, meglehetősen nemzetközi sze­reposztásban. Énekeltek ott olaszul, németül, olykor magyarul is. Mégis értet­tünk mindent, ha a kezdeti hason­latnál maradunk, mondhatom úgy (talán nem sért senkit), hogy a Szentlélek zeneként szállt ránk. Hiszen ez volt az összekötő kapocs. No meg az ismert történet. Ismert? Egy fiatalember hazafelé a buszon arról beszélgetett társával, hogy neki ugyan nagyon tetszett ez az egész, de még jobban tetszett volna, ha tudja, miről szól. Hát a kedvéért — hiszen még ma este is lesz előadás - a történet röviden (Kertész Iván könyve alapján): Na­bucco babilóniai király elfoglalja Jeruzsálemet, leromboltatja a vá­rost és Salamon templomát, a zsi­dó népet pedig fogságba hurcoltat- ja. Nabucconak két lánya van, Fe- nena aki szerelmes lesz egy zsidó ifjúba, és Abigél, akiről kiderül, hogy nem is Nabucco leszármazott­ja, ezért nem jogosult a trónra. Ám mégis - miután Nabucco elméje megzavarodik - átveszi az ural­mat. A hatalom birtokában aztán halálra szánja a zsidókat, és Fene- nát is, az ítéletet a zavarodott ki­rállyal megerősítteti. Nabucco az­tán egy világos pillanatában rádöb­ben, mit tett. Elkeseredésében a zsidók Istené­hez imádkozik, aki visszaadja ere­jét. így időben meg tudja akadá­lyozni Fenena feláldozását Baál ol­tárán. Abigél megmérgezi magát, a király pedig visszaadja a zsidók szabad­ságát, és hazatér az országába. A történetről röviden ennyit. Az elő­Fenana Diósgyőrben Fotók: Dobos Klára adásról pedig annyit, hogy a dísz­let (maga a vár) csodálatos, a sze­replők a zenekar nagyszerűek, a zene pedig Verdi... Első hangon Tiszadob (ÉM) - Ezekben a napok­ban tartják a tiszadobi Andrássy- kastélyban a Fiatal írók II. Orszá­gos Fesztiválját. A szervező, a mis­kolci Új Bekezdés Irodalmi Alkotó- csoport erre az alkalomra jelentette meg az Első hangon című antológi­át. A kötetben az országos tehetség­kutató pályázat legjobbjai szerepel­nek. Tizenhat fiatal költő (Beleznay Éva, Fehér Miidós, Kábái Lóránt, Kánnár Zsolt, Készéi L. András, Kiss Tamás, Krasznahorkai Balázs, Kuklis Gergely, Leányvári Enikő, Nagy Gabriella, Novák Valentin, Paray László, Póczos Rita, Salánki Andrea, Szkiba Edit, Tikász Judit, Zsillé Gábor, Zsubrits Attila) szólal meg - első hangon. Az antológia a Magyar Könyv Alapítvány támoga­tásával készült. Mick Jagger 50 éves London (MTI) - Mick Jagger utál ötvenéves lenni, de nincs menekvés. Ma évszázada, hogy meglátta a nap­világot. Már az is nagyon megvisel­te, amikor tavaly nagyapa lett. Ak­kor azt mondta: - Ez nem használ az imázsomnak. Most nem mondott semmit, hanem egyenest elbújt a születésnap elől. A Karib-tengeren, Barbados szigetén tartózkodik, és csak egy másik Rolling Stones-tag, Keith Richards van vele, se feleség, se gyerekek. Új albumon dolgoznak. Két éve 30 millió dolláros szerződést kötöttek a Virginnel három új nagy­lemezre és a számokkal el kell ké­szülniük ez év végéig. Az ünnepelt kívánságának megfelelően nincs Jagger-jubileum odahaza Nagy-Bri- tanniában sem, a beat és Mick Jag­ger szülőföldjén. Másfél hete ugyan a Jagger család és barátaik kibérel­tek egy londoni külvárosi iskolát egy pai-tira, de szigorúan meghagyták, hogy az évfordulót említem tilos, és névleg a francia forradalom évfordu­lóját ünnepelték jelmezbál kereté­ben. A 250 többé vagy kevésbé híres vendéget egy guillotine emlékeztet­te nem csak a francia forradalomra, hanem arra is, hogy meg ne szegjék a házigazda kívánságát: mindenről lehet beszélni, csak születésnapról nem. Ez is azt jelzi, hogy Mick Jag­ger már rég nem az, aminek a világ tartja: a rock veszélyes kerengő der­visének. Igazából dúsgazdag, meg­állapodott polgár, vagyonát 90 mil­lió fontra becsülik, és ezzel a The Sunday Times idei 400-as listáján a 103. leggazdagabb ember Nagy-Bri- tanniában. Egy évvel korábban állí­tólag még csak 85 milliója volt. A va­gyon nem csak a rockból és a jogdí­jakból növekszik, hanem befekteté­sekből is. Az egykor kábítószerpe­rekkel fenyegetett nőfaló rockördög mai legfőbb gondja, hogy gyermekei kellő vallásos nevelést kapnak-e az iskolában. Támogatottak Folytatjuk a Művészeti és Sza­badművelődési Alapítványtól támogatást nyert megyei szer­vezetek listáját. Városi Kulturális Központ (Sze­rencs) III. Zempléni Nyári Tárlat. A zempléni városok (Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tokaj) kortárs képzőművészeti kiállítása - Szerencs, Rákóczi-vár. 80.000 Ft; Városi Kulturális Központ (Sze­rencs) I. Magyar(országi) Tároga­tósok Találkozója és Versenye. Sze­rencs, Rákóczi-vár. 40.000 Ft; Szepsi Csombor Márton Népfőisko­lái Égyesület (Szikszó) Világvallá­sok és azok művelődéstörténeti ha­tása. 20.000 Ft; Szirmabesenyői Művelődési Pláz és a Népdalkor (Szirmabesenyő) Hagyományte­remtés a megyei népdalköri és nép­zenei találkozóknak 20.000 Ft; Ba­bos Béla (Taktaszada) Művelődési és művészeti tábor fiatalok számá­ra. 20.000 Ft; Családsegítő és Fog­lalkoztató Központ (Tiszalúc) Ha­gyományőrző néprajzi tábor, Tisza­lúc. 25.000 Ft; Derkovits Művelő­dési KözpontíTiszaúj város) Iskola- rendszeren kívüli ifjúsági és fel­nőttképzés. Alapfokú „C” kategóri­ás néptáncoktatói tanfolyam 82.000 Ft; Derkovits Művelődési Központ (Tiszaújváros) A Pántlika Néptáncegyüttes nyári szakmai tá­borozásának anyagi támogatásá­ra. 44.000 Ft; Derkovits Művelődé­si Központ (Tiszaújváros) B.-A.-Z. megyei díszítőművészeti szakkör­vezetők továbbképző táborának megrendezése Tiszaújvárosban. 44.000 Ft.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents