Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-22 / 169. szám

Megyei Körkép 1993. Július 22., Csütörtök 4 ÉSZAK-Magyarország----------JEGYZET---------­Q uo Jadis) Fecske Csaba / Ajrópába? Na, ne csináld ezt velem, amice! Ha ezeregyszáz esztendő alatt nem értél oda, soha a büdös életben nem fogsz. Fog a turáni átok, így men­ni, egyet előre, kettőt hátra. Szittya mó­di. Ha eddig nem értél, miért is mennél? Hiszen most már itt van...Amerika. Kü­lönben is elképzelhető, hogy Ájrópa re­álisan nem is létezik, mitológiai foga­lom csupán. Ellenben Amerika nagyon is valóságos. Jelenléte hovatovább nyo­masztó. Colát iszol, hamburgert eszel, természetesen minden utcasarkon van egy McDonald's. Schwarzeneggert, Syl­vester Stallonét nézed a moziban, Hollywood izompacsirtáit, fogpaszta reklámajit, Walt Disney figuráin nevel­kedett csemetéd rágógumit pukkasztva pukkaszt téged, tiszta Amerika ez. Májkrém Dzsekszon, Madonna jön a vízcsapból is, nemsokára talán majd Ewing-olaj, Dzsoki is eljött a Fridi- showba, egyébként is Ewingek élnek kö­zöttünk, Ewingek között élünk, csodá­latos, mondom, tiszta Amerika. Ugyan minek is mennél te Ájrópába amice, ott is csak colát innál, hambur­gert ennél, ugyanazokat az amerikai» pofákat láthatnád a filmvásznon, Miki mause cincog a macskák fülébe, Májk­rém Dzsekszon és Madonna pedig a tiédbe. így van ez amice. Szinte min­degy, hogyan hangszik a kérdés: quo vadis amice, vagy kudá igyos tovaris? Úgysem érsz oda, mert mókuskeréken jársz. A Miskolci Zöldek közleménye Miskolc (ÉM) — Úgy tűnik, a zöldek sem úszhatják meg £ politikai csatározásukat. A Miskolci Zöldek azzal keresték meg szer­kesztőségünket, hogy szeretnék, ha ezzel kapcsolatos állásfogalásuk megjelenne, íme: „A Magyarországi Zöld Párt 1989-es meg­alakulása óta - sokszor belső feszültségek­kel terhes időszakokban - számos szerve­zeti átalakuláson ment keresztül. Ezek a változások egyetlen esetben sem érintet­ték a Zöld Párt alapvető tartalmi célkitűzé­seit, a zöld alapeszméket, az egyes regioná­lis csoportok tevékenységét. Ez év tavaszán azonban olyan esemény tör­tént, amely alapvető változást hozott a Zöld Párt életében. Március végén egy csoport puccsszerű ha­talomátvétellel kisajátította a Magyaror­szági Zöld Párt nevét. A Medveczky Zoltán és Elekes Tibor nevével fémjelzett tevé­kenység a nyilvánosság előtt Elekes Tibor nyilatkozatai, sajtótájékoztatói formájában jelenik meg. A zöld mozgalmon belül ezek széles körű fölháborodást váltottak ki, ugyanúgy, mint a téma iránt érdeklődő pol­gárok között. Ennek hatása elsősorban a helyi csoportokon csapódik le, de érzi min­den velünk szimpatizáló ember is. Elekes Tibor megnyilatkozásai összeegyez­tethetetlenek a zöld alapelvekkel, a Zöld Párt alapító levelével, megalakulásakor el­fogadott alapvető politikai és program tézi­seivel. Ily módon nincs erkölcsi és politikai alap­ja a Magyarországi Zöld Párt nevében föl­lépni. Aki, vagy akik tevékenységükkel az alapvető zöld értékeket, elveket - ökológi­ai gondolkodás, erőszakmentesség elve, szociális gondoskodás, a bázisdemokrácia elve - tagadják meg, más szavaiktól, jogi helyzetüktől függetlenül nem képviselhetik a zöld mozgalom egyetlen részét sem. Nem fogadhatók el a kívül állók szemében sem, mint a mozgalom politikai része. Nem véletlen az a folyamat, melynek során az országban működő zöld párti csoportok jogilag is önállósulnak, és új formák létre­hozásán dolgoznak. A Miskolci Zöldek, korábban másokkalus kialakított egyetértésük alapján, fent em­lített személyeket, az általuk képviselt szel­lemet nem tudják elfogadni, nem engedhe­tik meg maguknak, hogy ezt a szellemet velük is kapcsolatba hozzák. Fölhívják mindenki figyelmét, hogy neve­zetteket és körüket ne tekintsék zöldek­nek, sem a zöldek bármilyen képviselőjé­nek. “ A Miskolci Zöldek nevében: dr. Förster Gyula a Miskolci Zöldek vezetőségének tagja TIB-látogatás a 301-esben Göncz Árpád is fogadta a borsodiak küldöttségét Holdi János Miskolc (ÉM) - Kedden Buda­pestre látogattak a Történel­mi Igazságtételi Bizottság me­gyei szervezetének vezetői, tagjai. Következő tudósítá­sunk erről szól. A temetőben rendszerint három gondolat tépi az ember agyát, szí­vét; a föld alatti hozzátartozó, vagy ismerős, az élet és halál kér­dése. Hamleti gondolatok... Temető. Zöldellő pázsit, beton­kockák, négyzetek és téglalap alakúak, földbe süllyesztett, fe­kete márványoszlop, kőtömbök, száz és száz nemzeti színű kokár­dával ölelt kopjafák, felettük oly­kor napot fedő felhők, néhány percig tartó nyári esőszitálás, vi­szonylagos temetői csend, élők és holtak néma párbeszéde, hát igen, a budapesti 301-es parcella, hősök panteonja. Itt mindig van látogató. Rokonok, ismerősök, ismeretlenek és bará­tok, az áldozatok iránti tiszteletet lerovó emberek-csoportok. Mint amilyen a miénk is, a Történelmi Igazságtétel Bizottság Észak-ma­gyarországi Szervezetének tagjai és közvetlen hozzátartozói. Lélekszorító gondolatokkal jár­juk az ötvenhatos, kivégzett sza­badságharcosok panteonját, mindannyiunk kezében egy-egy szál piros rózsa, mindenki arra a sírra helyezi, ahová akaija. A leg­több virág, volt miniszterelnö­künk, Nagy Imre sírjára kerül. Egy ötvenhatos veterán drámai megtörténéseket sorol, csend, csupán a sötét-árnyas szavak, mondatok fonják körül az em­bert, azután néma búcsú, a nem­felejtés ígérete látszik a tekinte­tekben... Az ország háza előtti téren piros szőnyeget görgetnek, katonák, rendőrök, kormányőrök. India miniszterelnökének a fogadásá­ra készül a kormány, bennünket is várnak a köztársasági elnöki hivatalban. Ritka esemény, a TIB Észak-magyarországi Szerveze­tének tagjait fogadja Göncz Ár­pád, köztársaságunk elnöke. Csorba Istvánnak, a helyi TIB el­nökének nem volt könnyű dolga, amikor megszervezte ezt a buda­pesti látogatást, de a lényeg: itt vagyunk, elsőnek a Parlamenttel ismerkedünk. Akik először jár­nak itt, gyönyörködhetnek or­szágházunk szépségeiben és jó egyórás téblábolás után a köztár­sasági elnöki hivatalban va­gyunk. Néhány perc és a dolgozó- szobából kilépve, fogad bennün­ket az Elnök. Emberi, barátsá­gos, mosolygós ez a fogadás. A csoport közepén Göncz Árpád, mindenkivel kezet fog, egy kis­lányt megcsókol, nincs itt három lépés távolság, szigorú protokoll, szinte pillanatokon belül majd' családias a hangulat. Csorba Ist­vánt, régi, kedves ismerősként üdvözli, azután egy márianoszt- rai elnöki látogatás, fura, anek- dotikus, vidám történését mond­ja el, közben eszembe jut: fogad­nia kellett fél órája India elnö­két, j öttünkkor a téren már felso­rakoztak a katonák, szőnyeg ki­gurítva, de Ő, a Magyar Köztár­saság Elnöke ott áll köztünk, sőt a dolgozószobán keresztül átvezet a Munkácsy-terembe. Ott már az indiai elnök közvetlen fogadásá­ra készülnek, a hosszú asztalon poharak, Göncz Árpád azonban itt is nem kis időt — államférfiúi idővel mérve - beszél és moso­lyog. Még egy kézfogás, erőteljes, bátorító. Miskolcon enyhe, esti, rövid zi­vatar fogad. A 301-es parcella és az elnöki fogadás - gondolom - mindannyiunk számára emléke­zetes marad. Gondolatokat éb­resztő látogatás volt ez Budapes­ten, a TIB gesztusa a tagjai és szimpatizánsai részére. Az én egy szál rózsámat egy volt kolléga, Gimes Miklós sírjára he­lyeztem. Koporsóhajó vesztegel a tavon Meddig marad még itt ez a gyilkos roncs - kérdezik Fotók: Farkas Maya Már csak a rendőrségi helyszínelőknek akad munkájuk Feczkó János Miskolc (ÉM) - A magyar bú­vártörténetben páratlan tragé­dia, a hejőkeresztúri hármas ha­láleset okait szakértők sokasága vizsgálja. Noha pontos adatok még mindig nem állnak rendelke­zésre, azt már most bátran (szo­morúan?) kijelenthetjük, hogy megint csak a tiltott helyen való fürdőzés indította el a katasztró­fa-sorozatot. Hogy az áldozatok mindannyian nagy gyakorlattal rendelkező, régi vízi emberek vol­tak? Lehet. Senki sem sejthette miféle veszélyek leselkednek a rég felborult uszály alá merészke- dőkre? Bizonyára így van. Mint ahogy az a közhely is vitathatat­lan: utólag már könnyű okosnak lenni. Mégis, legalább így utólag hadd próbáljunk meg - egyelőre okosnak tűnő - verziókat felállí­tani, hogy hasonló szerencsétlen­ség soha többé ne történhessen. Elsősorban a két Bárdos fivér te­temét felszínre hozó Budapesti Barlangi Mentőszolgálat Ampho­ra Könnyűbúvár Szakosztályá­nak elnökével, Pálfi Zoltánnal folytatott beszélgetésünket ele­venítem fel. Az ország egyik leg­elismertebb szaktekintélye elő­ször csak a fejét csóválja szomo­rúan. Egész egyszerűen nem ér­tem - mondja -, hogyan lehet egy roncsot ilyen hosszú ideig itt hagyni... Igen tudom, tiltva van a fürdés, de nézzen csak szét, hát van a környéken húsz négyzet- méter ahol ne táborozna valaki? Mindenkinek tudomásul kell vennie, ezek a tavak vonzzák az embereket. Nem is beszélve az Szederkényi Róbert először ké­szül a gyilkos uszály alá merülni ehhez hasonló roncs-monstru­mokról, amelyek különösen fel­keltik bárki figyelmét. Van aki ugrál róla és beakad valami kiál­ló részbe, mások alámerülve pró­bálják feltérképezni... Folytas­sam? — Ön szerint hibát követtek el a mentésre siető kollégáik? Elke­rülhető lett volna legalább a tra­gédia második része, ha rögtön az amphorásokat értesítik?- Őszintén szólva nem is tudom. Ha teszem azt minket hívnak elő­ször, távolról sem biztos, hogy gondoltunk volna a mérgező gá­zokra. Persze így már roppant óvatosak voltunk, levegőmintát is úgy vettünk az uszály alól, hogy fejünket ki se dugtuk. Hangsúlyozom: még mindig nem tudjuk a dráma okát, jelenleg te­hát semmi érdemlegeset nem mondhatok.- Azért a levegőminta, meg a ta­lálgatások következtetni enged­nek...- Igen, jómagam is azt tartom legvalószínűbbnek, hogy a víz ál­tal hermetikusan lezárt roncs alatt különféle, az emberi szer­vezetre mérgező gázok lehetnek. Ezt látszik alátámasztani a fené­ken lévő rengeteg iszap, hínár, egyéb vízi növényzet, ami rotha­dásnak indulva bőségesen terme­li a gyilkot. Szerdán még mindig nincs pontos magyarázat a tragédiára, de in­formációink szerint feltehetően mindannyian az uszály belső lég­terében kialakult légzsákba emelkedtek, az ott lévő mérgező gázokat belélegezve eszméletü­ket vesztették és a vízbe fullad­tak. S bár jogilag valószínűleg senki nem vonható majd felelősségre, nem fér a fejembe, hogy nem ju­tott hamarabb eszébe senkinek legalább egy, az immár koporsó­hajóvá vált fémtesten éktelenke­dő, figyelmeztető felirat: ÉLET­VESZÉLY! Ajándék a Hérától Miskolc (ÉM) - A Héra Alapít­vány kuratóriuma úgy döntött, hogy 315 Miskolcon élő, sokgyer­mekes családnak juttat családon­ként 2-2 darab hosszú élettarta­mú, energiatakarékos izzót, me­lyek értéke 3.200 forint. A mis­kolci polgármesteri hivatal szo­ciális osztálya a rendszeres neve­lési segélyben részesülő rászoru­lókat választotta ki - mint azt a kört, amelynek leginkább kell a segítség. A családok képviselőinek Bacsó Nándor, a Héra Alapítvány ügy­vezető titkára adja át az ener­giatakarékos izzókat ma délelőtt a miskolci városházán. Regös cserkészek Rókafarm (ÉM) - A múlt hét vé­gén sikeresen befejeződött a Bükk-fennsíkon levő Rókafarmon az immár második alkalommal megrendezett regöstábor. A 19. számú Bükk Cserkészcsapat tag­jai meglehetősen zord időjárást fogtak ki, ám ennek ellenére vi­dámjó hangulatban töltötték az időt. Most is részt vett a táborban dr. Donga György docens, kinek se­gítségével az angol nyelvet gya­korolták, s néhány angol dalt és játékot is megtanultak a gyere­kek. A fiatal regös vezető, Tóth Amold irányításával székely, moldvai és csángó dalokat, táncokat tanul­tak. Nagy sikerrel teljesítették a táborlakók a 30 kilométeres „túlélő portyát”, s népszerű volt esténként a tábortűz. A környé­ken üdülő felnőttek és gyerekek oda gyűltek ilyenkor és a cserké­szekkel együtt énekeltek. Nem maradt el a hagyományos, tábor­tüzes bográcsgulyás-főzés sem. Ki lesz a szépségkirálynő? Miskolc (ÉM) — Pénteken este a Junó Hotelben hosszú évek után ismét megrendezik a miskolcta­polcai Anna-bált. A est fő attrakciója a szépségki­rálynő, az Anna-bál szépe meg­választása. Többek kérdésére közöljük, hogy nevezni a helyszínen, a bálozók közül lehet, zsűri dönt abban, hogy ki a legszebb. Még többen nem tudták, hol ér­deklődhetnek a részletek felől? Nos, az Imperial Klubban (Kisa­vas, Első sor, s mivel a telefon­könyvben nem szerepelnek, szá­mukat is közöljük: 46/345-297), illetve a Junóban. Csincse lakói válni akarnak Mezőkeresztes (ÉM) - Csincse Mezőkeresztes szerves része. Az 5100 lakosú Keresztes polgárai közül 668-an élnek a korábban tanyaként jegyzett Csincsén. A csincseiek tudják, hogy évtizedek alatt nem fejlődtek annyit mint az utóbbi időben. Tavaly vezették be minden házba a vizet, a vezetékes gáz kiépítése jelenleg háromnegyedében ké­szült el. Fejlődés ide, fejlődés oda, Csin­cse mégis válni akar. Jó páran úgy érzik, éppen a kié­pült infrastruktúra segítségével a falu ezen része nagykorúvá vált, ideje, hogy önállósuljanak. A mezőkeresztesi önkormányzat foglalkozott az üggyel, s úgy dön­tött: augusztus végén népszava­zást tartanak arról, együtt, vagy külön. A válás előnyeiről, hátrányairól, módjáról július 23-án 18 órakor tartanak falugyűlést a csincsei if­júsági házban. Várhatóan nagy vita lesz, hiszen az önállósulásnak és a Mezőke­resztessel maradásnak is számos híve van. Az önkormányzati törvény - mint többször leírtuk - nem éppen tö­kéletes, sok kérdés nem tisztáz­ható a hatályos jogszabályok alapján. Tisztázó megbeszélések sorozata várható, amíg sikerül a község és Csincse lakóinak közös nevezőre jutni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents