Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-20 / 167. szám

2B 1993. Július 20., Kedd Itt-Hon NÁLUNK TÖRTÉNT—, Miért maradt el a találkozó? aEgy kis kulturális közösség életé­ben nagy dolognak számít, ha tu­dását, tehetségét másokkal is meg­oszthatja, s ezzel örömet tud sze­rezni közönségének. Ózdnak van egy tehetséges fiata­lokkal megáldott cigányfolklór együttese, a Jag Lulugyi, amely fennállása óta szép sikereket tud­hat magáénak. Ezek a fiatalok igen komolyan veszik, hogy a né­pi hagyományokat megőrizzék, fej­lesszék, közkinccsé tegyék. Éven­te sok alkalommal és sok helyen fellépnek, s táncuk, zenéjük, dal­lamaik mindezidáig osztatlan elismerést váltott ki a közönség­ből. Ebben az évben egyik kiemelkedő programjuk július 9-én lett volna Mezőcsáton, ahol - ha úgy tetszik - összemérhették volna tehetségü­ket a helyi Kále Lulugya együtte­sével. Egyébként ez a fellépésük gazdagította volna a Csáti Nyár kulturális rendezvénysorozat programját is. Sajnos, ha úgy tet­szik, utolsó pillanatban meghiú­sult a fellépés, de nincs hír, hogy miért. Ismerem ezeket a fiatalo­kat, látni lehetett rajtuk, hogy egy kissé lehangolta őket az előadás elmaradása. Hosszú hónapok alatt készültek, finomították, csi­szolták a produkció minden egyes mozzanatát, s élt bennük a ver­sengési láz. A Jag Lulugyi csoport megalaku­lását jóleső érzéssel nyugtáztam, mert hittem és bíztam benne, hogy nagyon sok örömet fognak szerez­ni mindazoknak, akik e műfajt igénylik és kedvelik. Mezőcsáti előadásukra én is készültem, és mint kívülálló nagyon sok eset­ben, a július 9-i fellépésükre is szívesen elmentem volna. A fellépés elmaradásának hivata­los okát nem tudom. Azt hiszem nemcsak én, de sokan mások is fájlalják a meghirdetett fellépés elmaradását. Szegényebbnek ér­zem magam, és már csak abban bízom, hogy új időpontban ismét élvezhetem játékos, vidám produk­ciójukat.” Balogh Sándor nyugalmazott pedagógus Itt-Hon Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Fekete Béla. A borsodi szerkesztőség címe: Tiszaújváros, Bartók Béla u. 7. Telefon: (49) 343-316 Honi hírek t Honi hírek t Honi hírek i Honi hírek t Honi hírek % Bíróság volt, ma levéltár Másfél évszázados iratokat (is) őriznek A Mezőcsáti Fióklevéltár épületét közel 80 évvel ezelőtt építették Mezőcsát (ÉM - F.B.) - A szemet gyönyörködtető épü­letet az 1910-es években épí­tették, s majd hatvan éven keresztül az igazságtétel há­za volt. Itt működött a mező­csáti járásbíróság, falai kö­zött sok tízezer ügyfél fordult meg, örökösödési pertől kezd­ve a válásokon keresztül a tyúkperekig hoztak döntése­ket helyiségeiben. A járások megszűntével megváltozott az épület funkciója, s a me­gyei levéltár fiókintézményé­vé vált. Az új feladatkörről Rásó József, a levéltár veze­tője a következőket mondta el. — Az épületet 1985-től kezd­tük „belakni”. Három fela­datkört látunk el: igazgatási feladatokat, ebbe tartoznak a különböző építési engedé­lyek, munkaidő-igazolások összegyűjtése, rendszerezé­se, folyamatosan fejdolgozás­ra kerülnek az egykori és a jelenlegi társadalmi esemé­nyek, s végül a levéltár bizto­sítja a kutatást is. Természe­tesen mindez csak gyűjtőfo­galom, hiszen ezek mögött ügy- és periratok, igazolások halmaza áll, amelyek iránt megnőtt az érdeklődés, az igény. Jelenlegi ügyfeleink zöme a kárpótlással kapcso­latosan keres fel bennünket. Elsősorban nem telekkönyvi kivonatok után érdeklődnek, hanem az ezzel összefüggő közigazgatási iratokat kere­sik, egy-egy üzem volt vagy jelenlegi területéről, esetleg az ezekben eltöltött idő, vagy egykoron űzött ipar keletke­zéséről vagy megszűnéséről kémek pontosítható forrása­nyagokat. Az érdeklődés ter­mészetesen kiterjed a külön­böző bizonyítási eljárások irataira, jegyzőkönyvekre, árvaszéki határozatokra. A kárpótlási igazolások beszer­zésén túl vagyonjogi és mun­kaügyi igazolások kérése, ki­adatása van túlsúlyban. A mezőcsáti fióklevéltár 1827-tól kiállított anyaköny­veket, 1857-tól a Miskolci Ki­rályi Törvényszék, a jogszol­gáltató szervek, s nem utolsó sorban a szocialista kor irata­it, közöttük polgári bíróságok anyagait őrzi. A fióklevéltár az utóbbi évtizedek doku­mentált történéseinek nagy gyűjtőhelye. Mezőcsáton az e korról összegyűjtött papír halmaza egymagában több, mint ami a megyei és a sá­toraljaújhelyi levéltárban összességében található. S mindazt a temérdek munkát, amely ebben az épületben fo­lyik, mindössze öt lelkes em­ber végzi nap mint nap. Nemsokára lobban a láng Tiszalúc (ÉM) - A terve­zett határidőre elkészült és átadásra került a Bőcstől Tiszalúcig húzódó gázveze­ték. A település belterületén a munkálatok jó ütemben haladnak, s tervek szerint augusztus 30-ig befejeződ­nek. A családonkénti 50 000.-Ft- os önerős hozzájárulással 850 lakásba kötik be a gázt, s ezzel párhuzamosan a nagyközség intézménye­ibe is. A kivitelezést a ti- szaújvárosi ALTERRA Épí­tőipari Kft., illetve alvállal­kozóként a miskolci Mélyé­pítő Kisszövetkezet végzi, jó minőségben.Ugyancsak megtörtént az új tiszalúci rendőrőrs első műszaki átadása. Az épület kialakítására 3 millió forintot biztosított a helyi önkormányzat. Az épület belső berendezései­nek szerelését a Megyei Rendőrfókapitányság bizto­sítja. Az őrsöt úgy alakították ki, hogy az elmúlt évben áda- dott helyi mentőállomás épületének - amelyben he­lyet kapott a hétvégi orvosi ügyelet, a három men­tőautónak megfelelő tároló­tér - második szintje lesz. 1993. Július 20., Kedd Itt-Hon B 7 Olaszországban járt a serdülő Jó sportoló, jó tanuló a válogatott kerettag Mezőcsát (ÉM - T.M.) - Sok serdülő labdarúgót adnak a Mezőcsáti Általános Iskola sporttagozatosai a város sportegyesületének, a megyei serdülő válogatottnak. Kö­zöttük található ifj. Bedécs László, aki most fejezte be az általános 7. osztályát, de már harmadik éve szerepel ered­ményesen a serdülő csapat­ban. A megyei kiválasztó verse­nyen felfigyeltek jó képessé­gére, s így bekerült a megyei válogatottba. 1992. szeptem­berében már játszott Cseh­szlovákiában, majd ezt köve­tően két ízben Olaszország­ban. Először ez év áprilisá­ban Milánóban, májusban pedig Rómában. Mindkét al­kalommal a tornán első he­lyezést értek el, amihez je­lentősen hozzájárult az ifjonc Ifj. Bedécs László labdarúgó, góljával sikerre vitte csapatát. Tehetsége ré­vén kapott helyet a Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves me­gyei serdülő labdarúgó válo­gatottban is. Sportcsaládból származik. A nagyapa az 1950-es években Észak-Ma­gyarország labdarúgó válo­gatottja volt, édesapja pedig a megyei I. osztályban szere­pelt sikeresen. Bedécs Laci nemcsak a labdarúgást sze­reti. Atlétizál, úszik, kézilab­dázik, s mindemellett jó ta­nuló. Dicséret illeti az általá­nos iskola testnevelő tanárát, Tarsoly Ervin igazgató urat, aki órán kívül is foglalkozik tanítványával. Az egyesületnél Kápolnai László testnevelő tanár az edzője, aki fáradtságot nem ismerve viszi tanítványát a kiválasztókra és a válogatott mérkőzésekre. Jövőjéről el­mondta, hogy sportgimnázi­umban szeretné folytatni ta­nulmányait, s minden vágya, hogy egyszer a nemzeti lab­darúgó válogatott mezét fel- ölthesse. Prímabalerinák edzőruhában Kinek használ a sorozatos csere Kazincbarcika (ÉM) - Már csak olyan a labdarúgás vilá­ga, hogy a nyári szezon alatt jönnek-mennek a játékosok az egyesületek között, akár­csak a vezető edzők. Ezen személyi változásokról folya­matosan (nagy publicitás mellett) beszámol a sajtó is, ám a szakmai háttér válto­zása mintha néha elkerülné a kollégák figyelmét, pedig sok múlik a háttéren, de még milyen sok! Nézzük meg most a Kazinc­barcikai SC stábját. A vezető edző továbbra is Kálmán Vil­mos, akinek még egy évre szól a szerződése. Segítője Lipcsei Imre (a válogatott já­tékos édesapja) lett, felváltva Tóth Bertalant a pályaedzői tisztségben, aki ezentúl (mint régen) a technikai ve­zető tisztét látja el. Lipcsei egyúttal átvette az ifjúsági első csapat vezetését is a tá­vozó Kolics Gábortól. Az ifi II. irányítása Petrovics László, a korábbi neves lab­darúgó feladata lesz. A ser­dülők első csapatát Pete And­rás edzi, a másodikat pedig Kocsik József. A gyúró sze­mélye nem változott. Tovább­ra is Fischter József tartja rendben a labdarúgók izma­it. Most aztán megmutathatják a barcikai szakemberek, hogy mihez tudnak kezdeni a játékosanyaggal. A Kazincbarcikai Sportklub a szerződésük lejárta után távozó labdarúgók helyére a máshonnan hozott játékosok mellett felhozta a felnőtt csa­pathoz az ifiből Takács II., Komlós, Nagy, Marnócz és Implomot. Tehát nem csak a barcikai származású szak­emberek, de a barcikai lab­darúgók is bizonyíthatnak az ősszel. Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM) - Volt, van, de meddig lesz sportrepülés? El­múltak azok a „csodálatos évek”, amikor egyetlen felté­tele volt annak, hogy egy fia­tal megszeresse az aviatikát. A többiről az állam gondosko­dott. Most van levegő, repü­lőgép, de nincs pénz, hogy szárnyaljanak a szelek szár­nyán. A borsodi aeroklub tagsága is nehéz időket él. Egyre ke­vesebben járnak a hétvége­ken a miskolci repülőtérre, egyre kevesebb időt lehet szárnyaim, mert nincs, aki mindezt elősegítse. Az öreg focisták újra mérkőznek Mezőcsát (ÉM - T.M.) - A Csáti Napok keretén belül rendezik július 24-én 17 órától Mezőcsát város - Arad város nemzetek közötti labda­rúgó mérkőzést. Előtte 15 órától a húsz évvel ezelőtt bajnokságot nyert helyi focicsapat tagjai játszanak hír­verő mérkőzést Mezőkeresztes ha­sonló korosztályú labdarúgó csapa­tával. A mérkőzés iránt már most nagy az érdeklődés, mind Mezőcsá­ton, mind pedig Mezőkeresztesen. Véget ért az úszótanfolyam Mezőcsát (ÉM - T.M.) - A terü­leti sportosztály úszótanfolyamot szervezett a körzet általános is­kolás tanulói számára. A díjtalan oktatásra a körzet polgármesteri hivatalai tettek javaslatot. A tan­folyamot Tarsoly Ervin és Fried- rik Zsolt testnevelő tanárok ve­zették. Nem csak a klub neve kötelez Tiszaújváros (ÉM) — A közelmúlt egyik helyi tévéadásában teríték­re került a város sportegyesüle­tének jelenlegi sanyarú helyze­te. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: az Olefin SC ügyveze­tő elnöke, a klubot fenntartó és üzemeltető Tiszai Vegyi Kombi­nát Rt. megbízottja és a városi önkormányzat illetékese. A vita során többször is elhang­zott: az Olefin név szinte privi­légiuma a TVK Rt.-nek, s ha ta­lán megváltozna a név, más len­ne a helyzet. Ennél a pontnál za­varban vagyok. Kőszegi Gyurira, Száraz Lacira, Rakusz Évára gondolok, hogy egykoron nem csak az Olelfin SC-nek, de a vá­rosnak is jutott dicsőségükből. Akkor senki nem vitatta az egye­sület nevét, mert minden város­lakó, legyen az TIFO-s, erőmű­ves, vagy egyéb gazdálkodó egy­ség alkalmazottja, büszke- volt sportolóira. Mára sok minden megváltozott, sok minden más lett, sőt érezni egyfajta szemlé­letváltozást a klub jelenét és jö­vőjét illetően. Két dolog azonban maradt: a költséges terheket továbbra is a TVK Rt. állja, s megmaradt jóné- hány sport-lokálpatrióta, aki sze­retné, hogy a város újra jeles ver­senyzőket, nagyságokat biztosít­son az egyetemes magyar sport­nak. Aviatikusok siklóreoülésben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents