Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-20 / 167. szám

4 ESZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Július 20., Kedd JEGYZET ^e&viem Fecske Csaba Ha teszem azt, húsz- vagy legalább tízezer évvel ezelőtt éltem volna, még minden további nélkül vadászhattam Volna mamutra, hacsak nem megvesze­kedett vegetáriánus bogyóevő vagyok. Eltek viszont húsevő eleim, akik nem voltak restek, vadásztak a félelmetes négylábúra, olyannyira, hogy sikerült is kipusztítani az egész fajt. Valamikor a jégkorszak vége felé, úgy 10000 évvel ezelőtt költözött az utolsó mamut is az égi vadászmezőkre. Sajnos nem egy ál­latfaj jutott, vagy fog jutni a közeljövő­ben a mamutok sorsára. A kihalás ve­szélye fenyegeti a galápagosi szárazföl­di leguánt, és a galápagosi óriástek- hőst, amely két és fél mázsát is nyom­hat, s akár kétszáz évig is elélhet. A Galápagos-szigetek szigorú védelem alatt állnak, a veszélyben lévő fajok megóvása ennek ellenére nem könnyű feladat. De amíg az utolsó példány él, addig van remény. Az óriásalka viszont már csak az orni­tológusok emlékezetében él, s múzeu­mok őriznek egy-egy kitömött példányt, ugyanis e pingvinekre emlékeztető ma­dárfaj utolsó párját 1884-ben megöl­ték. Kipusztult tehát az óriásalka, no­ha az 1700-as években még hajószám szállították a kikötőkbe, mint a legol­csóbb húsfélét. Az esztelen emberi pusz­tításon túl természeti csapás is sújtot­ta okét: utolsó menedékük, a Geirfug- lasker-sziget 1830-ban vulkáni kitörés következtében elsüllyedt a tengerben. Agaviálnak, takahénak, rövidfarkú al­batrosznak, indiai orrszarvúnak, babi- russzának, hegyizebrának, óriástatu- nak, sörényes farkasnak még van némi esélye az életben maradásra. Reméljük, a megmentésük érdekében tett erőfeszí­tések nem maradnak eredménytelenek, s mind kevesebb fajról kell múlt idő­ben beszélnünk. Az állatok kipusztulása részben az em­beri felelőtlenség és mohóság következ­ménye, részben természeti okai vannak. Egyes fajok a túlzott elszaporodás kö­vetkeztében felborítják a természet egyensúlyát. Elpusztítják, fölélik kör­nyezetük növényzetét, s végül elegendő táplálék hiányában pusztulnak el.-Az emberi beavatkozás ilyen estekben elen­gedhetetlen. Éppen a faj fennmaradá­sa érdekében kell ritkítani az állo­mányt. Az ember elfoglalta a földgolyót, szűkí­tette az állatok életterét, ezért mindent meg kell tennie a fajok fönnmaradása érdekében. Ami természetesen az em­ber érdeke is. Modern Noénak kell len­nie. Az .élővilág pusztítása emberiségel­lenes cselekedet, hasonlóképpen az a vé­delem elmulasztása is. A hajdanvolt állatok hosszú listája figyelmeztet ben­nünket. Mentsük tehát, ami még menthető! Velezdi „unicum” A hivatalos politikai dekrétumokkal el­lentétben kénytelen vagyok elismételni az annak idején oly gyakorta citált jelszót: Lenin élt, Lenin él... igaz ez Sajóvelezden, ahol megyei, de ta|an országos különle­Í jesséakent is, az öröklétre kárhoztatott orradalmár nevét viselő „kocsmahivatal" működik. A korhű dekorációkkal díszí­tett műintézmény kitűnő üzleti ötletnek tű­nik, hiszen a Lenin-kocsmába az is betér kívácsiságát kielégíteni, aki egyébként messzire elkerüli a hasonló létesítménye­ket. Nyári egyetem Alsógagyon Lévay Györgyi Amikor először hallották az alsó­gagyiak, hogy egyetemisták, fő­iskolások költöznek két hétre a faluba, megoszlottak a vélemé­nyek. Az idősek féltették a nyu­galmat, a csendet, a fiatalok meg lelkesedtek, milyen jó, lesz egy kis nyüzsgés. Többen is megkér­dezték a polgármestertől, honnan lesz a pénz a vendéglátásra. Mert az meg sem fordult a fejükben, hogy nem ők ültetik asztalhoz őket.- Megnéztünk egy korábban ké­szült filmet, amely Krasznokvaj- dáról és a hat csatolt településről készült. Gondoltuk, ezek valame­lyikében rendezzük meg az Uni­verzitás Tudományos Diákkör 13. nyári egyetemét. Levelet küldtünk a polgármestereknek, leírtuk, hogy eltöltenénk náluk két hetet, amely során feltárnánk a revitalizációs lehetőségeket. Azt válaszolták, köszönik, de ne­kik már van fejlesztési program­juk. Végül is a MAB Regionális Kutatóközpontjának munkatár­sa, dr. Fekete Éva hozott össze minket Alsógagy polgármeste­rével. Már csak, pénzt kellett szerez­nünk. Az Építés Fejlődéséért ala­pítvány és a Szerencsejáték Rt. vállalta a költségeket. Ehhez a pénzhez jött az alsógagyiak ked­vessége, szeretete. Most, a tábor­záráskor elmondhatom, hogy az egyik legsikeresebb nyári egye­tem volt ez a 13 közül - mondja Lévai Sándor, az MTV báb-és díszlettervezője, aki immár tizen- harmadszor vézeti a falukutató nyári egyetemeket. A szakmája nem, hanem falusi, börzsönyi születésű ember lévén, a falvak iránti nagy szeretete, féltése in­dokolja, hogy nyári munkát vál­laljon a Kertészeti Egyetem és az Ybl Miklós Építőipari Főiskola hallgatóival. Alsógagyon 133-an élnek, közü­lük 67*-en iriáktívák, igaz, van húsz gyerek is. A fénykorban sem volt népes a falu, amikor a legtöb­ben voltak - 1850-ben - 460 lel­ket számoltak. No, de a mostani sorvadás már természetellenes.- Tizenegy évig volt Baktakék- hez csatolva. Ez alatt az idő alatt három utcai közkifolyót kapott Alsógagy. Mi most a nulláról in­dulva próbáljuk behozni a vizet. Ez a legfontosabb feladatunk, , mert fülladozik a falu. Az embe­rek inkább bort és üdítőt isznak, mert nem akarják az állatok elől elinni a vizet. Ötször nyújtottunk be eddig pályázatot. Tizennégy millió forintba kerül. Arra keve­sen gondolnak, hogy a házban, főként hogy a fürdőszobában is víz folyjék. Egyelőre megeléged­nénk a kerti csappal - mondja Polgárné Lipták Edit, a fiatal jegyző.- Régen nincs iskola sem. Nem gondolnak az alsótagozat vissza- hozatalára? Kertek alatt faragnak az egyetemisták Fotók: Farkas Maya- Ezt a kérdést én mindig provo­katívnak érzem - szól közbe Bod­nár Zoltán polgármester. - Hol találnánk 5-6 gyerek mellé taní­tót? És milyen eséllyel indulná­nak a mi gyerekeink egy osztat­lan iskolából? Járjanak csak to­vábbra is Baktakékre és Encsre.-lázak a rajzasztalon A mi pénzünk is benne van a bak- takéki iskolában. A két hét során sokszor szóba került a két nagy ellentmondás: napról napra több az országban a hajléktalan, itt meg egyre több az üres ház, vagy az, hogy nagy a munkanélküli­ség, errefelé meg parlagok a föl­dek.- Azért arra ügyeltünk, hogy nem kívánatos személyek ne teleped­jenek meg a faluban. Neves em­berek nem származtak el innen, de nem kell ahhoz hírnév, hogy okos ötlete legyen valakinek. Megalakítjuk az alsógagyiak ba­ráti körét és időnként összedug­juk a fejünket. Az elszármazot­tak eddig csak mindenszentek­kor, a temetőbe jöttek haza. Olyankor aztán benépesül a falu. Ezután majd többször találko­zunk. - Mi is eljövünk akkor a hallgatókkal. A televízió doku­mentumfilmet készített á nyári egyetem legfontosabb mozzana­tairól. (Lám, felveszik az Észak- Magyarország munkatársainak látogatását is.) A film a minden­szentekkel zárul majd - mondja Lévai Sándor táborvezető. A nyá­ri egyetem délelőtti programja a munka. A leendő táj-és kertépítő mérnökök egy csoda kedves kis park befejezésén dolgoznak. A pa­tak partján, egy elvadult terüle­ten kuglipályát, hintát, asztalo­kat, padokat készítettek a fiata­lok. — Budapesti vagyok, élmény volt számomra a két hét. Minden szempontból. Elméletben már so­kat tudok a park- tervezésről, most a gyakorlatban ismertem meg - mondja a negyedéves Hor­váth Gábor. Csoporttársa, Sza­badhegyi Judit is szívesen emlék­szik majd az alsógagyi napokra: - Sok érdekeset, jót hallottunk a délelőtti előadásokon, de a leg­többet mégis az adta, hogy itt él­tünk egy ideig a falusi emberek között. November elséjéh.' há el­jövünk, elültetjük még a fákat, bokrokat. A bútorok kemény fá­ból készültek, reméljük sikerült úgy megcsinálnunk, hogy 50 év múlva is bútorok legyenek. Jó tudni, hogy itt hagytuk a kézje­gyünket ebben a pici, barátságos faluban.- Elképzelhető, hogy pár év múl­va magánemberként eljönnek ide?- Hogyne. A főiskolásokkal is be­széltünk erről. Ok az üresen álló házakat rajzolgatják és nagyon kíváncsiak, mi lesz ezekkel né­hány év múlva. A nyári egyetem a hét végén bezárt. Az alsógagyi­ak azóta nézegetik a parkot és biztosan arról beszélgetnek, hogy milyen csendesek, kedvesek vol­tak azok a fiatal lányok és fiúk. Ók pedig biztosan sokáig emlé­keznek még a csereháti juhsajt, a méz, a lekvár ízére. Meg a jóízű beszélgetésekre. Miskolc (ÉM - FJ) - Viszonylag békés nyárelőnek örvendhetett a városi rendőrkapitányság betöré­si alosztálya az idén. Persze elvétve azért akadt egy- egy ügyük, de ezek nem sorozat jellegűek voltak, és a kárértékűk sem volt horribilis. Egyszóval csend volt. így ment ez egészen június 23-ig, amikoris az Avasi lakótelepre kellett kivo­nulniuk a nyomozóknak, egy két­százezer forintos betörés miatt. Már ekkor a rendőrök látókörébe került égy lehetséges elkövetői köf, bizonyítékok híján azonban semmit néni tehettek. Néhány nap múltán a Szentpé- tgri kapu egyik magánlakását lá­togatták meg ismeretlen tettesek, s onnan aranyékszereket, illetve műszaki tárgyakat loptak el mintegy háromszázezer forint ér­tékben. A lehetséges elkövetői kört vizs­gálva (mit tesz Isten?) ugyanaz az a galeri vált gyanússá, mint az avasi ügy kapcsán. A két eset körülményeit össze­hasonlítva arra is hamar fény de­rült, hogy mindkét helyen csak a fiatalkorú gyermekek voltak ott­hon, a szülők megérdemelt nyári pihenőjüket töltötték. Ezeken a szálakon elindulva a nyomozók tippadók, bűnsegédek, bűnpártolók, orgazdák, illetve a kivitelezést végző betörők kitér-, jedt csoportjára bukkantak. A fel­göngyölítés során két személyt - a 28 esztendős B. Andrást és egy évvel idősebb társát, H. Józsefet - vették előbb őrizetbe, majd a bíróság hozzájárulásával előze­tes letartóztatásba a rendőrök. Mint hamarosan kiderült, mind­ketten sokszoros visszaesők, s tíz­tíz évet húztak már le börtönben rablásért, fogolyszökésért és más, különböző pajkosságokért. Egyébként jelenleg is csak felté­telesen voltak szabadlábon, hi­szen H-nak első fokon, de nem jogerősen három és fél évet sóz­tak a nyakába, míg B. június 1-én került ki a rendőrségi fogdából. Később még bővült a banda bűn­lajstroma: a további tíz, főleg fia- talkórúakból álló gyanúsított val­lomásaiból kiderült, hogy június elején a Balatonon is tiszteletü­ket tették, s jó pár értékes kerék­párt, szörföt loptak el - főleg kül­földiektől. Sőt, egyikük saját szüleinek laká­sába tört be. i Sokáig lehetne még sorolni gaz­tetteiket, ám a helyhiány miatt inkább néhány jótanácsot köz­lünk az esetről lapunkat tájékoz­tató Linder Rudolf őrnagytól. A miskolci kapitányság betörési alosztályvezetője szerint nem ár­tana egyes szülőknek szorosab­ban fogniuk gyermeküket a va­káció alatt. A nyáron magukra hagyott „kulcsos” fiatalok ugyan­is gyakran visznek fel a lakásba haverokat, akik közé rafinált bű­nözők szűrődhetnek. A küszöbön belül kerülve ezek a kétes elemek pofon egyszerűen tarthatnak terepszemlét, vagy akár kulcsot is szerezhetnek. Szintén nagyon fontos: ha eluta­zunk, nem árt megkérni a szom­szédot, ürítse naponta postalá­dánkat, hiszen az alvilág egyik legjobb iránytűje a levelekkel te­li levéldoboz. Pályázatunk nyerteseit várjuk Miskolc (ÉM) - Esküvői fotópá­lyázatunk első tizenöt helyezett­je kap a szponzoraink és kft.-nk által felajánlott ajándékokból. Az ünnepélyes eredményhirdetés jú­lius 23-án, pénteken délután 2- kor lesz Miskolcon, a MÁV Vö­rösmarty Művelődési Házában. A vidékiek kedvéért leírjuk, hogy az intézmény a Lenke utca 14/a szám alatt található, s a Soltész Nagy Kálmán (volt Kun Béla) ut­cáról közelíthető meg. Következzék az első tizenöt he­lyezett: 1. Orosz Gyula és Tóth Mónika (Miskolc), 2. Bányász István és Oláh Ildikó (Kesznyé- ten), 3. Imre Máté és Szűcs Etel­ka (Miskolc), 4. Csaltkó József és Molnár Krisztina (Miskolc), 5. Dombi Gábor és Kóta Erika (Mis­kolc), ö.Lipcsey Zoltán és Szar­vas ílona (Kistokaj), 7. Suhaj András és Kassai Katalin (Ko­vácsvágás), 8. Gyöngy Zsolt és Kovács Enikő (Szikszó), 9. Szabó Lajos és Nagy Anna (Sajószent- péter), 10. Oláh István és Lesó Tímea (Sajószentpéter), 11. Gár­donyi Gábor és Bálló Ildikó (Sajó- vámos), 12. Imre Róbert és Pász­tor Tímea (Miskolc), 13. Rácz Já­nos és Gyöngyösi Anikó (Rados- tyán), 14. Varga Bertalan és Flo- rum Rita (Encs), 15. Hollik Béla és Kovács Katalin (Nyéklád- háza). Tagokat toboroz a MAPÜSZ Mezőkövesd (ÉM) - A Magyar Politikai Üldözöttek Szövetsége Pártoktól függetlenül működő társadalmi és érdekvédelmi szö­vetség. Székhelye Mezőkövesden, Mátyás király u. 114. szám alatt található. A szövetség tagjai tago­zatokba tömörülnek. Ezek: a nyugaton-keleten volt ha­difoglyok, internáltak, kitelepí­tettek, elhurcoltak, munkaszol­gálatosok, 1938 és 1989 közötti politikai elítéltek, az '56-os for- rádalmárok, vallási okokból ül­dözöttek, hadirokkantak, hadiöz­vegyek, hadiárvák és hozzátarto­zóik. A Mapüsz tagjainak sorába belé­pési nyilatkozat kitöltésével lép­hetnek be. Ehhez mellékelni kell személyi igazolványt és egy fényképet, a sérelem elszenvedését bizonyító okirat másolatát, hatósági bizo­nyítványt, az ítélet semmissé nyilvánítását. A hadigondozottaknak a hadigon­dozási igazolványt, hadiözve­gyeknek és hadiárváknak pedig a holttá nyilvánítási irat fénymáso­latát. Másolni helyben is tudnak a szövetségnél. Pártoló tag az lehet, aki egyetért a szövetség alapszabályával és nem volt munkásőr, illetve, nem vett részt az '56-os forradalom le­verésében. Az éves tagdíj 300 fo­rint, az igazolvány 20 forintba ke­rül. A MAPÜSZ vezetői ígérik, hogy minden támogatásra szoru­ló tagjuknak segítenek, képvise­lik a tagság érdekeit még a kor­mánnyal szemben is. Fogadónapok: hétfőn és csütörtö­kön 9-12 és 13.30-16 óráig, Rács mögé került a rabló Miskolc (ÉM) - Nem lazsáltak hétvégén a miskolci rendőrök. Szorgoskodásuk eredményeként elfogták és őrizetbe vették Sz. Zoltán, 26 éves fiatalembert, aki július 14. és 16.-a közötti időben ajtóbetörés módszerével behatolt Miskolcon egy hétvégi házba és onnan gázpalackot, televíziót, il­letve evőeszközöket tulajdonított el tizennégyezer forint értékben. Keményebb ügy, rablás miatt ke­rült rács mögé a 17 esztendős Cs. István. Ő egy gyermekkorban lévő fiúcs­kát fújt szembe gázspray-vel, hogy ezt követően majd’ huszon­öt ezret kóstáló biciklijét elvehes- se tőle. Végül nyakon csípték a tizenki­lencedik évét taposó S. Győzőt is, aki ellen elfogatóparancs volt kiadva. £’"'<1 *• "H 1 t • 1 j •• J Szülei lakasaba is betört

Next

/
Thumbnails
Contents