Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-17 / 165. szám
6 ÉSZAK-Magyae,ország Kultúra 1993. Július 17., Szombat-----------APROPÓ ----------Do bos Klára Még az állandó programok is változnak. A továbbiakban pedig végtelen a variációk száma. De egy nagy fesztiválsorozat esetében ez természetes. Pláne most, hogy eléggé későn dőlt el, ki is rendezi az idén a Miskolci Nyári Fesztivált. A programok olykor elmaradnak, mert közbeszól az időjárás, a keresztbeszervezés, a jellem(telenség), vagy éppen, nem is tudom, minek nevezzem: dac, felsőbbrendűség, elzárkózni akarás?Isten tudja, miért marad el például az egyházművészeti hét, két felekezet az öt megszólítottból miért nem engedi, hogy templomaikban hangversenyek, kiállítások legyenek. Viszont utólag került a listára az amerikai John Ferguson ragtime-estje, amely a Muzsikáló udvarban lesz július utolsó napján. Szórólap már van. Ferguson pedig megírta levelét a szervezőknek. A rövid bemutatkozásban az áll, hogy ő nem jazz-zongorista, de rag- time-ot, Gershwint játszik úgy, ahogy az egy klasszikus muzsikustól telik. Úgy érzi, a közönségének tudnia kell, hogy a koncerten nem jazz-improvizá- ciókat fognak hallani. A program tehát ragtime-szerzők, illetve olyan komponisták darabjait tartalmazza, akikre hatott ez a zene (Scott Joplin, Eubie Blake, Artie Matthews) s az egészet „felfogni” úgy lehet, hogy egy klasszikus muzsikus kirándulást tesz a könnyebb műfaj irányába. Örülhetünk ennek az előadásnak. Egyetlen nyitott kérdés marad - ahogy a levél utóiratában áll - lesz-e egy „real piano”, azaz egy jó zongora. A muzsikus elvárásait ugyan nem ismerjük, de Sel- meczi György a fesztivál igazgatója ígéri: ezen semmiképp’ nem múlhat a koncert...------------MOZI —-------T itkolt titkosügynök ölnek és ölelnek (ÉM - BG) - Francois Voisin (Thierry Lhermitte) negyvenéves átlagpolgár. Tizennyolc éve nős, két gyermekkel bír, és szerelő a távközlésnél. A film kezdetén éppen születésnapjára indul a jól végzett munka után. Rutinos mozijáró azonban tudja, hogy ez egy francia bűnügyi filmvígjáték, tehát nehogy már haza is érkezzen, és lön. Lakása előtt pár méterrel telefon, vissza az egész, merthogy, Francois bizony titkosügynök a javából. Ábrándos arc, szelíd kék szempár ide vagy oda, Francois autót tör fel, kamiont robbant, luxus-callgirllel etye- petyézik (mindezt azonban szigorúan csak a hon védelme érdekében), otthon pedig menthetetlen nyárspolgár. Neje őnagysága (Miou-Miou) pedig éppen ettől a jól fésült unalomtól szenved. Kalandra vágyik, ami meg is érkezik Marcel, alias Simon (Michel Boujenah) személyében, aki nappal autókereskedő, éjjel szívtipró titkosügynök. Francois-ban szörnyű balsejtelmek ébredeznek, kénytelen rádöbbenni, felesége külön utakon jár, kamaszfia nem díjazza az iskolai kötelmeket, anyósa szeretőt tart, egyedül hatéves kislánya körül vannak úgy-ahogy rendben a dolgok. Mire idáig eljutnak a film alkotói eltelik néhány perc, és el is indulhat a félreértések sorozata. El is indul, bonyolódik, kuszáló- dik, veszélyessé válik, dörögnek a fegyverek, fröcsköl a málnaszörp, majd következik a végső jelenet... Aki kíváncsi erre is, nézze meg. Bátran, nyolcvan forintot megér. Gurulhasson a színház Restaurátor-szeminárium Miskolc (ÉM) - Eljutni a megyében oda, ahol még soha nem járt színház. Ez az egyik célja a Pécsi Sándor Guruló Színházi Egyesületnek. A gyermekeknek viszik az ifjúsági előadásokat, a felnőtteknek a kicsit komolyabbakat. Játszanak olyan helyen, ahol még művelődési ház sincs, csak egy terem. A plafonról néha a játszók nyakába csurog a víz, elesnek a sáros kőpadlón, de játszanak fagyban, hóban, sárban, tikkasztó nyárban... Gurulnak! Elgurultak például az alig százlelkes településre, Kánóba. Itt sem volt színpad, csak terem, meg hideg, meg sár, de zsúfolva a nézőtér. Nagy öröm, sok nevetés, sírás, s köszönet. Élőadás után egy idős néni ment be az öltöző helyiségbe, előkerült a frissen sütött pogácsa, s a flaska bor, melyet kedvesen a szereplőknek adott. Mondta, itt él kilencven éve, de még életében nem látott színházat. „Fogyasszák a pogácsát, maguknak sütöttem, meg ezt a kis bort, apjukom dugta a kosaramba” — szólt és folytak a könnyei a boldogságtól. Az egyesület tagjai igen nehéz körülmények között végzik munkájukat, tudtuk meg Szép László rendezőtől, a közösség vezetőjétől. Magukat tartják fenn, csekély bevételekből, pályázatokból, kisebb szponzori segítségekből (egy-egy plakát vagy propaganda anyag készítésének költsége) teremtik meg előadásaikat. A városi önkormányzat, dicséri ugyan munkájukat, elkötelezettségüket, erkölcsileg elismeri és hasznosnak tartja tevékenységüket, ám pénzt három éve nem kapnak tőlük. Egy-egy bemutató előtt az otthon félrerakott megtakarított Viczián Ottó és Tarczy Gyula az Escorialban Fotó: Dobos Klára pénzüket hozzák be a játszók és az egyesület vezetői, hogy a költségeket ki tudják fizetni. Az egyesület színjátszói hisznek a szó szépségében és erejében, s tanulva-tanítva a gyermekek ezreinek adnak boldog örömteli órákat a Légy jó mindhalálig vagy a Pál utcai fiúk előadásain. Azért teszik ezt, hogy segítsék az általános iskolában tanult irodalmi és drámai művek jobb megértését élő színházi előadásokkal. Nevelni próbálják a gyerekeket a színház szeretetére, az előadások közbeni magatartásra, viselkedésre, a beavató színházi módszerrel a művek jobb megértésére, befogadására. Az élő szó színpadi varászát semmi nem tudja pótolni. Hiszen ilyenkor a színész és a néző együtt teremti meg az előadás hangulatát. Az egyesület tagjai azon fáradoznak, hogy maradandó élményt nyújtsanak nézőiknek. Az egyesület vezetői pedig azt szeretnék hogy a munkában résztvevő tagok mint értő és érző, az esztétikai élmények iránt nyitott fiatalok induljanak az életbe. Az elmúlt év mérlege: 41 előadás Miskolcon, 33 előadás vidéken, 31.950 fő előtt. De egyéni sikerekben is gazdag volt az elmúlt év. Tarczy Gyula országos Ka- zinczy-díjat nyert a főiskolások versenyében. Dányi Krisztián felvételt nyert a Színház és Film- művészeti Főiskola színész szakára és bejutott a Ki mit tud? országos döntőjébe is. Sárospatak (ÉM - U.J.) - A Művelődés Házában hétfőn kezdődött és hivatalosan ma ér véget a VIII. Nemzetközi Restaurátori Szeminárium. A „Bodrog-parti Athénban” az elmúlt napokban közel száz külországi és hazai restaurátor beszélte meg a szakma eredményeit, esetleges kudarcait. A tanácskozást a Magyar Nemzeti Múzeum az idén első ízben rendezte meg Sárospatakon, korábban már hagyományosan Veszprémben tartották meg ezt a nemzetközi találkozót. Bruder Katalin, a Nemzeti Múzeum főrestaurátora, a rendezvény egyik szervezője érdeklődésünkre elmondta, hogy a városban nagy vendégszeretettel fogadták őket, s kitűnő körülmények között dolgozhattak. A szemináriumon többek között szó volt arról, hogy mielőbb ki kell lépniük a szűk szakmai elszigeteltségből, és a nyilvánosság elé kell tárni: csakis nemzetközi együttműködéssel vehetik elejét az egész világban a műtárgyak műemlékek romlásának, esetenként rongálásának. Ha tovább folytatódik a néha csak felelőtlen, máskor viszont tudatos pusztítás, nagy veszélybe kerülhet a megóvandó kulturális örökség. A szeminárium résztvevői több kirándulást is tettek Zemplén festői tájain. A külföldi és hazai vendégek megismerkedhettek a tájegység történelmi nevezetességeivel, természeti szépségeivel. Láthatták, hogy a közhiedelemmel ellentétben, nem csak az ország nyugati fele gazdag műemlékekben. Isten éltesse Tolnay Klárit Budapest (MTI -B.T.) - Félve írom le a kifejezést, mert frázisszerű s még egy kicsit bombasztikusnak is hangzik, de hát igaz: Tolnay Klári a magyar színészet nagyasszonya. Az egyetlen a régi legnagyobbak közül. Éltesse Isten még sokáig most, hogy július 17-én elérkezett egy híján a nyolcvanadik születésnapjához. Nem a diplomahiány jogosságát akarom bizonyítani, csak tényként írom le: nem járt Színiakadémiára. Fiatal lányként rokona- mentora, a két világháború közti korszak sikeres regény- és színműírója, Bókay János segített neki annyiban, hogy elintézte: Hevesi Sándor és Jób Dániel (a korszak legnagyobb rendezői) meghallgatták a szülőfalujából, Moharáról felkerült fiatal lányt. (Tolnay Rózsit -, mert eredetileg így hívták.) A jószemű színházi szakemberek egy meghallgatás után is azonnal felismerték tehetségét. Jób felvette a Vígszínházba. A színésznő máig hálás azért az iskoláért. Mint mondja felért több akadémiával is, amelyen ott átment. Akár volt néhányszavas szerepecskéje a soron következő darabban, akár nem, minden próbát végig kellett néznie. Megjegy- zett minden színészi játékot és minden rendezői instrukciót. És előbb-utóbb szerepet is kapott, mind nagyobbakat, egyre jelentősebbeket. Három-négy év múlva, 1938-ban bekövetkezett a nagy kiugrás: a Francia szobalány című Devalvígjátpk címszerepében Tolnay Klári egyszeriben sztár lett. És milyen különös, 55 év elteltével visszatér hozzá a darab. A magyar színészet nagyasszonya Fotó: EM archív Ezen az őszön új színház nyílik Budapesten a BM Dunapalotá- ban. Klapka-Sztár Színház lesz a neve, mert mecénása Klapka György, a vállalkozó. A Francia szobalány lesz a nyitó darab és Tolnay Klárit kérték fel az előadás rendezésére. A művésznő elvállalta, mert azt mondja, még ma is jól emlékszik mindenre. Szerinte a Francia szobalány csak a kiugrást hozta meg a pályán, de nem a fordulatot. Az 1943-ban következett be. Addig beskatulyázták egy szerepkörbe: édes-bájos naivákat játszattak vele szériában. Jób Dániel 1943-ban műsorra tűzte a Hat szerep keres egy szerzőt című Pirandello-drámát és abban az addig csak szűzies-hamvas bájtündérként ismert Tolnay- ra a kurtizán szerepét osztotta. Jób nyert. Végképp kiderült, hogy a széparcú, csinos, naiva külsejű Tolnay minden karaktert el tud játszani, és egyre magasabb színvonalon. A háború utáni Vígszínházban már Csehovot is játszott, sőt egy évig társigazgatója is lett a színháznak (Somló Istvánnal, Benkő Gyulával közösen). A színházak államosítása után pedig a Madách Színházba került, és a legnagyobb drámai szerepekben éppúgy megmutatta tündöklő tehetségét, mint a legkönnyedebb vígjátékokban. Soroljam szerepeit? Á Júliát Sha- kespeare-től, Nórát Ibsentől, említsem szerepeinek szerzői közül Móricz Zsigmondot, Lope de Ve- gát, Gorkijt? Teljes újságoldalt tenne ki az írók, a darabok és a szerepek puszta felsorolása is. És akkor még nem említettem legalább száz filmszerepét, alakításait a rádióban és a televízióban, szinkronizáló munkáit. Hatalmas életmű a Tolnay Klárié és öröm, hogy változatlanul dolgozik, hogy életműve 79 évesen koránt sincs még lezárva. Ősztől tovább játssza szerepét a Várszínházban, a A mi kis városunk című Thornton Wilder-játékban, és - a már említett rendezése mellett - premierje lesz a Madách Színházban. Az ő fordításában és vele a címszerepben viszik színre az Utazás a nagynénémmel című Graham Greene-darabot. Holnap: vásárnap Miskolc (ÉM) - Az első avasi vásárnap sikerült, ahogy sikerült. A délutáni kíváncsiskodók még igazán nem számíthattak rá, hogy az este meghozza a hangulatot, — ám így lett. Holnap talán már a délután is sikeresebb lesz, több résztvevővel, több érdeklődővel... A vásárnyitás délután két órakor az Arany Korona étterem előtt lesz. A Dukát kocsmában Homon- na György művésztanár munkái láthatók. Babos Ágnes és Kovács Gábor festőművészek munkáikat az Alabárdosban állították ki, ahol velük négy órától Végvári Lajos művészettörténész beszélget, felelevenítik művésztelepi élményeiket. A Halásztanya előtt Joó Péter szobrász bárkiről maszkot önt. Öt órától a „nagy plat- zon” bábszínház, gyermekelőadás lesz. Este hattól Végvári Lajos Gyémánt László festőművésszel beszélget, akinek jazz-képei láthatók az Arany Koronában. Héttől táncház a Zöldért Rt. udvarában. Nyolctól a Dionysos exkluzív vendége Szalay Antal prímás, az Arany Koronáé pedig Horváth Zsuzsa, aki sanzonokat énekel. Tíz órától Seres László festőművész lesz itt a vendég, s jazzmu- zsikát hallgathatnak az érdeklődők. Este 11 órától Ökör-köri találkozót rendeznek, a hajdanvolt Borsodi Fiatal Művészek Társasága tagjait várják. Házigazdák: Dob- rik István művészettörténész, Selmeczi György zeneszerző és Máger Ágnes festőművész. Operai statiszták Miskolc (ÉM) — A Miskolci Nyári Fesztivál szervezői statisztákat keresnek (18 és 50 év közötti férfiakat) a Nabucco próbákra és előadásokra. Jelentkezni a 349- 843-as telefonszámon vagy személyesen a Kossuth u. 11. alatt lehet, július 19-én délelőtt 10 óráig. Aki vállalja, július 19-28-ig egésznapos elfoglaltságra számíthat. Zengő cintányérral Szerencs (ÉM) - „Dicsérjétek dobbal, körtáncot járva, dicsérjétek zengő cintányérral! Minden lélek dicsérje az Urat!” A Zsoltárok Könyvéből választotta mottóként az idézetet a Continental Singers együttes. Mint vallják, világméretű szolgálatuk két legfontosabb összetevője Jézus Krisztus üzenete és az erőteljes, energikus zene. Országról országra, embertől emberig hirdetik az evangéliumot a modern zenén keresztül. A Continental Singers legközelebb a szerencsi Rákóczi- várban ad koncertet július 19-én, hétfőn este hét órától. Gyerek-kence Miskolc (ÉM) - „Sok család nélkül nevelkedő, nevelőotthoni gondoskodásra szoruló gyermek él megyénkben. Az ő mindennapi ellátásuk egyre nagyobb erőfeszítéseket követel — írja szerkesztőségünkbe küldött levelében a miskolci Gyermekváros igazgatója. —Azonban sok vállalkozás, intézmény és szervezet jelzi segíteni akaró szándékát, és ajánl fel gyermekeink részére olyan adományokat, melyekhez - e gesztus nélkül - talán hozzá sem juthatnának. Ilyen volt legutóbb a budapesti Beiersdorf Kft. 1500 db Nivea napolajat tartalmazó ajándéka, amivel kellemesebbé, egészségesebbé tették nyaraló, táborozó, természetet járó gyermekeink vakációját, üdülését. Köszönet érte!” Anna-bál Miskolc (ÉM) - Az Annák tiszteletére rendeznek bált a Vasas Művelődési Központban július 23-án, pénteken este hét órától. A műsorban miskolci művészek szerepelnek: Molnár Anna, Dézsi Szabó Gábor, Lévay Joli (színművészek), Werner Tibor (zongorakísérő), Hegyaljai Sándor (bűvész). Jegyeket elővételben július 19-től lehet váltani a művelődési ház pénztárában.
